Új Dunántúl, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1946-01-18 / 15. szám
ÚJ DUNÁNTÚL KőgdljSk a koIlektÍT szerződ s«k áj abb wabálpEá^án skóIó rendeletet — Újai egyszeri beszerzési segély dolgozóknak — Demokn tikns átképző-előadás a honvéd kerületi parancsnol ságon Hl. ÉVFOLYAM. 15. SZÁM. ARA: S5Ö@ PENGŐ PÉCS, 1S46 januA* is. PKNT1 iwimmiiini'n»rnir-irTrmifff~rTT-ri rnrrr-------1-------------* !--------------*-------rn—rr rr ~iT'-rrr"---------rr Le nin és a nemzetiségi kérdés! Csehszlovák kezdeményezésre ismét Prágába utazik a kO ügyminiszter Budapestről jrfíRÖk: Gyöngyösi János tűi ügy miniszter a csehszlovák kormány mcghivá- sára ismét Prágába utazik, hogy a szlovákiai magyarok ügyében újabb tárgyalásokat folytássoa. A tárgyalásokat most Csehszlovákia részéről kezdeményezték és ebben politikai körök annak lóiét látják, hogy Csehszlovákia még a békaszcrződések előtt rendezni kívánja viszonyát Magyar- országgal. Január 21-én lesz huszonkettedik évfordulója, hogy a Steovjetunió megteremtője, Lenin elvtárs meghalt Leuin halálának évfordulóján a dolgozók a világ minden részén és így nálunk is emlékünnepeket rendeznek. A közelgő évforduló alkalmából időszerűtek tartjuk, hogy egy piläan- ♦ást vessünk Lenin nemzetiségi 'elveire, amelyek Lránytmutatók (•ehetnek a középeurópai nemzetiségi kérdés helyes megoldása ügyében is. J. Steinberg shot jet közíró Lenin és a nemzetiségi kérdés c. cikkéből idéztük fflz alábbi részleteket: A soknemzetiségű szovjet ország valamennyi népe szentnek tprtja a nagy I-cninnek, az Októberi Forradalom vezérének emlékét. A forradalom az ö vezetése datt szabadította fel őket a jog- tulaosí j és az elnyomás alól, ez •yitorta meg előttük a nemzeti függetleaség és a kulturális újjá- «efiietés felé vezető útat. Lenin és követéi már jóval 1917 októbere ojőít, a legsötétebb reakció idején Is állhatatos és önfeláldozó harcát folytattak a cárizmus soviniszta politikája ellen, kitartóan törekedtek ' valamennyi elnyomott wemactiség felszabadítására. Lenin rfcta hazafi volt a szó legjobb és SBjgaemesebb értelmében, forrón •Kszett* népét, büszke volt tört^- ■tlrai dicsőségére, hősiességére, ferégf, magos kultúrájára, de éppen ezért küzdött olyan hévvel a e&rűtmiH leigázta népek felszabadításáért. ..Nem lehet szabad az a nép, mely más népeket nyom el!“ — Ismételte többizben „A nagyoroszok nemzeti büszkeségéről“ című fcSvátó «cikkében. Ead írta: yMi, nagyorosz munkások is, akiket eltölt a nemzeti büszkeség érzése, fcrttiljön bármibe, szabad, függet- k't. ónálló, demokrata kőxtáraa- vátf, büszke Nagy-Oroszországot •karunk, mely nem az elő jogoknak egy nagy nemzetre nézve le- jíázó, jobbágykor! elve alapján ki szomszédaihoz való viszonyát“ Európában az első világháborút megelőző esztendőket a nemzetiéi ellentétek rendkívüli, kiéleső- *“® Jellemezte. 1912—14-es évekül® egéss sor a nemzetiségi kér- *E8n*k szentelt cikk jelent meg *f®1® tollából, továbbá Sztálin mroa műve: „A marxizmus és a •emzetiségi kérdés“. Lenin és munkáikban elméleti meg- •lapozásit adtak annak az eh- «k. hogy a nemzetiségnek joga 2?? „«Jászén az elszakadásig jttjedő Önrendelkezésre; ez az elv J*!* *?*“v,k,i p,irt nemzetiségi Fólltikájának alapja. , ^enln ás Sztálin bebizonyította, a „kultúrális autonómia“ *Synmgában nem oldja meg a n>*etl«é|j problémát; hogy 'jegyedül az a helye«, tehát ^»nkratikus eljárás, ha minden ^™*ctJ,e*í megadják a jogot, hogy »* döntsön a sorsa hovatarto- felett. 1917 októberében az ^ munkások és parasztok Belgrád hálája * Movjeloniömk &&&$&* *tUá.z 6j“ro* Nemzeti Bi. ^»ágának elnök« külön ajén. rrjid hyujtott át Szűcsikor bclEniándiW n«ryk,öv«tnok, aki *VitáÍöCti^-kokat továbbítani fogja hűk; “JS^nerulissrimuszimk, Tol- tUbo,-. MfsaJ'tl«k és Zsdanov aJ- ^»agyuak. Oroszország valamennyi népének | hathatós támogatásával lerázták f nyakukról a polgári-földesúri rendszert. A bolsevik párt került hatalomra. Elérkezett az ideje, hogy j a nemzetiségi kérdés terén is 1 valóra váltsák a leninizmns elméleti elveit. Ezt rögtön meg is cse- lekcdték. A Lenin és Sztálin által kiadott deklaráció, az „Oroszország népeinek jogai“, a szovjet kormány nemzetiségi politikájának alapjait a következőkben foglalta össze: 1. Oroszország népeinek egyenlősége és szuverenitása, 2. Oroszország népeinek egészen az elszakadásig és önálló állam alakításig terjedő önrendelkezési joga, 3. mindenféle nemzeti és nemzeti- vallásos kiváltságnak és megszorításnak azonnali eltörlése; A a nemzetiségi kisebbségek és az őt.. < A köztársasági államforma törvényjavaslata rövidesen a nemzetgyűlés elé kerül 3övő hét közepére várják a nemzetgyűlés'összehívását Budapestről jelenti a MTI: Politikai körök véleménye szerint a nemzetgyűlés ez évben jövő hét közepén tartja első ülését. Az első napirenden lévő törvény- . . ... .. , , . . -javaslat a házszabályról szól. Or-^ország területén lakó nép-|jr2{ a javaslatot az illetékes bi rap:» csoportok szabad fejlődése.» zottság mÁr készítette. Az Október« Forradalom másik" rendkívül fontos okmánya „A dől- _ gozó és kizsákmányolt nép jogainak deklarációja“ (melyet Lenin szerkesztett), a szovjet állam fe- dorativ alkatát határozta meg. A deklaráció többek között kimondja „A szovjet-orosz köztársaság szabad nemzetek szabad szövetkezésének alapján épül fel, mint szovjet nemzeti köztársaságok fe- deráeiója". Lenin és Sztálin hívek maradtak a nemzeti önrendelkezés clvéValószinü, hogy a köztársasági államformát kimondó törvényjavaslatot a kormány mór az első ülésen beterjeszti. Mialatt a nemzetgyűlés plénuma a házszabályokról szóló törvényjavaslatot tárgyalja, a közjogi és alkotmányjogi bizottság már az államformára vonatkozó törvényjavaslattal foglalkozik. ÄÜ» den jel arra mutat, hogy az. alkotmányjogi ;öt vény javaslatot a nemzetgyűlés ez évi ülésszakának már V4. ülésén napfres&dtr» kerül. fviMEíH Csütörtökön volt a biztonsági tanács első ülése A perzsa kérdés az előtérben — Bevín beszéde a közgyű ésea Londonból jelentik: Az egyesült nemzetek szervezetének csütörtöki közgyűlésén Bévin brit külügyminiszter szólalt fel. Az egyesült nemzeteknek ez az összejövetele a béke hajnalán, hez, sohasem gördítettek akadályt'! arru b g^öré. 'é, ritfpjnibun egyik vagy másik nemzet töhb-j ségéneh ama kívánsága elé, hogy' az illető nemzet szakadjon élj Oroszországtól és kezdje meg önálló állnmi létét. megszólalt reménység megvalósulása. Minden megtörtért a háború alatt, hogy a világalkoí- mány létrejöjjön. Ez a közgyűlés előkészítése az együtiműköraűködjenek közre annak fenn- i a helyettes külügyi népbiztos ártartásában és a szervezet való- j kezese csak pénrelcre várbütó. ban racg tudja akadályozni _ háborút. Beszéde befejező részében Bevin ezt mondta: A legnyomatékosabban kijelentem, hogy nemcsak a brit klráiyt kormány, hanem Nagybritannla népe is teljes szívvel támogatja az egyesült nemzeteket. A biztonsági tanács csütörtökön délelőtt tartotta első ülését. , megszervezni, hogy a győztes I sen- már Visinszkij is jelen lesz, hatalmak kölcsönös bizalommal | de a legújabb jelentések szerint A polgárháború a reakciós erők idősnek. A biztonságot úgy kell I Azt remélték, hogy ezen az ülé- teljes szétzúzásával ért véget. A* —-.i-,-' —• - ‘— -jé||'*T:-!—’-'s '* diadalmas néptömegek akaratából és kívánságára Ukrajnában, Fehér- Oroszországban, Grúziában, Örményországban, Azerbajdzsában, Turkesztánban és más nemzeti területeken kikiáltották a szovjet rendszert. Attól fogva a szovjet ország nemzetiségei között torzsalkodásról, ieUenségejjkedésről szó sem lehetett többé. Egymáshoz való viszonyunk haA jugoszláv demokrácia harca a földbirtok- reformot szabotáló reakciósokkal A „Szlobodna Vojvodina” — Szabad Vajdaság — legutóbbi szarna a vajdasági földreformmal fogmaroson új állami formát nyert.! Akozik és megállapítja, hogy a végrehajtás nem volt mindenütt Négy szovjet köztársaság: az Orosz Szövetséges Köztársaság, a Kaukáznsontúli Szövetség, Ukrajna és Fehér-Orcszország egyezményes alapon a Szovjet Szocialista Köztársaságok államszövetségében egyesültek. 1924 január 21-én Lenin meghalt, de az általa alkotott soknemzetiségű szovjet állam tovább erősödött és tökéletesedett Lenig legkiválóbb és leghűségesebb bajtársának, Sztálinnak a vezetése alett. Huszonkét esztendő alatt a Szovjetuniót alkotó szövetséges köztársaságok száma négyről tizenhatra szaporodott és a szovjet kifogástalan, ami részben, a nemzeti bizottságok nem kielégítő munkájára, részben, a vajdasági földbirtokosok szabotálására vezethető vissza. Az utóbbiak igyekeznek eltitkolni a szükséges adatokat és minden Jehető módon akadályozzák a föidosstó bizott- "j gok mimikáját. Jugoszláviában földet csak az kaphat, aki saját maga műveli azt meg. Egyes értelmiségiek, akik. meggazdagodva földet szereztek, azt kívánják bizonygatni hogy a földet ők művelik meg. A „Szlobodna Vojvodina" ezzel kapcsolatban ország minden nemzetisége a gaz- *i gúnyosan emléktv.iác meg bizonyos dasági, társadalmi és kultúrális J dr. Deutsche Vilmos zentai ügyfejlődés magas fokát érte el. Sztá-1 védröl. aki a maga 200 holdját Hn vezetése alatt a szovjet or-! s/.ágban sikeresen kivívták a szo-i cializmus győzelmét. A Szovjet-! unió virágzó, hatalmas birodalom- J raá, a béke és a demokrácia tá-jj .maszává vált. sBsyM Újabb hadifogolycsoporl érkezett Nyugatról Budapestről jelenti u MTI: A január 16-ról 17-re forduló éjszaka 42 kocsiból álló újabb hadifoglyokat szállító szeri vény érkezett Hegyeshalomra. Miliők Sándor államtitkár, hazahozatali kormánybiztos minden intézkedést foganatod tori. hogy a foglyokat «nej5felclően fogadják. úgy próbálta mrjjwenitcni, hogy a földosztó hatóságok előtt ügyvédi foglalkozását mint másodrangú tényezőt tüntette fel és fő- foglalkozásának a földművelést jelölte meg. A lap szerint semmiképpen sem fogadható el ez az érvelés. Dr. Deutsche Vilmos főfoglalkozására nézve ügyvéd és földjét valószínűleg csak akkor látogatta meg, amikor a befolyt összegeket kellett fölvenni. Földjét mások n i*élték és öntözték táját verítékükkel. A lap pgy Kemény név űzető Föld'birtokosml is megemlékezik, aki 102 holdját arra való hivatkozásod próbálta megmenteni, hogy kilenc hónapon át résztvcit a felveubadltéi hibórában. — A SzJohodna Vojvodina rámutat arra, hogy a földigénylők: nem fognak erre való tekintettel lemondani Kemény úr 102 holdjárók de nem is volna indokolt a lemondás. Fia résztvett a felszabadító háborúban akkor ezt nem azért tette, hogy megtartsa birtokát, mások pedig föld nélkül maradjanak. A cikkíró befejezésül könyörtelen és a végsőkig köveitikazctes magatartásra inti a földosztó bizottságokat a vajdasági nagybirio- kowkkal szemben. A perzsa küldöttség utasítást kapott, hogy a Szovjetunióval támadt vitát az egyesült nemzetek elé vigye, A diplomáciai tudósítók! szeimt a óin doni perzsa nagykövet még nem döntött, hogy a biztonsági tanács elé viszi, vagy a Ragygyti‘és általános vitája elé terjeaztt az azerbeidzsai kérdést. Némelyek úgy vélik, hogy nem volna okos dolog egy ennyit« bonyolult kérdést a nag>-yyillés e!4 vinni. 45 vagon élelmiszeri küld Svájc Magyarországnak A Kis Újság írja: Tájékozott körök értesülése szériát Svájcból elindult 45 vagon élelmiszer Ma- gyarország számára. A rendkívül értékes élelmiszereket tartalmaáb küldemény rövid időn kelül megérkezik. Varsó úijáépat Londonból jelentik: VarsÄ értesülések szerint a lengyel kormány 3 milliáid 200 millió zlotyt költ a jövő évben Varsó ájjáépf- A-tésére. Moszkva a nemzetközi egyűitmükődés alapelveíröl Moszkvából jelentik: A moszkvai rádió egyik adásában idézett a Vörös Csillag vezércikkéből: hogyan értelmezi a szovjet nép a nemzetközi együttműködés alapelveit. Az egyesült nemzetek vaiameny- nyi tagállama egyenlő jogokkal rendelkezik tekintet nélkül katonai vagy gazdasági erejére. A világszervezet eredményes fejlődésének alapja Qsupán a nagyhatalmak együttműködése lehet. E ruagyhaíalmaknak kell a szervezet irányítását fellátniok, tekintettel arra, hogy az áldozatok túlnyomó részét a fasizmus elelni harcban ők viselték. A kis hatalmaknak kiiljin csoportba foglalása — bármely nagyhatalom ellen irányul — háborús veszélyt idéz fel. A moszkvai rádió a továbbiakban idézte a Novoje Vromja vezércikkét, amely ugyancsak a nemzetközi együttműködés történelmi jelentőségét taglalja. Döntő lilén t ős égő — írja a lap — hogy az. egyesült nemzetek szervezetének munkáját ne gátolja meg vaj#* mely négyhatalmi csoport prés** tizspolirikája. Az egyesült nemzetek sacrve- /.étének legfontosabb célja » háború politikai és gazdaság követelményeinek megazüateia- ec a béke megszilárdítása, aí»- sizmus maradványainak kiii»u és mindenekelőtt a fasiszta tu- madás megismétlődésének m*Ä* akadályozása. A moszkvai hírmagyarázó azzal 'a mc-'állapJtással fejt** “* fejtegetéseit, hogy a Jem »kM*> kus kormányok alaprető ie rónáim a bŐwwcretft.
