Új Dunántúl, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-14 / 37. szám

Viiáfr peotetMjai tfrytmifoUki A Nemzeti Bizottság ismételten állástfoglslt a reakciós izgatá­sok ellen. — Újra emelkedtek a közszolgáltatások árai — Erre a hétre 33 pengő a kalóriaérték ni. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM. AHA: 2.005 PENGŐ PÉCS, 1946 FEBRUÁR 14. CSÜTÖRTÖK TÍZ PERC A munkáspártok és a szakszer­vezetek a felszabadulás óta egyet len legfőbb célt tűzték ki maguk elé:- a demokrácia megerősítését és ennek a célnak érdekében a termelő munka zavartalan iolyta- tását és állandó fokozását. A Ma gyár Kommunista Párt volt az, amely kiadta az újjáépítés jelsza vát és ezt a jelszót magáévá tette minden öntudatos magyar dolgozó, pártállásra való tekintet nélkül A Kossutb-hiü építői, a bányák munkásai, a vasútvonalak helyre­állítói voltak az élcsapata annak a hatalmas, iegyelmezett munkás- hadseregnek, amely a munkás­pártok és a szakszervezetek veze­tése alatt vállalta és vívja ma U embertelenül nehéz körülmények ellenére is áldozatos harcát a ma­gyar demokrácia felépítéséért és megszilárdításáért. És ott, ahol a harc súlyossága pillanatokra visz- szahökkentette a csákányos-kala- pácsos, írótollas, vagy ekés-kaszás hadsereget, azonnal ott termettek a munkáspártok és szakszerveze­tek képviselői és új erőt. ú| lel­kesedést öntöttek a dolgozókba. A reakció félreértette a helyze­tet. Minds/enty-Pehm hercegprí­más vezetése alatt mind szoro­sabbra zárkózott fel ez az ellen- hadsereg és abban a nyugodt hit­ben, bogy a dolgozókat sokkal jobban elfoglalja a munka, az épí­tés láza, semmlnthogy az ő rom­boló tevékenységükre felügyelhet­ne, megkezdte ellentámadását. A hadviselés szabályai szerint előbb csak tapogatózó és felderítő ak­ciókat Indított meg. Cgy tapasz­talták, bogy a munkásság legfel­jebb megberzenkedík tőlük, de ko­molyan em reagál. Azt hitték hát, hogy a gépzugásban meg sem hall ják az ő kardesttrtetésttket és Itt •íz alkalom a komoly, nagy ellen- támadásra. Mtndszenty-Pehm úr időszerűnek látta, hogy szószékét most már nyíltan politikai hordóvá változ­tassa és elrikoltotta az őst nemes- földesúri hajrát. Hívei •• politikai és nem hitbéii hívei! -- azonnal felsorakoztak a csatasorba és ki­vonultak az utcára. Csatakiáltásuk­tól, Mlndszenty, Imrédy és Szálasi éltetésétől mindaddig visszhangoz­tak a pesti utcák, amíg néhány kommunista munkás egyszerűen és könnyedén szét nem verte őket. Azonban azzal, hogy a tüntetés szétoszlott, politikai jelentősége nem vált semmivé. Letagadhatat­lan tény maradt, hogy Budapest nehezen újjáépülő romjai között, a felrobbantott hidak tövében azt a Szálast és Imrédyt éltették a hercegprímással egysorban, akik rommá tették a házakat, felrobban­tották a hidakat. Letagadhatatlan tény maradt, hogy röviddel azután, hogy a világ nemzetközi közvéle­ménye a demokratikus átalakulás mintaképeként üdvözölte a ma­gyar köztársaság kikiáltását és he­tekkel a békeszerződések napi­rendre kerülése előtt, amikor ép­pen ez a demokratikus átalakulás lesz legfőbb érvünk a zöld asztal­ul, Mindszenty-Pehm úr és tir­'d biztatására akadtak olyanok Idejétmúlt politikai elgondo- '«saik és még idejétmúltabb egvé- *1 érdekeik kedvéért hajlandók let- ’eh volna kockára tenni Jóhlrtln- *et,kllájásainkat a békefeltételek megtárgyalásánál és a legpregnán­sabb hazaárulást is hajlandók vol­tak elkövetni, csakhogy demokrá­ciánk hitelét rontsák. A munkáspártok és a dolgozók azonban éberen ügyelnek Ucmo- krátiáuk és ami ezzel azonos, ha-1 iánk és népünk érdekeire. Az első támadásra azonnal ellentámadásba mentek át. A munkáspártok és a szakszervezetek felhívására tegnap délelőtt tizenegy órakor tiz percre A kormányzat a népé és itt minden a nép akaratából történik — mondotta a parlamentben Nagy Ferenc minfsz'erclnök A kormány átfogó törvényeket készfta gazdasági élet talpraállffására Budapestről jelenti az MTI: A nemzetgyűlés szerdai ülésének megálltak a gépek, elpihenlek a| első szónoka Révész Gyula szo- csákányok és kalapácsok, -megálltj ciáldemokratapárti képviselő volt. d toll a szellemi dolgozók kezé-| Hangsúlyozta, hogy egy év alatt ben. Tíz percre a halál némaságai óriási munkát végeztünk. Ezután és dermedtsége borult az országra! a minap lezajlott fasiszta tünteté- és nem hallatszott más, csak a dol-f sekkel foglalkozott és azt mon- gozók kiállása az üzemek, gyárak? dotta, hogy pártja a vallást min és hivatalok udvarain és gyűlés­termeiben: „A reakciónak nem akarnak kultúrharcot folytatni, de dolgozunk!" Mert erről van szó! A magyar dolgozó tanult a múltból. Minden áldozatra, a legsúlyosabb nélkü lözés vállalására is panaszszó nél­kül hajlandó, ha tudja, hogy az országnak, a demokráciának, ön­magának dolgozik és hozza meg áldozatát. De soha többé nem haj' landó szerszámot fogni kezébe a nemesek, a földesurak, a dzsen- <ryk és urambátyámok Magyaror­szágáért! Mindszenty-Pehmék igavonó ba .ómnak nézték a magyar dolgozó kát Félreértették Ismét, mint ezet esztendő alatt állandóan. És most megdöbbenve látják, hogy nem bé késen kérődző barom az, hanem öntudatos, büszke oroszlán, amely önként csodákra képes, de osto ioznl nem hagyja magát többé. Ez az. oroszlán még nem moz­dult meg. Csalt tíz percre, hogy a termelő munka meg ne érezze Komolyabban, megmutatta körmeit, rámordult a háta mögött felsora hozottakra. És ettől a mozdulás­tól, ettől a körömmutogatástó] megdermedt az élet, halotti csend borult az országra. Csak figyel­meztetés volt, de megláthatta be­lőle mindenki, még a legelvakul tabbak is, hogy mire képes ez a munkásság, ha tovább ingerük. Rádöbbenhet a reakció minden, ás- kálódója, mit vált ki, hu ráCény- szeritl ezt az oroszlánt, hogy egy­szer ne csak a körmeit mutogassa, le le is csapjon az őt Ingerlőkre I Tiz perc volt mindössze, do töb bet kell tanulnia ebből a tiz perc­ből a latifundiumok levitézlett urainak és a papi nagybirtokok «iratóinak, mint a magyarság el­múlt egész, ezer esztendejéből Mert ez a tízperces leckeóra az utolsó volt, amtt a magyar mun­kásság oktatási célokra szánt. Es dig magánügynek tekintette. Nem azt sem akarják, hogy egyesek a szószéket összetévesszék a hordó, val. Ne bánjunk kesztyűskézzel a reakciósokkal. K ó d o r Imre parasztpárti kép viselő felszólalása után Varga Béla Vlngk ezután a vitát lezárta, majd Révész László a közjogi és alkotmányjogi bizottság elő adója beterjesztette n közjogi és alkotmányjogi bizottság jelentését. Szünet után a miniszterelnök a vitában elhangzott beszédekre adott válaszában megállapította, hogy a beszédekre csak a koalí­ciónak megfelelően lehet válaszol ni. A beszédekből kicsendült, hogy minden párt vágyódik az után, hogy szabadon bírálhassa a koi- . i nyzat tevékenységét és a köz­állapotokat. A koalíció nyugodt és zavartalan kormányzata érdekében ebből a magatartásból engednie kell a nemzetgyűlés minden párt­ának. A dolgozó társadalom min. den tagjának azt kell éreznie, ogy a koalíció folytán hatalmon van. A demokráciát tehát minden pártnak és minden dolgozó ma­gyarnak saját politikai tulajdoná­nak kell tekinteni és ezért köröm szakadtáig kell harcolni. A koalíció szükségességének gondolata a másik szempont, amely vrégihúzódik az összes el­hangzott beszédeken. Mindenki el­ismeri, hogy a koalició fenntartása szükséges. A koalíciót úgy kell te­kinteni, mint a manapság egyetlen lehetséges kormányzási formát. A kormányt úgy kell tekinteni, hogy az a nép nevében gyako­rol hatalmat, a hatalom a népé és a kormányzat a nép Kormá­nya és itt minden a nép akara­tából és a nép nevében történik. (Viharos taps.) Változatlanul azt kívánja, hogy ha nem hajlandók tanulni belőle,! Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád, akiket illet, legyenek akár demo-j ~ krallkus pártok megtagadott vezér szónokai, akár biborpalástos fő­papok, csak magukra vessenek, a következményekért. Ez a következmény pedig nem az lesz, hogy az ország élete vég a két munkáspárt vezére továbbra is miniszterelnökhelyette9ek ma­radjanak. (Viharos taps.) A harmadik pont, amely felve­tődött a vitában, az ígéretek kér­dése. Bemutatkozó beszédemben a világon semmitsem ígértem, csak i„ «a jw„ ~ ío,^"rM-Most “,é leszünk kénytelenek elfogadni a nagyvilág felettünk mondott íté­letét a béketárgyalásokon. Nemi A gépek diadalmasan búgnak, a kalapácsok, csákányok és kaszák újult erővel lendülnek majd az építésre, csak a tanulni nem haj­landó nemzetarulók nem láthatták majd többé az építésnek, az alko­tásnak ezt a diadalmas lendületét. , Révész Gy. István Dánia is segítséget nsrujt gyermekeinkéit n ^ jelenti: Gyöngyösi Iá- ;/üli irt. vegyszereket és szappant ^ külügyminiszter táviratot ka- küld. A dán Vöröskereszt reméli. 2*4 eredményét tartalmazó autó- M «» orvosi műszereket, tejport bOap Pkiflin keresztül megrakva és vitamint tartalmaz-. szállít- “*üult. A dán Vöröske its 7-t in- mány is etindu'hnt. rek valamit, azt, hogy' gazdasági életünk fejlődé­sével párhuzamosan sem el nem sietve, sem el nem késve hozni fogjuk azokat a reformokat, ame­lyekre a magyar nép régóta vá­gyódik. A miniszterelnök ezután) egyes kérdéscsoportok szerint válaszolt a felszólalásokra. Első helyen áll az intláció megállítása és a terme­lés fokozása. Á kormány mindent megtesz, hogy. ezt a két nagy problémát a lehető legteljesebb . mértékben megoldja. Elkészül a gazdasági élet talpra- állitására irányuló átfogó törvé­nyeket, elkészíü a rövid időre szóló, de még némi áttekintést és számítást alapot nyu|tó költ­ségvetést törvényt. A jóvátétel tárgyalások meg­kezdődtek. Ezekről természet-ve­ndég nem nyUatkozhrvnoTn, köz­löm azonban, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kezdeménye­zésére kezdődtek meg a tárgya­lások (Nagy taps.) Aiz -elhurcolt javat kérdésében határozott -lépéseiket tettünk mie­den, illetékes irányban a javak visszaszolgáltatása érdekében. Meg kell terhetai a könnyű kereseti tehetőségeket A Gazdasági Főtanács rövide­sen kiegészül, amennyiben bevon­ják a tanácsba a pénzügyminisz­tert és a közeliátásügyi minisz­tert. Meg kell szüntetni minél előbb a könnyű keresetek1 lehető­ségét. (Nagy taps minden olda­lon). Mindent cl kell követni, hogy az állam szörnyű terheiből azok vállalják a legnagyobb részt, akik éppen a könnyű kereseti lehetőségek folytán vannak elő­nyös helyzetben. A kormányzat semmi körülmé­nyek között nem vállalkozik arra, hogy elvegye a földjét azoknak, akik a földreformtörvény alapján födhöz jutottak. A kormány az eddigi törvényeken túl semmieset­re sem fog menni, de épp ügyi biztosítani kell, hogy azok, akik joggal kaptak földet, biztosak, legyenek abban hogy a föld ke zükben marad. A földet be kell kebelezni a nevükre. A rendőrség kérdésében felfo­gásunk az, hogy a rendőrségnek: rendőrségnek kelt lennie, vigyáz­nia kelt a demokráciára, annak vívmányaira, a demokratikus pol- '• gár életére, vagyonára és bizton- * ságára. Aggotisiiommaí emlegették a felszólalók, az állami alkalma­zottak csökkentésének kérdését. Szó sincs arról, hogy a kormány bezárólag politikai szempontokkal dolgozik: ebben a kérdésben. A gazdasági étet és az államháztar­tás, de a társadalmi megoszlás szempontjai is vezetik irt a kor­mányt A« államháztartás egyensúlyba- hozafalára irányuló törekvés azt kívánja, hogy a_ 'legradikálisabb takarékossági szempontok érvé­nyesüljenek és ezért kénytelenek vagyunk hozzányúlni az alkalma­zottak csökkentesének kérdéséhez. Óvatosságot és bölcsességet a külpolitikai kérdésekben Külpolitikai kérdésekről a mi viszonyaink között nagyon óvato­san és bölcsen -keli tárgyalni. A kormány a legmélyebb hazafias­sággal, egyben azonban a békés együttműködés minden feltételé­nek biztosításával kezeli a magyar békekötés kérdését. A külügy­miniszter Prágából magával hozta a lakosságcsere ügyében hozott megegyezést. A megegyezés alap­ja a -tőlünk, kiitedepülni akaró szlo­vákok száma. Ezután a svábkérdésre tért át a miniszter. Ki kell telepíteni azo­kat, akik a népszámláláskor német nemzetisegiieknek vallották magu­kat, a volksbundistákat, az ön­kéntes SS katonákat. A miniszterelnök ezután rútért a benyújtott határozati javasla­tokra. Végül foglalkozott a sze­mélyes bizalom kérdésévé!. Azzal zárta szavait, hogy a nemzetgyűléstől nem a kormány­programhoz kér bizalmat, hanem azokhoz a gondolatokhoz, amelye­ket bemutatkozó beszédében el­mondott. A miniszterelnök "háromne- gyedórús beszéde után a Ház minden oldalán ünnepelték a miniszterelnököt és a kormányt. Ezután sor került a határozati javaslatok feletti döntésre. A javaslatok elfogadása után.Var­ga Béla elnök ezután az ülést rövid szünetre félbeszakította. 2 óra után néhány perccel nyi­totta meg az ülést Verga Béla elnök. Az idő előrehaladottsá­gára való tekintettel napirendi! ban. indítványt tett. Javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését csü­törtökön délelőtt 10 órakor tart­sa a következő napirenddel: a Károlyi Mihály érdemeinek tör­vénybeiktatásáról, a Kúrián nép- hirósági fellebbezési tanács léte­sítéséről, a magyar főudvarna- gyi bíróság megszüntetéséről és a bíróságok és azok egyéb tag­jainak ideiglenes alkalmazásáról szóló törvény meghosszabbításá­ról szóló tör vény javaslattá tár­gyalásával. A Ház u napirendi indítványt elfogadta. Ezután át­tértek az interpellációkra. Az interpelláló képviselők közül Lo- sonczy Géza (Kom. Párt) a köz­oktatási ügyről intézett interpel­lációt a kultuszminiszterhez, to­vábbá a magyar pedagógustár­sadalom lielyeztcről és a köz- oktatásügyi minisztérium köré­ben tapasztalható reakciós jelen ségekről. Hajdú Elnőné szociáldemokra­tapárti a nagy csecsemőhalandó-. ság okai ügyében intéz interpel­lációt a népjóléti miniszterhez. Hajdú Gyula dr. elvtárs a/, igazságügy miniszterhez interpel­lált az igazoló eljárásban lúbra- kapott reakciós szellem tárgyú­ban. A bíróságok az. igaz.olási esetek nagv számában nem a törvény szellemében járnak el, hanem a törvény- holt betűjét al­kalmazzák a demokrácia ellen­ségeinek érdekében. Rendet kell teremteni az igazságszolgáltatás­ban, hogy a demokratikus igaz­ság ur legyen ebben az ország­A béheértekeztei dönt a Prágában nyiívc hagyott kérdések ügyében A Világosság értesülése szerint azokban a kérdésekben, owe lyekben nem Jött létre megegyezés a prágai tárgyalások során, csak a Parisban összeülő békeíér le körlet log dönteni. tWiof. a iw.fl oldáshoz mindkét fél hozzájárult.

Next

/
Thumbnails
Contents