Új Dunántúl, 1945. december (2. évfolyam, 267-289. szám)
1945-12-18 / 280. szám
ipái IQ Kedd-sxerda, dec. 18 19. PAKKHOZ! KS"“d"Í*' | Jphn Steinbeck hiies reg nye Erik a Gyümölcs A szerelem létékenvség >jsó oramáj« jelmezbál <sUU>rU»M-p*ntek, dec. 20-21 A hazaszeretet hősi éposza • Szivárvány CsUtöi tök pen.ek, dac. 20-21 John Steinbeck világhírű regénye: Érik a gyümölcs előadások nétkö'D«p A $ órako< Előadások hétköznap é. U órán or UitANiA iisdd.u e. da dec. 18-19. A hazaszeretet hősi eposza SÁRVÁR VÄff* Y CsUtor.öH-pe.nteK, de«., zö-il A szerelem, féltékenység izzó drámája JELMEZBÁL előadások é» 6 órakor Magassz invonalu ankét keretében beszélték meg a pécsvidéhi bányák széntermelésének fokozását Az ankéíon részt vett az iparügyi minisztérium is Nógrádi államtitkár eívtárs személyében — A jelenvolt bányászm egbizot,ah megfogadták, hogy u évre napi 160 vagonra lokozzák a széntermelést — Ellenőrző termelési bizottság alakún ■_«—»a. x- —É— dolgozó és rosszul dolgozó munkást. vagy mérnököt és a vájárnak terme szetesen többet kell keresni, mint a külszíni munkásnak, hogy ne legyen oka a külszínre törekedni. Aztán bejelenti, hogy a pécsvidéki bányákhoz termelési bizottságot nevezett ki a kormány Radó mérnök, Horváth szaksz. titkár és Radnai műszaki tisztviselő személyében. Ének a bizottságnak a feladata lesz ellenőrizni a termelés menetét, a szén fel. használását és szorgalmazni a termelés fokozását, de ügyelniük kell awa is, hogy a munkások a részükre kiutalt ellátmányt meg is kapják. Fontosnak tartja, hogy pártpolitikai szempontok ne zavarják a termelés menetét. Újjá kell alakítani az üzemi bizottságokat is, ha kell, azonkívül pedig az a véleménye, hogy az üzem: bizottsági tagoknak is el kellene végezni a maguk napi műszakját, mert semmi szükség nines am, hogy ők az egész napot az irodákban töltsék tétlenül. Végül mégegyszer hangsúlyozza' hogy a napi termelést január 1-ére fel kell emelni legalább 160 vagonra Erre az országnak okvetlen szüksége van, éppen ezért a legerélyesebb eszközökkel is elő kell segíteni a termelés fokozását. '■ bánya beszél Martinék Ferenc bányaigazgató volt a következő felszólaló, aki kijelentette, hogy ha a kormány mindazt megadta volna már, amit az előtte szóló most kilátásba helyezett, akkor a helyzet máris jobb lehetne. Rámutatott a termelés menetének egynémely hibájára Takarékosságra int az egész vonalon és ki kell küszöbölni az improduktív munkákat. Figyelmeztet arra, hogy a pécsvidéki bá- nyák mélyművelésű bányák. Fontos hogy a mérnökök munkáját támogassák. E* kell távolítani azokat a vezetőket, 'kik akadályozzák a munka zavartalan menetét, ö is azt tartja, hogy radiká- ' lisabb eszközök szükségesek a munkafegyelem helyreállítására. Sokféle üzemanyag hiányzik, ezért a kormánynak is többet kell törődni a hiányok pótlásának kérdésével (Itt egyik tisztviselő j közbeeső felszólalásában elmondja, hogy I a bányafa hiány oka az, hogy aki- rendeit fuvarosok nem teljesítik a kötelességüket és nincs hatóság, aki őket erre rákényszerítené. Martinék igazgató a továbbiakban fontosnak mondja a munkások jobb élelmezését. Lehetővé kellene tenni, hogy úgy mint a múltban egy kis hízót vághassanak. — Azzal fejezi be hogy ha mindenki megteszi a kötelességét akkor a termelés emelkedni fog. Az elnöklő Berkes elvtárs figyelmezteti most a jelenyoltakat hogy minden-ki bátran terjessze elő panaszát és észrevételét mert csak így juthatunk el a helyzet tisztázásához. Utána egész sor felszólalás hangzót* el úgy a munkások mint a mérnökök és tisztviselők részéről. Az általános vélemény az, hogy a bányászok helyzetét meg kell javítani hogy a munkáslétszám szaporítása úgy érhető el legjobban,-ha a munkások helyzete olyan lesz, hogy ez csábítsa oda az embereket. Egyik felszólaló szerint a mai egynapi kereseten egy kiló káposztát sem vehet a bányász. Több felszólalás után dr. Rihmer bánya- kapitányhelyettes szólalt fel, aki több pontban jelölte meg a legfontosabb teendőket és pedig elsősorban a munkáslétszám emelését, a műszakok szaporítását, valamint az élelem tnel és üzemanyaggal való iobb ellátást tartja legfontosabbnak. A háború által lerombolt Magyarország gazdasági talpra állításának legégetőbb problémája a széntermelésben beállott nagyarányú visszaesés helyrepótlása. — Egész mai demokratikus rendszerünk létkérdésévé vélt a széntermelés, illetve, hogy sikerül-e ezen a téren olyan javulást elérni, amely döntő kihatású lehet az egész gazdasági életre, az újjáépítés szépen megindult, de aztán eltikkadt menetére. Nem vitás, hogy ma az egész gazdasági élet fulladozik a seéninség okozta nehézségek minden mozgást megbénító, az egész ipari termelést és közlekedési vérkeringést eláUiíó, szinte anarchiával fenyegető állapot posványában. Ennek a problémának a jegyében ült össze az a szénánkét is, «melyet vasárnap tartottak meg a DGT pécsi igazgatóságának Mária-utcai székházéban. — Erre az ankétna leutazott Pécsre az iparügyi minisEtérium képviseletében Nógrádi Sándor államtitkár, részevetek: Farkas Mihály, dr. Hajdú Gyula, Krancz Pál nemzetgyűlési képviselő elvtársak, továbbá az összes helyi hatóságok kép viselői, a bányaigazgatóság vezető tisztviselői, a® összes pécsvidéki bányák üzemi bizottságai és munkásmegbizottai, a bánya-mérnöki kar és a bányák műszaki tisztviselőinek delegáltjai Pécsvfdék lemaradt Az ankétot kevéssel délelőtt 10 óra után Berkes elvtárs, a szabolcsi üzem: bizottság elnöke nyitotta meg rövid üdvözlő szavakkal. Utána Horváth Mihály szakszervezeti elnök elvtárs mondott rövid üdvözlő beszédet, vázolván az ankét összehívásának okait. A széntermelés a normálisnak szinte a felére csökkent. Ennek okai az ellátás és üzemanyag elégtelenségében és a munka- fegyelem meglazulásában látja. De mindem nehézség' ellenére az a véleménye, hogy a termelést lehet fokozni és keli is fokozni. Meg kell javítani a munkások ellátását, szaporítani kell a munkaerőt, helyre kell állítani a munkafegyelmet és egészen új alapokra kell helyezni az egész bányavezetést. Nógrádi államtitkár elvtárs emelkedett azután szólásra, aki hosszabb beszédében fejtette ki, hogy mennyire fontos, hogy a pécsi szénmedence kapa. citását megjavíthassuk és éppen ennek a szénmedencének a termelése esett a legnagyobb mértékben. Éppen ezért kér mindenkit, hogy ennek okát tárják most fej nyíltan és őszintén, mert csak így foghatunk hoztzá a bajok orvoslásához. Tudjuk, hogy a nemzetgyűlés határozatot hozott a bányák államosításáról és pár napon belül fontos rendeletek jelennek meg a bányák állami kezelésbe vételéről. Most a legégetőbb kérdés a széntermelés fokozása és a szén elosztásának szigorú ellenőrzése. A második fontos teendő lese a munkások szociális helyzetének megjavítása, A dolgozóknak is meg kell tenni a kötelességüket a termelés megjavítására. Helyre kell állítani a rounküszöböloi a munkások és mérnökök között fennálló diszharmóniát. A mérnökök ne az irodából vezessék az üzemet, hanem menjenek le a bányába és onnan közvetlen iráyit- sák a termelést. Az orseág mostani egész széntermelése 1500—1600 vagon, ami a téli hónapokra igen kevés. Legalább 2200—2400 vagonra volna szükség ahhoz, hogy pl. a pesti malmokat, a kórházakat, az ipari üzemeket meg a vasutat elláthassuk; szcnneL Egyes szénvidékeken mutatkozik máT némi javulás, egyedül Pécsvi dék ezalól a kivétel, éppen ezért ennek okát ma itt meg kell vizsgálni és az or- voslás módját meg kell találni. Mert vannak bányák, ahol az ellátás még a pécsinél is rosszabb, ennek eile nére a termelés mégis emelkedett Ha ke»l, rekvivalás útján is A kormány mindent el fog követni hogy az ellátás terén a bányászokat a legelső sorba helyezze. ..Arccal a bányák felé" lesz a jelszó, de a munkásoknak is meg kel! teán ük a kötelességüket — Különösen a pécsvidéki bányászokhoz szól ez a figyelmeztetés. Jobban meg kell szervezni a munkabeosztást, a volt bányászokat vissza kell vezetni a bú I nyába, de más szakmabeli munkanólkű-' lieket is ocha kell kényszeríteni a bányába és e téren szükség esetén rendőr' beavatkozást is igénybe kell venni, különösen a hivatásos munkakerülőkkel szemben Még egyszer hangsúlyozza, hogy a kormány mindent ei fog követni a bányászok ellátásának megjavításáért Országos viszonylatban mintegy 180.00(! bányászról és családtagról van szó, eze két el is fogják tudni látni, de a bá nyászoknak is meg kell tenni ezzel szemben a köteességiilcet. különösen a pécsvidékieknek. akiknek napi ÍJO-ró1 legalább 160 vagonra kell feljiavitaniok a termelést január elsejére. Ennek érdekében minden tényezőnek össze kell fogni. A kormány, ha kell, rokvirálás ut ián is biztosítani foíia a bányászok jobb Hálását de a munkafegyelmet, amely különösen a pécsvidéki bányákban igen leromlott, minden eszközzel vissza kell állítani. Nagyon sok itt a munkakerülő, ezek ki lesznek zárva a közellátásból. Borsódban pl. még a lakásból is kitették őket. Meglepetéssel hallotta, hogy a napokban itt egyik-másik bányában még le is áiát a munka. Ennek nem szabad többé megtörténni, mert ma egy sztrájk önmagunk ellen val. akciónál nem egyéb. Az ilyen akcióknak már valóságos szabotázs- jelegük van. Hallja, hogy igen sok a szimuláló beteg, akiket, ha az orvos nem ír ki munkaképtelennek, akkor őt reakciósnak nevezik, pedig nagyobb reakciós az, aki egészségesen kivonja ma gát a munkából. A mérnököknek min dent el kell követni a termelés fokozá sáért. Ne hárítsák a felelősséget az üze mi bizottságokra, mert nekik nincs okuk félni semmitől, ha becsületesen megte szik a kötelességüket. Hangsúlyozta 9 á n d o csillár fényessé hősugárze meleggé "Hitemül fő* őlopok, TiUanykály» hák, villamos- ági cikkek, zseblámpák. • I o m • k. sudtr János Király-u. 5. kafegyelmet az egész vonalon. Ki keil hogy nem lehet egyformán díjazni a jól Vidéki kereskedők! Karácsonyfadísz - csiifagszóró, flfbH, »fall- ét zseb' naptárak, műkarácsonyfa einAkrém. cipőfűző, szappan. róvid- ó* papíráru, selvempapir, szaloncukorcsomagoló, tisztító- mosószerek, ruhafesték, evóeszkózök, lésük, dohányzócikkek, géptü, $*81 ES TftRSft BMflapm RMCZ-U1 5?.— WEÍOIT 221-875 A múlt; Óiméi Kusch nyír üzemvezető mérnök a bányák elhanyagoltságát tette szóvá, ami a régi rablógazdálkodás bűne. Ezekem a hiányokon segíteni kell mielőbb. Ki is vannak már dolgozva az erre vonatkozó tervek, csak végre kell hajtani azokat. Ezután még több mérnök felszólalási következett hasonló szellemben. Dr. Tamás György elvtárs közellátási kérdéseket tett szóvá. Hibáztatja, hogy innen sok élelmiszert Pestre visznek, amit az itteni bányászok élelmezésére kellene fordítani. Üdvösnek tartaná, ha mindegyik bányászfalu határában kiszakítanának a földreform keretében vagy tíz hold földet, amelyen zöldségféléket lehetne termelni a bá- nyászság ellátáséra. Igen súlyos baj a benzinhiány önnek enyhítésére te kellene állítani a luxuskocsikat. Fontosnak tartja a bányászok szeszesital és dohányellátását, mert az ő speciális nehéz munkájuknál ezek a dolgok — ártalmassá guk dacára — szinte nélkülözhetetlenek^ Több felszólalás után Nógrádi államtitkár elvtárs zárószava következett, — Megállapította, hogy ez az inkét igen fontos adatokat szolgáltatott, amelyekből azt látja, hogy a munkások és mérnökök között megvan a kelő összhang és jóakarat a bajok orvoslására. Nem szabad mindent a kormánytól várni, hanem helyileg is mindent el kell követni a termelés fokozásáért. Arra kér minden itt jelenlevő tényezőt, fogadják meg hogy mindent elkövetnek, hogy a szén- termelés január 1-ére legalább 160 vagonra feljavul. Ezt a kormány megköveteli és ezért mindenkit felelőssé tesz. Álljanak a pécsiek is a helyzet magaslatára, mutassák meg, hogy egykét hónap alatt a pécsi bányák a termelés terén a legelső helyre kerülnek az országban. (Közbekiáltások: Megfogadjuk, megmutatjuk!) Berkes elvtárs rövid szavak kíséretében az ankétot berekesztette. Délután Pécsbányatelepen, Szabolcson Somagyon és Vasason népgyűlések folytak le, amelyek részben a politikai hely tetet részben a széntermelés emelkedő vének kérdését tárgyalták. Helyszűke miatt ezen gyűlésekre lapunk holnapi számában fogunk visszatérni. (m. j.) Játékáru natfyvá aszUkban ANK Äirrmat« BwdqpestPamlalctMJ.SO. — Elveszett egy pár ló,, kocsival együtt, pénteken aste 6 órakor. Fekete könnyű szekér, a lovak közül az egyik fekete csődör, a másik vasderes, heréit. A megtaláló vagy nyomravezető illő jutalomban részesül. „Pannónia" Sörgyár. új puhAntúi fi]
