Új Dunántúl, 1945. december (2. évfolyam, 267-289. szám)

1945-12-19 / 281. szám

VUS§ F&tdáefci pQp&üSfctekf W Dr. Münních Ferenc főispán elvtárs ma átveszi hivata­lát — A MKl* képviselői beszámoltak eddigi munká­nkról a pécsvídéki bányász- e vtársaknak a. Évfolyam, m. szám. ARA: 330 PENGŐ csökkentették - o nagycisaletű bankjegyek értéké! Felfilbólyegzik as 1000,10.000 ós 100.P 00 pengősöket Budapestről jelenti a MTI. A kormány hivatalbalcpése óta hirdeti hogy a társadalmi ós gazdasági rend ér d ekében erélyes lépésekre készül az in fláció ellen. E program megvalósítása nek egyik pontját a már kiadott Ó6 rö videsen megjelenő adópolitikai rendel­kezések képezik, amelyeknek januártól kezdve biztosan érezhető hatásuk lesz Az infláció elleni küzdelemnek tovább komoly szakaszához értünk azzal, hogy a kormány elhatározta & forgalomban levő bankjegy mennyiségének erős mér­tékben való lecsap olását. A kormányzat ezzel véget kíván vetni az árak és bérek kilátástalan versenyfutásának. Mindenki tisztán látja, hogy minden újabb béremelés csak újabb inflációhul- lámot vált ki és a béremeléssel lehetet len egyensúlyi helyzetet teremteni A kormánynak a hivatalos lap decem­ber 18 i számában megjelent 12.000/1945. M. E. számú reodelete a bankjegyeknek igen lényeges részét kivonja a forgalom­ból. A rendelet gazdasági és nem utolsó sorban szociális meggondoláson alapszik. A bankjegyek lec.sapolása az árak le- tötésében fog megnyilvánulni. A kormány a fenti rendelettel * for­galomban levő egyes bankjegyek bélye­gekkel való ellátását rendelte eL Felül- bélyegzik az ezer, tizeuer és százezer pengős bankjegyeket, az 500 pengős és ennél kisebb névértékű bankjegyeket nem kell ellátni bélyeggel. 1945. decem­ber 19-n 0 órától kezdve a le nem bé­lyegzett ezer, tízezer és százezer pen­gős bankjegyeket csak névértékűk lU részéig keil elfogadni. A bankjegyek megjelölésére szolgáló bélyegek a posta­hivataloknál, a postatakarékpénztárak nál, a pénzintézeti központoknál és en­nek kötelékébe tartozó pénzintézetek­nél kaphatók. Amennyiben a felülbé­lyegzésre szolgáló jegyeket felül nem bélyegzett bankjeggyel fizetik, ezer pen­gőnél 3000 pengő, tízezer pengőnél 30 ezer pengő, százezer pengőnél 300 ezer pengő a felülbélyegzés. Ha a feíülbé- lyegzés 500 pengőn aluli bankjegyekkel történik, ezer pengős bankjegynél a fe­lülbélyegzés 750, tízezer pengős bank­jegynél 7500, százezer pengős bankjegy nél 75.000 pengő a felülbélyegzés. Ä bélyegeket mindenkinek saját magának kell a birtokában levő bankjegyen lát­ható női arckép fölé ragasztani. Ez a bankjegydézsma nem érinti a tar­tozások összegét, továbbá a munkabére­ket, fizetéseket és nyugdíjakat. Tehát a legközelebbi bérfizetés alkalmával a bé­reket már felülbélyegzett hangjegyekkel, változatlan összegben kell kifizetni. A bélyeg jegyeket január 5-ig lehet meg j vásárolni. A le nem bélyegzett bank­jegyeket januái 1-ig névértékűk V« ré­szében törvényes fizetési eszközül el kell fogadni. Január 5-e után megszűnnek törvényes fizetési eszközök lenni. Nem érinti a bankjegydézsma a Vörös Had­sereg által kibocsátott bankjegyeket. A kormány tisztában van azzal, hogy e pénzügyi rendelkezés még a közönség legfegyelmezettebb magatartása esetén sem biztosíthatja a kívánt eredményeket. A pénzügyminiszter egyébként a mostani rendelet végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket külön rendeletben szabályozza. A Magyar Nemzeti Bank felhívja a vidéki fiókok ügyeimét arra, hogy amennyiben a címükre küldött bélyege­ket nem kapták volna meg, úgy azok megérkezéséig, befizetéseket és kifizeté­seket ne eszközöljenek, illetve ne fogad janak el. Egyébként lapunk úgy érte sült a helybeli pénzintézetektől és a postától, hogy a bélyegek még nem ér­keztek meg és ezért szerdán felülbélyeg­zéseket valószínűleg még nem lehet eszközölni. • A pénzügyminiszter most kiadott ren­deleté — amely tulajdonképpen a Gaz­dasági Főtanács határozata alapján ké­szült — azt a célt szolgálja, hogy az ország mai súlyos helyzetében mindenki hozza meg a maga áldozatát. Akinek többje van, az többet, akinek kevese, az kevesebbet. Azok a feketézők tehát, akik tíz-, húsz- vagy többmilliós vagyon fe lett rendelkeznek, most kénytelenek ma guk is áldozatvállalásra. Sztálin generalisszimusz Moszkvában ÄZ azerbeidssám kérdés a moszkvai tárgyalások középpontjában Londonból jelentik: Moszkvában a bánom külügyminiszter folytatott hétfőn este. A jelentése szerint eszmecserét laptudósítók életbevágóan fontos kérdéseiket tárgyaltaik meg. A kezdeti barátságos légkör hétfőn és kedden is érvényesült. — A tárgyalásokat kedden délután folytatták. A hétfői ülés előtt Bevtn tanácsko­zást folytatott a teheráni brit nagykö­vettel és áttanulmányozta a jelentéseket, amelyek az azerbeidzsáni helyzetről szá­molnak be. Bymes amerikai külügyminiszter szin­tén áttanulmányozta a teheráni ameri­kai nagykövetség jelentését az azer- beidzsáni helyzetről. Teheráni jelentések szerint a feszült­ség nő a perzsa fővárosban. A perzsa parlament hétfőn titkos ülést tartott, de miivel a képviselők nem jelentek meg teljes számban, a parlament nem hozott határozatot. A legújabb hírek arról szá­molnak be, hogy a tebrizi új nemzeti kormány kiterjesztette hatáskörét Milan tartományra is. amely a Kaspj-tenger partján fekszik. A moszkvai rádió jelentette, hogy Sztálin generalisszimusz szabadságáról visszatért Moszkvába és újra átvette munkakörét. Esztert r Lales és térsai a népbfrósis előtt á- / ' ” * 1 ' 1 A nepbüösög Kocsis-tanácsa tegnap kezdte meg a pécsi zsidók deportálásá­val kapcsolatban háborús és pépelicnes bűntettel vádolt Szabó Károly csend- örfőhadnagy, dr. Esztergár jUjjoe volt polgármester és dr. Lajos József tanácsnok ügyének tárgyalását. Yeiütc együtt vonja felelősségre a népbiróság elsőfokú vádlottként Kiss László csend- őrföhadnagyot is, aki azonban jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik, így tá­vollétében hozza meg ítéletét a népbiró- ság. Már a tárgyalás megkezdése előtt nagyszámú érdeklődő közönség várako­zott a nép bírósági terem ajtaja előtt. A terem befogadóképességére való te kin tét tel azonban csak korlátozott azám- ban, engedéllyel vehettek részt kívül­állók a tárgyaláson. Kocsis népbirósági tanácselnök min­denekelőtt ismertette mindhárom vád­lott előtt a vádiratot, majd sor került a személyi adatok egyeztetésére. A teg, napi nap folyamán elsőként Szabó Ká­roly csendőrhadnagyot, mint második számú vádlottat hallgatta ki a népbirú- ság. Szabó ellen azért emelt vádat a népügyészség, mert mint csendörtiszt. résztvett a gettóból táborba tömö­rített zsidók megalázásában és velük szemben olyan magatartást tanúsí­tott amellyel hozzájárult az aumúgy- is elkeseredett és szerencsétlen kö­rülmények között élő egyének ön­gyilkosságához. A vádirat kiemeli, hogy a deportáltak­kal állandóan gorombáskodott s egy- ízben, amikor a Lakics laktanyából ko­csin szállítottak egy csoportot a« állo­másra, mindenkit lekergetett a kocsiról azzal, hogy „kocsin járni csak úrnak lehet, de zsidónak nemi Ekkor a kocsit olyan gyorsan kellett el­hagyni a szerencsétleneknek, hogy egy idősebb asszony a lökdösés következté­ben karját törte. A vádirat szerint Szabó csendőrhadnagy felelős azért is, hogy a Lakies-lakianyu egészség­telen, bűzös istállójában olyan em­bertömeget zsúfoltak össze s olyan embertelen állapotok uralkodtak, hogy például a haldoklókat is csu­pán a fertőző betegek helyiségén keresztül lehetett meglátogatni. Szabó védekezésében arra hivatkozott, hogy ő a parancsnoklással megbízott Kiss László beosztottja volt, rendelke­zési joggal egyáltalán nem volt felru­házva s az ő feladata csupán az őrségek ellenőrzésére terjedt ki. Nem érzi ma­gát bűnösnek, mert az ellene emelt vá­dak nyilván személycseréből számmae- hatnak, hiszen ő, ahol lehetett, igyeke­zett humánusan bánni az emberekkel s nem egyszer olyan cselekedetet követett ______ VI IVVTVIVH ! érdekükben, amelyek ha felettesei tu­domására jutnak, a legszigorúbb bün­tető megtöri ást varrták volna maguk után. Nem bánhatott embertelenül a de­portáltakkal, azt legjobban bizonyítja az a tény, hogy saját menyasszonya is, aki jelenleg a felesége — a táborban volt és őt, valamint rokonait, de többeket is, megmentett az elhurcolástól. A deportálás után „betegség** ürügyé vei, orvosi bizonyítvánnyal Pestre ment s onnan már nem is tért vissz«, hanem a Svéd Vöröskereszt szolgálatába állva, tovább foytatta zsidómentési munká­latait. Erre nézve- bizonyítékai w van­nak. Amikor pedig az oroszok Pestet ostromolták, a Dalnoki Miklós Béla ve­zetése alatt működő ellenállási mozga Kétmillió vezetője volt a német nácipártnak Londonból jelentik: A nürnbergi per tárgyalásán ase angol ügyész meg­állapította. hogy a náci párt vezetősége összesen 2 millió emberből állt A vád csupán a magasrangú vezetőkre vonat­kozik, akiknek száma kereken 70 ezer. Az okmányok alapján megállapították, hogy a tartományi vezetők, helyi veze­tők és sejtvezetők a maguk övezetében szuverén politikai jogokkal rendelkezlek és ők felelősek a náci program végre­hajtásáért. A németországi egyházi vezetők mé­lyen átérzik Németország háborús bű­nösségét, nem sok jele.van azonban an­nak, hogy ezt aiz érzést a nép nagy többsége osztja — mondotta az angol egyházi küldöttség, amely háromhetes látogatást tett Németországban. Az egyedüli vigasztaló képet a németorszá­gi egyházi vezetők buzgó tevékenysége nyújtja. lomban vett tevékeny részt és tagja volt a németek ellen küzdő magyar hadse­regnek. Szabó csendőrhadnagy kihailgatáv után került sor dr. Esztergár Lajos volt polgármester kihallgatására, akit aszal vádolt a népügycszség, hogy a 944. jú­nius 22-én, Siófokon tartott konferencia értelmében, sőt annak szellemén messze túlmenően, élrendelte a pécsi zsidók gettóba tö­mörítését és számukra a város bom- baveszélyes területét, az állomás melletti bérházakat jelölte ki. Jóllehet a siófoki konferencia határo­zat» kimondta, hogy a zsidók deportá­lás alkalmával 14 napi élelemmel el kell látni a zsidókat, erről gondoskodás nem történt, sőt a tábor élelmezése is any- nyira elégtelen és rossz volt, hogy ennek következtében sokan meghal­tak, vagy anyira legyengültek, hpgy Németországban a szelektálásnál abba a csoportba kerültek, amelyik aztán a gázkamrák áldozata lett. Vádat emelt a népügyészség Esztergár volt polgármester ellen azért is, mert a gettóban maradt élelmiszert, átadta a Közjóléti Szövetkezet szegénykonyhá jának s a zsidó üzletekben összegyűjtött romlandó élelmiszert jegyzékbe vétette ugyan, értékesítésüket azonban nem . szorgalmazta, így tetemes kárt okozott nemcsak a zsidóságnak, de magának a köznek is. Ezenkívül átadta s zsidó or­vosok rendelőinek berendezéseit a Légo- kórház számára, s hozájárult, ahhoz, hogy a Steinberger Aladár-féle féreg­irtó vállalat ciánkészletét, amely már abban az időben is mintegy 30.000 pen­gő értéket képviselt, — egy Debreceni nevű vállalkozó kapja meg — potom pénzen. A város hatósága tehát hozzá­járult ahhoz, hogy Debreceni ellenérték meghatározása nélkül jusson a ciánhoz. Mindezekre a vádakra Esztergár védekezésében arra hivat­kozik, hogy mindenben a Gcsíapo- főnök, Auringer határozott, paran­csára kelett intézkednie, akivel a csendőrség parancsnoka, Hajnács- kői ezredes mindenben tökéletesen egyetértett, s úgyszólván ellenvéle­ménynek hciye sem volt. A kihallgatás? délután 2 órakor feje­ződött be s részleteiben átnyúlik a mai napra is, amikor dr. Latos József ügyé- k tárgyalása után sor kerül majd s tanuk kihallgatására és a vád- és véd beszédekre.

Next

/
Thumbnails
Contents