Új Dunántúl, 1945. november (2. évfolyam, 244-266. szám)

1945-11-25 / 263. szám

Világ, pcotdácfai egyttűlieUk! ARA: 100 PENGŐ IL ÉVFOLYAM, 263. SZÁM. A legsürgősebb feladat Látszólag még minden rendben volt — dolgoztak a gyárak, működött a villanyáram és gázszolgáltatás — mikor, hónapokkal ezelőtt mc húztuk n 'ész- harangot: vigyázat! Baj lesz a szénuc.1! Széleskörű, mélyreható intézkedésekkel kell biztosítani a széntermelés folyama­tosságát és az elosztás zavartalan rend­jét! Államosítani kell a bányákat! Nyomatékos figyelmeztetéseinknek nem volt meg a kellő hatása. Most azon­ban a tények egyszeriben igazolnak ben­nünket. Mindenki kénytelen belátni: a szénkérdés a körmünkre égett, ma már az ország központi problémája. Szén­hiány miatt állnak le az oly nehezen beindított üzemek, nem járnak a vona­tok, nem csilingelnek a villamosok, ve­szélyben a gázszolgáltatás, v A legelemibb gazdasági életműködés fenntartásához — figyelmen kívül hagy­va a lakosság tüzelőanyag ellátását — napi 1600—1800 vagon szén szükséges, Ezzel szemben a termelés átlaga 1300 vagonra, sőt az eljnult nanokban való­színűleg még kevesebbre csökkent. A termelés csökkenését részben a bá­nyafa- és a rebbanóanyaghiány magya­rázza. Főok azonban a bányászok csap­nivalóan elégtelen élelmiszer-, hakancs- és ruhaellátása, a munkafegyelem ebből eredő .meglazulása, végül pedig a bá­nyatulajdonosok részéről mind az anyag- beszerzés, a bányászok ellátása, mind pedig a bánya üzembentartása terén megnyilvánuló nemtörődömsége, magya • rul szabotázsa. A bányatulajdonosok egykori, mond­juk egy évvel ezelőtti, tüneményes moz­gékonysága és kezdeményezőképessége teljesen eltűnt. A bányákkal kapcsolatos teendőket az üzemi bizottság, illetve az állam nyakába varrják. Régi fürgeségük és élelmességüket inkább Svájcbau ’sil- logtatják, „vagyonvédelmi intézkedések“ céljából — Magyarországon pedig csak akkor, amikor a haszon zsebrevágásáról van szó. A bányák jogilag a bányatársaságok magántulajdona. Viszont üzembentartá- sukról, a termelési feladatok megoldá­sáról, tehát vezetésükről az üzemi bi­zottságok segítségévei, gyakorlatilag má­ris az állam gondoskodik. Az állami ve­zetés azonban részben az emst itt fo­nák helyzet miatt csak oly, alkalmi mentőintézkedések formájában érvénye­sülhet, amelyek bizonytul triók és fele­más jellfgüek. A gazdasági élet minden józan szem­lélője csak egy kivezető utat láthat a fenyegető szénkatasztrófából és ez: a bányák államosítása. Pártunknak ezt a követelését, melyet mé* tavasszal vetet­tünk Fel, a többi párt is magáévá tette a választást megelőző közös kiáltvány­ban Ma végre az új nemzetgyűlés az az ú j kormány megalakulása után a vég­rehaitáson van a sor. ’Az óra tizenkettőt ütött. Tétovázásra '— idő. Az Molnár Erik elvtárs, nép­jóléti miniszter tizenkétsze­resére emelte fel a magán­alkalmazottak nyugdiját ÉLOUNANTUL I LAPJA PÉCS, 1945 NOVEMBER 25. VASÄRNAP „A névtelen polgár a legjobb védelem a háború ellen4* Világparlament felállítását sürgeti az angol külügyminiszter- „w^nvhan lefektetett világszervezetet., Ügy látszik, hogy CsehszlováJ Londonból jelentik: Az angol alsó- ház külügyi vitája során Bevin külügy­miniszter pénteken még ezeket mon­dotta: „Soha nem volt még olyan há­ború, amelyet nem lehetett volna elke­rülni. ha okait a nép elé terjesztették volna. A névtelen polgár a legjobb vé­delem a háború ellen. Közvetlenül választott világparla­mentet kellene létrehoznunk amely­nek feladata volna megakadályozni a tudományos felfedezéseknek a há­ború céljaira való felhasználását, továbbá megállapítani, melyek a tá­madó szándékú nemzetek. A világparlamentnek olyan törvényeket kellene hoznia, amelyeknek a végrehaj­tását a világrendőrség ellenőrizné A világparlament nem gyengítené és nem is helyettesítené a sanfranciscoi alap­okmányban lefektetett világszervezetet, hanem továbbfejlesztené és betetőzné azt. A nagyhatalmak közötti gyanakvás kiküszöböléséhez őszinteségre van szükségünk. Minden nemzetnek meg kell mondania, mit kér és tegye mindenki kártyáit az asztalra. Angliának semmi titkolni valója nincs és én a legteljesebb nyíltsággal fogok ] x hnv.zám intézettkérdésekre, j Ügy látszik, hogy Csehszlovákia lojáli­sán beszüntette egyelőre a kitelepítése­ket. A lengyel függetlenség minden ne­hézség ellenére erőteljesen, de a szov­jettel szemben barátságos módon jut ki­fejezésre és én a legteljesebb nyíltsággal fogok i ayyouamiai neue« nuguaoan. válaszolni a hozzám intézett • kérdésekre. ] kormány meg akarja akadályozni a to Anglia még az eddiginél is szorosabb vábbi romlást. A görögországi államfor Görögország gazdasági romlása súlyos raodalmat keltett Angliában. Az új ny meq akarja akadályozni a t vábbi Anglia még az eddiginél is szorosabb vaDDJ tonnást, gorogorszagi auamfor- kapcsolatot kíván létesíteni Franciaor- mar°l mindaddig nem Iahet népszava- szággal. Franciaországnak nemcsak dicső j z^st tartani. amíg a viszonyok ilyen bi- .............. ’-1-----1----------------;ä.,ä I zonytalanok ] szaggal, rranuauistayuaB. ucun-ou«. I történelmi múltja van hanem nagy jövő 1 vár reá Ami a németeknek a középeurópai ál­lamokból való kitelepítését illeti, Angliá­nak csak egy kikötése -van a kitelepítés emberséges módon tör­ténjék. Indonéziában az angolok feladata a japánok leszerelésére és az internáltak, hadifoglyok felszabadítására szorítkozik. Semmiesetre sem szándékunk beleavat­kozni a benszülött lakosság és a hollan­dok vitájába. Az ifjú magyar demokrácia lefontosabb feladata a fasizmus teljes szétzúzása — mondja a moszkvai rádió A moszkvai rádió hirmagyarázója teg­nap az egyes európai országokban mu- aatkozó reakciós mozgolódásoknak szen­telte figyelmét. Sok országban az erő­viszonyban lényeges változások történ­tek: a reakció erői jelentékeny mérték­ben kiszorultak eddigi pozícióikból. — Egyes államokat felsizabadulás óta szá­mos fontos gazdasági reformot valósí­tottak meg, mint például a földbirtok­reform, a nagyipar és a bányák államo­sítása, E széles mederben folyó demo­kratikus fellendülésnek nem szabad el­lanyhulnia. Nem szabad, hogy a népek elfeledjék, hogy a fasizmus maradványai még nem tűntek ed és a reakció erői mindent elkövetnek, hogy megakadá­lyozzák a demokratikus fejlődést. A moszkvai rádió tegnapi adásában a magyar helyzettel foglalkozott. Ivan * * * ■ * i t állapította, hogy Magyarország évszáza­dok óta küzd szabadságáért és függet­lenségéért a németek terjeszkedési tö­rekvései ellen. Miután felvázolta a ma­gyar politika fejlődését a két világhá­ború között eltelt időszakban és a má­sodik világháború alatt méltatta a Vö­rös Hadsereg érdemeit Magyarország szabadításában, végül a következőket mondotta: „Az ifjú magyar demokrácia legfontosabb feladata, hogy folytassa a harcot a fasizmus teljes seétzúzására és csökevényeinek teljes kiirtására. Ebben a harcban Magyarország mindenkor szá­míthat a nagy szovjet demokrácia támo­gatására, amely nem szavakkal, hanem tettekkel bizonyítottá be, hogy a szö­vetségesekkel: Angliával és Amerikával együtt biztosítja a világ valamennyi né­■ • ‘ _ t _ _ . «< maffvar helyzettel togmKozon. ~ „ Orlov hírmagyarázó mindenekelőtt meg- i pe számára a békét és a biztonságot . Megindul a levélforgalom Amerikával és Nagy- brilanniáva! Budapestről jelentik: A posta Tezér- tgazgatfr.ág közli, Légy november 26- tól kezdve az Egyesült Államokkal, Nagybritanniával. Franciaországgal és Lengyelországgal megindul a levélpos­tai küldemények forgalma. A levelező­lap 300 pengő, a levél 20 grammig 500 pengő. Az egyéb díjszabások a posta- hivatalnál tudhatok meg. Damaszhinosz nem vállalja a régensi megbízatást Athénből jelentik: Damaszkinosz nem hajlandó visszavonni lemondására vo­natkozó elhatározását. Felkérte MacNeil angol külügyi államtitkárt, hogy le­mondását minél előbb juttassa György görög király tudomására. MacNeil ál­lamtitkár Athénből való elutazása előtt rádióbeszédet mondott. A francia kommunisták támogatják De Gaulle külpolitikáját Franciaország kapocs, de nem eszköz Kelet és Nyugat között — mondóira De Gaulle Párisból jelentik: A francia nemzet- gyűlés bizalmat szavazott De Gaulle kormányának és kommunista részről nyilatkozat hangzott el, amely szerint a francia Kommunista Párt támogatja Dr Gaulle külpolitikáját. Duclos, a óra" tizenkét tő tütött. Tétovázásra [kommunisták parlamenti csoportjának ironikus huzavonára nincs idő. Az1 ««vivője kijelentet^ hop Franc.aor- -.............. ... i,„,zhe kell ven-! magnak a regi barátságot kell ápolni! ürokr-ifiku s huzavonára u...— . Iámnak haladéktalanul kezébe kell ven- ie a bányák vezetését és az adottsú- okknl számolva, szakszerű részletes írv szerint kell gondoskodni a bányá- :ok e’»ó*ásáról, a szükséges üzemanyag eszerzcséről, a termelés vezetéséről, fo- ozásáról, a célszerű elosztás és szállí- is leboir olltásáról. Cső! a bányászok megfelelő ellátása, «zén tervszerű elosztása — a bányák z anyagbeszerzés azonnali megoldása, lián •''’•'fása akadályozhatja meg a ka- »sztrőfát: azt, hogy az ország vissza- ssék a Kiszabadulást követő hetek ägy- és éhhalállal fenyegető mécsvilá- itásos bénultságába. szágnak a régi barátságot kell ápolnia Angliával. Amerikával és a Szovjet­unióval. Franciaország lesz a megegye­zés tényezője a nagy szövetségesek kö­zött. A nemzetgyűlés pénteki ülésén De Gaulle is beszédet mondott. Kijelen­tette. hogy a kormány a legrövidebb időn belül törvényjavaslatot terjeszt elő a hitelélet és a villanyszolgáltatás államosítására. A nemzetgyűlésnek le kell raknia az új honvédelem alapjait. Franciaország kapocs Kelet és Nyugat között, de semmiképpen sem eszköz. A kormány minden tőle telhetőt meg­tesz, hogy politikai egyezményt kössön séget — írja a kommunista L’Huma- nité — amely lehetővé teszi, hogv fel­építsük a demokráciát és talpraállítsuk gazdaságunkat. Felelősek vagyunk az ország jövőjéért. * Angliával. A Rajnavidék kérdésében Anglia érdekei azonosak Franciaország :dekeivel Ez a kulcsa a két ország jövőjének A francia lapok méltatják De Gaulle sikeres bemutatkozását és rámutatnak arra. hogy ez a bizalmi szavazat pél dátlunul áll az ország parlamenti tör­ténelmében De Gaulle körül teljes egy­hangúsággal tömörülnek a francia pár­tok. Meg akarjuk teremteni azt az egy­A nürnbergi per negyedik napin Nürnbergből jelentik A utii tárgyalás negyedik napján okmányo­kat ismertettek, amelyek szerint Hit­lerek a háborút megelőzően készültek az európai népek meerobnnáaárt. s ______ ...V6eiu/,UCI1 tceszi irópai népek megrohanására gazdasági tervek végrehajtása Schachtra és Fánkra nngre, bízva A Gö­volt A háború magyar vesztfeségllstája “■'■r;-*'«1 H-f»' * «•««*« a,«* ,„, adatai szerint a trianoni Magyarország területén szemben 19*45 június 30-án 8, 356.178 volt - ­1941 évi 9.319.992 ember népszámlálás lakott, ezzel letérői nem tért kéziében---------- uiüliri o nruii a lakosság száma. Maqyaroiszáq terű elhurcolt zsidók száma «76.000 volt. Június ‘ ‘ - ................... ­- 30-ig ezek közül t3í> 756 még • esetteken kívül háborús cselekmények követ.----------- vesztette életét. Elmeneküli vagy eltávozott 1.333.4« Ezen kívül elhurcoltak 342.746 személyt. vissza. A harctéren 44.490 ember

Next

/
Thumbnails
Contents