Új Dunántúl, 1946. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1946-01-01 / 1. szám

EloßzefSlnknek, oItjmä- inknak, elvtársa inknak boldog, munkás, építő újesztendőt kíván az Új Dunántúl AMA 6 Y ÁRKOM M UNIST A P ART DE LDUNANTUU LAPJA m. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára a fali és tárcanaptárral együtt 500 P, PÉCS, 1946 JANUÄR 1. KEDD ^!ler ”"‘4ií;al munka Szilveszter a visszatekintés napja, Ilyenkor vet számot mindenki azzal, mit végzett él és mit nem az elmúlt év alatt. Ha most visszatekintünk az elmnlt 1945- fts esztendőre, ha végiglapozzuk újra azt a kalendáriumot, amelynek lapjait an­nakidején oly keserves-nehezen szakítot­tuk le, az első benyomás amit érzünk, hogy ennél szágnldóbb, veszettebb Iramú éve még nem volt a világtörténelemnek. Mindannyian, akik úgy érezzük ma, hogy minden okunk megvan az elégedetlen­ségre, — hiszen béke van és mégis oly messze vagyunk a békeállapotoktól, —J vessünk csak egy pillantást egy való-] ban tárgyilagos pillantást a leforgatott év naptárára és rá kell döbbenünk, meny­nyire fantasztikusan sokat tettünk a rendelkezésünkre álló rövid idő alatt a Jövő felé vezető úton. Ma egy esztendeje, 1945 január 1-én: Budapest utcáin tombolva zajlott a csata, egyrészt a felszabadításért küzdő Vörös Hadsereg, másrészt a rabláncokat még keményen tartó nád horda és a saját felszabadításukkal szemben közö­nyös, vagy tehetetlenségig áléit fővárosi lakosság között. Ma egy éve a Wehrmachtskommando hadijelentései még diadalittasan számol­tok be «■> Antennákban folyó oagv né Uj esztendőt, biztonságosat, hogy boldog lehessen munkás, paraszt és értelmiségi dolgozó egyaránt. Azt akarjuk, hogy 1946 legyen az az esztendő, mely gyors ütemben viszi előre a dolgozók ügyét. Ettől az esztendőtől várják a dolgozók legszélesebb rétegei a felemelkedést, a demokrácia tisztulását és a fejlődés útjára való lépései A reakciótól való megtisztítását az országnak, hogy az újjáépítést ne akadályozza meg az elmúlt 25 év szellemei A pécsvidéki bányamunkásság félretéve minden egyéni érdeket az országért, a demokráciáért, a „ tzabadság biz­tosításáért“ küzd, fáradságot és nélkülözést nem ismerve. Termel és fokozza a termelést hogy fokozza a demo­krácia erejét és legyen ipari és gazdasági vérkeringés ebben az országban! Szenet adnak az országnak, ezért több megbecsülést a bányászoknak. De megbecsülést követelünk minden dolgozónak. Követelünk erélyes rendszabályokat a demokrácia ellensé­geire, akik akadályozzák a dolgozók erőfeszítését és gyengíteni akarják a demokráciát Félre mindazokkal, akik Horthy szellemében kívánják még ma is spekulációval gyengíteni a fiatal magyar demokráciát Akiket oda állítottak a de­mokrácia őreiként egy-egy őrhelyre, vegyék úgy, hogy nekik épp olyan keményen kell őrködniök a demokrácia fö­lött és vaskézzel harcolni a demokrácia ellenségei ellen, mint a dolgozóknak. Vegyenek példát, és legyenek segítő társai az építő, dolgozó rétegnek bányászoknak, vasutasoknak és a többi .dolgozóknak, akik meg tudták mutatni, hogy a romokból hogyan lehet újraépíteni a napról-napra többet termeink 1946. új esztendő legyen a demokráciát építők esztendeje. Fogjuk össze az összes demokratikus erőket, épít­sük fel a dolgozók szabad országát. A lendület az új esztendő első napján kezdődjön, hogy minden dolgozó, boldog és megelégedett lehessen. KRANCZ PÁL „A* új kenyérig ki kell tartanánk!“ A miniszterelnök gazdasági és külpolitikai helyzetünkről Szegedről jelenti a MTI: Szeged íváros törvényhatósági bizottsága most iktatta be Pálfi György újonnan kineve zett főispánt.. A beiktatási ünnepségen __ . tn«rrifd«nt. Tttdy Zoltán miniszterelnök is, me t ellentámadásról, amelynek lendülő- j aki hosszabb neszérift mondott. Beszédé­tét csak hetek múlva sikerült megfékezni \ ben az általános politikai helyzetet is- és amelyről senki sem tudta még akkor, íj mertette és annak problémáival foglal- hegy a m®gvert német hadsereg utolsói kozott. Kijelentette, hogy rendkívül ne- erőfeszítése voít. | héz hat hónap előtt állunk. Ebben'az idő­Ma «ST éve még meg sem indult Ko-| szakbari nyer tábornagy oftenzivája, amelynek^ további kemény és húsbavágó intés- egyetlen lökése felszabadította Varsót^ kedéseket log életbeléptetni a kor­éi a német határokra lökte át az arc-5 mány. vonalat | Ezeknek az intézkedéseknek végr hajtá­Ma egy éve még rakétabombák és 1 sánál semmiféle tekintettel nem lesz az V-fefiyverek zápora pusztította Londont j egyéni érdekekre. A felemelkedés útját a kormány tisz­tán látja: a jövő aratásig, az új kenyérig ki kell tartani — mondotta a miniszter- elnök. Ennek érdekében mi a vezetés ha­talmával mindenütt élni is fogunk és fel­adatainkat meg fogjuk oldani. A magyar van­és az w>gol kikötővárosokat Ma egy éve még meg sem kezdődtek a nynwegenl és aruheiml hatalmas kat- famcsaták­jSl.XSuTS £ Oder-ről! "S? A “ tauról, a Rajna vonalról és csak március- jde»okraciának történeten érdeme« ban hatoltak he a szovjet csapatok Bécsbe. Ex volt a helyzet ma egy esztendeje és közel egv félévnek kellett eltelnie addig, amíg május 9-én a nácizmus poz- dorjává zúzott hadereje végleg megtört a rázúduló csapások súlya alatt De a háború még akkor sem ért véget, nem­csak azért, mert esztelen elvakultságuk- han tovább kfixdf SS kötelékektől meg kellett még tisztítani Európát de mert a fasizmus utolsó pillére. Japán, még mindig harcolt és csak augusztus 15-én, alig néhány nappal a szovjet hadüzenet irtán, tette le a fegyvert Az a béke tehát amelynek áldásait már olyan szívesen élveznénk és amely­nek létrejöttében már annyira beleéltük magunkat még alig négy és lél hónapos csupán. Ez a négy fél hónap állt a világ nagyhatalmainak rendelkezésére, hogy megteremtsék a tényleges békeállapotok alapfeltételeit, a 'ilággazdaságnak pedig, hogy öt esztendő haditermelése után meg­kezdje békét emelésre való átszervezé­sét A naptár minden elégedetlenkedőnek 9Wtan szemébe vágja az Igazságot: töb- »ettünk, mint amennyit a legmeré­szebb fantáziával is elképzelhetőnek tar­tottunk. Csajt emberi türelmetlenségünk és a sok szenvedés után a jobb jövő Iránt érzett kiéhezett vágyunk mutatja lassúnak az Iramot. A tompó dereka*, meg lehetünk vele nak az eddig elért eredmények körül. A jövőben azonban céltudatos akarással még tovább kell fejleszteni az eredmé­nyeket Matnzetközi helyzetünkben hatá'-ozott avulás állapitaato meg — .eienteuo ki TUdy Zoltán miniszterelnök. A nagyha­talmakon kívül az európai országok egész sora vette fel a diplomáciai kapcsolato­kat Magyarországgal. Ennek nemcsak nagy politikai, hanem gazdasági jelentő­sége is van. Nemcsak politikailag vagyunk fel­em elkedöbm, hanem dacára súlyos gazdasági problémáinknak, gazdasági téren Is. Meg kell állapítani, hogy a magyar né| gazdasági feladatait 1» kemény akarat tál igyekszik megoldani. Kétmillió 83 ezer hold szántóföld van bevetve. Ez i tény minden kibontakozási rém ínyünkét 'önerőssé '.eszi. .reszedo beleje^j ro.-..:. • m megái1 áhí­tottá a miniszterelnök, hogy a magyar nép nem adta meg rn-gét Olyan mur.Ua- iramot valósított meg, amely lehetővé teszi, hogy boldog országot teremtsen a magyar nép számára. A miniszterelnök beszédét a főispán! beiktatáson megje­lent közönség nagy tetszéssel fogadta. Még e héten elkészítik a magyar békefeltételek Londonból jelenti a Renter: A londoni rádió jelentése szerint a bárom nagyhatalom külügyminisztereinek moszkvai határozata értelmében a kü’- figy miniszterek helyettesei még ezen a héten előkészítik a Romániával, Bulgáriával, Magyarországgal és Finnországgal kötendő békeszerződés váz­latát. Az együttműködés győzött Moszkvában A m oszkvai rádió a külügyminiszteri értekezletről Moszkvából jelentik: A moszkvai rádió hírmagyarázója foglalkozott a moszkvai értekezlettel. Megállapította, hogy a moszkvai értekezleten megköny- nyebüléssel fogadták a béke barátai. A békekötés ügyrendjének meghatározása az elvi jelentőségű atombizottság felállí­tásának hatakmas eredménye. A mosz­kvai tanácskozások legnagyobb eredmé­nye azonban a három nagyhatalom tö­kéletes együttműködése, amely csapást mért a •?abads ág szerető népek ellensé­geire. Szembe kell szállni a felelőtlen nemzetközi híresztelésekkel — mondot­ta a szovjet hírmagyarázó. Vita tárgyát képezte az is, hogy a három nagyhata­lom közül Moszkvában melyik állam tudta rákényszeríteni elképzeléseit a másikra. Le keld őzzel szemben szögezni. hogy a nagyhatalmak nem mint el­lenfelek, hanem mint szövetségesek tanácskoztak és nem külön-külön, hanem együttes javaslatok alapján dolgozták ki a végső döntést. Az együttműködés győzött tehát Mosz­kvában. A hsta&nak szétzúzása tette lehetővé az Európát és Tá vödreié bet válságba sodró háború létrejöttét — Most az együttműködésnek három sarkalatos alapkövét fektették le Moszkvában, a közös fasiszta-ellen*» magatartás, a bé­ke rendjének megalkotása és végül an­nak az elvnek eüameróoe, hogy a világ­ba» különböző bsaeadeeésű demokrata államok általak fenn és egyik állam sem avatkozik a másik állam bébi gyeibe. Távbeszéóforgalom Romániává! Budapestről jeléül a MTI. A posta- vezérigazgatóság közlése szerint Ro­mániával 1946 január 1-én megindult a távbeszélő összeköttetés. A három perces közönséges magánbeszélgetés díja 6.5 arany gram. Lengyelországgal is felvesszük a diplomáciai kapcsolatot ,Worsóból jelentik: A vrursói rádió közlése szerint a lengyel külügymi­nisztérium értesítette a magyar kül­ügyminisztériumot. hogy fel kívánja venni a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. elégedve. A ml tempónk ugyanaz, mint az újjáépítésben példátmutató bányá­szainké, akik két hét alatt nemcsak hogy elérték, de magasan felül Is múlták a rájuk kiszabott maximális munkateljesít­ményt- Ha mégslncs elég szén, nem ők lehetnek róla, hanem múlt bűneink. Ha mégslncs eléggé békeáHapot, nem a de­mokráciák tehetnek róla, hanem a múlt­nak a demokrácia ellen elkövetett vét­kei. És akkor, amikor átlépünk a történe­lem legviharosabb és legeseménydúsabb esztendejéből a kővetkezőbe, kemény elszántságnak koD úrrá lenni bennfrk: a most következő év sem marad alul iramában az elmúltnak, de egyre foko­zódó tempója most már minden ener­giáját az építés és a béke tényleges meg­valósításának szolgálatába állítja, hogy ez az év immár nem a béke, hanem a békeállapotok megszilárdulásának éve legyen mindannyinak számára. kévém Gj[. totv. o. te;

Next

/
Thumbnails
Contents