Új Dunántúl, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-17 / 40. szám

s mim i mzittií A magyar társadalom és államforma fejlődésének főbb mozzanatai- ÍV. A magyar függetlenség ára magyar köztársaság kikiál­tásával véglegesen befejeződött magyar függetlenségi harcok P;jsy. négyszazéves pere. A vád­lott ebben a perben is a magyar földbirtokos osztály volt, amely birtokért, _ rangért, timért mio- denkor készségesen árulta az or­szág függetlenségét. De vádlott volt természetesen a Habsburg­hoz ia, a királyság, 1 amely orgaz­daként mohón vásárolgatta az or­szág függetlenségének részeit, Jxogy ezek birtokában könnyen és zavartalanul használhassa ki a magyar népet saját céljainak cr­ock ében. A nagy per vádlója a magyar dolgozó nép, amely a leg­súlyosabb nemzeti katasztrófák eg z sorával fizetett a Habs­burg-királyság és a magyar urak orgazda viszonyáért. De nézzük csak az eseménye­ket Nézzük meg, hogy kerültek a Habsburgok a magyar nép nyakára, é* kinek mennvi hasz na lett ebből. A mohácsi katasztrófáig, illetve a Dózsa-fele parasztilázadásig kell visszamennünk 12 évvel Mo­hács előtt verték 1c parasztok nag\ forradalmi harcát. Dózsá­val együtt hetvenezer parasztot irtanak ki az urak és a megiua- radtakat gúzsbakötik. A törökök ellen aztán nincs sereg, mert hi­ányzik természetesen a kiirtottak óriási tábora, a megmaradtak ke­zébe pedig nem mernek az urak fegyvert adni. De az urak sem mennek az országot védeni, mert felnek birtokukon magukra hagyni a jobbágyságot. Ugyan­akkor is, a főurak és a középne- mesek között dúl a klikk-harc. A fónrak félnek a Dózsa-fóle középnemes vezér. Zápolya ha­talmának nagyobbodásától és Mohácsnál Í526 ban megiitköz nék a törökökkel, mielőtt még Zápolya seregei megérkeztek vol mv A nagy katasztrófa oka te­hát az arak féktelen parasztirtá­sa és egymás elleni klikk-haren Azért fontos ezt kiemelni, mert ez lett az oka az első Habsburg trónrailltetésének is. A Mohács nál elpusztult Lajos király helyé re a fónrak pártja a kötépneme- sek jelöltjével, Zápolyával szem­ben Ferdinándot ülteti trónra é* ezzel elkészítik az ország három részre való szakadását. A törö­ltök a déli, délkeleti. Zápolya az északi, az első Habsburg pedig az ország nyugati részét tartja kezében. Innen hódítja aztán meg az egész országot, természe­tesen a* urak segítségével Zápo lya halála után a Habsburgoké lesz az ország északi része is, g törökök kiűzése után pedig az egész ország. De közben történik valami és ez a valami igen jellemző 1040-ben. Zápolya haiála után ismerik el az urak egyetemlege­sen a Habsburgok trónrajutását, de a szabad király választás és mindazoknak a jogoknak s fenn­tartásával, anuk a királlyal s/émben rendi érdekeiket védik Hitlevelet követelnek a koron í- zás. előtt a királytól, érdekeik e>i- de'mében. Az ország függcHense fenek csak egy részét adták mó l el de megteremtették a le­hetőségét, hogy később fokról- f- ’-ni kiárusítsák az egészet. ! 