Új Dunántúl, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-14 / 37. szám

APOLLO Csötóftök-pénfek, február 14-15. Maurice Chevalier viájitéka: A nap hőse Káprázatos színed fllmcsoda: A szépség ünnepe KSőadaaoke hétköznap 4, é órakor mp a it k m o zim mű RÓNI Ap=i C^üí&rtiSfc-péntek, február k-15. G» űtfinök -péntek, február 14-15. izgalmas bűaügyi film: m.m * _ _m _____ g_ ßpiiMDl Maria nővér 1 Sröríttyi Éva, Jávor Pál, Svéd Sándor. Rtöaiúokt bétk&imap 4, 4 Arakor KUaáiaokt kéttltaup 4, 4 órakor %&? ■ **. : . v Békét akarunk, nem két iáború közti fegyverszünetet r. Hajdú Gyuláné előadása a Demokratikus Nők Világ­szövetségének párisi megalakulásáról A béke megszilárdítására irá- :uió törekvés jegyében zajlott tegnap délután a pécsi Nem- ti Színházban a Magyar Nők amokratikus Szövetségének ipozáns keretek között meg- ndezett első nagygyűlése. A nagygyűlést dr. Ormos yörgyné, tanácselnök nyitotta eg, a színházat zsúfolásig meg- Itő asszonytársak és vendégek ott vázolva a szövetség valódi ílját és feladatait. Hangsulyoz- i hogy a legfontosabb célkitűzés: az in­tézményes szociálpolitika. «ni az a feladat tehát, mint a niult hasonló szervezeti tömp- itésénél, — egy-két könnycsepp Szárítása, egy-két falat enni- jló juttatása, hanem az a törek- -s, hogy a szociális kérdések oly módon nyerjenek megoldást, hogy ne legyenek nyomorgók, ne le­syenek éhesek és fázok, akik jótékonykodásra szorulnak. Demokratikus Nőszövetség írtkülönbség élkül egyesíti az fszag demokratikusan gondol­ádé nőtársadulmát és ezért hi- itott arra, hogy szociálpolitikai !|,veket dolgozzon ki és szociál- ^itikai terveit képviselőin, írtjain és a kormányzaton ke­ltül érvényre is juttassa, 'egyalósíttassa. A szövetség te­igenis politizál: szociálpoli- 5*t folytat. A nő — lelki be- ■htottsága folytán — másként °htizul tehát, mint -a férfi. ^ nő politikája: a béke meg­tartása, u segítés, a felemelés * boldogítás szóval egy szebb, Békésebb és boldogabb arcn- a,u ország építése. ezután dr. Ormos György- j ?. nevelés óriási fontosságára, Jd beszédét azzal fejezte be, foknak a feladatoknak és ^v^nzéseknek a • megvalósítá- lé°ti- ^e^yef u szövetség maga at £ j?**’ — s°k energia, aka- „összefogásra van szükség. - m 'í ^‘s rcméljük azonban ;ánttK otta 77 ho«y nagy mun- aa„ “aa mellénk áll minden :«íC;Vl „asszony, párt és osztély- :ériir,uSe^ nélkül. Kérő szóval eg*tenii‘‘ m‘n^enkit: segítsenek és mély hatást keltő lé «‘ál* dr. Hajdú Gyulá­ik a Demokratikus tagszövetségének Páris- Ne,„ konferenciájáról. lai(j.. véletlen, — mondotta dr. >z yumne — hogy érmen k voltak !böVJ .fj, a bábom után, mint ü>zj ?f'ak találkozót nemzet­et, „ j ^nfben is. Hiszen a nő- i1t‘rz,‘lnii lényeket még MCttnbban sújtotta az átélt '*) fel 'í J ,terheket rótt rájuk, * ök „A\ok °lé állította őket. sze! i (1.a feladatokkal bát- ÄWn^tek. És az első al­kuit, „e..’ amikor feliélegzet- niZ Összekerülni, Stofi i m: átélt tapasz­Niil5 .beszámolni és u fel­tj*rishól geltet megvitatni. J*9cia el a hivő szó. A Ntet k 1,n.vo szavára felfi­A f;s ® ' j'ttR .minden sarká- d'"c''koz', r‘ első. közös nagv ta­K0,t(vii iasra elküldött ék kikül­Negyvenhárom nem­tainknak eleget tudjanak tenni, ki kell lépnünk a régi vissza- vonultságból. Nyolcvan millió asszony képviseletében jelentek meg Parisban a delegáltak, akik rájöttek arra, hogy ha a nőnek természettől való hivatása, hogy az élet hordozója legyen, az éle­tet a testéből építse fel, úgy ép­pen olyan kötelessége, hogy őre is legyen az életnek, őrködjék afelett, hogy ez az élet aztán ne legyen elprédálva. A nő számára tehát létkérdés: megakadályozni, hogy egyes ember, vagy érdekcsoportokért az emberek millióit vonják el a békés fejlődés lehetőségétől. Békét akarunk, valódi, tartós békét! Nem csak két háború közti fegyverszünetet! Arra is rájöttek ezek uz asszonyok — folytatta dr. Hajdú Gyuláné — hogy a régi szóbeszéd, az asz- szonyok testi gyöngeségéről, szel­lemi alsóbbrendűségéről csak ki­fogás volt arra, hogy a nőket ki; szorítva természetes és emberi jogaikból, „vissza a főzőkanál­hoz!“ jelszóval egy kisemmizett, kizsákmányolt réteget akartak benünk feltartani. De amint jött a háború és a férfiakra szükség volt katona nak, egyszeriben alkalmasak lettek az asszonyok . is arra, hogy mozgósítsák őket köte­lező munkaszolgálatra, sőt ha­diszolgálat teljesítésére. Egyszeriben elfelejtették a testi gyengeséget, — hadi üzemekbe vitték dolgozni a nőket, sokszor nehéz, éjjeli munkára, sőt sán­colásra is alkalmasak voltak. — ha úgy adódott a szükség. Ezen az áron megtanulták tehát a nők, hogy munkájukkal ők is képesek a társadalom minden szükségletét kielégíteni. Ez meg­növelte önbizalmukat s az ellen­állási mozgalmakban látjuk, hogy leptek elő az ismeretlen­ségből a nők s végezték a szán­tás-vetésen kívül a közösség ügyeit ott, ahol a férfiakat el­hurcolták. Megtanultak küzdeni Újra emelkedtek a közszolgáltatások alapárai a fasiszta egyeduralmi törekvé­sek ellen és zászlójukra írták, hogy ' §> W nem lehet békés fejlődés anél­kül, hogy a nép legszélesebb rétegeit is bele ne vonnák u politikai életbe a kormányza­tokban, természetesen a nőket is beleértve, hiszen ők teszik ki az emberiség felerészét. Ahhoz azonban, hogy a nő meg­felelhessen az új feladatoknak, kivehesse részét a társadalom építésében és irányításában, — szükséges legszélesebbkorü be­vonása a közéletbe, egyenjogú­sítása politikai, jogi és gazda­sági téren. Ezeket a problémákat és feladatokat meglátó asszonyok gyűltek össze a párisi kongresz- szuson, amelyen képviselve volt nemcsak minden társadalmi ré­teg, hanem minden part és részt- vett rajta az olasz katolikus nő- szövetség delegáltja is. Négy napirendi pontja volt a kongresszusnak: 1. Harc a fasiz­mus ellen. 2. küzdelem a demo­krácia megszilárdításáért, 3. a nő társadalmi, gazdasági és jogi helyzete és a 4. gyermekkérdés. Ezután színes, személyes élmé­nyeken keresztül hozta közelebb dr. Hajdú Gyuláné a hallgató­sághoz a kongresszus szellemét majd összefoglalta a végered­ményt: megalakult a Nők Demo­kratikus Világszövetsége, — amelynek tanácsában Magyar- ország két helyet kapott s ezen­kívül tagja lett az ellenőrzőbi­zottságnak is. A rendkívül tartalmas és ta> nulságos kongresszusi beszámoló után Dénes Gizella olvasta fel a nagygyűlés keretébe méltóan illeszkedő, a jövő fejlődésének egyetlen útját a békében meg­jelölő, szomorú, nagy utak kál­váriáján összetalálkozott asszo­nyokról szóló felejthetetlenül szép novelláját. Az impozáns nagygyűlés dr. Ormos Györgyné zárószavaival ért véget. A közellátási miniszter a köz­szolgáltatások ideiglenes áránál 13000-szeres szorzószámot állapí­tott meg. Ennek megfelelően a város ta­nácsa a világítási áram egység­árát kwó-ként 11.475, az ipart ram egységárát kwó-ként 6.375, a gáz egységárát köbméterenként 4.500, a vízdíjat a csatornázott körzetben 6.000, vizdíjat a csa­tornázatlan körzetben 4.800, a villamosvasútnál a szakaszjegyet 2.000, a villamosvasútnál a vo­naljegyet 3.000, és a társasgép- kocsiüzemnél a viteldíjat sza­kaszonként 3.000 pengőben álla­pította meg. Az egységáraknál alkalmazott szorzószámnak megfelelően emelkedtek a különböző átalá­nyok, alapdfjak. kölesöndíjak és bérletjegyek uj árai is. A villany, víz és gáz egység-- ára január 31. után leolvasott fogyasztásokra vonatkozik. a villamosvasút és társasgépkocsi üzem uj viteldíjszabása 1946. évi január 14-én lép életbe. Ez utón hívja fe.l a közüzem a fogyasztóközönség figyelmét, hogy a jövőben annál a fogyasz­tónál, aki számláját a bemuta­tás keltétől számított 8 napon belül nem fizeti ki, a számlázás napján érvényben volt szorzó- szám helyett a fizetés napján érvényben lévő villamosenergia szorzószám alapján megállapí­tott egységárakat érvényesíti. Nagy lelkesedéssel ünnepelte meg Pécs a főváros felsTakad’tásénak első évfordulóját A Pécsi Nemzeti Bizottság és a Magyar Szovjet Művelődési Társaság tegnap délután 4 órai kezdettel együttesen tartotta meg a Budapest felszabadításának év­fordulója alkalmából rendezett ünnepségért, amelyen lelkes és nagy tömeg jelent meg. Az ünnep­ség iá szovje és a magyar Himnusz intőn áfásával kezdődött majd a nemzeti bizottság nevében Mo- sonyi Jenő a nemzeti bizottság ercőloe mondott bevezető szavakat, méltatva az évforduló jelentősé­gét. — Az ünnepi beszédet dr. Fischer Gvula népfőügyész elv­társ mondotta el, hangsúlyozva, hogy a fasizmus részéről teljesen esztelen és céltalan volt a magyar főváros feláldozása csak azért, hogy rémuralmát még egy pár héttel vagy hónappal meghosszab­bítsa. Buda felszabadulását össze­hasonlította a magyar nép negy­vennyolcas szabadságharcában be­következett felszabadítással, ami­kor a honvédek az osztrák zsar­nokság karmaiból ragadták ki a budai várat, most pedig a felsza­badult orosz nép adta ajándékba a főváros feteabadítását a ger­mán fasizmus uralma alól. Ezután három szovjet filmet mutattak be, Budapest felszabadításáról, Sztálin­grád újjáépítéséről és a moszkvai nagy tóm aiinn epélvröl, amelyek méltatására Helyszűke miatt hol­napi számunkban térünk vissza. Bakancsot é* *uhé'r SzőllSsi-Nasdahácz kérnék az -török | a „m Jelentette az Uj Dunántúl, liogv B aranyáb an is m eghirdették a z ú t ak rendbehozatala érdekében a ro­hammunkát. A megvalósítása elé azonban szinte elháríthatatlan akadályokat gördít az a tény, hogy az útőrök legtöbbje a hábo­rú alatt lábbeliben és ruhában annyira lerongyolódott, hogy so­kan még a szokásos uthejáró munkát is alig tudták teljesíteni. Úgy látszik, ez a baj nemcsak ba­ranyai, hanem országos jelenség, mert értesülésünk szerint az út­őrök szabadszakszervezeté min den meevébő! egy emberből ala­kult küldöttséget meneszt a közle­kedésügyi miniszterhciz. hogy így közvetlenül tárják fel nehézségei­ket s főleg bakancs és ruha Id- utaiásta iránt kérjenek sürgős in tézkedést. A baranyai útőrök kép­viseletében Kántor József vesz részt a küldöttség járásban. Pécs és Baranyavérmegye üzemeinek összes dolgozói tízperces sztrájkkal tiltakoztak Mindszenty reakciós mesterkedései elten dán délelőtt méltó választ adtak Mindszenty-Pehm hercegprímás népellenes provokációjára. A mun­kásosztály egy emberként követte a Szakszervezeti Tanács felhívásé; és tíz percre megdermedtek a gé­pek, megálltak a villamosok, ki­fejezve a munkásság harckészsé­gét és elszántságát a fasizmus ma radványainak a'megsemmisítésére. . Pécsett leálltak az összes üze­mek, a villamosok, a MÁV fűtő­ház, a nagy téglagyárak, az összes bányák és a bányák áramfejlesztő telepi, intő jelként megmutatták a munkásság erejét, bizonyítva, hoqv nélkülünk és ellenünk ebben az országban, politikát folytatni nem lehet. A reakció elleni tüntető sztrájk olyan méreteket öltött, hogy a hivatalok nagy részében is leállt tíz percre a munka, sőt a színházban a főpróbát is megsza­kították a tüntetés kedvéért, meg mutatkozott világosan, kit követ­nek a fizikai és szellemi dolgozók, kiknek a szavára hallgatnak azok, akiktől elsősorban függ az ország újjáépítése. Mohácson, Siklóson, Beremenden és sok más helyen is híven követték a Szakszervezeti Tanács felhívását a tízperces mun- kdbcszüntctésrs J^ők *ír 'rUlK i annak, hogy A Magyar Kommunista Párt ki- ' tGlün, 'I ‘Cludatotat kíván- küldöttei megjelentek minden Pécs és Baranya dolgozói szer- két tartottak. Rámutattak a reaic «et.' ’• as» k«: t(ns*onvr>L\ “Í0kr°k különböző tárlód V*’- különböző kul- s.adalnii helyzetből, kii­faju, vallásu asz­fcCkvinü, aw,nbkJT t e °Py kö/ö A uz >-ny°k voltak mind. volt í^ár« zk'1 . t^emények után »alúi 'dők !.r:,<í<Vk nn,tuk. hogy teludatokat kivan- ___■ _________ BL— ahhoz, hogy feladu- üzemben és pár perces röpgyűlése ció elleni harc új formájára, amely azonban csak az első lépés és a reakció minden próbálkozását ezer­szeresen veri majd vissza a fel­tartott munkásököl. A gépek most újra zúgnak, a villamosok csilingelnek az utcá­kon, és a munkások új erővel és öntudattal vették fel a sztrájk után a munkát. A munkásosztály épít és dolgozik, de nem tűri, hogy ember fia, legyen az grófi ruhába vagy főpapi köntösbe bujtatva, újra bevezesse a bérrabszolqasá got, visszacsinálja a földosztást és romlásba döntse az országot. A MTI jelenti: A népbíróság szerdán folytatta Szálasi és társai háborús bűnperének tárgyalását. A ■ szerdai tárgyaláson Szöllősl (Naszluhácz) Jenő volt nyilas mi­niszterelnökhelyettest hallgatták ki, aki kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Vallomása után az elnök ismertette a vádlott vád tárgyává tett beszédeit és újság, cikkeit. A tárgyalás folytatását csütörtökön reggel 9 órára tűzték ki, amikor Csia Sándor volt nyi­las kormánvzótanácsi tag kihallga­tására kerül sor. ä siklásiak határozatot hoztak a reakciós Mindszenty ellen Siklóson a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt és a Nem­zeti Parasztpárt vezetői és tagjai szerdán délelőtt tiltakozó gyűlést rendeztek a politikai életbe jog­talanul belekontárkodó Mindszenty hercegprímás mesterkedései ellen a siklósi községházán. A gyűlés a következő határozati javaslatot fo- gadta el egyhangúlag: ,,A siklósi demokratikus pártok tüntető gyűlése elítéli Mindszenty hercegprímás antidemokratikus magatartását és felszólitja, hogy hagyja abba ezen népellenes tevé­kenységét, mert a magyar nép nem tűrheti, hogy a magas klérus támadást intézzen a fiatal köztár­saság ellen. Ha a hercegprímás a — NE FELEDD, A KIÜTÉSES TÍFUSZT A TETŐ TERJESZTI 1 jövőben is folytatja fasisztabarát és hazaáruló propagandáját, köve­teljük, hogy a demokrácia erélye, ebb eszközökhöz nyúljon hasonló reakciós kísérletek ellen.” A határozatot mind a négy párt tagjai aláírták. Norvégia is elismeri a magyar kormányt Londonból jelentik: Az an­gol hírszolgálat az oslói rádió je­lentése alapján közli, hogy a nor­vég kormány rövidesen elismeri a magyar kormányt. A jelentés szerint Norvégia a lehető legrövi­debb időn belül kíván diplomáciai kapcsolatba lépni Magyarország­gal. — Rendőrségi hírek. Farkas József ószeres, Ágota-utca 3. sz. alatti lakos nyitott mellékhelyisé­géből ismeretlen tetes 10 kg zsírt, kék zománcozott bödönben és 1 pár cipőre való talpat 10 millió értékben ellopott. — Hegedűs Jenő róm. kát. lelkész, Deák-utca 8. sz. alatti lakos az Emerikánum fiúnevelő-intézet nevében bejelen, tette, hogy Derkács István 15 éves, I. kér. iskolai tanuló, még a karácsonyi szünidőben az inté­zetből elindult a szüleihez Szinet- várra. A fiú nem ment a szüleihez, ‘ hanem Budapestre távozott, ahon. nan állítólag most visszatért Pécs­re és itt csavarog. Személyleirása: kb. 155 cm. magas, szőke, szeme szürke, arca kerek, orra lapos, előre álló alsó ajak. Ruházata: halszálkás, középszürke hosszú téiikabát, intézeti tányérsapka, szalag nélkül, sima szürke térd nadrág, magasszárú, fekete box- cipő. Aki valamit tud nevezettről, jelentse a pécsi rendőrkapitányság bűnügyi osztályán. — Eötvös Gyuláné pécsi. Apáca-utca 15. sz. alatti lakos ellen feljelentés érke- :ett csalás miatt, mert múlt év de­cemberében ismerőseitől nagy­mennyiségű ruhaneműt csalt ki kétmillió pengő értékben, Ihogy azokért meghatározott élelmiszert g adni. Azonban sem az élelmi, szert nem szállította le, sem pedig a ruhaneműt nem hajlandó vissza­adni. A rendőrség Eötvös Gyulá- nét őrizetbe vette. — Nagy Sán- dorné, Mátyás Flórián-utca 15. sz. alatti lakosnak a háza padlására száradás végett kitett fehérnemű közül 2 drb. lepedőt, 3 drb. frotir- türülközőt és t férfiinget ismeret­len tettes ellopott. Kára 2 millió 'enqő. ÚJ PUHANTÚt |T|

Next

/
Thumbnails
Contents