Új Dunántúl, 1945. november (2. évfolyam, 244-266. szám)

1945-11-25 / 263. szám

MANDZSÚRIA, a japán Imperialista terjeszkedés bázisa Porosz módszerek szerint szervezték meg* a japánok Távotkelefen a fasiszta rahszotgarendszeri A vUágbéfce rendezésének a német és Iapáin imperialista terjeszkedés megaka­dályozása elengedhetetlen feltétele. Az egész világ számára älter,dó veszedelmet jelent egy olyan államszervezet, amely­nek törekvése, hogy c világ többi népeit leigázza és uralmának szolgálatában és védelmében rabszolgaságba hajítsa. A japán terjeszkedés egyik sarkpontja Mandzsúria volt. Érdemes foglalkozni ezzel a távoli országgal, mert szomorú sorsa és népének mérhetetlen szenve­dése világosan tárja elénk, hogy mitől , mentettek meg bennünket és az egész emberiségeit a népek szabadságáért küz­dő szövetséges hatalmak Ha csak egy futó p&Lantést vetünk a térképre, «tonnái megértjük, hogy mi volt enm.ok « hatalma« kiterjedésű or- j szagnak a szerepe az elmot évtizedek : «leit. Mandzsúria 3.500 kilométeres ha­táron érintkezik a szovjetország távol- keleti legsűrűbben lakott és legtermé­kenyebb részével és szinte be van ékelve ennek testébe. A határvidéken fekszik Blagoveacscnk, Kabarovszk és más nagy orosz városok. A két ország határán folyik az Amur é» az Usszuri; itt fut a két fő vasét vpne.l és ezáltal egy Mandzsúriában elhelyezkedő támadó hatalom a vizrutak és vasutak elfogla­lásával el tudja szigetelni a Szovjet ten­gerparti vidéket és az Amur-vidéket. De a Szovjetet körülvevő országok szem­pontjából is központi belyezetet foglal ! el Mandzsúria. Ezért Mandzsúriát Japán a aaovjet- e0en.es támadás bázisának tekintette és igyekezett a maga számára megszerezni és megtartani. Az orosz eilend orra dalom egyes alakjai itt húzódtak meg és innen intézték a betöréseiket — japán utasí­tásra és japán támogatással. 1931-32- ben a japánok elfoglalták Mandzsúriát és Mandzsukuo néven szinleges „önálló“ államot alapi terak azzal a szándékkal, hogy az ország «vyetg- és embertartalé- faart teljese® A SZOVJET ELLENI TÁMADÁS —M—Hiumn i—n iii|»i»uiiioi ri»i» »inun rnnn'-r-ary—Tr r-r vewnwwww szolgálatába állítsák. A hatás Débány év múlva mutatkozik. A szovjet határra Irányuló hatalmas stratégiai utak. repü­lőterek é6 hírszolgálat hálózata, katonai települések, és erődítmények, nagymé­retű hadiipar kifejlesztése és roppant nagy japán haderők összevonása tanú­sítják imperialista terjesztkedés szándé­kát. Ce etzt a szándékot a japán hiva­talos körök sem titkolják. Tanaka tá­bornok, japán miniszterelnök egy 1927- ben kelt memorandumában ezt írja: „Meg kell verekednünk előbb, vagy utóbb Szovjetorosz országgal. Az orosz- ország elleni háborúban Mandzsúriát és Mongoliát ki kelil tennünk a háború minden borzalmának.“ Majd így folytatja: „Mandzsúriát és Mongóliát a -Kína többi részébe való benyomulásunkra kell felhasználnunk. Rína összes tartalékaival rendelkezve megkezdhetjük az Indiáért, az Archipe- tegusért, Kisázsiáért, Középázsiáért és magáért Európáért folyó harcot“. A ja­pán militaristáik a háború mielőbbi meg­indításáért szállnak síkra. Macuoko, ja­pán népszövetségi delegátus 1932-ben Genfben kijelentette, hogy Mandzsúria erőd a Szovjet ellen, .lapin katonai kö­rök nyíltan hangoztatják, hrjgy Japán célja Szibéria bekebelezése és ennek minimuma aiz „előretörés a Barkáiig“. A japán fenyegetés erősödésével a Szovjet­unió megfelelő védelemre készül fel cs a japán határsértő provokációk, mint 1938-ben a Hsssan-tó melletti és' 