018-bau hozzák ki a Habsbur­gok a trónörökösödési törvényt, ami mellett Pázmány Péter ma- ] v<ir bíboros agitál a legjobban "f szervezi a főurakat. A nr.gy- rtokok adományozásával meg- ■ íróit forgács Zsigmond. az terliázi, a Pátffy-csaldd, valn- dnt a mögöttük álló katolikus orak Pá/mánv vezérletével 162)- ben elismerik, hogy Magyaror­szág a Habsburgok hitmzomá- nya és a trónöröklés a Habsbur­gok házi föroényt szerint törté­nik. Pázmány írja alá a törvényt magyar részről. Az ország függetlenségének fel­adása ez, kiárusítása a nemzeti önállóság elvének. De még min dig nem mondtak le az urak a szabad királyválasztás jogáról. Lehet, hogy •teledékenyséffböl, de valószínűbb hogy számító ra­vaszságból. Magyarország beke­belezéséért a főurak vezérei most megkapták szolgálatuk díját A szabad királyválasztás jogáról való lemondáskor majd újra tart­ják markukat. Tartották is és kaptak is. Mert természetesen eladták ezt a jo­got is, csak alkalom kellett hoz­zá. Ez az alkalom lo87-ben jött el, a törököknek az országból való kifizetése után. Nem zavarta az urakat, bogy a német seregek úgy tönkreteszik az országot, hogy a szó teljes értelmében at­tól koldul. A német rablók fel gyújtják a falvakat, kivágják a gyümölcsösöket, elhordják oz élelmet, elhujíják az állatokat. Elmondhatatlan nyomor jár a nyomukban. A parasztok eladjál feleségüket és lányaikat a német katonáknak, hogy élelemhez jus sanak. Mások Éürtják a csa­ládjaikat és öngyilkosok lesznek. A magyar urak azonban úgy érzik, hogy hálával 'tartoznak és 1687-ben lemondanak a függet­lenség elvének nagyon is gyön ge és táioli árnyékáról is, a sza­bad királvválasztas jogáról. Le­mondanak az aranybullában 1222-től biztosított ellenállási jo sokról és megerősítik a Habs Csendélet Ujpeifén 1Vetsz Alajos egyetemi hallgató hrangszóra akarja véresre veretni a kommunistákat Multheti számunkban már fog- i nak, meghúzza a harangot. Erre ÚJ DUNÁNTÚL burg-ház fiúörökösödési jogát. Ugyanekkor ismerik el a *pani/ol- ház örökösödési jogát is a ma­gyar trónra. Nem ingyen persze. Ezért a kiárusításért Pálffy 15.000. Zichy 40.000, az Esterhá­zyak pedig 404.000 holdat kapnak. Ennyit ért a szabad királyvá­lasztás és a nemesi ellenállás ősi joga“. De még mindig akadt eladni aló. 1722-ben fejeződik csak be, most már a függetlenség csak távoli lehetőségének az eladása. Fkkor ismerik el az urak a Habsbursr-ház női ágának az örökösödési jogát. Megint csal nem ingyen. Teljes adómentes­séget kötnek ki maguknak és a/, iigyesebbje újra földet szerez. A Károlyiak ekkor kapnak 500.000 hold körül, Pálffy a bajinóczi, a szentgyörgyi, a bazini uradalma­kat, Kászonyi báróságot és a gör- gényi birtokot, az egyik Ester- házi pedig óriási birtokai mellé a hercegprfanási méltóságot. 182 évre, 1540-től 1722-ig volt szüksége nrainkra, hogy a ki tályság intézményének a felhasz Hálásával idegen elnvoraók kezé­re adják a magyar függetlenség morzsáit is. A királyság hozta létre azt a szövetséget a magyar urak és az idegen uralkodók közt, aminek kettős terhét a ma gyár dolgozók viselték. Az ide­gen király támogatta a magyar urakat a dolgozók elnyomásában, így szerezve meg a lehetőséget és a jogot ahhoz, hogy az egész országot idegen érdekeinek szol­gálatába állítsa. Ennek a szövet­ségnek, a nagybirtokos uraink és n királyság szövetségének köszön­hető a jobbágyság példátlan el­nyomása és tönkretételének tör­te vcsítéje, a kipusztftott