Új Dunántúl, 1945. november (2. évfolyam, 244-266. szám)

1945-11-18 / 257. szám

ADúLLŐ Wa#éni«p4iWIŐ| Ar OLLU november 18-19. iil u AN , A I |W k AN • november 18-19, * tanmozi Va*árnap-héttö. november 18-19 Az utolsó dal Sárdy János, iávor Pál, Simor Erzsi. Exzei együtt l Élőszóm : Világhírű orosz akrobata csoport remek mutatványai. SzíporlcázÖan ötxetes vígjáték Nők egymás között | Kay. Francis, JohBo!es, Diana Barrvmore A csodarepűíö Georges Grey Ronique Rolland. gedd-szeraa, november 20-21 Äz utolsó dal &edd-szeraa, november 20-21 Anyámasszony katonájának kacagtató esetei a repülőknél : Ä csodarepülő I Georges Grey, Ronique Rolland. Kedd-sxerda november 20-21 Sziporkázóén őlletes vígjáték: Nők egymás között Élőszám betét; Világhírű orosz akrobata csoport remek mutatványai. Előadások: 3 S. 7 órakor Előadások 3, 5, 7 órakor Előadások 3« A, 7 órakor Hogyan biztosíthatná a KoMszmű Pécs Ipari és háztartási gázellátását? A harmadára redukált szénRontigens mellett, az tdöiárás hidegebbre fordulásával a gázszolgáltatás teljes megszűnésével is számonhatunk Az elmúlt tíz hónap folyamán számtalan újságcikk látott napvilágot a gázellátás kérdéséről, amelyekhez azonban legtöbbször illetéktelenek és hozzá-nemértők szolgálták az adato­kat Tekintettel a Kokszmfi jelenlegi súlyos helyzetére és a gázszolgáltatás bizonytalan voltára, valamint a közel­múltban megjelent egyii hasonló tár­tain.^ ujságközlemény helytelen tajé- kozódü/.~t nyújtó voltár», felkerestük a Kokszunk üzemi bizottságát, amely, nek tagjai leginkább édekeltek a do­logban, de eztCrl^jr. .BK.g nem hallatták szakszerű véleményüket ebben az igen fontos kérdésben, azon egyszerű okból, mert senki sem kérdezte meg őket. Mi pótoltuk most ezt a mulasz­tást és kérdésünkre a következő fel­világosítást kaptuk: 4— Akkor, amikor az üzem még tel­jes kapacitással dolgozott, a Kokszmű heti hatszor harminc vagon szenet szokott kapni. Tekintettel, hogy a Kokszmű elsősorban kokszgyár és nem gázgyár, ezért ennyi szénre van szüksége ahhoz, hogy Pécs város gáz* szükségletét fedezhesse. Emellett a szénkontingens mellett nemcsak el lehetett látni Pécs iparát és magán- háztartását a szükséges gázzal, hanem fölös gázunk is volt, amit az üzem ál­tal felállított melléküzemek: úgymint a benzolüzem, a kátránylepárolö- tizem és a kátrányfedőlemezgyár táp lálására használhattuk fel. Ezeket a melléküzemeket azért is állítottuk fel, hogy a fölös gázt ezek utján gazda­ságosan kihasználhassuk. — Ez a gázfölösleg azonban nem állt mindig rendelkezésre, hanem csak akkor,’ ha egyenlően jó minőségű sze­net kaptunk. Mert gyakran kapunk silány minőségű szenet, amelynek nincs megfelelő illótartalma. A múlt­ban ilyen esetben a melléküzemeket le kellett állítanunk, hogy a város szükségletét biztosíthassuk és ha még ekkor sem állíthattunk elő elég gázt _ a rossz szén folytán — olyankor még a Zsolnay-gyárat is le kellett ál­lítanunk. — Ezzel szemben a helyzet ma az, hogy a napi 30 vagon szénszükséglet helyett csak 10 vaggont kapunk, el­tekintve egy rövid átmenettől, ami­kor Forbáth Róbert miniszteri ta nácsos pár hete Pécsett járt, aki arra való tekintettel, hogy a Zsolnay-gyái elsőrendű fontosságú jóvátételi szállí­tásokat végez, annak zavartalan üze­mét mindenképpen biztosítani akarta és mivel a helyszínen győződhetett meg arról, hogy a Kokszmfl napi tiz- vagonos kontingens mellett ezt nem biztosíthatja, még további két (2) va­gon szenet engedélyezett a részükre, így is az a helyzet azonban, hogy csak napi 12 vagon, pontosabban 120 tonna szén áll szemben az elmúlt éveknek 500 tonnájával. Időközben ezt a 2 va­gon többletet ismét elvették tőlünk. — A tél beálltával azonban, ami­kor az időjárás szeles, viharosra fordul, ki leszünk téve annak, hogy gázt napokig nem tudunk szolgáltatni, mert annak a hatalmas kemencerend­szernek, mely 28 kamrából áll, csak egyharmad része van ma üzemben a napi Í0 vagon szén mellett, mig a kétharmadrésze, mivel üzemen kívül áll, az erősebb hideg folytán teljesen tönkre mehet. Hogy ez be ne követ­kezzen, a mostani redukált szénmeny- nyiséggel előállított gáz nagyrészét ezeknek a leállított kamráknak a me­legítésére kell felhasználnunk, hogy azokat megmenthessük, úgy hogy a város ellátására ilyenformán gáz egy­általán nem marad. Ezekre a szempontokra az üzemi bizottság már többször felhívta az iparügyi minisztérium figyelmét, sőt már szeptember ?-én kijelen­tettük, hogy ezen bekövetkezhető károkért felelősséget nem válla­lunk. — A legnagyobb baj az, hogy eze­ket a korlátozó rendelkezéseket az it­teni üzemi szakemberek szakvélemé­nyének ellenére hozták, ami ellen mi már többizben is óvást emeltünk Meg kell még jegyeznünk, hogy ezt a csökkentett termelést akkor körül­belül két hétre helyezték kilátásba, A Magyar Kommunista Párt kez­dettől fogva követelte a kuicshelyzet- ben lévő nagyipar államosítását. A hároméves terv egyik leglényegesebb pontja ez a követelés. Nemcsak azért követeli a Magyar Kommunista Párt a nagyipar államosítását, hogy ezzel a feketézés lehetőségét csökkentse hanem azért is, mert világszerte is merjük a nagyiparok szerepét a tn - »st lezajlott világháborúban. A fasiszta nagyiparosok szerepéről nem kell be­szélni. Németországban háborús fő- bünösként tartóztatták le őket De beszéljünk csak az úgynevezett demo­kratikus kapitalisták szerepéről ebben a háborúban. Rysakov szovjet író cik­két ismertetjük az alábbiakban a svéd semlegességről. Ez a cikk az üj Idők című folyóiratban jelent meg és fényesen bizonyítja be, hogy a tőké sek egyáltalán nem válogatósak, ha a profitról van szó. A tőkés mindenütt és mindenkor hajlandó profitálni, el •sősorban természetesen a habomban Ebben nem zavarja az sem, ha egy fasiszta háborút kell támogatnia A fontos, a profit. A svéd semlegességet mindenki fi­gyelemmel kisérte a második világ háború idején. Svédország úgy él az emberek gondolkodásában, mint az „északi demokrácia'' pillére Nézzük csak meg, hogy ennek az északi de mokráciának az urai, a svéd nagy ka pitalisták mit kerestek Hitler háború­ján. Idézzük a cikkből: „Németország Svédországból 1938- ban S millió tonna vasérce' importált. A háború elején ez a szám még nőtt 1939-ben a svéd exportőrök 9 millió tonna vasércet engedtek át ’Németor­szágba 1940-ben több mint 10 millió tonnát és körülbelül ugyanennyit 1941 - ben is 1943 első kilenc hónapjában a németek 8 millió 200 ezer tonna vas­ércet hoztak be Svédországból. Ennek az évnek az utolsó három hónapjában Svédország több vasércet szállít Hit­lernek, mint az egész 1940-es évben“ De nemcsak vasércet szállítottak a svéd nagy kapital izmus ellátta Hitlert öntöttvas, acél, cellulózé, arzén, fém anyagok, különösen golyóscsapágy készletekkel is. 1942-ben Svédországból Nemetor­azóta azonban már két hónap is eltelt és a helyzet nemhogy javult volna hanem inkább rosszabodott. A való­ság tehát az, hogy a múlt napokban a gázellátásra vonatkozóan megjelent újságcikk állításai egyáltalán nem fe­dik a valóságot, mert a fent kifejtett okok miatt a város gázellátása egyáltalában nincs biztosítva. — Tudni kell végül, hogy ezt az intézkedést, nevezetesen a szénkorlá­tozást, az iparügyi miniszter azért hozta meg, hogy a