Új Dunántúl, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1946-01-27 / 23. szám
frcotetMiai eg#e*üljeéeU! ÜJ DUNÁNTÚL Wa: a MKP pécsi konfewwclájs — Részlegesen megindult « ntunktf*a pécsvidék i bányák« ban — Mezőgazdasági és fo- grasztási szövetkezeti köz* pontok alakulnak ft M A 6 Y t l R KOMM U N 1 Sfft PÁ R T 0 ÉLOU NÁH TÚLI LAPJA | m. evK&TAM. aa- szám ARA: 800 PENGŐ PÉCS, 104# JANUÁR 73. VARÁÉNAP Egrj sztrájk és tmiulságai Csütörtök reggel óin szünetei e munka « pécs vidék) bányákban, caütörtftk óta nem fejtik a «net • csákányok, nem fntnafe a csillék, csütörtök óta várnak hiába a vagonok es teherautók százai áros, hogy elvigyék a fűtőanyagot a mozdonyok kazánjaihoz, a gyárakba, üzemekbe és a bányászokhoz hasonlóan az ország újjáépítéséért dolgozó munkások kályhái be hogy a gyermekek ne fagyjanak meg, az anyák ne sírjanak n hidegtől és meleg étellel várhassák a munkából fáradtan hazatérő dolgozót. Csütörtök óta a pécsi témák kivonták magukat a dolgozók egyetemességének legkiál- tóbb parancsa alól: minél gyorsabban felépíteni ezt a tönkretett ha- zát, minél gyorsabban beheggeaz- teni a sebeket, bogy aztán mihamarabb elkövetkezbessék az az idő, amikor egy szabad, független demokratikus magyar köztársaságban mindep dolgozó és velük együtt, sőt élükön magok a bányászok h zavartalanul élvezhetik önfeláldozó munkáink gyümölcsét: l nyugodt és szabad életet. A bányászáé# mindenkor az urasig munkásságának egyik legön- tndatosabb és legszervezettebb rétege volt és kétségtelenül az ma h IWMzonyMottáV önhkPafar*.<fr kát eddig la számtalanszor, a fal- «•hadaié» óta megszakítás nélkül A leg nagyobb nélkülözések közepette, asenemmok. robbantóanyag, hánynia. megfelelő ruházat ás táplálék nélkül Is emberfelettit produkáltak ás MM munkájukhoz hasonlót alig találunk a munka történelmében. Elképzelhetetlenül etttyos és nagy okai vannak tehát ha az a bányásszá# annyira elkeseredett, hogy a sztrájk fegyvwék*Amtnt*a sztrájk megszüntetését eétaó tárgyalások során kiderült, esek az okok valóban súlyosak. Megdöbbentő, hogy azok közül egynek oka volt fetUáltani: ,jua mér kifogytunk mindenből nincs mit eladnánk ha csak éhező porontyainkat, vagy síró asszonyainkat ámha nem bocsátjuk!“ És egy. mást követték a panaszok: a késedelmes bérfizetés, aminek következtében a bér minden vásárló- értékét elveszti, az élelemelMtá* hiányossága, sőt még ennél is ke- volta és a panaszok egész ■agrenditő. lélekbemarkoló soroSenki sem vonja kétségbe, mindenkinek ei kell Ismernie, hogy a bányászok elk eseted éne teljesen jogos. És náluk több joggal senki ■aa követelheti, hogy esek a panaszok azonnali és hatékony orvoslást nyerjenek. De nemcsak a penaezok orvoslását követelik Jog- pi a bányászok, hanem azt Is, bogy vizsgálják ki kellő eréllyel •*t, ki felelős vagy kik felelősek «ért, hogy a bányamunkássá# ■Ten simimas helyzetbe került KI* Jfcrhe! a felelősség azért hogy a béreket három heti késedelemmel •Wik, Üt terhel a felelősség Jbért. hogy a bányászok ellátására ■Ivatott élelemraktárak üresek? pe a jogos panaazek orvoaláaé- *«1 ás a felelősek felelőeségrero- Jéaával még korántsem ért ré- f* «* i Probléma. Mert bér- Pjonyire jogos Is a bányászok y**telás*-, megtalálhatták volna orvoslásét más, kevésbé rUIkos módot- n fa mint a mun!■ JsáTTffásával 'öon tspasatsf *™ák nem így nhen, hogy az a weg fen > orszac « maiin szűk lehetőségeihez mérten igyekszik mindent megadni az újjáépítés front- katonáinak, a bányászoknak. Textil és Ipari cikkeket elsősorban nekik igyekeztek juttatni én nem volt még olyan teljesíthető!! kérésük, amit ha feljuttattak atl illetékes szervekhez, ne tel jesítet- l |. v°b,a ■ lehetőség határain beiül, sőt nem egyszer azon tni is. A munkáspártok és szakszervezetek mindig a legmesszebbmenőkig támogatták a bányászok minden jogos igényét Tudták, tapasztalták ezt bányászaink de mint ők magnk is nyíltan bevallották, voltak közöttük úszitók, akik elkese- redéöükct tendenciózusan termesz- tett álhirekkel fokozták, eltüntet- ték közöttük a vak szenvedélyül magját és így bírták rá őket sztrájkra. Sőt még azok között isi akikről azt hinné az ember, botfy maoisták és világosan látók, azok között is akadtak akik hozzájé- nílWc u dogozók egyoldalú beállításával elkeseredésük fokozásához, kihangsúlyozva előttük panaszaik jogosságát de elkendőzve azt a mérhetetlen kárt, amit a| sztrájk az egész ország munkásságának és igy megának a bá- oyászaágnak is okoz. r**i' P \+r"rstóV sőktg csigázták az elkeseredést,! ilymódon bírták rí a bányászokat ? J52Í1 »»^»tMésá« és ezzel mérhetetlen kárt okoztak az esés/, országnak és maguknak a bánvá•oknak is. Cs ho felelősségre vonjuk -~ amint hogy felelősségre is ▼ónjuk — azokat, akik a bányászok siralmas sorsáért felelősek.- felkutatjuk és felelőn- vonjuk a legerélyesebben azokat is, akik így a bányászokat! félrevezetve, wembeálHíottáh «két saját érdakofkkel, és nem tak mást csak az ország ú táaének hátráltatását, a demokrácia! hitelének aláásását. vagyis a sötétebb k akciót A bányászok minden panaaaát orvosolni ken ős Nógrádi elvién ■unk kijelentése Mán biztos is !». hét benne hányúszsíi'íouk, hogy orvoeob fogják. A bányász^ n*h padta le kell «fonta azt «•***»* az áldatlan sztrájkokból hogy ne Hallgasson többé azokra, akik elkeseredésük kel és monkásöntudatukkal vis*-| sznélve ferde vágányokra akarják terelni őket. A demokráciában és különösen » mai helyzetben munkásság útja egészen más mint amire a reakció tiUradikális szájú demagóg szolgál terelni akarják. A kormányban és minden jelen j tősebb kermányzatí mérvben he-' lyet foglalnak a munkásság kipróbált képviselői, akiknek egyetlen feladata és célja azon a helyen ahová állottak, a munkássá* érdekelnek védelme És eddig még mindig eredménnyel látták el ezt a feladatukat és teljes mértékben kiérdemelték a mögöttük sorakozott tömegek bizalmát. A sztrájk elindult és máris Koszszó ideig behozhatatlan károkat okozott — ezen változtatni már nem lehet De ha bányászaink helyesen vonják le ennek a ho- ugratásból keletkezett sxtráfkngtkl a tanulságait ás vafóhen kfakol- hólftják vegük közül a bengrató- kát, ekkor máris sokkal kevesebb kárt okoztak szak «* daattók.>rfnt amit okozni akartak a magyar •nokrázfánzk áa a «nagyi kHste legdmMr.M éfkirmaMazk báT)vás»atnk»gk. R. Öy. f Tildy Zoltán lesz a magyar köztársaság elnöke Budapestről jelenük: Varannai Aurél, a Reuter-iroda budapesti tudósítója jebrtkA csütörtökön tartott pártközi értekezlet többsége ágy határozott, ho ;y Tildy Zoltán mtalaztereleosot választja meg a magyar köztársaság elnökévé. Miniszterelnökké történt kinevezése óta az -»**?. pártok bizalmát bírja. Tildy Zoltán személye a jelenlegi koalíció biztosítéka. Tildy a harmati.» magyar köztársaság elnöke lesz, . ... „ . , .. u. Az első magyar köztársaságot 1848-ban kiáltották ki és annak e noke Kossuth Lajos volt. Másodízben 1919-ben volt Magyarországon köztársaság Károlyi Mihály elnökletével. Átszervezik a pécsi népbíróságot Dr. MSnnich Ferenc főispán elvtárs értekezletet hivott össze a pécsi népbíróság lanyhaságának megszüntetésére A fegyverszüneti feltételek Magyarország feladatául tűzték ki. hogy a demokrácia szilárd megalapozása érd ekében könyörteten belső tisztogatást hajtson végre a régi rendszer konkoly h yivtöí n ek gyök ores kiküszöbölesőre. Fzt a munkát a népbí lóságoknak kellene eHátniok. Hangsúlyozzuk, hogy kellene mert a gyakorlat ezt bizonyítja, hogy a -éphiróságok sok esetben igen lanyhán ítélkeztek, néha pedig egyenesen túliették magukat a fegyverszüneti határozatokban ránkrótt kötelezettségeken. libből a szempontból a pécsi nép- biróság sem képez sajnos kivételt. Ma zajlik le a pécsi Magyar iáoammnlsIaPárt konferenciája Ma '’éggel 8 óv «kor kezdődik a Magyar Kommunista Párt pécsi szervezetének első kanievencM.jn Pártunk életéiben e< a konferencia rgen nagy jelentőségű, hitesen sorsdöntő bel poétikai eseményeik küszöbén ez a kon' nmcia ven hivatva ‘ pártunk köv «tendő Irány •vonaHt » maga trijw egészében meigssnieirni és jöváJiogyni. De rzeu féthnenócn fejnokratíkus ceali»!trimKiio4: ascílemének meg- feteíőesn a konferencia iesz hivatva arra is, hogy a legjobb ehrtár- mk őszintén kffejteáfc nézeteiket ae áhtnálr, problér'iáácna vonat- toeóen, úgy átontómj* szempon- tokból, mint a boly; kérdésekben Bizonyos, hop- märt a Budapesten nemréjfibop lesajkrtt hasonló konfereucui, a pécsi párt- szervezet maá kiouiorenciÁja is hozzá fog járulni, hogy a szerve- nr.tek kiküldötte és rajtuk kwre«- tül egész pirttqjiág-iaL az eddiginél tisztábban, vifágosabBan és határozottabb megfogalmazásban tegye magáévá a párt irányvonalát és igy az eddigieknél sokkal aktívabban és öntudatosabban ve bcsse ki részét a pármunkából. A párttagságnak ilyenértebnü aktivizálása természetszerűleg a' párt köreteinek: és munkája eredményének gyors fejlesztését is maga után fogja vonni. A kanforrciictán a Központi Vezetőséget Farkas Mihály nemrzet- gyú*é»i képvjselö elv társ képviseli. A konferencia [vm tusán reggel 8 árukor kezdődik a Magyar Kom- munka a Párt kultúrházábao és a*ou a párhszorvezetek kiküldötteken kárt« meghívott vendégek is résztvehotndk. Azok a kiküldöttek és vendegek, akik belépőjüket még nem vették át, reggel fél 8 órától a Kuttúrházban átvehetik. Szombaton délután 4 ónakor dr. M ü n n i c h Ferenc főispán elv- társnál a pártok fe szakszervezetek kiküldötteinek bevonásával, valamint a népbiróság uza.kbipárnak és a népügyészség képvisrlomek jelenlétében értekezlet volt. Az értekezlet a pécsi népb;rÓMgnak az utóbbi két hónapban kifejtett működése tette szükségessé amely eltért a demokrácia áltai kivárt irányvonaltól. — Megállapítható, hogy a pécsi népbiróság kezdetben nmaátfoe vbrjmnykrtl gat Is a legkíiogáetakuiaobui muvouoit fes a demokrácia követelményeinek megfeletelően teljesítette hivatását Az utóbbi időben azoeban es a tevékenység ellanyhuH es n pécsi népbiróság igen sokszor még a Kifejezett rendeletek figyelmen kívül hagyásával is enyhe ítéleteket hozott. A szombati értekozlet céliá ** volt hogy a főispán elv tár# felhívja a pártok kUcuMötteineL ti. gyeimét a felelősségre- «mely a népbirák megválasztásával a pántokat terheli. F.gyntsd brjvlentot- fe. hogy a törvényben hiztositntt jogánál fogva a pártok és szakszervezetek segítségével átszervezi « pécsi népbíróságot. Minden remény me;tvau ar:« hogy a főispán élv társ «wre! a hn tározott fellépéaéve.! véget fin; vetni a lány hasé gnat és eré'yto knségnek, »mely a reakció eHeo küzdelemben a pécsi népbiróeágoj az utóbbi időbér moenvilvánn-’ SzekfQ Gyula megbetegedett, dr. Gembó utazik Moszkvába Budapestről jelentik a MTI: illetékes helyen közölték,hogy S z e k f ü Öyula, Magyarország kinevezett moszkvai követe várat- lannl súlyosan megbetegedett, úgyhogy be kellett szállítani az egyetem belgyógyásztati klinikájára. Minthogy n magyar kormány igen nagy súlyt helyez arra hogy a moszkvai magyar követség mielőbb megkezdje működését, dr. Gombó István rendkívüli követ, meghatalmazott minisztert megbízta a moszkvai magyar követség vezetéséről ügyvivői minőségben. Gombó követ a követség összes beosztottjával és személyzetével január 28-án, hétfőn réggel repülőgépen Moezkvába indul. Készül a nemzetiségi oktatásról szóló rendelet végrehajtási utasítása Budapestről .jejasl;! a MTI: A nesuaetWgf tanulók anyanyelvi oktatásáról otóM rändelst végre hajtőd utadtáaának fcfadáaa tár- gyibee a vaBáa á* közoktatásügyi maävrtirhitnhaa a aslnísstars^rői: •H bo.othunak bevonáséval január bő 2Vén érh&radut vök. Ax értékű let meglSapodotX: * rendalwtteirve- zat saőregéheo ás *r érdekalt nauppetiség' vaeeveklcal snló tár. grtűis után rösédeeen kiadják a A mezőgazdasági termények új ára SS l>ii«Upentről jejenri a MTt: közellátási miniazti r ú jra Ivozt« a mezőgazdasáei fis nyék és termékek árát. A május morzsolt kukorica termelői én 120.000 pengő mázsánként, janii ári morzsolt kukorica mázsánkén 101.000 pengő, januári csöves ku körien 79.000 pengő. A búza. rozs és kétszeres mázsán kén ii ár 2H5.000 pengő. A napraforgó tökmag ntén mázsánként két Ute olaj, illetve 50JXX) pengő jár. NjomdáflMÉtráJli PárÍMhan Reut«, a kpot Parisból j«4es»ti * P^riáham szombat réggé s nyomdai slkalmazotta’. js következtében ttnr mag A nyomdáéról munkabér emelést követeitek, de a kormány Bogul tots* a sztrájkjelented'