terü­ltekre német telepesek behoza­tala, n magvar polgáriasod ás, a magyar ipar kifejlődésének meg­akadályozása, az ország gyarmati sorba való süllyesztése, anvagi és szellemi elmaradottságunk, és végül az első világháború mindi n pusztításával és Trianonnal. ' A nagy pernek vége van. Ide­gen urak nem ülnek többé a ma­gyar dolgozó nyakára, de itt vanak még azok, akik szeretnék ezt Itt vannak a reakciósok, akik n királyság mellett agitál­tak és a köztársaság ellen, itt vannak a levitézlett nagybirtoko­saink, akik elvesztett földjeiket egy újabb királyság segítségével szeretnék visszaszerezni. Velük kell még leszámolni, hogy a köz­társaság, a magyar dolgozók de­mokratikus államformája erős és megingathatatlan legyen Illái Pil. I.’ilkoztunk az ujpetrei állapo­tokkal és megemlítettük, milyen tankönyvekből tanította Sólymos András tanító és pártelnök a serdülő ifjúságot Azóta ismét újabb események kavarták fel a falu levegőjét, amely a sok kitelepítésre kerülő volksbun- distától úgyis elég puskaporos. Egy hónappal ezelőtt a falu ellátatlanjai a jegyző gondat­lanságából napokig nem kap­tak lisztet, mire a Kommunista Párt vezetésével tüntetést ren­deztek a községháza előtt és csodálatosképpen másnapra a liszt előkerült. Újabban a faluban arról be­széltek, hogy a kommunisták a svábok kitelepítésével kapcsolat­ban tüntetést akarnak szervezni, mire a kisgazdapárt egyes re­akciós vezetői gyűlést hívtak gybe, amelyen szépszámú ’ olksbundista is megjelent. A' gyűlésen az ujpetrei plébános úr szakácsnéjának fia Weisz Alajos állítólagos egyetemi hall­gató beszédet intézett a megje­lentekhez. Felhívással fordult a .magyarérze!mti'‘ volksbnndis- tákhoz, egyéb svábokhoz és kis­gazdákhoz, hogy lep-yonek ré­cén és várjanak u jelre. <5 min­dennap kerékpárral fogja bejár­ni a falut és ha észreveszi, hogy h kommunisták tüntetni akar­a jelre kapjon sváb és magyar kaszára kapára és verje véresre a kommunistákat. Attól függetlenül, ho^y ilyen esetben a falu dolgozoi majd megmutatnák a sváboknak, hogv kivel állnak szemben, felhívjuk kedéseiket a kisgazdapárt megyei vezetőit az ujpetrei állapotokra, mert sajnos nem egyedüli eset Bara­nya megyében, hogy a kitelepí­tésre váró volksbundisták a kis­gazdapárt demokratikus köpenye alatt folytatják sötét mester­Fekete áruraktári fedezett fel a rendőrség Kovácstelepen A vármegyei rendőrség bizal­mas bejelentés alapján házkuta­tásokat tartott a Kovács-telep több lakójának házában. Ezek a házkutatások eredményre vezet lek, én nagymennyiségű kincstári holmi került elő, amelyekre nézve az eljárás alá vontak is beismer­ték, hagy azokat a repülőtérről hordták eL A házkutatások során ilyen el­tulajdonított holmikat találtak Kovács János, Jandzsó Tstván. Tóth Mihály, Tóth Ferenc, Kisga- dó Lászlóné, Horváth fenő és Szilágyi Lajos kovácstelepi lako­soknál. akiktől az ott talált kincs­tári holmikat elkobozták és meg­indult ellenük az eljárás. Házkutatást tartottak Martin Lajos Barnnvavár-u. 1. sz. alatti kereskedőnél is, akinél nagyér té­ka kincstári holmit és rejtett élelmiszerárát találtak többek között 2500 doboz gyufát, 300. csomag cigarettapipírt, 15 kg asztalisót, két mázsa konyhasót, -!4 kg mosószappant, ötkiló borot- vaszappant, négy kiló pipere- szappant, ötkiló levelesdohányt, nagyobb tétel cukrot, lisztet és kb. két mázsa zsírt. Találtak ná­la még különféle kincstári hol­mit, rádiókat és rádiónlkatrésze- ket, villanymotorokat, dinamókat, repülőgép-alkatrészeket, katonai látcsövet és pisztolyt, sátorlapot, benzineshordót, íróigépet, ruha­festéket, stb- Mindezek eredetére nézve Martin azt adta el, hogy azokat részben innen-onnan úgy vásárolta össze, katonáktól, civi­lektől aminek kapcsán kiderült, hogy nagyarányú fekete-üzleteket bonyolít le, különösen a köz­szükségleti cikkekkel. A rendőrség természetesen a Martinnál talált készleteket le­foglalta és elkobozta és megindí­totta ellene az eljárást. Heti kultúroaptár Közli a Városi Szabadművelődési Hivatal 17. Vasárnap. D. e. fél 11. Füg­getlen Kisgazdapárt matinéja a Nemzeti Színházban. — D. u. 4. Knltúrdélután a Bőrgyárban. — D. u. fél 5. Munkás kultúrszö- vetség „Magyar apostolok“ c. kultúrdélutánja a Sörgyárba». — D. u. 5. Cserkészek regős (népi) délutánja. (Ciszt. gimn.-- ban.) — D. ti. 5. Junfferth Mi­hály: Búcsú a tegnaptól. (Gold mark-terem). — Fél 6. Szabad- művelődés családi délutánja (Mecsekszabolesi kultúrház«). Főj 6. Vasutasok műsoros estje (Munkás kultúrház). 19. Kedd. D. u. 5. Batsányi Társaság felolvasó ülése. (Vár- megyeháza). — D. u. 5. Pedagó­gusok Szakszervezete. Goligj: Az akaratnevelés iskolája. Szé- ky: A hullámok világa. (Ped S/akszerv. helyisége). — D. u Lfi. Pécsi zenekedvelők. Várnagy Lajos hegedűestje. (Munkás Kultúrház). — D. u. fél 6. Szn- badtnfivelődés. dr. Linka: Fer­tőző betegségek. Kovrig A.: Kosztolányi versei (Mecsekszn- bolcsi kultúrház). 21. Csütörtök. D. u. 5. MKP Hajdú Gyula: A marxizmus szil tetőse. (Munkás kultúrház). — d. ti. fél .6.. Parasztpárt és szabad- művelődés. Somogyvúri: Magyar­ság és katolicizmus, (Belv. nép­iskola) _ D. ti. 5. Sznbadmfivt ­lő dós. dr. Záhonyi: Népegész ségiigy. Kovrig A.: Iskolai em­lékeim. (Péesbányatelepi Szak ■ szerv. .Székház). — D. n. fél 6. Sznbadinűvelődés. d' Vándor Délszláv szomszédaink, dr. Vö­rös: Középeurópa népe. (Meszes­telepi óvódal. 22. Péntek. D u. 5. Ped Szak- '"rvezet. dr. Rajczi: Tanügyi szemle, dr Frank: Sajtói/crulp. dr. Tóth I.: Punuszíelvétel. Nvol czns I.: Tíz hanglemez (red. S/.akszerv. helyisege). A szabadművelődési hivatal kéri a kultúrszerveket, hogy rendezendő előadásaik pontos adatait mindig csütörtök délig szíveskedjenek közölni .n követ­kező címre: Városi Szubudmű- velődósi Hivatal, Kossuth L.-ut 8. I. em. Telefon: 50-76. Munkás {egyelem... Bányász fegyelem. A bányászok válasza azoknak az uraknak, akiket illet SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVFSKKDJÉK TARCSA7NI A 29—49 TELEFONSZAMOI A kÖBslimiit napokban történt, hogy a pécsvidékd bányászság nyugalmát egyes fasisztáé rzelfnű egyének megbolygatták. Az ügy odáig fajult, hogy ki kellett: je­lenteni, amennyiben a. bányaműn kéoság elleni megnyilatkozások nem szűnnek meg, az élelmiszer- ellátást továbbra is elszabotálják a bányáazság bevonul Pécsre és maga fog rendet teremteni nyu­godt életünk és munkakedvünk megrontói között. Végül a bá­rt yás-zsá;! megkapta követelését