Új Dunántúl, 1945. december (2. évfolyam, 267-289. szám)
1945-12-30 / 289. szám
W% *eot<slás(al tf^etúQdtkl 1J ...IHTŰL 22 fuvarost internáltak i közmunka megtagadás* miatt — Megrázó tanu< ▼állomások a Bossányi- tárgyaláson — Lakás ét üzletadót vezetnek be. a A MA rVAR KOMMUNIST IL ÉVFOLYAM. 280. SZÄM.-M ARA: PENGŐ ELŐ UN AN TÚLI LAPJA PÉCS, 1945 DECEMBER 30. VASÁRNAP Rajtunk múlik csupán A moszkvai konferencia biztosítékot nyújtott arra, hogy hazánkkal a tavasz első hónapjaiban megkötik a békeszerződést. A dátum nem túl közeli és nem í túl távolt Nem túl közeli ahhoz, hogy ‘ ne adna módot arra, hogy a békeszerződés teltételeinek megállapításáig ne bil- lenthessfik a magunk javára a mérlegnek azt a serpenyőjét, amelybe a javunkra szolgáló súlyokat rakják és ner*« - - *-! szolgáló rendelkezések kiadásáról és végrehajtásáról van szó. Nincs mód arra, hogy részletes és kiMárcius végén Ölnek ismét össze a külügyminiszterek Az új értekezletei? tárgyalják meg mindazokat a kérdéseket, amelyek Moszkvában nem kerültek napirendre Londonból jelentik: Mint a Reuter külön tudósítója jelenti Moszkvából, a hazatérő Byrness amerikai külügy- I minisztert támadások várják a Mosz- Ikvában tett engedmények miatt. A elég távoli ahhoz, hogy patópálos "el ”utés hangoztatja, hogy Washingzönyftsséggel „ej ráérünk arra még'-etg....faiiéWzAi voit tnnaszle gytntsünk akkor, amikor a fenti célt tonban jelentős fellélegzés volt tapasz falható arra a moszkvai döntésre, hogy megkezdik az európai békeszerződések megszövegezését és ezzel kivezető utat keresnek a balkáni zsákmerítő seregszemlét tartsunk, mérlegetjjj utcából, állítsunk fel arról, hogy mit tettünk ed-5 Angol diplomáciai körök véleménye dig, amit a békeszerződések megtárgya-|szerint az uj angol-amerikai-szovjet lásán érdemül hozhatunk fel és mlntjj külügyminiszteri értekezletet március olyat amit majd esetleges rosszakaróinké ,égén tartják meg Washingtonban. Ez- -- ' I*'--“ * - '■ ’ ’ ' ------L-i-1__ Igye keznek felsorolni. Pedig érdekes lenne ebből a szempontból most esz-íj tendö végén Ilyen évzáró elszámolást * csinálni a követel-rovatba btírva aj földosztást, a bányák államosítását valóban demokratikus szellemben lefolytatott választásunkat és mindazt a sok eredményt amire büszkék lehetünk, a tar- tortk-rovatba .pedig a zűrzavart amely gazdasági életünkben a legutóbbi időkig mindegyre nőtt a pénzügyi káoszt a vo’t fasiszták és a Jelenlegi reakciósok (a kettő nem mindig ugyanaz!) aemokrá- claellenes aknamunkájával szemben tanúsított gyengeségünket. Felsorolhatnánk, hogy mi mindent tettünk azért hogy a velünk barátságos viszonyban levő szomszédainkkal a kapcsolatot minél szorosabbá és bensőségesebbé tegyük és fel kellene sorolnunk azt Is, hogy mennyit ártott ebben a viszonylatban Rt-ott egyre Jobban éledő sovinlsztálnk szereplése, amely ezt a Jóviszonyt bizony megromlással fenyegeti. Hatalmas zárszámadás lenne és sok tanulságot meríthetnénk belőle. De a jelen pillanatban a múlt zárszá-) leadásánál mégis fontosabb leszögeznünk' azt hogy a békeszerződésekig rendelkezésünkre álló néhány hónapban mit kell tennünk ahhoz, hogy bátran és szorongás nélkül várhassuk a demokratikus nagyhatalmak döntését hazánk sorsa felőL Sokaknak talán csodálatosnak tűnik és mégis úgy van, hogy amikor erről beszélünk, egy pillanatig sem gondolunk, — mert nem is kell gondolnunk — arra, hogy azok a teendők, amelyek elvégzése a békeszerződések szempontjáazt jelenti, hogy a három nagyhatalom a potsdami értekezlet szellemében folytatni akarja az időszerű kérdések megbeszélését. Ugyancsak erre mutat az is, hogy a moszkvai értekezlet hivatalos jelentésében csak azok -a kérdések szerepeltek, amelyeket az előre megállapított tárgysorozat szerint megvitattak, mig egy sor más kérdés csak a félhivatalos megbeszélések során került szőnyegre. Ilyen