Új Dunántúl, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)
1946-02-21 / 43. szám
\/Líá% pvdtiák{tű e$#mdietek! ÚJ DUNÁNTÚL A szén csata első napjának eredménye: 11 vagon több* let — A* >IKP segítségévei megérkezett a budapesti gyermekek első csoportja — Jelentkezni kőtelesek a volt deportáltak, menekültek és hadifoglyok — Az í j Dunántúl értekezletrehívjaolvasóit A MAGVA P KOMMUN I S TA R Á R'T : D É L D U NÁN TU L! LAPJA IB. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM, » ARA: 3*000 PENGŐ PÉCS, 1946 FEBRUÁR 21. CSÜTÖRTÖK A dolgozók egységfront! ónok hatalmas tüntetése a reakció ellen Több mint 15*000 ember gyűlt össze a két munkáspárt hívó szavára — A nagygyűlés követelte a reakciós köztisztviselők ós tanerők azonnali leépítését és allrormány rendeletéinek maradéktalan végrehaffását Tegnap délután zajlott le a Széchenyi téren a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Szabad Szakszervezetek által közösen egybehívott nagygyűlés. Már a kitűzött időpont előtt ezres tömegek gyűltek össze, majd zászlók alatt, fegyelmezett sorokban egymás után vonultak fel az egyes üzemi pártszervezetek és bányászok. Munkásdalok és jelszavak hangzottak a zsúfolásig megtelt tér minden részéből, amelyek csak akkor hallgattak el, amikoí a vasutaszenekar a Himnusz intonálta. A nagygyűlést Lakatos József szakszervezeti titkár elvtárs nyitotta meg, a szakszervezetek nevében üdvözölte a megjelenteket, majd rámutatott arra, hogy míg a munkásság minden áldozatot meghoz a demokrácia felépítéséért, azok, akik a felszabadulás első (lapjaiban reszketve bújtak meg, egyre nyíltabban merészelik folytatni aknamunkájukat a munkáspártok és a szakszervezetek ellen. Egyik legfőbb törekvésük a munkásság egységének megbontása. Aiz öntudatos munkásság nyugodtan, de éber szemmel figyeli ezeket a törekvéseket — Mi tudjuk, — jelentette ki Lakatos elvtárs, — hogy lük azok az urak, akik az ilyen reakciós aknamunkák élén állnak, mint ahogy tudjuk azt is, kik azok, akik kijátszák a kollektívszerződéseket, visszaélnek a kalória- rendszerrel (heves pfujozás). De gyorsan közeledik a leszámolás órája a spekulálókkal, akik kihívóan srzembchelyezkcd nek a muu- káspárrok akaratával és a szakszervezetekkel. Ez a népgyülés is megmutatja, hogy a szellemi és fizikai dolgozók egysége töretlen és bármely pillanatban harcra készen álí. Társíts Imre elvtárs beszéde Lakatos evtárs után n Szociil- demokrata Párt részéről Tursits Imre elvtárs lépett az emelvényre. Beszéde elején rámutatott arra, bogy Pécs dolgozó népe már a múltban is mindig megmutatta erejét, ba észrevette, hogy a kiváltságos osztályok vissza akarnak élni helyzetükkel. Ma ismét ilyen jelenségeket látunk mindenfelé. A dolgozó magyarság felismerte, mit jelent számára a demokrácia. Nélkülözve és rongyosan, minden b^ltúrigényről lemondva dolgozik és termel azért, hogy ez: a demokráciát felépítse és megerősítse amíg a munkások ilyen ön- teláldozóan dolgoznak, egyre ^tatclemebbül jelentkeznek ismét a letűnt rendszer sötét alakig és mind nyíltabban űznek 8™yt a demokráciából. Jelenté- s°k számolnak be arról, hogy már £gesz nyíltan is hangoztatják, "Ogy várnak, felkészültek valami- (Zajos tüntetés a hallgatóság óraiban). De a munkáspártok mmdea ilyen jelenségre figyelnek ^ ha. kdl, le is sújtanak majd. Külön meg kell említeni azt az . oamunkát, ami a falvakon fo- j A parasztok előtt azzal vá- zaz k a munkásságot, hogy ha- “árulók és hogy nem tudják az .®ot fölépíteni. A mi vála- Unk erre az, hogy Igenis fel tudjuk építeni, de nem az 6 számukra! És, hogy kik a hazaárulók? A történelem és az elmúlt évek is bebizonyították, hogy azok, akik egyéni kiváltságaik megvédéséért hajlandók akár idegen érdekeket is szolgálni. Amire a munkásság és a munkáspártok vállalkoztak, azt végre is hajtják. A régi rendszer maradványai ne gondolják, hogy olyan tehetetlenek vagyunk ma is, mint amikor csendőrszuronyok álltak mögöttünk. Véd bennünket és céljainkat szolgálja ma az egész demokratikus államaparátus. Uripolitika Magyarországon többé nem kell és nem is lesz! Itt ezentúl, csak a dolgozók politikája kell, csak az történhet, amit a dolgozó nép akar és végre is hajt. A feladataink nehezek. Az ország kifosztottsága és lerombol! ságn ezer akadályt hárít elénk Nem tűrjük, hogy ezeken az akadályokon kívül a reakció még jobban megnehezítse munkánkat. Letiporjuk azt, aki súlyos akadályainkat még tetézni akarja! Mi megvalósítunk mindent, megalkot, juk az új Magyarországot, de csak magunknak, a dolgozóknak! ______ jelenti az MTI: A Gazdsági Főtanács tegnap a kalória-megváltás egységét a február 15-23-lg ter|ed^ f4 pengő a kalóriamegváltás *0—103 százalékos fizetésemelést rendelt el a Gazdasági Főtanács í, ® ?dd>P0ströI SK* - kalória-n—„........ *s azt a .következőkben állapított» meg: k 'J*9Ybudapesfen és azokban a vidéki varosokban, amelyekben y(tua*pesH bérek 100%-át Űzetik, egy kalória eUenértéke 74 pengő. a budapesti bérek 05%-a van érvényben, a megváltási f>7 pengő, a 90%-os helyeken 60 pengő, a 85%-os helyeken I 53 pengő. ' royalta a Gazdasági Főtanács továbbá a szakszervezetek- ,**lau»MP*nz,l/eté**h (tönsllze lések) leleinelésére vonatkozó |a- ** a következőket rendelte el: tat Lx,ruár 15‘t*l a szellemi munkások készpénz bérét »lantiak szc 4*4» *^t®leseh a munkaadók felemelni: A szellemi munkások Uzc- <*t k<ü' ■ szakmunkásokét 200%-kal, a betanított munkáso1 Op*,; '»‘kai, a segédmunkásokét 125%.kai, a tanoncokét pedig nl emelték fel. A fenti bérek február 15-től számítandók. Van még sok terület, ahol nem értük el a kívánt eredményeket, így elsősorban az iskoláztatás és a körigazgatás terén. Pedig mindkét terület rendkívül fontos. Alig akad demokratikus tanító iskoláinkban! Tűrhetetlen állapot ez és feltétlenül belő kell nyúlnunk a tanügy berkeibe, mert ifjúságunkról, az új generációról van szó! A közigazgatásban pedig nem tűrhetjük tovább, hogy régi falusi jegyzők továbbra is sanyargassák a népet és ugyanúgy kis- királykodjanak, mint a régi világban. Sok és nagy munkánk melleit ezekre a kérdésekre is ki kell terjeszteni figyelmünket. Meggyőződésem, hogy ha a munkásság teljes érövéi támogatja harcunkat, akkor közös erővel meg is valósítjuk a teljesen új bel- és külpolitikát. és közigazgatást. Krancz Pál elvtárs beszéde Tursits elvtárs nagyhatású beszéde után Krancz Pál megyei titkár elvtárs mondta el beszédét a Magyar Kommunista Párt nevében. — Nagy küzdelmek előtt állunk, elvtársalv! — kezdte beszédét' a tömeg szűnni nem akaró „éljen Rákosi, éljen Szakasits" kiáltozása közben. — Harcoltunk eddig is, demokráciánk sok nagy vívmányát harcoltuk ki. A fasiszták romba- döntötték az országot, a munkások a munkáspártok vezetése alatt újra megindították itt az életet. Nagy vívmányaink közé tartozik köztársaságunk is, amit minden körülmények között meg akarunk tartani. A bányák államosítása is megkezdődött és egyre több ország veszi fel velünk a diplomáciai kapcsolatokat. De amíg mi ilyen eredményesen dolgozunk, vannak egyesek, akik másra spekulálnak. (A hallgatóság zúgva válaszol: „Nem állunk meg félúton, a reakció pusztuljon!) A Magyar Kommunista Párt elkészítette az ország újjáépítésére vonatkozó nagy, átfogó tervét és azt a Szociáldemokrata Párttal egyetértve benyújtotta a kormánynak. A kormány teljes egészében elfogadta a programmot. Ennek értelmében máris megindult a munka és rövidesen valóra is kell válnia, papirprogrammból valósággá kell lennie a MKP tervének. De amíg mi dolgozunk, a reakció a városban, de különösen a falun és a közigazgatásban szervezkedik ellenünk. Itt az ideje, hogy a dolgozók tömege incg. mozduljon és lesújtson rájuk. A városokban a reakció soviniszta, revizionista jelszavakkal dolgozik és nyílt klerikális uszítás ütötte fel a fe|ét. Minden eszközzel gazdasági zttrzavrt akarnak előidézni, hogy meghiúsít sák munkánk eredményét. Krancz elvtárs ezután részleteket is ismertetett azokból a reak ciós megnyilatkozásokból, amelyek nemcsak Budapesten, de itt, Pécs környékén is lábra kaptak, majd a hallgatóság felháborodott zúgása közben így folytatta: Mindezekkel köztársaságunk tekintélyét akarják aláásni és baráti szomszédainkat akarják ismét elidegeníteni tölünk. Tursits elvtár- sunk már rámutatott a tanügy kérdésére. Ha megvizsgáljuk, mi ennek a lehetetlen helyzetnek az oka, rá kell jönnünk, hogy még ba akdnának is demokratikus érzelmű tanítók, ezek nem mernek demokratkusan tanítani, mert a tanügyek vezető pozícióiban reakciósok ülnek! (Felháborodott közbekiáltások.) A közigazgatásnál sem jobb a helyzet. A kormány egymásután hozza a helyes rendieteket, de semmi hatása, mert azojc végrehajtását a közigazgatásban még mindig helyet foglaló reakciósok elszabotálják. Erélyesen követeljük ezeknek a reakciós köztisztviselőknek minél sürgősebb eltávolítását. Még az ország pénzügyeire is üdvös hatással lesz ez, hiszen el képcsztő, hogy Lerombolt országunknak négyszázezer köztisztviselőt kelljen eltartania. Ha az Egyesült Államok meg tudta tenni, hogy egyetlen nap alatt félmillió reakciós köztisztviselőt bocsátott el, megtehetjük ezt mi is* Ugyanez a helyzet a hadseregnél is. Hadseregre szükségünk van, de olyan hadseregre, amely a népé és nem a régi. tisztaráik játékszere. Láthatják az elvtársak, hogy mi minden vonalon ugyanazzal a lendülettel dolgozunk, mint ahogy vasutaselvtársadnik dolgoztak a vasútvonalak helyreállításáért, hídépítőink a Kossuth hidért, mint ahogy bányászaink megvívják a széncsatát. Követeljük a bányák után a nagyüzemek államosítását és a szabad piac leépítését. Az Így lefoglalt élelmiszert a dolgozók .jegyeire osszák ki. Együtt kívánunk harcolni a föld népével is. A reakció támadása nagy veszélyt jelent a parasztságra, mert hiszen a földreformot akarják megdönteni. A paraszt most kapott földjét nem védheti meg más. mint a dolgozók egysége! (Közbekiáltások: Földet vissza nem adunk!) Most kérlelhetetlen harcot Indítunk és azt végig is visszük! — Erről a helyről szólítok fel minden munkást, elsősorban kommunistát, hogy legyenek résen és egyetlen szóra álljanak harcra készen. Mi egyetlen lépést sem vagyunk hajlandók hátrálni! Utunk csak előre vezet! Nem várunk tovább! És mindenkinek tudnia kell. hogy minél erősebben vetjük bele magunkat a harcba, annál gyorsabban, lesz itt a győzelem! Krancz elvtárs beszédét a hallgatóság kikies ovációja követte, majd Horváth János bányász szakszervezeti elnök elvtárs beszélt röviden az egy b együ i tekh e «. — Egy évvel ezelőtt, a félsz«» •baduláskor azt hittük, — mondotta —. hogy mindenki megértette mi a szabadság. És most látnunk kell, hogy a szabadság ellenségei egyre merészebbekké váltnak. Ma történt, hogy a bányászok megmozdultak azért, hogy a vállalat bocsásson el tizenegy reakciós tisztviselőt. A bányászok megmozdulása meg « hozta a kivánt eredményt. És min denki jegyezee meg magának: ha a bányász egyszer megmozdul, rendet is teremt Itt! A tisztviselőktől pedig megkérdem, jó ez így nekik, ahogy most vannak? -Meg inin-di^ nein látták be, hogy a tisztviselő a munkásság nélkül semmit sem tud elérni és csak visszasüllyed oda, hogy úri betyárok kapcája lesz? A tisztviselőknek sincs más útjuk, mint összefogni velünk és együtt harcolni! A hallgatóság lelkes kiáltás»’ közepette került sor a nagygyűlés határozati javaslatának előtér je s/ tésére. A határozati javaslat üdvözli a két munkáspárt vezérét, és nyolc pontban összefoglalva hirdet harcot a reakció minden naignyilvánulása elten és a mun. kásegység megszilárdítása mellett, és követeli Palos Bernardin, ■ közismert reakciós tankerületi főigazgató azonnali eltávolítását. A nagygyűlés mintegy tizenór ezer főnyi hallgatósága közfelkiá1- tússítl elfogadta a javaslatot. A rendkívül telkes hangulatban lezajlott nagygyűlés Lakatos Jó- tzsef elvtárs zárószavával és az Intern acionálé hangjai mellett ért véget. . Élelmiszer érkezett Dániából MTT: Dániából 15 teKergépko csíből álló adomány érkezett Bu dapestre. Az adomány zabpehelyt. tejport, vajat, sajtot, cukrot és gyógyszert tartalmaz. A jövő hónapban újabb nagyobb szállítmány érkezik MA délután 5-kor a Párt Kultűrházában z>i. Haidu (ftuia a marxizmus szüleibe című előadása a Magyar Kommunista Párt közérdekű tudomútyos előadássorozat ,n<«k keretében, melyre minden érdeklődőt, pártái ásra való lekiníet nélkül, meghívunk