1939- ben a Hal-hen-hó parti, a japánokra nézve siralmas eredménnyel végződtek,' De Japán ennek 'ellenére folytatta Mandzsúria kiépítését a japán katonai klikk érdekeinek szolgálatára. Vasutak, autóutak, légi bázisok és repülőterek, hirszolgálr.ti központok, raktárak, javító­műhelyeik, erődített zónák $s támadási támaszpontok épülnek. A bátármenti zó­fÜ ÚJ miMÁMTÚL nőkön településeiket létesítenek fiatad japánokból, akik FÉLIG FÖLDMŰVESEK, FÉLIG KATONÁK és katonai fegyelem alatt állanak, A megszállás 13 éye alatt 6.500 km. vasút­vonalat, közel 50.000 km. beton és kö­vezett utat építettek, kifejlesztették a kikötőket és léginöaikítt. Mindezek a munkák a katonai szempontot tartották szem előtt. Az északi határ mentén elhelyezett telepesek száma eléri a 200.ü00-et Mand­zsúriában és Kuang-tung-ban hozzávető­leg másfél millió japán fi, A megszállás előtt összesen 260.000 japán volt Mand- \ zsűrid ban. A kóreiaiakat is uralmuk en­gedelmes szolgáivá nevelték a japánok, kedvezményeket és települési területeket adnak nekik és ezáltal számuk Mand­zsúriában 900 ezerről másfél millióra emelkedik. Mandzsúria elsőrendű katonai bázissá vált és a japán militaristák igyekeztek természeti adottságait és lakosságét a legnagyobb mértékben kihasználni a há­borús célok érdekében. Teljes erővel nekilátnak az áram fejlesztés, szénbányá­szat és erdőgazdaság kihasználásának. Kifejlődik a nagyipar: Vaskohászat, nem vas és könnyűfémek előállítása, vegyi- ipar, repülőgép és automobil gyártó*, fegyvergyártás, fémipaT. A szénbányá­szat 25 millió tonnára emelkedik, a vas­Látogatás a „másik“ Martyn Ferenc műtermében, ahol az elvont művészet festményei születnek Martyn Ferencet, a pécsi képzőmű­vészek egyik legkiválóbb szervező- > erőjét elsősorban remek mecseki táj­képeiről és portréiról ismeri a nagy- közönség. A Majláth-téri műterem el­zárt. elvonatkoztatott világában azon­ban, ahogy betesszük az ajtót magunk j mögött, egyszerre egy másik Martyn j Ferenc művészete tárul elénk; egy 1«efelé élő és saját művészetében egé­szen önálló festészeti rendszert felépí­tő művész világa, amely első pillanat­ra messze áll attól a reális világtól, amely lenn az utcán, a piactéren zaj­lik, ha azonban mélyebben beléje pil­lantunk, el kell ismernünk, hogy az a külvilág az irreális, amely alig pár lépésre tőlünk most görcsös lázzal szinte óránként írja az ezreseket a kofák tábláira, csak azt látja, ami előtte van, ábrázolatokban kitapint­ható, semmi mást Állok Martyn Ferenc, „absztrakt“ elvont szín és formakompozíció előtt s csodálkozva nézem ezt a kitáruló másik, magabiztos, harmonikus szín- és formakonstrukeióban felépülő, ki­egyensúlyozott világot. Amerre csak nézek mindenütt ennek az elvont fes­tészetnek a megnyilatkozásait látom, sőt nemcsak képeket, hanem szobro­kat is. — Ezeket a képeidet, plasztikáidat nem állítod ki Pécsett? Ezt nem sza­bad a pécsi közönségnek látnia? •— kérdezem a művészt. Tágra nyitja a szemét s kigyullad a nézése. Legyint. — Sajnos, ezt a festészetet nemcsak a magyar vidék, hanem még a főváros sem érti meg, nem is szereti, főleg amióta a hitlerizmus olyan mélyen be tudott hatolni Magyarországra és fes­tészeti ízlésben oly elmaradt közvéle­ményünk ebben is „elfalazotf“ művé­szetet lát. De február, márciusban Budapesten önálló kiállítást fogok rendezni absztrakt festményeimből s ugyanakkor plasztikáimat és vaskon­strukcióimat is bemutatom. Most már talán ott remélhetek egy kis megér­tést ... — Volt már kiállításod ezekkel a képekkel külföldön? — Hogyne. Tizenöt esztendeig él­tem Parisban, képeim és plasztikáim javarésze még mindig ott van. Í940- ben jöttem haza s azóta élem azt a kettős életet. A nagyközönségnek táj­képet és portrékat festek s hogy a művészetnek is szolgáljak, ezeket a képeket, plasztikákat csinálom. — Ott van a baj — mondom — hogy e-z a művészet Dem ábrázol és a kö­zönség látott dolgokat keres. Itt pedig ezt nem találja meg. Bólint. — Ez nem ábrázoló művészet. De nem azt jelenti, hogy nem ez a tiszta realizmus. Ugv is nevezhetném, hogy ez művészeti realizmus. A művészet szerkezet, vizuális viszonylatok egyen­súlya. Én e dolgok szerkezetét fes­tem, átgondolva, tudatosan egy egész festői rendszert építek fel. Nézem Martyn Ferenc vonal- és színharmóniáit, amelyek frissek, üdék, síkban mozognak,, távlatuk nincsen s tárgyuk sincs, és, mégis tetszenek, egy belső formavilágot közvetítenek a szem [éltetőhöz. S akkor ezt mondom: — 1927-ben Dessauban jártam, Mo­holy Nagy műtermében. Utána a ná­cizmus jött és Moholy Nagy newyork- ban és Csikágóban folytatta tovább a megkezdett munkát Az ő képei bel­ső rokonságban vannak a tieiddel. — Ez igaz. Az expresszien izmus és a kubizmus, ez a két fontos művészeti irány jóidéig külön utakon haladt s azután mindkettő egy megoldáshoz jutott, az absztrakcióhoz. Moholy- Nagy elvont festészete a geometrikus absztrakció világát jelenti. Én viszont magát a szerkezetet festem. — Az elvont festészet tehát tulaj­donképpen művészeti elefántcsontto­ronyban él? Vagy az elvont művész a napi politikába is belekapcsolódik? — A napi politikába nem, de a vi­lágnézetibe igen. Nekem egész soro­zat képem van, amelyben az elvont festészet technikájának felhasználá­sával antifasiszta világnézetemet feje­zem ki. A szekrényhez lép és látomásos ké­pek sorozatát veszi elő. Kiteríti elém, gesztusai még élénkebbé válnak s leb kesedéssel mondja: — íme, itt van ay: antifasiszta ciklus. Ez az elvont szörhyalak itt „A diktá­tor“. Ez itt az „Ámokfutó“. Itt van „A mozdulatlan Magyarország“, amelynek látomásában azt a tébolvos szörnyű erőt rögzítettem le. amely a mi hazánkat az elmúlt években a fa­sizmus embertelen szörnyűségeivel I szemben megbénította, mozdulatlanná] tette. Ez itt, ennek a fantasztikus szörnyalaknak a szájában „Az áldo­zat“, azt a százezernyi és milliónyi áldozatot jelképezi, akiket a szömvű Moloch megsemmisített De világnézet és magasabb síkú politikai az egész elvont művészet, annak dinamikája, technikája, szín és vonalkonstrukció: ja: mi szigorúan építő, reális emberek vagyunk, szemben azokkal a ..reális­ta'* művészekkel, akik alkalmazkod­tak Hitlerék olcsó tömegizléséhez, ki­szolgálták őket és könnyen felfogható olcsó eszközeikkel a fasizmus világ- szemléletét igyekeztek ábrázoló kép­szimbolizmusuk révén kiszolgálni. Búcsúzunk, aroikoT _ már kifelé menet — szerényen megjegyzi, hogy elvont és megnemértett művészetének alkotásaiból két darab már a Fővá­rosi Képtár tulajdona s igy a mi .Mar­tyn Ferenciink művészete a múzeu­mok konzerváló csendjébe is bevonult Az ajtó becsukódik mögöttem, Mar­tyn Ferenc visszaáll a palettája elé ás tovább festi elvont képeit. Senki- sem próféta a maga hazájában .. (cs. z.