a török, görög, soanyol és a gyarmati kérdés. Ami a spanyol kérdést illeti, annak megoldása Nagybritannia, az Egyesült Államok és Franciaország kormányaira marad. Görögországot illetően a Szovjet valószínűleg kitartott korábbi álláspontja mellett amennyiben érdektelenséget mutat a brit övezetbe eső államok helyzete iránt. A gyarmatok sem szerepeltek a moszkvai megbeszélések napirendjén, noha Londonban számítottak erre. A gyarmati kérdés megoldását valószinüleg-j aZ egyesült nemzetek szervezetére bízzák. A török kérdés mellőzése azért történhetett meg, mert a Szovjet nyilvánvalóan kapcsolatot várt a tenger- szorosok és Irán kérdésével. Különösen a teheráni problémával valóban új kérdéssorozat nyílt meg, amelyről nem hivatalosan máris szó esett, de még nem hoztak döntést. Kétségtelen, hogy Németország kérdése is szóba került az értekezleten, de Franciaország távollétében nem akartak határozatot hozni. Valószínűleg már az újabb washingtoni értekezlet előtt igyekeznek kielégítő megoldást találni. Egészben véve londoni politikai körök megegyeznek abban, hogy a moszkvai értekezlet legfontosabb eredményét nem az elfogadott határozatokban, hanem abban a barátságos légkörben kell látni, amelyben a megbeszélések folytak. Újabb mérföldkő a béke útján ... Moszkvából jelenti a Tass: A moszkvai értekezlet eredményei a szovjet fővárosban igen meleg visszhangra találtak. Hangsúlyozzák a nagyhatalmak fontos szerepét a világbéke megteremtésében. Szovjet vélemény szerint nem történhet a világon olyan esemény, amely közönyösen hagyhatná bármelyik nagyhatalmat. A létrejött megegyezést úgy tekintik, mint újabb mérföldkövet a béke felé vezető nemzetközi megegyezés utján. Valamennyi lap teljes terjedelmében közli a nyilatkozat szövegét. Megjelent a svábok kitelepítésére vonatkozó rendelet Közel félmillió svábot telepítenek át Németországba Budapestről jelentik: A Világ értesülése szerint a hivatalos lap mai száma közli a kormány rendeletét a magyarországi svábok kitelepítéséről. E szerint köteles Németországba áttelepülni minden olyan magyar állampolgár, aki a legutóbbi népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét vissz anémetesítette továbbá, aki a Volks- bundnak, vagy valamely egyéb német alakulatnak tagja volt. Nem vonatkozik a rendelkezés a nem német nemzetiségű személy házastársaira kiskorú gyermekeire, valamint a közös háztartásban élő felmenőkre, ha azok 65. évüket betöltötték. Mentesek a kitelepülés alól azok, akik tevékeny tagjai voltak valamely demokratikus pártnak, vagy legalább 1940 óta valamelyik szakszervezetnek. Nem telepítendők ki német anyanyelvűk ellenére azok, akik magyar nemzetisé- güeknek vallották magukat, ha nemzeti magatartásukért üldöztetést szenvedtek. Ezt a mentességet nem vehetik igénybe azok, akik nevüket visszanéme- tesítették, a Volksbundnak vagy valamely fasiszta szervezetnek, vagy katonai szervezetnek tagjai voltak. A mentesítés kérdésében a belügyminiszter által kiküldött bizottság jogerősen határoz. A kitelepítendők minden ingó és Ingatlan vagyona záralávettnek tekintendő és a tulajdonos csak szükségleteinek megfelelő mennyiséget használhat fel. A belügyminiszter fogja megállapítani,---. — -■>-----rt^Uaf mnrfiilrlral Tllotálr». ból ajánlatos, szembekerülnek az ország ? h * y a ^telepítendők milyen ingé«á gokat vihetnek magukkal. Illetékes he- Wl “J . _ - . ■ a_«Asiaimak'. 6,7 m__í__ U/vwi. a rí»nHf»lpf 430.000 svflhftt ennt. DU1 dj Uluutv u, -r-.,, dolgozóinak érdekeivel. A nagyhatalmak okként fogják megítélni Magyarország, demokráciájának jelenlegi megszilárdul lásét és jövőbeni megbízhatóságát hogy miképpen és mennyiben biztosította határai közölt a dolgozók jólétét és politikai megnyilvánulásainak szabadságát Mert erről van szól Arról van szó, hogy a demokratikus nagyhatalmak elvárják minden olyan államtól, amelybe bizalmat helyeznek, hogy az ország sorsának irányítása a demokrácia szempontjából egyedül megbízható népesség: a ténylegesen dolgozó népesség kezében összpontosuljon. Elvárják, hogy a demokrácia szellemében ezeknek a dolgozóknak nyíltan és félelem nélkül módjuk és lehetőségük legyen politikai akaratuk kinyilvánítására. Elvárják, hogy a dolgozók politikai fügetlenségének és tisztánlátásának biztosítására szociális és gazdasági szempontokból is olyan rendelkezések hozassanak, amelyek ennek a jognak a gyakorlásál lehetővé is teszik A közelmúltban —■*'1 lyen az a vélemény, hogy a rendelet 430.000 svábot érint. Dr. Mfinnich Ferenc főispán visszaérkezett Pécsre Dr. M ü n n i c h Ferenc főlapén elvtárs még a karácsonyi ünnepét előtt Budapestre utazott, hogy részt vegyen a belügyminisztériumban tartott szokásos főispáni értekezleten, valamint a közellátási minisztériumban megtartott közellátási megbeszélésen, amelyre mint Pécs város közellátási kormánybiztosa volt hivatalos. A főispán munkatársunknak kijelentette, hogy mindkét értekezletet megtartották ugyan, azonban csak általános kérdések megvitatására került sor. — Tekintettel, hogy a megbeszélések közvetlen az ünnepek előtt folytak le, azok erősen magukon viselték az ünnepi hangvillát jellegét, érdemleges határozathozatalra így nem került sor. látott, hogy o gazdasági káoszban rendet teremtsen, mert a dolgozók szociális és gazdasági biztonságát csak a rend képes megadni. A zűrzavar és rendetlenség csak a zavarosban halászóknak kedvez, abból csak a spekulánsok és feketézők húzhatnak hasznot, a dolgozó csak stabil gazdasági helyzetben lelheti fel nyugodt megélhetését. Az első lépés tehát ebben az irányban is megtörtént és ha szabad magunkat úgy kifejezni, az ár- és árubejelentésre vonatkozó rendelkezésekből már látszik i a második lépésre készülő Izmok feszü-' azokról a tennivalókról, amelyek előt- lése Is. Az első lépés a demokratikus j íünk állnak és feltétlenül megvalósításra * * ' várnak a békeszerződések napirendre kerüléséig. Egy azonban kétségen felül áll, hogy fel kell számolni az eddigi gyengeségeket minden vonalon, rendet, blztonpénzszüke előidézése a problémának csak felületi kezelése volt, a lényeget, az áru piacrakényszeritését alig érintette. Most úgy tetszik, mintha a második lépés már ezt a célt tűzte volna ki maga elé. A kormány gazdasági elképzeléseit tehát csak helyeselhetjük és az egyetlen, amit kifogásolhatunk benne, az egyes lépések egymásutániságának vonatottsága és talán nem eléggé erélyes volta. Lehetetlen ezen a helyen teljes gazdasági és politikai számadást csinálni fejlődésre káros rétegek körében valóságos sokkot idézett elő, ez a sokk azonban mólóban van. Áresések bekövetkeztek ugyan, de ezek koránt sincsenek arányban a pénzpiacon a bankjegydézs-! ságot és nyugalmat kell teremleni na, ma következtében beállott vél‘ozásokkal. ' laságl életünkben és kül- és belpollti* a kormány neki is Aminthogy nem is lehettek, hiszen a kánkban egyaránt, ha azt akarjuk, hogy csupa» hogy szavunk méltánylásra és meghallgatásra találjon akkor, amikor arra szükség van. Lehet, hogy ez a felszámolás és a szükséges előfeltételek megteremtése áldozatokat fog kívánni minden egyes magyartól, de mtud annyiunknak tisztában kell lennie azzal, hogy ezeket az áldozatokat most nem Idegen célokért, hanem önmagunkért hozzuk. Tisztában kell lennünk ezzel és zokszó nélkül vállalnunk Is kell. £s akkor, a békeszerződés megfogalmazásakor az egész nemzet tapasztalni fogja, hogy a „moszkvai szellem" akkor Is érvényben marad, amikor a volt ellenségről van szó: a bizalomra méltónak bizonyult Magyarországot a demokratikus Magyarországot a demokratikus hatalmak j ?m tekintik majd ellenségnek és nem is úgy kezelik ügyét. Sorsunk tehát magunktól függ, rajtunk múlik Révész Gy. István.
