Új Dunántúl, 1945. november (2. évfolyam, 244-266. szám)
1945-11-23 / 261. szám
A szakszervezetek országosan megmozdulnak a dolgozókért Ä szervezett munkásság sürgős intézkedéseket követel a gazdasági balok, ellátási nehézségek és a hivatalos szervek tehetetlensége eilen A pécsi szakmaközi bizottság fontos határozatai Az inflációért azt a nagytőkét kell felelőssé tenni, amely azt előidézte. Elitéli azokat, akik a szakszervezeteken belül széthúzást szítanak, mert a szervezett munkásságnak most egész egységes ereoaiközl bizottsága szerdán délután 5 akor a szakszervezeti székházban V i- olovics Nándor elnökléséved ülést rtott. Az elnök megnyitójában megró ékezett a pécsi munkásmozgalom agy nalottjáról, dr. Doktor Sándor e'.v- i rsról. Beszédének errevonatkozó rézét a hallgatóság állva hallgatta végig. \ továbbiakban ismertette a szakszerezetek új otthonba való költözködésetek előnyeit, kérte a szakmákat, hogy a íóitözködés költségeihez erejükhöz inérA Szakszervezeti Tanács követeli a kormány tói cogy az összes közszükségleti gyáripari _ lamosítani kell az összes malmokat is. ikkeket teljes egészében foglalja tea' özellátás céljaira és csak az üzem dolgozóinak ellátására élelemcserére szükséges rész maradjon meg a vállalatnál, az üzem munkásságának ellenőrzése alatt. A falusi Lakosság részére kiutalt sót, petróleumot, gyufát és egyéb cik- cket csereáruként használják fel. Követeli a Szakszervezeti Tanács, hogy a küzellátás biztosítson azoknak a munkásoknak számára, akik nem nagyüzemekben dolgoznak, legalább napi egy tál meleg ételt olymódon, hogy a kávéházakat, és luxuséttermeket étkezési helyiséggé alakítsák át. A Szakszervezeti Tanács tapasztalata szerint a gyárak és üzemek az alkalmazottak, munkások ellátásának feladatát egyedül ae üzemi bizottságokra hárítják. Ezért nyomatékosan felhívja az üzend bizottságok és bizalmiak figyelmét arra, hogy az alkalmazottak, munkások éleimmel való ellátása az üzem vezetősé- i ének tulajdonosának kötelessége. Az üzemi bizottságok ellenőrizik, hogy az ellátás megfelelő módon történik. A munkásság sürgős intézkedést kér á bányák, erőművek és az összes ezer munkást meghaladó létszámú ipartelepek haladéktalan államosítására. A Szak- szervezeti Tanács követeli a malmok és fürdők községesitését. A bankokat sürgősen államosítani kell, hogy ezzel megakadályozzák a banktőkét az ország elszegényitésé- ben. Az állam által a nagytőkének adott híreteket teljes értékben valorizálják; a spekulációs tőke nagyméretű megadóztatásán kívül be kelj vezetni az adóelőleget és a kivetett adókat szigorúan He kell hajtani. Ugyanakkor a munkáikból élők fizetését,' bérét mentesítsék jövedelmi adó adói \z állami és községi apparátust meg kell tisztítani a reakciós < temektől, hogy nagyarányú létszámcsÖKkentés- 1 enyhittesék az államháztartás deficitje. A Szakszervezeti Tanács a kormány tudomására hozza, hogy a munkások a fenti követelések záros határidőn belüli e!jesítéséhez feltétlenül ragaszkodik. l akatos elvtárs beszéde további részében hangsúlyozta az üzemi bizottságok fontosságát, amelyek sajnos még nem állnak mindenütt hivatásuk magas- atén A feketézést és az élelmiszerekéi való spekulációt kíméletlenül le kell -ömi Az üzemi bizottságoknak gondoskodniuk kell aiz üzemek dolgozóinak 'látásáról. A nagyüzemek államosítására már most készülni kell és gondoskodni kell róla, hogy ezeket az üzemeket mindenütt a szervezett munkásság ■óraiból kikerülő vezetők irányítsák, imt 'Isőrendű közellátási üzemeket, álf?1 ÚJ DUNÁNTÚL ten járuljanak hozzá. jére szükség van, hogy követeléseit keLakatos József megyei titkár tar- j resztül vihesse. tott ezután beszámolót az országos szak- j A kenyérellátás terén pár napja nérni szervezeti tanács legutóbbi ülésének ha- : javulás állott be, a burgonya-ellátást tárazatiairól és az általános gazdasági azonban még nem sikerült megoldani, helyzetről. Lapunk tegnapi számában j Lehetővé kell tenni, hogy a Munkás már megemlékeztünk arról a küldött- j Fogyasztási Szövetkezet közvetlen So- ségrőL, amelyet az országos Szaksze1-- , mogyból hozhasson burgonyát a mun- vezeti Tanács menesztett Tildy Zoltán j kásság ellátására. A bányamunkásság miniszterelnökhöz, akinek előterjesztet-; élelmiszer- és ruhaellátása terén már ték a szervezet munkásság követeléseit I történtek intézkedések, aüonban ezek és amelyeket Lakatos elvtárs itt szintén még nem kielégítők, de legalább ugyan- előterjeartett. ezt ki kell terjeszteni a többi szakmák dolgozóira is. A szakszervezetek követeljék a gazdasági rendőrség felállítását, hogy a közellátás teTén tapasztalható visszaélések megtorolhatók legyenek. Végül bejelentette, hogy megla- kult a szakszervezetek vadásztársasága, amelynek feladata tesz a munkásság ellátásának megjavítása. I sére, továbbá a munkásság eddigi áld > ' zaíhozaitalára. j A munkásság — mondotta — követel It y a közellátási cikkeket az illeték« hatóságok foglalják te és az egyes üzr . mek csak anyit tarthassanak me, amennyi a munkásság megélhetést biztosítja. Pécsi viszonylatban a munkásság I. veteli, hogy a kávéházakat foglalják A kávéházakban az ellátatlan mun kásság kaphatna naponta egy tál meleg ételt, úgyhogy ezek a szórakozóhelyek nem spekulánsoknak, hanem a dolgozókra szolgálnának. A munkásság követeld továbbá, hog\ a tisztviselőket, akik a demokráciává kapcsolatban gúnyos megjegyzéseket en- ' gednek meg maguknak és a bajok okát ; a demokráciában jelölik meg — az illea szakszervezetek az osztalyharc ataplán állanak Dr. Ormos György titkár előadásában mindenekelőtt kijelentette, hogy a szakszervezetek a választásokban külön nem vettek ugyan részt, a kormány és nemzetgyűlés munkáját azonban figyelemmel kisérik és azt csak addig ha.- landók támogatni, amig az a dolgozók érdekeit tartja elsősorban szem előtt. A szakszervezetekben tömörült dolgozóknak nem szabad megfeledkezni arról, hogy osztályharcos alapon állnak, mert csak így lesznek képesek gazdasági érdekeket a tőkével szemben megvédeni. Beszélt az árak és a bérek emelkedésének egymáshoz való viszonyáról és megcáfolta azt az állítást, mintha a bér- emelkedések okoznák a drágulást és nem megfordítva. A munkásságnak tehát nem szabad idegenkedni a magasabb bérektől, mert az árak emelkedését egészen más tényezők okozzák. A munkásságnak követelnie kell az általános valorizációt, a mozgó bérskála bevezetését és az adórendszer igazságos megváltoztatását. Ismerteti aztán az új szakszervezeti otthonba való átköltözés körülményeit és költségeit, majd a házfenntartás, a titkárság és bizonyos kultúrális kötelezettségnek havi költségvetését kb. másmindenki igyekezzék a részét kivenni. B. Nagy Gusztáv titkár beszélt azután a szakszervezetek jelentőségéről, a ianonckérdésről, hangsúlyozván a szak- szervezetnek a tan one vizsgáló bizottságokban való részvétele fontosságát. Majd különféle adminisztratív kérdésekről tett előterjesztést. A vita során számos felszólalás hangzott el, amelyekből leszűrhető a szervezett munkásságnak a legnagyobb fokú elkeseredése a mai gazdasági bajok, különösen a drágaság, a beszerzési nehézségek és ezeket a bajokat előidéző gonosz tényezők, valamint a velük szemben tehetlenül álló hivatalos szervek ellen. Az elhangzott felszólalásokra először Lakatos titkár válaszolt, hangsúlyozván, hogy a szakszervezeteikre a jövőben komoly hivatás vár. A szakszervezeteknek kell majd alkotni azt ae erős ellenzéket, amely a koalíciós kormányzatot a munkásság jogos követeléseinek a megvalósítására rákényszerítse. Dr Ormos zárószavában hangsúlyozta, hogy a munkaiadóknak nincs joguk illetékes hatósági engedély nélkül az alkalmazottaiknak felmondani. A szakszervezeti ház fenntartási költségéhez a munkanélküliek nem tartoznak hozzáfélmillió pengőben jelöli meg, amelyek- . nek fedezésére a szakszervezeti tagok- járulni. Majd részletesen válaszolt m g maik kb havi 200 oenttővel kell hozzá- több más felszólalásra. Végül ügyrendi maik kb. havi 200 pengővel kell hozzá- járulniók. A vezetőség ezzel szemben gondoskodni fog arról, hogy a szakszervezeti házban a tagoknak olvasóterem, hírlapokkal, folyóiratokkal felszerelve, ezenkívül társasjátékokhoz szükséges eszközök, sakk, billiard stb., valamint könyvtár álljon rendelkezésre. Bejelentette végül, hogy ae új szak- szervezeti otthont legközelebb ünnepélyesen fel fogják avatni amire az előkészületek már folynak. Befejező szavaiban felhívta a tagokat, hogy a legintenzívebb szakszervezeti munkából Végül _ indítványt tett, amely szerint a jövőben az előadók legfeljebb félóráig, a hozzászólók pedig ötpercig beszélhessenek, amit az ülés elfogadott. Az ülés ezután a Lakatos elvtérs által előterjesztett határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta és elhatározta egyben, hogy küldöttséget meneszt csütörtökön a főispánhoz, akinek előterjeszti a most elfogadott határozati javaslatban foglalt követeléseket, kérve azoknak a kormányzatnál való tolmácsolását Az ülést az elnök ezután berekesztette Dr. Boros István főispán a kormány elé terjeszti a pécsi munkásság jogos követelései A pécsi Szabad Szakszervezetek szer dai összvezelősdgi ülése úgy határozott, hogy küldöttséglicg keresi fel a főispánt a pécsi munkásság indokok kéréseinek illetékes helyen való tolmácsolása céljából. A határozatnak megfelelően csütörtökön délelőtt Lakatos Józsefnek, a Szabad Szakszervezetek vármegyei titkárának vezetése alatt 15 tagú küldöttség kereste fel dr. Boros István főispánt. A küldöttség az egyes szakmák képviselőiből tevődött össze, így Czett József a ruházati szakmát. Szibl An tál a textil Horváth János a hívatásos zenészek. Garami Vilmos a vasmunkások, Keresztes Mihály és Krisztián Imre aiz építőipari. Kelemen Károly a bányászati, Nagy János a faipari, Amrein Károly a bőripari, Kucsera Dezső a kereskedem! alkalmazottak, Horváth Géza a népzenészek. P o ó r József a vegyészeti, Kiss István az élelmezési ipar, Cukor Mihály a vegyiipari és Koszorú Imre az élelmezési szakmát képviselte. A küldöttséget vezető I.akatos Józsrf utalt a budapesti szakszervezeti küldött sécfnek a kormány elé erjesztett téré. J tékes hatóságok rendszabályozzák meg. j A munkásság tiszteli a szellemi dolgo- j zókat, de ha ezeknek reakciós rétege továbbra sem csinál titkot demokráciaellenes érzelmeiből, akkor a munkásság kénytelen lesz félreállítani őket. Rendkívül fontos még pécsi viszonylatban, hogy haladéktalanul szervezzék meg a gazdásági rendőrséget, úgy ahogy Budapesten is működik. Hiába intézkedik jóindulatulag a kormányzat, sajnos a kereskedők egy részét nem hatja át a kötelességérzet. Ezek a közellátási cikkeket eldugják és elfeketézik. — A megalakítandó gazdasági rendőrségben a Szabad Szakszervezetek egy kiküldötte is vegyen részt. Ez a kiküldött fogja ellenőrizni, hogy a feketézőktől elkobzott javak valóban a munkássághoz jussanak. Lakatos elvtárs közölte még, hogy a pécsi Szabad Szakszervezetek összveze- tősége mindenben azonosítja magát a budapesti Szakszervezeti Tanács követeléseivel és mindent megtesz, hogy ásóknak helyi viszonylatban is érvényt a»e- rezzen. Ha a munkásság jogos kéréseit teljesítik, a szakszervezetek vállalják a felelősséget a fegyelem megtartására. Kérik a főispánt, tegyen meg mindent a munkásság kéréseinek teljesítése ón dekében, mivel ezeknek a kérdéseknek a figyelmen kivül hagyása a legsúlyosabb következményekkel járna. Válaszában dr Boros István kijelentette, hogy támogatása annál kevésbbé maradhat el, mivel a szakszervezeti küldöttség által a kormány elé terjesztett kéréseket ő már hónapokkal ezelőtt sürgette a főispán! értekeztetek alkalmával. Bizonyos, hogy a közellátást kényszerrendszabályok bevezetése nélkül biztosítani nem lehet A fejadagrendszer mindenkire vonatkozik majd, mert az egyetemesség érdeke ezt kfvánja. A gazdasági rendőrség felállítását la már hónapokkal ezelőtt sürgette. Remélhető, hogy a szakszervezetek követelése ezt az ügyet is dűlőre viszi. Ami pedig a tisztviselőréteg egyes demokré- Ciaellenes elemeinek magatartását illeti, úgy azt kéri, hogy az ilyen kirívó esetekről tegyenek jelentést a szakszervezetek vezetőségénél. Az utóbbi pedig a főispáni hivatalnak, illetve a rendőrségnek továbbítsa ezeket az eseteket. Dr. Boros István hangsúlyozta, hogy a közeli napokban esedékes budapesti útját fel fogja használni arra, hogy az illetékes kormányszervek előtt hathatósan tolmácsolja a pécsi munkásság logo* követeléseit. Máról-holnapra nem lehet paradicsomi állapotokat varázsolni, de okunk van remélni, hogy az új demokratikus kormány belátható időn belül elviselhető viszonyokat fog teremteni Ezt követőleg az egyes szakmák képviselői a most meginduló leépítésekkel, a munkabérekkel és a közszükségleti cikkek beszerzési lehetőségeivel kapcsolatban terjesztették elő panaszaikat, Dr Boros István kérte, hogy a panaszokat írásban juttassák el Lakatos Józsefhez a Szabad Szakszervezetek titkárához, ő a maga részéről mindent meg fog tenn’ hogy saját hatáskörén belül orvosolja a panaszokat. Egész eddigi működése során a dolgozók érdekeiért harcolt és ez a szempont fogja a jövőKe® *« veié