és folytatta munkáját. Élteit néhány nap a munka, a fegyelem jegyében. És mi történt? Ennek már fele sem tréfa! Né­hány bányász ügyes, bajos dolgá­nak intézésére bent járt a város­ban egyes közhivatalokban És a szemükre vetették, hogy gyáva kutyák nem tartották be ígére­teket. Nein mertek bevonulni a városba rendet csinálni! Hát igen, nem mentünk be. De esa’k azért, mert van köztünk fe- gyetem. munkásbocsirbet Azonban azt a leghatározottabban meg­mondhatjuk, hogy ívok az urak, akik atz* a kijelentést merték hasz­náéi munkástársainkkal szemben, bogy: „Mars ki, takarodjon ki, kaparja le lábáról a havat és ügy lépjen be az irodába“ bizonyosak 'ehetnek benne hogy nem fogunk í/Ecmet hunyni kijelentéseik fölött. Nagyon kiváncsiak vagyunk, hogy amikor tudomására hozzák az il­lető uraknak és úrnőknek hogy mars a bányába dolgozni, leszci kedvük az antilop cipőjüket ke­félhetni, körmüket reszelhetni, fé­nyesíthetni és rúzsozni, hogy úgy menjenek a szent helyre, ahol a fekete gyémánt terem. Beírnunk van bányászbecsület és fegyelem. De van kemény öklünk és csáká­nyunk is Bányászököl, bányász­csákány Mennyi kényelmet, é* mennyi éhes szájnak ad kenyeret és jólétet. És ezt a munkásnépet merik egyesek "únyoloi. Szegyei- jük magunkat hogy még ilye* ,uraik“ vannak, amikor mi az or­szág felépítésén dolgozunk. Vagy talán ez fáj az uraknak? Hát mondják meg, talán mi fegyelme­zett bányászok ctzen is tudunk va­lahogy segíteni. Csak tessék bát­ran szólni. Azonban azt kijelent­jük, ha valakit űri huncutság»0 érünk, annak bebizonyítjuk mily«* a bányász élete, mert velünk dolgozni az szent. És addig is megmondjuk s bá­nyász étrendje hány fogásból hadd készüljenek el a nagy ment’' re: Reggelink, tízóraival ogyÜ£ két vékony szelőt olajos, ragadéi ken vér, ebédünk olj.ibnn sült r^n' tott’ícves, só nélkül, csak vízben főtt és tört burgonya, vacsora 6* van, héjában sült krumpli Úgy* nagyszerű? Gyermekeink véznák, száraz kortcás kenyeret esznek, krumtv bn van. Ugye szép, ugye jó él** Jöjjenek a fölényeskedő ur*** próbálják ki! Vass József A munkások kukoricát, a írvilas* foglyok búzakenyeret kapnak A különböző letartóztatás» inté­zetek foglyainak ék-ltnezésért a köz- ellátásügyi mintsizttéi'ium utalja ki « szükséges iiítzte'.ennywéget, amelyből ezután a pékek megsü­tik á kenyeref Budapesten ösz- nzesen mintegy 4500 rab van. — Ezeknek kilencven százaléka „po. Ktikai“ fogoly, akik az elmúlt rendszer ahett elkövetett bűneik­ért vannak fogságban A kÖzcMá- tásügyi mmissBtérium érthetetlen okokbó ezekre a nyilas gazembe­rekre nem terjesztette fi a ke- ay,. .i látásra vonatkozó intéxke­'Wket nem tartja me* a kuk«» tegnapokat, sőt üpylátszfk. h9’ "yai'sai'ból (vagy különös gond'15' Ságból) még hikoricuk'teverctsf'“ "k«r juttatni, mert hetek »nun! a mai napig változatlanul **' tűnő bú/nÜiMffef utal ki részük^* Az intézetek pedig kénytelené^ *®t a lisztet kiadni a pókekm’*" sütésre. Mymödon az a külön»» •- - mű”'--------- liymódon az helyze t ilM »jő, hogy ntnig r. . keiben agyonhdjszolt fogházőr’’ kukorlcakenyeret eiwnek. a nVi‘^i mblógyi’ik-a9f* Itea bvzs^ltbM iéazuit kenyeret kapnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents