Új Dunántúl, 1946. március (3. évfolyam, 51-74. szám)

1946-03-09 / 57. szám

MOZI nbaft ó£rfcétfőig, március 9—11, ‘ r?o u o 1 adunk szégyene Ä R K M O Z l EKVOLTAK f R UNIX eheieeb n t m i»£fa »ok hétköznap 4, fc, vasárnap 2T 4, 4 Őrikor. 200 millió pengős gyógyszeradomány a pécsi gyermekmentő-akcióra A pécsi gyermekmentő akció során tegnap újabb jelentékeny adomány történt, amelyet min­denképpen mint követésreméitó néldaa'dást kell' a közvélemény elé áilitanunk. A polgármesteri hiva­talban megjelent Gyimóihy Béla gyógyszerész, a Weber féle Arany Sas gyógyszertár tulajdonosa és az akció céljáéra 160 millió pen­gő értékű C vitamin tabletta:, valamint 40 millió pengő értékű TÜhesség ellepi kenőcsöt adomá­nyozott. gyaii látnak a különböző élőlények? /• ’ "Vjwis Nagyszerűen sikerűit ár• Boros Béla egyetemi §§ ízt. tanár csütörtöki előadása] , # % IP tudományos előadássoro- csütörtökön délután dr. Béla egyetemi m. tanár rendkívül értékes előadást bözö élőlények látószervei- előadó kifejtette, hogy inden más érzékszervnek, izemnek is alapvető bioló­giáét az önfenntartás célja elvezet vitalitásának javi- Ija meg éspedig azáltal, z ember vagy az állatot mos vagy káros ingerekkel t helves mozgásbeli beálli- eszi lehetővé, yér/és minden ősi sejt tu- iga. Ez az eredendő, tulaj­tette lehetővé a szemnek érzékszervvé való kifejlö- iz első kérdés, amit vizs. kell az, hogy miként ki ez a csodálatos érzék- z első egyetemes érzék­1 az alacsonyabbiendü ál- böréből és miként éri el etesebb formáját a lencse- akját, mely eqész ismeret­it föiorrása. Az előadó utal >qy a fejlődéstörténet eav sem követeli meg annvim y egv előzetes formatervre gondolnunk, mint a szem ének esete. Néhány for­mációtól eltekintve ellen­iül mutatkozik mint jelölő hatalom az élethez mltnazkodás és a természe- 'élasztódás. Ezután a nö- es alacsonyabb állatvilág *erűbb fényérzékelő sejt- iindulva magunk előtt lát- Rjlödésl az emberi szemig, 4 azt, hogy az egyszerű eflextól, iránylátástól kezd- >eh képet lát az állát ille­2 ember. A következőkben alkalmazkodási képesséqé- !Tepét halijuk megvilágítva 8 körülményeket, amelyek ‘giazkodási képesség kifej- re döntő befolyással bírnak 8 környezeti és életviszo­szem együttes látásából ^előnyöket veszi sorra az kiemeli azokat a bioló. “ötpontokat, amelyek rész­letnek egymástól való tá- *■ részben a látópályák i2ödését illetően döntő té- í2 éllat és ember életkörül- mérten. mát is igen érdekes feieze- í2 éllatok szinlátsáát bizo- ^érleteket ismerteti, ismét * azt, hogy a színlátás ké- hfrvs az állat alacsonyabb ^sahj) fokához kötve. A rászt megkülönböztetése is -.Íves állatoknál pl. a ma- A természetben clöfor­‘~Potnpa nagy része is a ^jlpntéthatásán alapszik, j^fok és az ember sötét- tájékozódásának alapjai* ^. megállapíthatja, hogy e j^ézéppontjában egy vegyi melynek képzödésé- C^-erepet játszik az Á-vi- a sötétséghez való "á anatómiai alapjaira Műi1.7 előadó és kiemelte, OsjMhdeghértyában lévő tár- különböző mér- b döntő fontosságú Pclrikaalakú sejtjei szá- év^'ágán kiviil Itt látjuk f>Pnak példáit, hogy a ' imí1. állatok vagy az éjjeli tudnak tájékoz ódul. v jg:>snak új fordulatot ad Résnek felvetése hogy Vp.^Netkező képet a fej­őt i-.s -okain miként értékeli 82 ember. A fényingei •<"' b 7«rj hdigiaz állatfajra jel- kénesség szerint w. feldolgozása az egy t ág*Mi S A Wl, nz alsóbbrendű álla- V bgV5 annvit tudnak kiér- j fuy,^ m"T bizonyos fokot ' ki- ® 8 hasznos és az _ • '• '.i-gs al; ko i Foglalkozik az előadó ezzel a kér­déssel kapcsolatban más ösztönök támogató szerepével. A madarak­nál már van példa arra, hogv a forma kiértékelését bizonyos fokig megtanulják. Bár az emberi agykéreg szer­kezete a legnagyőbb differenciáló­dást érte el az idegsejtek és ideg­pályák nagyszámú kifejlődésével, ezek azonban csak alapjai annak, hogy az emberre jellemző kompli­kált látsának (alak, színek, tér- érzék, plasztika, stb.) adva vannak a feltételei, mert mint azt az elő­adásban meggyőző példákban bi­zonyítva láttuk a látást a kis­gyermeknek vagy felnőttkorban operált betegnek kifejezetten ta­pasztalás útján kell megtanulni a két.dvmenziójű látástól a három­dimenziójú látásig, mely utóbbi­hoz az izom és tapintóérzéseknek emlékképei segítenek hozzá. Hogy a sok fénybenyomás között a kis- gyermek rendes képet tudjon te­remteni a tárgyakkal kapcsolat­ban, ismertető szavakat tanítunk meg neki és lassan kiépül, az a képessége az embernek, hogy a látás elvont fogalmi rendszere kialakulva a látottak felől gondol­kozni tud, szó és hetűképzetei se­gítségével a trágyák sokféle tulaj­donságát tudja kifejezni, szemben az állattal, ahol a társítás csak bizonyos fokig lehetséges a szó­képzet híján és így a különböző, látóképzetékkel kiváltott agvi iz­galom náluk disszonanriálódik. Röviden fejtekgetve arról beszél az előadó, ami tulajdonképpen már a lélektani optika területére vezet, hogy vájjon az objektív külvilá­got milvennek ismerjük. Ismerve Kant fizozófiájára támaszkodó' idealisztikus felfogást, az előadó a tapasztalati lélektan állsápontját foglalja el, mely szerint a körü­löttünk lévő tárgyi világ megis­merése nem bennünk előre meg­adott lelki tulajdonságuk útján hanem operált és előbb nem lát.ő betegek vagy a kisgyemneK. pél­dáira hivatkozva bizonyítja, hogy mennyire kifejezetten a tapaszta­lással nyert fogalmaink útján is­merkedünk meg a külvilággal. Itt összefoglalja mégegyszer a látás mibenlétét: a látás a fény energia- hatására több sejtcsoportra kiter­jedő idegrendszeri izgalom, mely a külvilág tárgyairól analóg jel­képértékű folyamatot jelent, amit nevezhetünk a külvilágról szóló ismeretnek, tudomásnak vagy ta­pasztalatnak. Végül az emberi szem további tökéletesedésének lehetőségével foglalkozik és két irányt jelöl meg; az egyik lehetőség, hogy a színérzékelő képesség tökéletesed­het, a másik lehetőség az ideg- hártva sejtjeinek munkamegosztá­sában van adva, amikoris aszerint, hogy az ember centrális vagy perifériás látását tanulja meg job­ba kihasználni, határozott karak- terológiai elkülönülések lehetsé­gesek. Az egyik esetben centrális látók realisták, Ítéleteikben meg­bízhatók (Dürer, Cranch, Menzeil. A perifériás látók tekintetükkel nem figyelmesek, álmodozó1 tenné- szetűek, illúziókban élnek, mint művészek impresszionisták, szere­tne a sötét színeket. Mindez az esztétikai és kulturális fejlődés tökéletesedése útján várható. Az előadást most is hatalmas tömeg hallgatta végig, hálás taps­sal jutalmazva az előadót. A brit kormány nyilatkozata: C hurchil! beszéde — magánvélemény Londonból jelenti a Reuter. A brit kormány Churchill beszé­dének elhangzása előtt nem is merte a beszéd tartalmát és Chur­chill nem tanácskozott arról sem Attlee vei, sem BevlnneL A brit kormány felfogása szerint Churchill tisztán saját .nézetét juttatta kifejezésre. Rohamosan emelkednek az élelmiszerárak a pécsi piacon • . ■ V V . V ■ V'. Egy Mié alma másl él millió, egy kiló aszaltszilva egymillió, egy közepes kakas hétmillió pengő ^ Az árialános áremelkedések menetében eiső helyet biztosíta­nak maguknak a piaci árak. Amíg Budapesten éppen ezen a héten számolnak be a lapok meglehető­sen lényeges árcsökkenésről, addig a pécsi piacon ilyenről egyetlen­egy esetben sem idhet beszélni. Itt a termelő-árusok mintha öt­letszerűen emelgetnék szinte nap­ról: napra az árakat. Téves az a felfogás, mintha az időnként élet - beléptetett fizetésemelések adnák tz impulzust, a lökőcrőt az élel­miszerárak emelkedéséhez. Kör.y- nyen ki lehetne mutatni, hogy a fizetések messze lemaradnak ma csakúgy, mint a múltban mindig az élelmiszerárak drágulása mö- gött. Iizeütőkicppen csak néhány cik­ket sorolunk itt fel és az azok mellett feltüntetett mai pinci árak­nák a fizetéseikkel való összefut soinitásából bárki könyen meg­győződhet róla, hogy at doLqo/o városi ember, legyen az szellemi vagy fizikai foglalkozású, napról- r,apra rosszabbul kénytelen élni,, dacára a most már mindgy.-koribb ftectéseiroríéseknelc tóért ti/ ba­rmit ezek az err élések ivein bír­ják. tartani az árak száguldó emel­kedésének tempójával. A imái piacot végigjárva, le te­gye/tűk, hogy egy kiló zöldká­poszta (meglehetősen laza és rot­hadt) 120 ezer, egy kiló tótrépa W> ezer, egy kiló vegycszöldség 200 user, egyi kiló savanyuká- p oszt a 200 ezer, egy kiló héjjas- dió 400 ezer, egy kiló alma más- félmillió, egy kiló ..szaitszilva egy millió, egy deci pirospaprika 400 ezer, egy barab vágott tyúk más­félmillió, egy kisebb élő kakas kétmillió egv kiló savanyított zöldpaTadiesom 120 ezer, egy cso­mó zöldhagyma 16 ezer, egy szál torma- 13—16 ezer, egy darab to­jás 23 rizer, egy liter pattogatott kukorica 14—15 ezer pengő és igy tovább. Ezek az árak termé- s/eteaen csak a pénteki napra vonatkoznak, ami nem jelenti azt, hogy ma, szombaton már ugyan- ezeken az árakon valamit is be­szerezhetünk. Mintha valami tit­kos kéz intése irányítaná itt. a piacon orz árak alakulását, olyan következetesen és egyöntetűen ugranak azok minden nap felfe'ó és mindig csak felfelé. ím. i.) A szárnyvonalak személyiorgaJmál is bővíti a MÁV Itt a szárnyvonalak áj menetrendje A Pécs—Budapesti déli pu. kö­zött az eddig hetenként háromszor közlekedett személyvonat március hó 12-től kezdve — vasárnap kivé­telével — naponta' fog közlekedni, vasárnap azonban sem Budapest­ről, sem Pécsről nem indul. Me­netrendje változatlan, tehát Pécs­ről 19 óra 45 perckor indul, illetve b óra 50 perckor érkezik. A távolsági vonatok forgalmá­nak kiterjesztésével egyidejűleg az államvasutak a szárnyvonalak for­galmát is kibővítik. így -Pécsről Siklósra minden nap 13 óra 27 perckor indul, ellenirányban ugyan­csak minden nap reggel 7 óra 40 perckor éreíczik a vonat. A szerda és pénteki napokon Siklós felé reg­gel kiinduló és onnan este vissza­térő vonatok forgalma egyidejűleg megszűnik. Pécs—Bátaszék közöt az eddig csak szerdán és pénteken közleke­dett vonatpár hétfői napokon is, tehát hetenként háromszor fog közlekedni. Pécsről 14 óra 30 perc­kor, ellenirányban Bátaszékról 6 óra 20 perckor indul. E vonatok­nak Bátaszéken csatlakozása lesz Szekszárdin is, úgy hogy Pécs és Szekszárd között meg lesz az ösz- szeköttetés. Pécs—Pécsvárad kö­zött továbbra is megmarad napon- tai közlekedéssel a reggel 4 óra 45 perckor induló, illetve 7 óra 20 perckor érkező személyvonaitpáv. Pécsről Barcs és Nagykanizsa felé a reggel 5 óra 50 perckor in­duló, illetve ellenirányban 19 óra 11 perckor érkező személyvonat­pár fenti időponttól kezdve na­ponta közlekedik. A sellyei szerelvénynek Szentlő- rincig a barcsi szerelvéniviil együttesen való továbbítása meg­szűnik, ehelyett Sellyére mir,den hétfőn, szerdán és pénteken 14 órakor indul, ellenirányban pedig minden kedden, csütörtökön és szombaton 7 óra 25 perckor érke­zik a vonat. Minden kedden, csütörtökön és szombaton közvetlen kaposváT— pécsi vonatpár fog közlekedni Szi­getváron át. Kaposvárról indul 5 óra 55 perckor, Pécsre érkezik 10 óra 20 perckor, Pécsről ugyanaz­nap indul 14 órakór és Kaposvárrá érkezik 19 óra 18 perckor. Ma tartják meg a Bölcsészkor irodalmi délutánját A környező népek költészetét és zenéjét mutatják be a délutánon A pécsi Erzsébet Tudóménv- egyetem Bölcsészkörc ma dél­után o órai kezdettel rendezi meg a Belvárosi Katolikus Körben irodalmi' délutánját, la-melyen a környező népiek költészetet és zenéjét mutatják be. Az irodalmi délután műsora a következő: 1. Bolgár költőkről előad Etter Te­réz és Illyés Mózes. 2. Délszáív költők müveiből előad: Illyés Mó­zes, Faluhelyt Veronika és Róbert László. 3. Szlavenszki: Szerb ének és tánc. Ószláv irma és horvát tánc. Előadja Halász Kálmán. 4. Román költők: George Cosbuc, Lucian Blaga verseiből előadnak: Tillai Ernő, Teleki Erzsébet és Barkó Ilona. 5. Bartók Beid ro­mán kolinda daiHamok és Diniéi Hóra: Staccato. Előadja: Várnagy Lajos. 6. Orosz költőktől szaval­nak: Teleki Enzsebet. Faluhely i Veronika. 7. Ljadov Piatigorszk1: P'ijaiska és Raicov: Poeme. Elő­adja: Mihály Ferenc. 8. Északi ■szláv költők müveiből előad Fa­luhelyi Veronika és Eiter Teréz. 9 Dvorzsák Dumky trióját elő­adja Halász Kálmán, Mihály Fe­renc és Várnagy Lajos. Az ösz- szekötö szöveget Vátfe&nyi Nán­dor írtai, elmondja Tffiai Ernő. Belépődíj nincs, a műsor ára: 150.000 pengő. Sajtébemttsaiá a Bábszínházban Nagy sikere volt Csorba Győző bábjátékénak Nagy érdeklődés mellett tar­totta a pécsi Bábszínház első sajtóherrvutatáját március lén. A bábszínház vezetősége vendégül látta ia Matassa árvaház növen­dékeit, a pécsi művész és íróvi­lág személyiségeit. A bemutatón megjelent dr. Kcrtcsz Endre iő- ispán is családjával. A megjelenteket Muszty László, a pécsi pedagógusok szakszerve­zete kulturális ügyosztályának ve­zetője üdvözölte. Megemlítette, hogy a bábszínház egy éves év­fordulóját ünnepli. Múlt év már­ciusában városunkra még a há­ború atmoszférája terpeszkedett, távoli ágyúdörgéseek hangját hoz­ta a tavaszi szél. amikor egy par telkes pécsi pedagógus megszer­vezte a kgzsengébb ifjú nemze­dék szórakoztatva nevelésére az állandó jellegű bábszínházát. A sajtóh emu tatának célja, hogy a vezetőség nyilvánosan mondjon köszönetét mind.'.zöknak, ^ akik közreműködtek a bábszínház e- tesitésében, és annak munkálat támogatták!. Meleg hangon emlékezett meg a pécsi helyi lapok szerkesztő­ségeinek önzetlen támogat a sa­rok Sajnos, éppen a hivatalos világ nem támogatja ezt a nemes szán­dékú intézményt. Olyan adóterhe­ket és Tend őrségi díjakat kel! fi­zetnie, amelyek a _ bábszínház további működését kétségessé te­szik. Igazi népművelő intézmény csak síikkor lehlet a bábszínház, ha a ininrsztérium adómentessé teszi, így lehetővé válik a legszegényebb néposztály gyermekeinek is az előadásokon vajó részvétel. Végül ama reményének adott kifejezést, hogy a pécsi írók és művészek belekapcsolódnak a bábszínház, munkájába, és hozzá­járulnak ahhoz, hogy Pécsett egy önálló bábjáték kultúra dkakuljon ki. A sajtóbemutatá első bábjátéké Csorba Győző „Sovány Sanyi kalandjai“ című modem mese­játéka volt. Csorba nemcsak ki­tűnő költő, hanem bűbájos mese­mondó és ügyes drámaíró is. A Hokiból leereszkedő Sovány Sa­nyi kalandjai a Lusták országúban a gyermekek figyelmét végiig le­kötötte és lelkes tapsra késztette úgy ®z apró, mint a felnőtt néző­közönséget. Hangulatosan egészí­tette ki a kis darab művészi ha­tásait Maros Rudolf magyar nép- zenei modorú dalsz^raernenyci. A második bábjáték a „Muzsikáló malom“ its lutgy 'Sikert Gfr&tott. Az Ü röghy—Csorba—Maros mese­játék. a -magyar népmese változa­tos és varázslatos világát elevení­tette meg igen látványos kiál'i- tásban. Maros Rudolf behízelgő kísérő zenéje „komoly“ művészi alkotás. A malom muzsikáját a Szivárcány kisasszony, a Vasorru bába, a Brumó nótáját ma már mint „slágert“ éneklik a pécsi gyerekek. Kell ennél nagyobb elis­merés és siker? Ugv értesültünk, hogy a báb­színház husvét tájékán újabb sajtóbemutatát rendez és tervbe­vették „felnőttek“ részére is elő­adásokat. Adjunk szappant a hánrászoknak! V Az Éden drogéria tulajdonos«, ftdenhoffer Gyula a mai napon 5 darab pipereszappant küldött szerkesztőségünkbe a bányászok részére. A szappanokat rendel­tetési helyükre juttattuk s' ez­úton is köszönetét mondunk érié. A gyűjtést folytatjuk. út piihíhtúi |~T|

Next

/
Thumbnails
Contents