Új Dunántúl, 1946. március (3. évfolyam, 51-74. szám)
1946-03-24 / 69. szám
Üdét* ptöietäfy&i e#ye*iUjúcU! MHNTUL Jövő ■VfiüBÁTnB'p Pécsett tMI^V bft* **ámoló basrédet tart Nagy Ferenc rninissterelnök — Életfogytiglani {egyházra Ítélték H6ma^ Bálintot — A demokrata-éli*«*« tanerők 6gye a pécsi UőakS*1*' gatáai bizottság élőit Ä f 9 F I ■< u * s ■' 1 fi i I L P J •■ m. ÉVFOLYAM, M. SZÁM. ÄRA: 30.600 PENGŐ rtícs, vm március u. vasam«*!? Kommunista világnézet és koalíciós — Dr. Ha$du Gyula elv társ előadása függetí«» ft£sga»da Fánbcn — A Független'Kisgazda Pár* fel-1 gyors lépésekben fejlődő és foko kérő«* re ér. Haji» Gyula elv.. /ódó összefonódása, egyes :erm«- téraunk megjelent a Párt hívet«", lési ágak mónopojisztikus centra los helyiségéiül a csütörtöki párt-', bírálásával a tőkés állam aztán tájékoztató napon, hogy ismeitasse; imperialista állammá itwx, mert el a komraudiéták világnézetét és a elhelyezkedése érdekében világ Párt politikai irányvonalát a ma- J piacot kell' teremteni*. így kelet(túr !> aki cCÁsLAh Kavn i." th ? t s» k m vi 1 ánh ÁV»rt ritlr jcLc \n\r ■**!_ gyár kérdésekben. Előadása előtt Dévényi Jénáéi Iclsőkareskodoltná ivkolai tanár Oroazorsxág földrajzi és gazda Ilim peraMusz WMMM az egves i íeiHiri szerepéről, s iie a pauorós nMlk mm A nyilatkozat kedvező fogadtatásra talált Amerikába» .Hf.s/skv*: Az AMBOCtated Press tudóéi tója több kérdést intézed Sztálinhoz a nenutti&öii helyzettel kapcsolatban. Sztálin -m, egyes kérdésekre válaszolva a többi to xöti a következőket mondotta: „Nagy jelentőséget tulajdonítok az Egyesült Nemzetek szervezetének, mert ez a béke és a nemzetközi bwtonaá« fenntartásának tökeitek a világháborúk és így zúdultak ránk a világtrizisok. femet olyan korszakban-vagyunk, amikor rohamosan fejlődő lachuri »ági helyzotéiőí tartott nagyon ér-i kai eszközökkel való termel«*! le-gmoiy wnriröve. Sem a nemzetek. ö*it*s i-svoertetést, majd S o m o s I hetőséget gátolja a fennálló társa-«.sem h sdsevetfetnk nem törckszcdalmi rend. A kapitálist* uia’.oro| n-ek ú.i háborúra. Art hiszem, hogy nem tudja többé a proletariátusa a mm háború« feleimet egyes po életfeltételeit biztosítom, innét a»litiórai csoportok működése idézi szocialista mozgalmak, r-vsi a n&khöi fordult lelte* felhívással. Eiután Perr Viktor közölte a termet es az udvart zsúfolásig megtöltő hallgatósággal, bogy a koalíció* politika szellemének meg fele- ló«u, meghívta <ir. Hajdú Gyulát, mart eélsaerőpek t.arlofta, Vágy a Kommunista Párt álláspontját oe< agy ki-aga»dapárti előadó hanem ag-v arra illetők«* kororounisl* egyéniség iamerieuie a kiágazd*, pária b&Ugatócággal. Üdvözölte erotán Hajdú aivtár- *st, ciki u»cglt ösrőnve a meghívást, emélyban a koalíciós gondolat ki- tejez-eaét és a komnmnis!* '.Őrok- v«sm»í ettni etekkel való •valutást fát, majd másfétórás előad Ashs n he»r«it a felvetett kérdés, föl. Abból i aduit ki, hogy nincs őrftkéíctS ntíjezroény, változik mi« den, módosul. kjlódík. Változik a kor során a gazdálkodási mód váj, tornak a társadalmi berendez kn- dáseA, a politikai réteg szódé*. Ml idézi elő, mi mozgatja ezeket a változásokat? A marxista meglátás szerint a gazdasági előfeltételek,, nagybirtokosok akarata volt a{ a technikai felkészültség fejlődései döntő amelyben a polgárosjrtáS?' vonja maga után minden mát he-t erős fejlődésben volt ugyan de rendezkedő* módosulását és fejlő- j az uralmat a kezébe: kapni meg, dósét Minden intézményt az Illető nem tudta, de amrivben a nagynagy szocialista mozgalmak, a forrad«Imi jellegit kirobbanások. Az emberiség egész történelmét végigkísérő, sói. kitöltő osztály- harcoknak 'várj* csak akkor lehet, ha a magántulajdon kisajátítása titán a1 következik a' termelő eszközök köztulajdonba .vétele és ez. »el *x osmálynélküií tá rsadalom. | Ez a szocielíata !ár*e dalom. “ A kommunisták világnézetének vázlatos ismertetése után *z előadó azt * kérdést tprgvalta hogy Magvető,-.'súg adott H*.;vt-ijéb--p milyen élláífoglalást, milyen , k dókat szabtak meg a komm.ums-| fák, vagyis mi a Magyai Kommu-1 niste Párt politikai irányvonala. I A Kommunista Párt reálpotitíká'f b és tudatában van annak, hogy távol vjmj annak elő, me'vek az új háborút props íjéinak és Így a viszály é* bizony Ulamág majjvát hint iá el. A köz vélemény és ar államok korménv zököteiivek sr.c’cskörü cllenpropa- oanclál kell sververniók sz ú.i há bgrú propagan«1» ti' ül 1-t* és « béke fenntartás* érdekében, hocv Vepiezzék a háborús gvajtojfatókat é* lehetetlenné tegyék, Hogy visszaéljenek a szó- lav*»ibií.cfeéggal a béke érdekeinek rováséra“. London: A Daily Herald azt- rmt Sztálin válságos időpontban tette meg nyilatkoaatát. Ez meg nyugtató éa egyben btfta+ó. A nevryorki lapok ia kedvecően fogadták a nyilatkozatot és remélik, hogy »ikerül biztosítaná a S»ovjef- tmíó 6» Északamerikí között a megérté«. A jv'wyork Times hangoztatja, hogy AztáHn válasza kedv eső fogadtatásra taláit az ogéez világon, amelyet az utőbbi időbe« aggó diWnsk töltöttek el. A Nesvyork Héráid megálWipftja, hogy amik őr Sztálin ae egyesült nemzetek szervezetének összeillése küszöbén úiből hitet tett a szervezet mel lett. akkor craze 1 olyan légkört teremtett, »mely lehetővé te«*i hogy az eddiginél jóval nagyobb rcmórrykedössél nézzenek •» »tervezet munkája eLé. Sztá'w nyilatkozatával fog! kik ózva a Daűv Horald a következőket írj»: \ nyifatkre&tnaak annál nagyobb vi- y* van. mert közvetlenül a biztonsági tártáé* második összejőve tel* a'őtt bengzott ed. A aene.a- hsazimuap nyilatkozata arra vaTl, hogy Sztálin híz A annak lehetőségében, hogy a Szovjetunió bebizonyítja a maga békés «indekáit és mindenkit meggyőzhet írről, hogy távol áll tőle az « wén- dék, hogy Iránban uralkodó szerepet vállaljon. Washingtonból jelentik: T rámán elnök sajtőtitkára szerint a? elnök kijelentette, hogy roindv tudta, hogy Sztálin generaUasz* musz teljes mértékben bízik a ’ egyesült nemzetek szervező tóba» és azt támogatná akarja. A Szakszervezeti Tanács aggodalommal látja a miniszterelnök ígéreteinek vontatott megvalósítását Az e7 nők séd n«m engedi az egyezmény eis? abotálását Budapestről jelenti a MÜT: A IfthetőságélőS.i Saaksrervezoti Tanács pénteki hogy yilágnéaati véqcéSjál. hf;vevltí ti elnökség maA veszt** háború hefojazése után* ®*t4rta^*t “ |efoI>1 itt állottunk egy lélfeduátfe beran-í vág még,oldásában, smikor a K pártok ős a szakvzerve.zot'i tanács követelésére nézve elfogadta. Agenda; ómmal lárjs azonban, hogy a miniszterelnök ÍgéreteWek meg- valösításf] nagyon vontatottati tör cnik és fe!b:u<lmazza az elnök lések mine' «lobbi mejvslótiteM érdekében a seiikseges intézkedő • eket tegye meg és ne ©ngadvn olyan befolyásokat érvényeaiifo.i amelyek az egyezmény megvalöaidezkedésú oiszácban. a.mp.lybén aygazdapárt válaszát. * baloldali seget, hogy az eKojjüdott követe- tésát szabotálnák. kor gazdasági struktúrája szerint kell megítélné. Ext a felfogást nevezzük történelmi materialista fej. fogásnak ée ez megmagyarázza, hogy az emberiség történet* nem egyes emberek véletlen szeszélyeinek, öeeiefttközéseinak zűrzavara, hanem törvényszerű kialakulás mert a társadalmi ée politikai téren előállott Aaczeütkönések é* változások az illető kor *gaxdálkodá. aának természete* és ehnaredha- fetlan következményei. Minden rendben kialakulnak el- nyomó és elnyomott osxtályok és ezeknek harca viszi előbbre ar eseményeket. A kialakuló új rend Április elejére halasztják a nemzetgyűlés összehívását birtok és a tőke összefogva kiír- dött azért hogy a mindkettő által elnyomott proletáriátus, a iaiu| Budapest: A Magvar Nemzet értesülése szerint illetéke* körök és a* ipar dolgozói gazdasági és? határoztak, hogy a nemzet 'íviilés egybehivésát április első politikai szabadságukat el ne ar.} j, — halasztják, merr több torsén»javaslat még nem készüli éljék. Az uralkodó osztály poifikajaí szükségszerűleg a fasiszta erők® által vívott, háborúba «való belé-| pé*t. eredményezte. Magyarország J erejébőT 6^*'‘céi ? JTu a / ", °AJeInu° -e,‘C,;1 í «‘érni nem tudja Hogy ez s.ke.ül- indított hadjáratban. A háborút el- j j^n siövetsé^re ellett lépnie vesztette, eddig mog «oh* r,em 1*-! ^inden más, a demokráciát szol- mert pusztulás és nyomor neheze-;^ * igy jöu létre a r® koalíció« politika, illetve a koalíció« kormány. Lemondtunk az el! ezen törekvésében megállapított* "t Etzben a helyzetben a Magvar Kommnnfeta Párt vtlágoean látva, hogy egyetlen társadalmi berenidővel elöregszik a fejlődő terme-1 dexkedóst zen lehet a fejlődés út lési technika következtében. De a Ján átugonri, nem kísérelte meg, kiváltságosak megakadályozzák, hogy a világnézetének megfelelő hogy kiváltságaikat megszüntető végcélt a szocialista társadalmat változás álljon be. A fennálló j valósítsa meg. hanem minden ereténdszer tehát gátja fesz annak a f jét arra összpontosította, hogv a fejlődésnek, amelynek eddig a ttozgaiój* volt ée ekkor csak ezen medszer szél rombolásával következhet be az új alakulás. A marxista meglátás szerint lefeudális maradványok kiküszöbölésével Magyarországból egy demokratikus berendezésű népi államot formáljon. A magántulajdont tehát nmnesak hogv nem kívánta hát a termelési ««zfcőzők. radikális í megszüntetni, hanem a föidbirtol átalakulása «zükséganerőlBg maga ’ felosztásával a parasztok tómegei- Btin vonja a társadalmi é* állami rvek Juttatott új magántulajdont. A rendszerek átalakulását is, de nem bányák és nfKtvtiznmek Mlatnosi- lehet egyetlen fejlődési fájáét >en \ tázs sem áll elleniéiben a magán- átogonrii j tuhajdon, illetőleg a tőkés rendEzutáa is«n«ri**te oföódónk * j -ver tntiglwigvásável, mert ez az modern gazdATkodáe, » gépterme- ! áUatnosltú* cask a gazdálkodás és lé« nyomán kfefelknB társadalmi i a* újjáépítés f*ryw*ró h*r*nd«zérrndet, a kapitatUte • látsódslmi korszakot. A tőkénél:, akik tnlaE donét Vóp«mk a termelési eszközök es * magántulajdonból kizárt prolatánáto* oaztályharca tölti H «aan Vcrsrat fcezte'eit KVjiaiad s kapUa'.tiíe öan . amaáv s tőké* ér- dskek rltryiMftö «rmfessat« A »ériek. Illetve meg valösif ásának «öjá* szolgál ja. de a tök«o rendszer lényegét a termelés egészébe« ncn éru»tí. A Magyar Kommunista pán t*. b* wyr gvdaMoüag fe politikai - demokratfSn» magyar állam Péséi.vait pelftflcájái kávsrti és lenzékiség ma népszerű politikájáról, hogy teljes erőnket az ország egyetemének érdekében, a haza tfjjáépftésének fordíthassuk. Ha art kérdezi valaki, öszinte-e a Kommunista Párt ezen politikája, azt feleljük, hogy őszintének tartják-e, ha egy ember a hetedik emeletre akar 'eljutni és azt mondja a földszinten, hogy el akarja érni először is az első emeletetV M«rt mi most az első eme'et, a demokratikus berendezkedő* déré. séie törekszünk. Lehet, hogy ezer. út bejárásn után moe'ám szövet- ségeseinklő' időV elteltével slvá- lnnk, de ezen cél elérését é« en n*k elérése után a népi demokratikus állam berendezését, ók rocg- etősitését minden erőnkkel és ősjúnte akarással megvalósítani fogjuk. Megvatósiu™ szociáldemokrata terivérpáttunk és a parasztok, kisbirtokosok pártjával «gvot- ertééV»«*. Szővetkeximk teP.át min- d«n óaoaokratAus párttal d* rvuk ] táayleg (iamohr^tikos érzelmóak- kal. . / Ebből a, poliHkiből kővetkeztk, hogy a reakciós politika által tar. jász tett rágalmak, amely proletárdiktatúráról, tagállamról és más hasonlókról akarnak tudni, nevetsége* koholmányok. Demokráciát akarunk, éspedig magyar demokráciát, mert nincsenek ennek a hazának jobb fiai, mint a magyar munkások, akik sohasem voltak a haza ellenségei, hanem ellenségei annak, hogy a haza nevében őket elnyomják. Nagy Ferenc a mait héten tartott, kiváló államiéi fiúi tudástól átsxőtt beszédében nagyon helyesen mondotta, hogy a múlt rendszerben a nép nyomoráról azzal akarták elterelni a figyelmet, hogy mindenért Trianont okolták. Ma is irredenta és soviniszta jelszavakkal próbálkozik a reakció teret oyerni es a kommunista törekvéseket kompormittální. Senki sem kő ve* éli a nemzetek szabadságát •óbb odaadással, mint ml, de nem próbálkozunk háborús uszítással és elvetjük azt a módszert, amely ■ «rniszödaink ellem gyűlöletet «»- inna. Teremtsünk itt magasabb-de- mokrali-kos rendet, mint am'lym vwn&széfThitiknál van, biztosítsunk fejlettebb életnívót az itt élő ma- qyarolmak. mint amilyet a határokon tói él vésnek, as lesz azok '.'istratérésének biztosíték*. Mj vagyunk a jó magyarok, akik a népi erőket, a magyar kultúrát Tito tábornagy ma Possonyba étkwrih Pozsonyból jelentik: Tito tálvv-. itagy vasárnap délelőtt érkezik a ./lovak fővárosba. fejlesztve felépítjük az ország romjaiból az új hazát, nem pedig azok, akik azt lerombolták és most újabb háború* uszítással akarják nem a haza, hanem a saját, kiváltságaik ügyét szolgál ni. • . ‘A reakció legfőbb szövetségesének a nyomort tartja, éppen ezért' szabotálja és megakad*; vorní igyekszik a* ország felépítését a koalícióban való együtmöködést és most már a reakciós elemektől ta- mélheLóieg megtisztított pártok jeladata, hogy ezen akadékoskodó' dacára ia a nehézségeket megaldk ja, kivezesse az országot a w.' katasztrofális helyzetből és ír- építse a demokratikus Magvarr* got. Más-máe oltáron fe imsdbatjé és szolgálhatják különböző vallásnak ugyanazt az Istent, máa má« pártokban különböző viláernéretaV birtokában ia asolgáQsatják at igazi, demok ratiktaL pártok Uíjv **- azt a céJL « dolgozók MagvaoTseá- gánafc felépítés«. Dr. Hajón Cbruia aivtársiutaMk többször viharos tapssal megszakított előadéaát ónéin sikc n- sérte. Utána Parr Viktor mondo-< r A- sxöTietet a: előadónak H a k o’on- aégnek. hangsúlyorv« njhél an^ak jelentőségéi. hogy kommunista előadó közvetlenül »léit t kfegazdv párti hsllgatőtághoz