> | ..................................................................... í SZ FR K ESZTASfGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK tárcsázni A 29-49 lELEFONSZÁMOT! öntés 3 mffito to-sártt (» roegszáSá* e®®* termelés hétszeresére), az «.có!gyártás, amely azelőtt egyáltalá nem volt, más­félmillió tonnára. A mukdeni fegyzef’ gyár 50.000 munkással dolgozik. A, egész mandzsuriai könnyűi par a j*P** szükségleteket szolgálja, az ország ősi- szes ipari termelésének cgyhamiad*» Japánba szállítják. Mondani sem keß, hogy a japán un­lit aristák nem csak a* ipart, hanem *• egész gazdasági életet ellenőroésiik »i* vonják; minden vállalatot, műhelyt. P*" rasztgazdaságoi. A japán katonai P**| rancsnokság rendelkezett minden is­mékkel, megszabta a termeié« nvenor" ségét és minőségét, megállapított* árakat és béreket A mandzsu parasztnak nemcsak * t* bénáját, de még a kerti termékeit kellett szolgáltatnia. Az éhező, M®?. sógektől legyengült paraszt munkáján4* minden eredményét MINDEN FEJ KÁPOSZTÁT, ^ minden egye« tyúkot, birkát tartottak a japánok és a termésből csak egy nagy hadsereget kellett ■*£ mezni, hanem ezenfelül még több lió tonna élelmiszert kellett JapáW szállítani. ^ A japán parancsnokság által, v*y ennek közvetítője a „mandzsukuoi many“ által kiadott törvények é*' dele-ek érteimében a lakosságot sZl*j ség szerint mezőgazdasági vagy ’F. munkára lehetett fogni, Pa ji nak. *y*T császárnak az alattvalói nem váltódj hatták Lakóhelyüket, nem hagyhatták munkahelyüket Ilyenformán Mandz«^ egész dolgozó népessége a japán riaiisták rabszolgája lett; a kizsakfflkffr" lás legsúlyosabb formájával ismerkedő meg. Ugyanúgy, minit a németek pa kiszolgáltatott országaiban, * fasiszták Mandzsúriában bevezeti** gyári kényszermunka és a tnezőg4^ sági szolgálat rendszerét. „A német siszták rabszolga tartó reakci ósok" ® < dotta Sztálin. Ez a mondás a dítókra is áll, akik Mandzsúriába® - többi kiszolgáltatott országokba»*1^ kások és parasztok millióit tetté* szolgáikká. _ ^ De ezen felül a japán imperi*j^j^ még a katomakötelezettséget is b*ve^ ték Mandzsúriában, AZ EMBERANYAG GYOBB KIHASZNÁLÁSA céljából. De ennek kérésztiil'dte^^ már nem volt idő. Az ország 45 nyi lakossábóL, mindössze egy főnyi hadsereget és 100.000 főnyi őrséget sikerük a japán haderők ** j szításért (főleg & kínai partizánok megszervezni i,, A megszállás előtt 10.500 & sereg állott a Kuang-fcung félsziget . Dél-Mandzsuria határán. 1933-ba® 4 ßj pán hivatalos adatok szerint ezerről 130 ezerre nő a mand«9 ^ megszálló csapatok létszáma, vé jén 400 ezret eléri számuk, az ^ pjtf géxc pedig az egy milliót Ekkor ^ 1000 harckocsi, 1500 repülőgép, ** ej^t- tüzérség fele, a páncélos csap®10*. ^ harmada, a japán lovasság egyh*1® ^ Mandzsúriába vau összpontosítva. * ffp metek elleni háború befejezése ^jt Japán újabb erőátcsopőrtosífások*' végre. ^ A szovjet hadsereg a ,zovetseí! ^ segítségére sietett, hogy a béke 1.-jjts* tonság ügyét szolgálja és megtört b a háború által olyan keménye» 41 V népek Szenvedéseit. A Japán ell»1» s üzenet után ellenálhatatlanu! lc»t' frontokat és villámháborúban s?eje4#' zsolta ezt aiz óriási hadsereget. A J; bott két amerikai atombomba, ®e c\ i hatását a japán hírszolgálat meg 0 túlozta, a lka! más ürügy volt ári-*- Ap a japán hadvezetőség a hadsereS^.v<|t' verése helyett az atombombám kozva ismerje be a háború e'v,í'’S „ví*1' (L. Chenold, amerikai táb< >rnok„va kozatát a Newyork Times ruUP sának.) ,j ve? Egyszer s mindenkorra véget k? ni a Japán agressziós erejének. rjg> kell vetni annak, hogy a japá® ,1®^# lizínus ismét veszélyeztelte a vn*g ^ és a nemzetközi biztonságot - bad tehát megengedni, hogy még egyszer ennek a támadás»* deszkájául szolgálhassoa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents