Új Dunántúl, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1946-01-13 / 11. szám
Magyar panoráma Kommunisták rossebországban Hosszú idő után ismét megindult! orszgá.szerte n vasúti forgalom, al nemzet testének különböző égtájakt alatt fekvő részei ismét összeköttetés-1 be kerülnek egymással. És nines olyani vidéki amelynek számára közömbös lehetne, miképpen áll a demokrácia a‘ tőle távolabb fekvő országrészekben.; Hogy olvasóinkat, elvtársainkat az; ország legkülönbözőbb részeinek je-i lenlegi helyzetéről tájékoztassuk,) „Magyar panoráma’1 gyűjtőcím alatt- cikksorozatot indítunk. Természetesen! ezek a kis cikkek korántsem lehetnek kimerítőek, inkább amolyan pil-j lanatfelvételek cgy-egy vidéknek a) demokrácia szempontjából legjellem-j zőbb jelegzetességeiről. íme a panoráma első pillanatfelvé-t tele; a szomszédos SomogyországI Az egészséges rossebezések, a nagyíj evések, Nagyatádi Szabó István, a bo-S vérű bicskázások, Gaál Gaszton és a reakció hazája Somogyország. Jól felkösse a nadrágját az a merész magyar, aki ott kommunistának csap föl. igaz ngyan, ho-y ez a fentiekben nincs benne, de Somogynak még egy kedves ismertetője van: a svábok. És büszkén mondhatjuk, hogy nem rain-jÉ denféle vacak svábok. Ha a Szabad Nép-nek több papírja»} lenne, azt hiszem állandó tudósítót $ tartana Somogybán, aki a maga más-:" fél hasábját mindennap megírná a sváb „aktíva“1 legfrisebb rémtetteiről. A mi jó somogyi németjeink nem opportunisták, akik elméleteken rá-, gódva várják a nemzetiszocialista!;- Messiást Nem. ök sokszor kommunistákat megszégyenítő realizmussal cselekednek. Ki baltával, ki késsel, ki géppisztollyal, de mindig úgy, hogy ............................. ' ‘ 1( ......... JA városi tanács hivatalosan megcáfolta ja „Dunántúli Népszava"*0 rágalmait jSzabályszerű és előnyös volt a közellátás só-esere akciója — Nyilatkoztak az érdekeltek 5. Ami végül pedig azt a kérdést illeti, hogy a csereügyletet miért a cikkben említett pécsi nagykereskedő cég közreműködésével bonyolította le a város, erre vonatkozólag a város tanácsa kénytelen megállapítani, hogy a csere-üzletet a kifogásolt nagykereskedő cég kutatta fel és birta rá ajánlattételre a csereárut felajánló intézményt. Annak ellenére, hogy pécsi kereskedői körökben az ősz folyamán már köztudomású volt, hogy a város nagyobb mennyiségű külön só beszerzésére törekszik, egyetlen pécsi cég nem jelentkezett sem ajánlattal, sem pedig értesüléseinek közlésével. 6. A cikkben említett cég közreműködése a város részére semmiféle terhet nem jelentett, mert a város közvetítési jutalékot nem fizetett az ügyletért. Pécs thj. város tanácsának, az 1546. évi január hó 12. napján tartott üléséből. Kiadta: dr. Temesi s. k. aljegyző. A helyettes polgármester nyilatkozata Múlt év végén Pécs város közönsége körében oly nagymérvű sóhiány volt, hogy annak megszüntetését, vagy legalább enyhítését a város közellátási ügyosztálya elsőrendű kötelességének ismerte. Kutatásával, hogy hol lehetne sót szerezni, ajánlatot kapott a Sommer és Diamant pécsi cégen keresztül az Angol Magyar Bank beszerzési csoportjától, mely ezen bank és az érdekkörébe tartozó iparvállalatok alkalmazottait látja el. Az ajánlat szerint a városnak mód kínálkozott 250 q sót megszerezni, ha cserébe babot, lisztet, zsírt ad. A cserét a város tanácsa előnyösnek találván, annak megkötését elhatározta. A só, mely már ekkor a fenti cég raktárában tárolt, átadatott a városnak és annak kiosztása folyamatban van. Ezen csereüzlet alkalmat adott a Dunántúli Népszavának arra, hogy január 11-én megjelent számában egy rendkívül éleshangu cikkben támadja meg_a város közellátási ügyosztályát, illetőleg ennek vezetőjét, dr. Tamás György elvtársat. Az ügyletre vonatkozólag nyilatkoznak az érdekeltek. A város tanácsa helyreigazítást küldött a Dunántúli Népszavához és bennünket is felkérvén annak közlésére, azt a következőkben adjuk: A városi tanács nyilatkozata 1. A város mindenekfölött álló közellátási érdekei szükségessé tették olyan sómennyiség beszerzését, mely a magánháztartások által hizlalt és levágásra kerülő sertések feldolgozásához elengedhetetlen volt. Az ehhez szükséges sómennyiséget központi kintalás ntján megszerezni nincs és nem volt mód, minthogy só- kintalás csak a háztartások szükséglehetóleg a helyi titkár, de legalábbis egyik kommunista vezetőségi tag induljon dunyhával kibélelt szekéren a kaposvári kórházba. Kérdezni lehetne: hát hol itt a somogyi virtus? A kommunista magyarok egyszerűen agyon hagyják verni magukat? Erre megadhatom a feleletet. Svábjainknak roppant f&iíett arányérzékük van. ök tulmennek a világháború német stratégiáján, mely tudvalevőleg azon alapult, hogy a Belgiumon át támadó német csapatok 1:7 airányu tömeggel lehengereljék a francia csapatokat. A somogyi svábok 1:10, 1:20 arányban törik át — nem ajjj frontot — de a pérttitkérok koponyacsontjait. A dolog megtörténik. Bedöcöp a szekér Kapósba és az elvtársak jönnek a megyei bizottságohoz, hogy elmeséljék a dolgokat. Csodálatos és, kideríthetetlen körülmények folytán két-három nap múlva megszűnik a sváb paradicsom és tizével-huszával jönnek fel a falu utcáján a bebujjyo-j Iáit feiü, felkötött karú, bicegő nemet „testverek“. De vannak olyanok is, akik nem tűnnek föl, azon egyszerű okból, mert hetekig őrzik az ágyat. Erre már aztán a rendőrség is megjelenik és végre annyi késés után összeszedi a — kommunistákat Ez egy kicsit furcsán hangzik ma, amikor rendőrségünk nem „M. Kir.“, hanem a „Demokratikus" jelzővel van díszítve. Tndni kell azonban azt, hogy Somogybán a véglegesítések még nem történtek meg és legfelsőbb haduruk mindaddig Somogy főispánja, aki — enyhén szólva •— nem kommunista. A Kommunista Párt szervezeteinek somogymegyei feladataival egy vaskos kötetet lehetne megtölteni. Hogy is ne, amikor Somogy volt a nagybirtok őshazája Magyarországon, feszke a legkülönbözőbb báróknak és grófoknak, hercegeknek és egyéb csirkefogóknak. u De megvagyunk mi áldva mással is. letére történik. Választani kellett tehát a között, hogy a kisemberek háztartásában nagy áldozatokkal hizlalt sertések túlnyomó nagy része veszendőbe menjen, vagy elpocsékolódjék, vagy a között a lehetőség között, hogy a város közellátási érdekből — a közismert hús- és zsirhiányra való tekintettel — még áldozatok árán is segítségére legyen a város nagyközönségének. 2. A város közellátási ügyosztálya ilyen kontingensen felüli sóbeszerzéshez csak csere utján juthatott. Készséggel meg kellett tehát ragadni az olyan alkalmat, mely az ilyen cserére lehetőséget nyújtott. 5. Csereeszközként a közellátási ügyosztály az általa, még a koraőszi hónapokban beszerzett részben tartalékolt, részben pedig megtakarított olyan árucikkeket ajánlott fel, amelyek élelmiszer-jegyek re való kiosztása májr nem volt időszerű, illetőleg mennyiségileg egy kevéssé is kielégítő fejadag kiosztását lehetetlenné tette. 4 A város tanácsa uz előadottak alapián a leggondosabb és legrészletesebb vizsgálat tárgyává tette azt is. hogy összegszerűség, illetőleg a csere- áruk egyenértéke szempontjából a csereüzlet lehető-e és megóvja-e < város gazdasági érdekeit. Ennek a részleges vizsgálatnak eredményeként bármilyen szakszierű kritikát kibúró módon megállapítást nyert, hogy a csereüzlet úgy a szóbanforgó cikkek hatósági, mint szabad piaci árának figyelembevételével hasznothajtó és nyereséges. Az idevonatkozó kereskedelmi megállapodást a belügyminisztérium alá rendelt városi számvevőség felülvizsgálta és az ügyletet megköthetőnek és a város szempontjából előnyösnek jelentette ki. Tamás György dr. helyettes polgármester a következő nyilatkozatot “ette: A város tanácsának megállapításai után sok mondanivalóm nincs. Ténykedésem jószerüsége és célszerűsége igazolva van és megcáfolva a felhozott rágalmak. Néhány pontra akarok csupán rámutatni, hogy milyen alaptalan és rosszhiszemű a cikk beállítása: I. A cikk szerint a város van olyan hatalmas tőkével rendelkező vállalkozás, hogy közvetlenül lebonyolíthassa üzletkötéseit. Ezzel szemben a tényállás az, hogy a város mindennapi kiadásait legnagyobbrészt államsegélyből fedezi, forgótőkéje egyáltalában nincsen. 2. A cikk szerint tudott dolog, hogy Budapesten 1 kg zsírért 7—8 kg. sót adnak. Ezzel szemben a való tényállás az, hogy IX —2 kg. sót adnak ugv Pécsett mint Baranyában t kg. zsírért és Budapesten is hasonló a helyzet. 3. A Sommer és Diamant cég közve títéscért a várostól mit sem kapott, keresete a só szétosztásával elért és törvénvszertien megállapított nagykereskedői százalék. A város polgármesterének kijelentésére nem tartom illendőnek nyilatkozni — lévén a polgármesternek hivatali helyettese. MINDEZEN TÉNYEK UTÁN teljesen kétségtelen, hogy a Dunántúli Népszava cikkének távolról sem az volt a célja, hogy a közélelmezési helyzetet megjavítani segítsen, hanem az, ami a cikk végén közölt polgármesteri nyilatkozatból tűnik ki és amellyel azt akarja a lap elhitetni, hogy Tamás György egy a városra nézve káros csereüzletet kötött, de ő — Tolnai József polgármester — megsemmisítette a szerződést és ezáltal a várost károsodástól mentette meg. A várost károsodástól nem mentette meg, mert nem kellett megmenteni, de önmagát furcsa helyzetbe hozta. Nyilatkozatával szemben az általa elnökölt városi tanács megállapítja, bogy az ügylet a város közönségére nézve előnyös volt és megmentésre semmi sem szorult. Előadása szerint aláírta ugyan a tanácsi határozatot, de csak .pongyola előkészítés és felületes referálja következtében‘‘. A városroentő oolgármester tehát aláir és hitelesít egy „milliárdos“ üzletről szóló határozatot, melvnek tárgyáról csak lapjának közléséből szerzett tudomást. * A közélelmezés javításának ehhez a cikkhez semmi köze. Kinek akart és .kinek használt tehát az? Somogybán taláható a Független Kisgazda Párt bölcsője és e bölcsőből kinőtt piros-pozsgás és roppant nagy lármát csináló ifjú „mozgalom“. Ez még önmagában nem lenne hiba. hiszen a K. G. P. a Függetlenségi Front egyik tagja és programmunk: hazánk újjáépítése, közös. A baj csak az. hogy földesuraink, a régi rendszei bői örökölt tisztviselők, zsíros parasztok és egvéb. mások munkájából előszeretettel. jói élő úriemberek összetévesztik a MÉP-pel, a „Magyar Élet Pártjával““, a régi kormánypárttal.' És támaszkodnak rá és támogatják, felH Ól DUNÁNTÚL — A Pécsi Kereskedők Testületé fel- I hívja tagjai figyelmét, hogy hétfőn, az előző hétre esedékes forgalnüadójét tel- | jes összegében fizessék be. nay. Miawi»«aBS'ir«Tv.l:wiws,ZH;‘a»t w« iviePMmnwaaM használják és kihasználják. De mindig ellenünk, akár van értelme, akár nincs És rendszerint nincs. A kommunislák elleni .gytilöletszítás csökkenti a szellemi és anyagi fel- emelkedés tempóját, ami pedig munkásnak és munkaadónak, ipari munkásnak és parasztnak egyformán érdeke. M. K. P. főfeladata Somogybán kétségkívül ennek a megértetése, ami pedig nem kis feladat, ha számításba vesszük, hogy megyeszerte úgy néznek minden kommunistára, mint valami különleges undorító és egyben nem is túlságosan érdekes állatra. Dehát ez a különleges állat éppen azért kommunista, hogy legyőzze a nehézségeket. Állandóan a tetőfokra emelkedett aktivitásra van szükség hogy legaább a disznóságok egyrészt* | (melyet illedelmesen reakciós szabotázsnak szoktak nevezni) leleplezzük és amennyire lehet, kiküszöböljük. Mert a törvény jó. do a túloldalon tömörülő valódi és amatőr-fiskálisok, mit tagadjuk, megvédik a jószándéku, de kevésbé „dörzsölt“ somogyi bics- kást. És hiába rossebez legjobban az, aki utoljára rossebez, — a baj csak megvan és az ostor a végén, de legtöbb esetben a szegényember hátán csattan. Tanulni, tanulni, tanulni! Ez a somogyi kommunisták programmja. Mert a tudás, az ismeretek, a sváb balta és a reakciós aljasságok ellen egyaránt hatalom. Teknős Péteri A bóovászok saját iÜefményszenfikkel siettek a Svéd-kórház didergő betegeinek segítségére Megmozdult Pécs egész társadalma a betegek fűtőanyaggal való ellátására Ay Uj Dunántúl hasábjain néhány nap előtt cikket irtunk arról, hogy a Svéd-kórház a inai széninséges világban sehonnan sem tudott fűtőanyagot szerezni, aminek az a súlyos következménye támadt, hogy a kórház betegei a múlt héten jóval a fagypont alatt álló szobákban voltak kénytelenek dideregni. Cikkünknek nagy visszhangja támadt A pártok vezetői gyors és sikeres akciót indítottak, amely úgyszólván órák alatt a legszebb eredményt mutatta fel. A hányaalkalmnzottnk, munkások és tisztviselők, saját illetménysze- niikből máris nagyobb mennyisé- :rü szenet adtak a kórház fűtésére, Folyó hó 10-ig már 38 és fél métermázsa fűtőszén érkezett be a kórházba, de tudomásunk szerint az adakozás nagv lendülettel folyik tovább, özv. Rónokim Ferencné két drb. bőrből készült mfilábat adományozott, amelyeket Horváth Ferenc és Klug József rokkant honvédek kaptak és amelyekért ezúton fejezik ki köszö- nettiket. A Szociáldemokrata Párt nőbizottsága gyakran látogatja a kórház katonabetegeit és meleg ebéddel vendégeli meg őket. Ezenfelül egy alkalommal két kiló kenyeret, két szál kolbászt, két karika sajtot, tűzifát és szenet hoztuk magukkal és sajátkezűig osztották ki azon honvédápoltak között, akiknek senkijük sincs. Kertész Károlyné, Galambos! Gizeh la egy orsó békebeli cérnát ajándékozott honvédruhák javításához. Herr Imréné a folyó hó 10-i opera- előadásra két ápoltat látott vendégiü a Nemzeti Színházban. A nemes együttérzésről tanúskodó adományokat mind a sebesült és beteg honvédek, mind a kórház vezetősége ezúton is hálásan köszöni. Szöszös bükkönyt és biborherét takarmánynak még tavasszá is lehet vetni A gazdasági felügyelőség tudomására verve 20 kg. zabbal. Amikor kikerül » hozza a gazdáknak, hogy akinek szöszös földből, akkor azonban nem szabad utá- bükkouy vetőmagja van, tavasszal fel- na kalászoanövényt vetni, hanem teltét- tétlenül vessen, mert takarmányozási lenül kapásnövényt például kukoricát célokra kiadós termést ígér, ha vető- Ugyancsak vethető még kora Uvasszsl magot nem m kvphat belőle « gazda. — is biborher*. anak ellenére, bogy ősz ^Ajánlatos a axöszö* bükkönyt zabbal! kor szokás vetni. Jó zöldtakermányl együtt vetni 25—40 kg. holdanként ke- ígér, a kiadós termést ad.
