Új Dunántúl, 1946. március (3. évfolyam, 51-74. szám)

1946-03-12 / 59. szám

„,A nők semmit sem gyűlölnek úgy, mint a gyűlöletet44 Ünnepélyes külsőségek közt zajlott le a pécsi nőnap Vasárnap délelőtt ünnepelte IV;cs város Lgzönsége a nemzet­közi nőnap keretében a pécsi nő­napot. A honvéd zenekar a reg­geli órákban zenés ébresztőt tar­tott. Délelőtt fél 11 órakor a vármegyeháza közgyűlési termé­ben Pécs város közületeinck, tár­sadalmi egyesületeinek, üzemei­nek és a különböző küldött ségek részvételével ünnepi gyűlésen mél­tatták a nap jelentőségét. Az ünnepségen résztvett clr. Münnich Ferenc elvtárs városi, dr. Kertész Hndre vármegyei főispán és Ke­serű .lánös alispán is. A Himnusz eljátszása után dr. Ormos György né nyitotta meg az ünnepélyt, majd Rohányi Gizella Szndomé Géczy Miagda mély gondolatokban gazdag „A nő“ cí­mű verset szavalta el nagy siker- vel. Ezután Tolnai József polgár- mester elvtárs mondott ünnepi beszédet. A város közönsége ne­vében üdvözölte a magyar asszo­nyokat és leányokat. A nők a múltban a legsötétebb elnyomás alatt éltek és gyakran rabszolga­ként kezelték őket. A demokra­tikus Magyarország azonban a nők számára is biztosította az egyen­jogúságot ős választójogot adott a magyar nőnek. Tolnai József .nagyhatású ünnepi beszéde után Keserű Jinosné „A nő mint anya“ címen a magyar asszonyok és anyák nehéz helyzetét vázolta. A magyar anyák a legnagyobb ne­hézségek közepette tudják fel­nevelni és iskoláztatni gyermekei­ket. Olyan szociális feltéteteket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik a nyugodt szülést. Keserű János né után Tolnai Józsefné a nők egyenjogúságáért folytatott harcnak történetét ismertette. — Először Amerikában emelték fel szavukat a nők egyenjogúságáért. Európában a francia forradalom volt ennek a küzdelemnek fáklya- vivője. Magyarországon először az első világháború alatt biztosítot­ták a nők számára a választói egyenjogúságot. A demokratikus Magyarország a női egyenjogúsá­got intézményesen kívánja bizto­sítani. A nőknek részt kell ven­niük iá politikai életben is, hogy Akinek csak egy sertése van, kukoricáért vagy árpáért is kaphat szérumot lentette már az Uj Dunántúl.**.: tn>gy a földművelésügyi miniszté­rium szabályozta a sertéspestis elleni védekezpszer beszerzési módját. Most pótlólag az Alsó­dunántúli Mezőgazdasági Kamara közölte az Uj Dunántúl útján az alábbiakat, amelyek szerint rázok a gozdák is kaphatnak szérumot, akiknek csak úgy sertése van. — Ennek módozata a. következő: Lehetnek olyan esetek, amikor a gazda egyetlen sertésének meg­mentéséről van szó és így a szé­lűmért sertést adni nem tud. Ily esetben annak a részért, aki In­telt érdemlően igazolja, hogy csak egyetlen sertése van és a sertcs- b esz oíg áltat ást gazdatársaival to­tósén összefogva sem tudja tel­jesíteni, a sertéspestis elleni szé­rumot nem sertés, hanem takar­mány ellenében tehet kiadni. És­pedig minden 20 ccm sertéspestis tőfihatású szérum ellenében 12 kg. szók vány minőségű árpát, vagy ugyanannyi májusi szárazságra át­számított morzsolt kukoricát kell a Szérumtermelő Intézetnek csere­képpen átadni. A sertéspestis és a kettős ha­tású szérum termelésével foglal­kozó intézetek címére vasúton kü­lön engedély nélkül is szállítható takarmány, feltéve, hogy a fuvar­levélre az á’.'lomásfőnökség a kö­vetkező szövegű záradékot vezeti rá: „Szérutmermeíésre szolgáló sertések takarmányozására a ••2Ó.OOtMő46 E. iM. sze. rendelet alapján külön szállítási engedély nélkül szállítható“. A takarmánynak kocsin, vagy gépkocsin való szállítása esetén a szérum termelő intézettől előzete­sen kel! szállítási igazolványt kérni. Uj tiszteleti és rendes tagokat választott vasárnap a Batsányi Társaság Színvonalas felolvasó ülés követe a közgyűlést A Batsányi János Irodalmi Tár-’ sasáig vasárnap délután tartotta meg idei rendes évi közgyűlését, majd utána márciusi felolvasó ülé­sét. A közgyűlésen nagy szám­ban jelentek meg a Társaság tisz­teleti és rendes tagjai s több az írók összességét érdeklő fontos kérdést tárgyalták meg. A köz­gyűlésen dr. Kardos Tibor elnö­költ, aki bevezetőjében vissza­pillantást vetett a Társaság eddigi igen eredményesnek mondható működésére s rámutatott arra, mi­lyen fontos szerepe van a haladó szellemű magyar írónak a demo­kratikus magyar szellemiség ki­alakításában. Csuka Zoltán tit­kári beszámolója után Kő Kálmán a Társaság pénzügyi helyzetét is­mertette, majd a közgyűlés egy­hangúlag tudomásul vette a tit# kari és pénztárosi jelentést cs a felmentvényt megadta A Társaság ezután a legutóbbi zárt ülés határozata alapján el­fogadta az új tiszteleti, rendes és levelező tagok megválasztását. Előzőleg határozatot hoztak, hogy a rendes tagok számát öttel eme­lik. Tiszteleti tagokká a követ- ketröket választották: Nagy Fe- tenc miniszterelnököt, dr. Entz fi "'a cg vetem: rektort, dr. Faragó Ferenc!" dr. Idssák Kálmán egye­temi professzorokat, dr. Kortesz Endrét, Bárányávármegye főispán iát és dr. Münnich Ferencet Pécs város főispánját, végül a debte- c .-ni Ady Társaság részéről Juhász Gáza. Karácsony Sándor és Kar- tin, ( ászló írókat. Tiszteleti taggá ■IT] ÚJ DUNÁNTÚL választották dr. Révész Gyula Ist­ván evtársunkat, az Uj Dunámul főszerkesztőjét és Medveczky Jenő festőművészt Rendes tagokká a következőket választoták: Achátz Imrét, Alasz­ka Ambrust, Polácsi Jánost Or­mos Gerät és Vándor Gyulát. Levelező tagokká dr. Béky Jú­liát, váli Németh Lászlót, Szarka Gézát. Patkó István (Székesfehér­vár) Érsekújvárt Lajost és Ker­tem Józsefet (Szombathely), Dél- czeg Hugót, Rezek S. Románt. Hegedűs Ferencet, Biczó Feren­cet, Merényi Oszkárt és Gálos Rezsőt. Az indítványok során a köz­gyűlés elfogadta a legutóbbi zárt ülésen jóváhagyott indítványt, amely szerint a Batsányi Társaság tagjai emlékirattal fordulnak a miniszterelnökhöz. helyettes mi­niszterelnökökhöz és a kultusz­miniszterhez, akiktől a könyvki­adás mai szüneteltetése idején az írók nehéz helyzetére való tekin­tettel a szépirodalmi cs tudomá­nyos könyvkiadás részére adó­könnyítéseket és olcsó, vagy in­gyen papirost kérnek. A memo­randum szerint a 'kedvezményes papiros elosztását a Magyar írók ^Követségére kellene bizpi, amely­ben viszont helyet foglalnának a vidéki irodalmi társaságok kép­viselői is. hogv ih enmódon a ma­gyar szellem decentralizáció gon­dolára. amelyért a demokratikus magyar írók oly régen küzdenek, végre érvényesülhessen. Várkonyi Nándor azt indítványozta, hogy Kocziány Sándor egykori neves pécsi fiatal költőnek a múzeum- tan levő k ézirá th agya Úéká t a Tár«tt'ág vegye a ndozá-ha és jogaikért hathatósain küzdhesse- nek. Ruizsits József hé elvtárs unk han­goztatta, hogy a nők semmit sem gyűlölnék jobban a gyűlöletnél. A magyar asszonyok nem kíván­nak többé háborút. És ennek ér­dekében mindent el fognak követ­ni. A múltban a magyar fiukat arisztokrata vezetőink ia háborúk mészárszékeire küldték. • Ennek többé nem szabad megtörténni. Megállapította, hogy a demokra­tikusa Magyarországnak sem si­került még a pártok vezetői á:- tal ígért mindazon Vívmányokat megvalósítani, amelyek a nők tei- ies egyenjogúságát’ biztosit iák. A kollektív szerződés azonban már nagy előrehaladást jelent, mert a nőknek is egyenlő munkabért juttat. Ruzsitwné elvtársunk nagy sikerrel fogadott beszéde után Teremi öáborné Koller Józsefné és Máriás János operaáriákat ad­tak, elő nagy sikerrel. Béres Ilona pedig Várnai Zseni egyik versét szavalta el. Az ünnepély a Szó­zat hangjaival ért véget. adja ki. A közgyűlés a javaslatot elfogadta és a kötet gondozásával dr. Csorba Győzőt és Kopányi Györgyöt bízta meg. Végül a Tár­saság évkönyvvével kapcsolatban Kő Kálmán a Műhely könyvkiadó részéről' ajánlatot tett, hogy a Műhely hajlandó kellő számú pa­pirost a könyv rendelkezésére bo­csátani. A közgyűlés az ajánlatot nagy lelkesedéssel elfogadta. Dr. Kardos Tibor elnök ezután az ülést berekesztette és a részt­vevők átvonultak iá vármegye­ház nagytermébe, »hol a felolvasó ülést tartották meg. Dr. Boros István elnöki meg­nyitójában rámutatott arra, hogv a Batsányi Társasig már eddigi munkája!»? n is jelentős sikereket könyvelhetett el és ’hogy a ma­gyar irók a mai gazdasági hely­zet minden nehézsége ellenére is hittel és bizakodással dolgoznak a demokratikus Magyarország szellemiségének kiépítésén. Ezután Kopátwi György mutatta be szék­foglalójában legújabb verseit, amelyek megérdemeilt tapsot kap­tak. Dr. Kardos Tibor Janus Pannonius költészetéről beszélt s hangsúlyozta, hagy a Batsányi Társaság, mint a haladó írók ösz- szessége elsőrendű kötelességének tartja, hogy átvegye a vol-t Janus Pannonius Társaság örökét Pécs e nagy magvar humanista költőié­nek műveiből lehetőleg teljes magyar kiadásban juttassa a ma­gvar olvasóközönség közébe. Rá­mutatott Janus Pannonius bátran népi demokratikus jellemvonásaira és arra, hogy ennek a hajdani nagy pécsi püspöknek volt bá­torsága ahhoz, hogy amidőn Má­tyás király nem a nép érdekében cselekedett, az ellene fellénökhöz csatlakozzék1. — Ezután Alaszka Ambrus. Berczeli A. Károly. Csor­ba Győző é« saját fordításában mutatott be Janus Pannonius mű­fordításokat s megállapíthatjuk, hogv « három pécsi műfordító valóban színvonalas, tiszta értékű munkát végzett e költemények átültetésével. A közönség «zür.ni nem akaró tapssal és gondolatok­ban oazdag előadásban ismertette Gunduücs Ivánnak a délszlávok nagy epikusának költészetét, első­sorban pedig Oszmán e. eposzát és Dubrivbn c. pásztorjátékát. Érdekes, hogv GunduKcs ma is mennyire időszerű s mennyire beilleszthető mai demokratikus gondolat világába. A raguzai köz társaság nagy délszláv költője a mai jugoszláv népköztársaság nagy szellemi előhareosa volt. Végül. András .Endre mutatott be néhányat rendkívül finom fonni ban Is pompás költcmínvcibőí. Különösen n pécsi vonatkozású versek nagyon tetszettek és sok tapsot kaptak. Dr. Boros István elnök záró. szavaival ért véget a jól sikerűit márciusi fe'olvisó ülés. OI V A S S A A 2 „Ci DUNÁM 01.'-T ! X SZÉNCSATA X 4 szombat éjszakai és vasárnapi rohammunka 239 vagon szenei eredményezett a péc ,környéki hányákban A szombati széntermelés 155 vagon Pécsvidéki szénbányász elvtársaink ismét bebizonyították, hogy teljesen átértik magyar demokráciánk felépítésének és egy­ben megvédésének nagy gondolatát és olyan eredményeket produ­káltak, amelyekre nemcsak Pécsett, hanem országos viszonylatban is fel kell figyelni. A szombat délelőtti harmad bányászai szom­baton éjszaka ismét leszálltak a tárnákba, hozzájuk csatlakoztak vasárnap a többi szénbányászok és rohammunkában összesen 239 vagon szenet termeltek. Ezenkívül a szombati széntermelés eredmé­nye is mindenképpen elismerésre méltó volt, amennyiben 155 va­gon szenet eredményezett. Bányász elvtársak! Ezt az eredményt ország-világ előtt büszkén mutatjuk fel s büszkék vagyunk rátok! Ez az eredmény bizonyítja, hogy amit niunká>p árijaink a belpolitikában kezde­ményeztek, Ti azt termelő műn katokkal is alátámasztjátok Él­jen a magyar népi demokrácia! Szabadság! Barátság! Elkobozzák a kirakat okban árrai megnem jelölt árat A rendőrfőkapitányság ismétel­ten figyelmeztette a kereskedő­ket, hogy a kirakatokban elhelye­zett árukon, a vonatkozó re.ndc- letek értelmében, az árakat bün­tetőjogi következmények terhp mcílfctt fel kell tüntetni. Ennek ellenére a rendőrhatóság azt ta­pasztalja, hogy a legtöbb keres­kedő nem tesz eleget ennek a kötelességének. Ezért a rendőr­hatóság most már nyomatéko­san felszólítja a kereskedőket a rendelet szigorú betartására, mert az az ellen vétőket nemcsak meg­büntetik, hanem a hatóság azokat az árukat, amelyeken a kirakatok­ban az árak nincsenek feltüntetve, elkobozza. A rendőrhatóság mos­tantól kezdve állandóan elenőriz- ni fogja a kirakatokat és a rea- delcfc ellen vétőkkel szemben minden esetben élni fog törvény- adta jogával. A környező népek költészete és zenéje a pécüi Bölcsészkor irodalmi délutánján A pécsi Erzsébet Tudomány- egyetem Bölcsészköre szombaton délután 6 órai kezdettel' tartotta meg a Belvárosi Katolikus Kör­ben nagy érdeklődéssel várt iro­dalmi délutánját. Az Irodalmi dél­után célja a környező népek köl­tészetének és zenéjének ismerte­tése volt. A bülcscszcttahhatlgiatók első csoportja már januárban összeült és tejvet dolgozott ki, mert — noha kitéve a háború munden tragikus esélyének, szerencsésnek érazték magukat, hogy'ideiglenes keretek között bár, folytathatták tanulmányaikat. Érezték azt, hogy Vállalt feladataikon kívül hivatás is vár reájuk. — ez a hivatás pe­dig a magyar kultúra épségének védelme, megőrzése és kiterjesz­tése is. A magyar kultúra, a magyar irodalom szeretettre és kultuszára, — mint dr. Várkonyi Nándor mondotta összekötő szövegében — nem kell nekik bíztatás. Ennek a levegőiében nőttek fel, vérük­ben hordják szeretetét és drága örökségképpen viselik a gondjait. Azonban ahhoz, hogy ezt a hiva­tást betölthessék, ismernünk kell azoknak a népeknek műveltségét is. amelyek körülöttünk élnek, akiiekéi közös volt történelmi éle­tünk és közös lesz sorsunk a lö­vőben is. Ezért a« ifjúság újító szelleméihez híven és hogy irányt matasson, első irodalmi délütán­Elnölti tanácsülés Mezőgazdasál Már megeraJékeztnük arról, hogy a földművelésügyi minisztérium vissza állította az Alsódunántúíi Mezőgazdasági Kamara önkor­mányzatát. Ez az intézkedés ismét lehetővé tette a kamara testületi szerveinek működtetését és így a kamara működésével szorosan ösz- szeiüggö krédcsel^et tárgyalta pi eg. Az elnöki tanácsülés egves kérdséekben közgyűlési hatáskör­ben járt el és ilyen határozatokat is hozott. Az elnöki tanácsülés elismerését nyilvánította Rajczy Géza kama iái tanácsosnak, aid a földműve­lésügyi miniszter megbízásából az önkormányzat felfüggesztése alatt a miniszteri biztosi teendőket iátUi el. Az elnöki tanács a : ama- rai igazgató helyettesi teendőinek elvégzését a továbbiakban Rajczy Gúzs ka’P.a -a l tanácsosra bízta s ján ezeknek a népeiknek költésze­tét mutatta be. Hiszen abban az- élet-halál nagy- játszmába®, amely­ben éltünk és élünk, amelyben napjaink lemorzsolódnak, ismer­nünk kell társainkat és tudnunk kell, melyek azok az erők, ame­lyikre számíthatunk. Természete­sen egy rövid előadás keretében nem nyújthatnak teljes képet. A cél inkább a-z volt hogy ízelítőt adjanak és fölhívják a figyelmet. Dr. Várkonyi Nándor egyetemi tanár rendkívül tanulságos és mély gondolatokat tartalmazó elő­adását Ti Kai Ernő mondotta el hozzáértő szakavatott módon, megkapó intelligenciával. A befe­jező gondolat jegyében bolgár, délszláv (stzerb. sziavén), román, orosz és északi szláv (cseh. szlo­vák) költők müveiből adtak elő szemelvényeket Erter Teréz, Wives Mózes, Róherth László, Tillai Er­nő, Teleki Erzsébet Falubelyi Veronka és Barkó Ilona. A zenei részek tolmácsolásában Várnagy Lajos, Mihály Ferenc és Halász Kálmán arattak megérdemelt si­kert. Elismerés illeti a szereplő­ket tiszta irodalmi teljesítmé­nyükért, azért a lelkes és fárad­hatatlan munkáért amit kifejtet­tek és lázért a nemes élvezetért, amit nyújtottak. Megnyerték ma­guknak a közönséget s minden résztvevő egy élménnyel gazda­gabban távozott az irodalmi dél­utánról. az Alsódunántúíi I» Kamarában egvben köszönetét mondott Elek Zoltán kamarai tanácsos eddigi fá­radságos munkájáért, aki a nehéz és súlyos időkben a kamarai igaz­gató-helyettesi teendői ellátta. Az elnöki tanácsülés részletesen foglalkozott a kamara anyagi hely­zetével, a kamarai ügyvitellel, majd a kamarai gvümölcsös hasz­nosításának kérdésé* tárgyalta meg. Az ülés tárgysorozata során megtárgyalta pályadíj kiírását a zsír és cukorhiány enyhítésére, valamint az újabb rendszerű fonál- készí tőgép elkészítésére kitűzött pélvadíj ügyét, majd a mezőgaz­dasági szaklap megindításáról és a traVorlaníolynm megrendezésé­ről tárgyalt. \z elnöki tanácsülés a szemé'vi ügvek letárgyal ásával ért véget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents