Új Dunántúl, 1946. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1946-02-06 / 30. szám

sft POLL j^PARKNt = U R A N 1 Szerda, február 'Á See;da, febi-uár 6. Szertki, SeVrcár 6. fyiri 'tówxk kíakime NimitorszieW»« foe Smith Robert Young, Markka Humt. 1 IDA REGÉNYE é Ágay Irén« Jávor Pél» Rajeay Gábor. Ruityard KlpTUj kirrs regir/t: emm din Csűtörtőb-péutek, február 7-8. Cary Grant, Douglas Fairbanks. Victer m Mac U#i«e C«fitZrt&li ptslek. február 7-8. cnmGA Dm Cary Great, Douglas Fairbanks» Victor ii Ipán kémek küzdrlrie WémietorKifbao JOS SMITH Robert Youag. Marsba Hunt. Csüt5rt8k-péntck. február ?-8. y Ida regény© Ágay Irén. Jávor Páb Rajnoy Gábor. tUMlAwá: imam «. » Makor § Előadások: bétklraoap 4. 4 órakor RiőeőÍMdt: kétkőzxap 4, 4 órakor 1 Arccal kultúránk felé! m iiriji ii MÉM. a tíz! ssés HuM lesz Beszélgetés dr. Boros István elvtárssal a mali és az elfövendő barimra közötti különbségekről és a szovjethultesra alapelveiről !»Arccal a kultúra felé“ című iportsorozatunkban ma dr. Bő- fis István tanár elvtársunkat «•lültutjuk meg, aki a kérdés ífsadalmi vonalán világít rá a 'rabié® ára. iVílt jelent nekünk, magyarok. *ak ez a szó: kultúra és mit jelent ma? A kultúra a múltban inkább ülsőséffet jelentett és í érmés ze- e'<:n elsősorban anyaga, technic fölényt egy régebbi állapot- *1 szemben. Ilyen vonatkozás- la» is csak annak a társadalmi s«tálynak, illetve azoknak élet- ^náját jelentette, akik a hata- és az anyagi javak birtoká­ul voltak, holott a kultúra tlségteleniil nemcsak egy tár- ^a.lmi osztály vagy csoport, jKein valamennyi társadalmJ Szfály közös produktuma, kzzel szemben. — azt hisszük, gyesen, — részünkre a kultúra !*kal egyetemesebb jelentő- "fú. Olyan életforma, mely ''Sdenki részére elviselhető, ^ftasabb életnívó és nemesebb [balommal telitett lelkűiét ki­múlásának lehetőségét jelenti, ív minél emelkedettebb és í®*ánosabb, annál jobban tú- í*r*dik el a primitivtől, az álla- ®s s lesz. emberibb. csoda kibontakozás látszik milyen programm, amelyet r*Sn«kra nézve elfo&adha­,Höfy a múlttól minél hatna- , I* távolodhassunk, több olda- egész életünket felölelő lé- . Ses változtatást kell végre- jVfjtónk. Megfelelő politikát bo"a 'n elsősorban gazdasági idézésünknek, u termelés és jjiszt'ás kérdésének szabályo- jg-V mert anyagi, tehát, gaz. i ,ttz a bázis, melyen min­tástVlépül. Ideális ipeg. IJfu ** kultúránk gyökeres át- természetesen a szoeta. tu»s által javasolt guzdasági végrehajtása lenne, bs .Jfi azonban a demokratl- t>> ’mtn és társadalmi rend- ,rfttein belül kell töre- <"z*‘n kérdések rende­"!tMtó1 értetődő azon Ivan. etnokrgtikus rendszerben i’üelvk-i >un ,,z esetben lehet i^ak °il Vil*®sa&. ka kulturális yéí-i hatalmi pozícióit olya- be, akik nemcsak >üUi‘L U,nf"m meggyőződéssel C^Hairi h?*Y a Programm v ft íz sa tudományosan fel- ® Ut>irsadalmi szükségesség. i®ondjam, társadalom Íj? *' Követelmény. {[áltá^. Aőpzeled el a jövő S l J.a*; Miben fog és ml- '»1» " különböznie a múlt­íj Midón egocentrikus, pénz jjhló i es unnak hatalmán "'árája Jajétól a holnap VÜlönk^^^enek előtt ubí>an ,(>t. I, I?»1: l,0*>- « társadal­mi,, érdekeinek »!«;• Hz pá",' u" majd. Evvel ' ^brek ^i‘rs“őalmi tu He- a „ rrS7ti őket arra. K *háSoi igyon hur&csolásd- r%v0i-V^Prásúban és kl­? ^dek't1"- *?““ "“iát S eineleseben, ha­'a|,sarjíii*1 us magában fog- & iélétének eme ‘ássák a sajátmaguk ' • és boldo '(tv erőket. Azt hl válik kultú ra iga­zabbá is, mint a mai, azaz szün­teti meg azokat az ellentmon­dásokat, amelyek a tudományo­san felismert életelvek és azok gyakorlata között jelenleg saj­nos, majd minden vonalon fenn- állanak.-Senki so féljen attól, hogy mi, akik uj kultúrát akarunk, ezt a kultúrát a tömegek alacsony kultúr-nívójára akarjuk süly- lyeszteni s nem kívánjuk azok­nak a legmagasabb követelmé­nyeknek feltétlen érvényesülé­sét, melyek a polgári életformá­ban is kultúránk gazdagodását és értékeink érvényesülését je­lentették. Ellenkezőleg! A de­mokrácia és magasabb fokon a szocializmus, a szociális viszo­nyok javításával emelni és töké­letesebbé akurja teuni az álta. kínos kultúrszinvonalat, maga. sabbrendiivó magát az embert. A kultúráltlauságot és annak minden forrását, mai kultur-éie-. tiiuk összes hazugságait akarjuk megszüntetni. Nem fog-e kifáradás, közöny jönni ezután a most megnyi­latkozó nagy érdeklődés után? Kn pont az ellenkezőjéről va­gyok meggyőződve. A munkás mozgalmak kezdetén, akár Né­metországban. akár Angliában vugy Oroszországban a politikai és gazdasági harcok megindulá­sával egyidejűleg harc indult az elnyomott osztályok kulturá­lis felemeléséért is. Munkás-elit, tanult és kultúrált mnnkásgftr- dák kiképzésére törekedtek min. denütt, mert jól tudták, hogy a harcot elnyomóikkal szemben irányítani s sikeresen befejezni csak u szellem minél gazdagabb fegyvertárának birtokában tud­ják. Evvel a demokráciában most helyhez juttatott néprétegek nálunk is tisztában vannak, és igy mi sóm természetesebb, hogy eddigi érdeklődésünket még in­kább fokozzák majd. Minél fel­világosultabbak, minél tunultab- bak lesznek, annál jobban nél­külözi agyuk a szellemi táplálé­kot s minél hatásosabban hasz­nálják majd tudományukat, mint fegyvert, annál jobban látják be annak értékét is. Te, aki éltél a Séovjet-liuió- ban, milyennek láttad a szov­jet kultúrát? Milyen hatásokra számíthatunk ezen a téren spe­ciális magyar viszonyaink kö­zött? A kérdésre röviden válaszolni ’ szinte lehetetlenség. Ezért álfa- I lános tájékoztatásul csak ennyit: I tévednek mindazok, akik azt hl- j szik, hogy a Szovjet-Unió jelen­leg, eltekintve természetesen a háború borzalmas pusztításaitól, a régi cári Oroszország elmara­dottságának jellemző vonásait mutatná. Avval, hogy gazdasági rendszerével megteremtett*» mindazon társadalmi berendezé­seket is, melyek a javak terme- I lése és elosztása, a munkaviszo­nyok, sajtó és szólásszabadság, gyülekezési jog, az. állampolgári egyenlőség, nevelés rendszere, tudomány- és művészet-politiká­ja terén a valóban népi demo krácia alkotásai, — lehetőséget adott ahhoz, hogy a kultúra min­denki részére magasabbreudfi életformát jelentsen, úgy anyagi, mint szellemi tekintetben. Anya­gi vonatkozásokban, aránylag rövid idő alatt, óriásit teremtet­tek, — a háború győzelmes be­fejezése ezí mindennél jobban igazolja, — szellemi és etikai vonalon is oly forrásokat nyi­tott meg. hogy — ha a békés fejlődést mi sein zavarja, _ a szovjet ember rövidesen uz lesz, amit mi, szocialisták ugyancsak magasabbrendönek nevezünk. Milyen hatásokra számítha­tunk? Arra, hogy bennünket is köze­lebb hoz egy észszerűbb életfel­fogás kialakulásához ábrándok nélküli politikai szemlélethez, egy egészségesebb társadalmi struktúra kiépítéséhe/., tehát de­mokráciánk megerősödéséhez s igy egyre nagyobb néptömegek anyagi és szellemi függetlensé­géhez, egy magasabb nivóju kultúrmunka megindításához. (b. j. dr.) Isméi kétszeresére emelték a villamos és autóbusz vitel díjakat A város tanácsa folyó évi feb­ruár hó 5-cn tartott ütésén az Ál­talános ár- és bérazintemeléssel kapcsolatosan kénytelen volt a villamosvasút és tirsasgépkocsj- üzem árait újból szabályokjtí. A villamosvasúti üzemnél a szakasz- jCjjy ára 1000 pengő, a vonni, vagy átszállójegy 2000 pengő lesz. A bérletek árai, valamint az egyéb jegyek árai is 100 százalékkal emelkedtek. A társasgépkocsiüzemnél a ke- refácedelcmügyi és közlekedésügyi minimster rendelkezése szerint sze­mélyenként és kilométerenként 3,000 pengő volma meg állapítható a viteldíj. A város tanácsa figye­lemmel arra, hogy a dolgozók ja­vadalmaz Asa nincs arányban az ily áremelkedésekkel, mérsékelte a kormányhatóságilag engedélye­zett. árat és felnőttek részére 1 szakaszra 2 szakaszra 3 szakaszra 4 szakaszra ,S szakaszra 6 szakaszra 2.000— P-bcn, 4.000.— P-ben, 6.000— P-ben. ft.GOO.— P ben, 1(1000— P-ben, 12000— P-ben állapította meg az új viteldijakat, gyermekek l méter magasságon alul az első szakaszban 1.000 P-t, a második 3 szakasznál 2.000 P-t fizetnek. Tekintettel arra, hogy a társas- gépkocsik elhasználódása olyan fokú, hogy nem lehet biztosítani a járatuk, rendszerességét, a város tanácsa általánosságban megszün­tette a társ as gépkocsiüzemnél a havi bérletjegyek kiadását. Mégis, hogy a városszéleken lakó csalá­dok tanuló gyermekei az iskolá­hoz könnyen eljussanak, kizárólag tanulók (elemi-, tanonciskola, kö­zépfokú iskolák) egy fordulós, ki­vételesen olcsó bérletjegy kiadá­sát rendelte el. A bérletjegyek ára 1 szakaszra 16.200.— P-ben, 2 szakaszra 21.600.— P-ben, 3 szakaszra 27.000.— P-ben. 4 szakaszra 32.400.— P-ben, 5 szakaszra 37.8Ä.— P-ben, 6 szakaszra 43.200.— P-ben. Az új viteldíjszabás 1946. évi február hó 8-án reggel lép életbe. Létegalás a pécsi honvédség vasút­biztosító századának otthonában Új szellemben, demokratikus bittel erei köztársaságunkat a magyar honvéd Káptalan-utca 2 szám alatt van demokratikus honvédségünk egyik legfontosabb alakulatának a III/3 vasútbiztosító századnak körleri otthona. A század tavasszal ünne-. peli megalakulásának első évfor­dulóját és az azóta eltelt idő alatt a keretébe tartozó, főkép Bara­nya, és Zala megyéből származó honvédek becsülettel szolgálták a magyar demokráciát. A legnehe­zebb körülmények között szüle­tett meg a század és a magyar élet egyik legsúlyo­sabb posztjára állította a köte­lesség a vasúti szállítmányok megőrzésére. A muH esztendőben nap mint nap hallottunk hírt arról, hogy telki ismeretien egyének sorra fosz­togatták a vasúti 'küldeményeket és a század tagjai nem egyszer üLeiveszedekintnei küzdve védték meg a vagonok biztonságát. így múlt esztendőben szolgálatteüjesi- tés közben orosz ruhába öltözött fosztogató bandával kerülték ösz- szeütközésbe. akik ia század több tagját megsebesítették és elmene­kül bek (később valószínűleg ugyan ezt a bandát fogtak el és tagjai Budapesten statáriáKs bíróság elé kerültek). A század hatásköre az egé.nz pécsi MÁV üzletvezstőség területére kitérted. Baján és Dom­bóváron állomás-őrséget tartanak fenn és főképpen a Budapest— Pécs között közlekedő személy és gyorstehervonatokon tartanak szol­gálatot. A század atyai parancs­noka Tilles József százados” eív társ akt szeretőiét két családja a század és övéi közöt osztja meg és akit valamennyi katona a szi­vébe zárt. A honvédők a legsúlyosabb kö­rülmények 'között látják el felada­tukat: egyfolytában 72 órát van­nak szolgálatban a legzordabb kö­rülmények között, hóban, fagyban vonatok tetején őrködnek, a vas­úti forgalom felett. Mindezek el­lenére a században igen élénk kulturális élet folyik. Karácsony­kor bajtársi vacsorával egybekö­tött ktihúráüs ünnepséget rendel­tek, a közeljövőben pedig Ady- estet 'kívánnak tartami. A könyv­tár szervezése most van folyamat­ban. több budapesti napilapot és szépirodalmi apót járatnak és rendszeresen olvastak a műszaki hadosztály kiadásában megjelenő . Dolgozó Honvéd“ c. folyóiratot. A legénység demokratikus átne- velősét Széles János őrmester efv. tirs, mro-c Via Íriszt irányit ja. akit megkérdezünk, bogynn folvtk a Tvevelőmunk* a százuthtá! és mi­ben látja annak jeilentőségét. — Naponta egy-egy n-rveíőórát tartunk, úgyhogy a íir-irad min- den tagja rendszeres oktatásban részesül. A nevelöórákon ismer­tetjük az időszerű kük és belpoli­tikai helyzetet, foglalkozunk a magyar rvé-o történelmére!, külö­nösen az elmúlt nagy ksrtasatrófa szemszögéből világítjuk meg a múltat és a demokrácia jövő fej­lődésének a kérdéseit. Ezen kivid foglalkozunk a közös­ségi élet feladataival és megvitat­juk cs mázad belső életét. A ne- veJőrmin.kámban segítségemre van Babocsn János elvtárs szakasz­vezető, aki éppen most érkezett meg a honvédelmi minisztérium vr’.i«nézeti á tképzöta nfoíyarrvá oV. Mindjárt megragadom íz alkal­mat és megkérdeztem Ra bocsa 'elvtársat, miiyen volt az átképző fan fo! vám. — A tanfolyam — mondja a keményvágású katona —- hat hé­tig tartott. Foglalkoztunk a társa­dalmak fejlődésével, a demokrácia főbb problémáivá!, közgaizdaság- tannai és irodalom történe ttel — Megismerkedtünk a legnagyobb magyar költők és irók Adv, Jó­zsef Attila és a többiek munká­jával Úgy érzem, hogy a tanfo- Ívom után egész új ember lett be­lőlem, most már csak azt tartom kötelessége mock, hogy az ott ha’- lottakat továbbadjam é« bnitársai­mat ‘demokratikus szellemben fo­. vább neveljem A században harmonikusan M együtt a 128 honvéd. Létszámúk fele valamelyik demokratikus párt­nak, 40 a M-'.gyar Kommunista Pártnak a tagja,' de politikai né­zeteltérés még nem volt közöt­tük. n kisgazdapártnak 3 vagy 4 tagja van a században. Természe­tesen a jó oldal mellett baj í« fikad bőven, elsősorban a ruházat és az ellátás terén. Egy bon véé 10 napra 7.200 pengő zsoldot kap, amiből ugyan wem sokat vásárol­hat. Felszerelés tekintetében is igen rosszul állnak és majdnem mindenkinek kopott ruhája vas, ami bizony nem nyújt kielégíti védelmet az időjárás viszontagsá­gai ellen. A század önellátó és ír élelem vásárlására szükséges péaa is sok«ror igen későn érkezik meg ami igen nagy nehézségeket okoz Mégis felemelő tudat megérezni az új szellemet demokratikus hadseregünk soraiban. Ezek a honvédek többé nem azonosak ««okkal a feßyeSem dresszurájáváJ összetört és gúzsbakötött katonák­kal. akiket sikerült) a reakciónak fe’baszná’ni imperialista üzetmeíré’ kivinni a Don partjára, ahol ru- háizat hiányában tí'/ewrszármra fagytak meg és pusztultak el) id«- «en német érdekékért. Az új de­mokratikus honvédség hű őrzői« és barátja a demokTáciának. és ha néhol még ki is ütközik a mirlt szelleme. népe”enes, N'émetorszíf- bó' visszoszivárgott nvifas kszMs üztómei nyomán a feltörő demo­kratikus szellem elsöpri majd eze­ket, a jelenségeket és honvédsé- .«ün'ket méltóan a 48-ás honvédé örökéhez a magyar demokTÚcia, a kötrtúrsatag és a népszabadság leg­hívebb őrzőjévé teszi. P. I. Hagyar-f«ngyel árucsere forgalmi egyezmény Budapest MTÍ: A magyar-— tengyeJ a rucseref orgalm i egyez­ményt aláírták Budapesten. Ma­gyarország petróleumot és bauxi- tot szállít LenigyetensKágmk, és ezért cserébe szejret, kokszot, irk­áit és egyéb árucikkeiket kap. Vörösrezet ’ ármílyen tormába*. mfnd«n mennyi- -égbe# veszünkMecaeki LJVSrürem, felsőmalom-utca 39. teám isméi w—— ■ — Cipő krém es bádogdoboaokJt bármilyen n^yságbau, magas áron vesz: Frankfurter. Hal-tér 5. — 42. kiég. pság Szinház-tér 2. szám alól. Széchenyi-tár 9. szám (II. emelet) alá költözött. — Halálozások. jnH Antal Lő­műves s. 78 éves; őzt. Rovó Já- nosué szül. Hespri Lidia ref. 59 éves; özv. Loviies Mátyásné az. Márics Katalin rk. 90 éves: özv Poszrk Aipúdné szül. Jakab Zsu- rsánna re.f. 57 éves; özv. Holtl Ferencoé szül. Cőbel Erzsébet rk. 79 éves: Szili Mária ref. i napos, Nájvypall: ifj. Hertlv La jós rk 6 hónapos: Masrár Lipót- né sztil. NentzJ Erzsébet rk. 57 éves; Gaál József ny. Vláv. gtp- lakatos ref. RO éves: Kövesi Lst- vánné sztil. Tóth Katalin rk. 68 éves; Hegyi Jenő rk. 2 éves; őzt. Ruder Józsefué szül. Kisfal! flo. na_ rk. 63 éves; Tóth János nap­számos rk. 79 éves; Vlncze Jó­zsef rk. 42 éves: Horváth Íré» rk. 1 éves Kecskemét; Bőd rop Zsolt rk. 8 hónapos Deresházat özv. Péter Hermanne szül. Ott Eleonóra: Schall Jakabné rk. 50 éves; özv. Schmelrzer János- né szül. Haffner Mária rk. 87 éves; Szabó Józsefiül szül. Vas Katalin rk. 63 éves; Selyem Etel­ka rk. 18 éves. OLVASSA AZ „OJ DöNÁNTOf'-TI ÚJ DUNÁNTÚL PT) Tq^i^V^iTTMWhiwir^r wrwrfnT* ^

Next

/
Thumbnails
Contents