fővárosi Gázművek szénszükségletét, a mi rovásunkra. ezen a réven is biztosítsa. A valóság azonban az, hogy a mi üzemünktől elvont párvagonnyi szénmenyiség a fővárosi Gázművek napi 350 tonnás szénszükséglete mellett, ahhoz yiszo­szágba irányuló export mennvisé- ge csupán celiulozében meghalad­ta a 200 ezer tonnát, - Amint tudjuk, a cellulózét rorbanrt- anyagok gyártásához használják. A , golyóscsapágy gyártás a németek ren delkezésére állott, a repülőmoto-okhoz szolgáló golyóscsapágy termelésnek több mint 70 százalékát Németország kapta meg De nemcsak golyóscsap­ágyat. hanem jó pénzért gulvósesap- ágy előállításához szükséges felszere­lést is szállítottak Németországnak Csak 1943-ban 60 millió svéd korona értékben kapott golyóscsajiagyat Hit ier a, svéd nagy ka pit a listáktól De nem lennének a svéd nagykapita- listák nagykapitalisták, ha nem két lovon lovagoltak volna. A német gvó zelmi esélyek csökkenése idején meg kezdik a dán és a norvég elnyomott népek támogatását, természetesen jn pénzért. Dánia részéről Hansson pénz ügyminiszter tárgyalt a háború után a svéd kapitalistákkal a nyújtott tá mogatás megfizetéséről. 200 millió ko rónába kerüli Dániának a svéd támo gatás Norvégia is jelentékeny össze gekkel tartozik a svédeknek a háború utolsó szakaszában nyújtott segítsé­gért. így aztán érthető, hogy a svéd ármegállapító kormánybiztosság ada tai szerint is az 50 legfontosabb cég tiszta nyeresége 1938 évi 49 száza­lékról 1944-ig állandóan nőtt Érthető, hiszen először Németországnak szállítot­tak, hogy a németek leigázhassák Norvégiát és Dániát, később Dá­niának és Norvégiának is, hogy - küzdhessenek az elnyomók ellen A svéd nagykapitalizmus biinös a finn kalandban is. Günther svéd kül­ügyminiszter maga tanácsolta Finnor­szágnak, hogy Németország felé orien­tálódjon És amikor ez az „orientáló­dás“ megtörtént és Hitler oldalán be­leavatkoztak a háborúba a finnek Svédország hadianyagot szállított Finnországnak és több mint fél mii liárd koronával szerepelnek a finn ka landban Vasat, acélt és acéltárgya­kat, gépeket és készülékeket vittek a finneknek. Ha még ehhez a „semlegességhez” hozzászámítjuk, hogv a svédek megen­„A demokratikus nagyipar“ kulisszatitkaiból A svéd „semlegesség“ igazi arca nyitva, nem bír nagy jelentőséggel, ellenben igen sokat jelent ez a pár vagon elvont szén a mi viszonyla­tunkban, mondhatni azt is, hogy eset­leg helyrehozhatatlan károsodást je­lenthet úgy a mi üzemünkre, mint a város ipari termelésének érdekeire, nem is beszélve a magánháztartások­ról, amelyek a mai tüzelőanyag Ín­ségben nagyon is súlyosan nélkülözik a gázt. Az üzemi bizottságnak fent közölt nyilatkozatához befejezésül csak any- nyi a hozzáfűzni valónk, hogy az ille­tékes iparügyi minisztériumnak végre is be kell látni, hogy amiatt az 5—6 vagon szén miatt, amit a fővárosi Gáz­művek napi szénkontingenséből el kellene csípni, nem szabad sem a pécsi kokszüzemet, sem magát a vá­ros iparát lehetetlen helyzetbe hozni, esetleg súlyos károsodásnak kitenni, hanem addig is, amig az a kilátásba helyezett sziléziai szén a főváros ré­szére megérkezik, biztosítani kell Pécs város minimális gázellátását, (m. j.) Figyelem! Uiiaghirll orosz aRrdiia csooori remek mim- mozikban! APOLLÓBAN vasárnap-hétfőn, PARK MOZIBAN kedd-szerdán. URÁNIÁBAN csütörtök-pénteken az uiaiso dal c. nm előadásain 3. 5, 7 órakor. gedték a német katonai alakulatoknak az országon való áthaladást, továbbá, hogy a norvég és dán szabadsághar­cosokat adtak ki a Gestaponak, ami­vel a svéd külügyminisztérium együtt­működött, akkor világos képet alkot­hatunk magunknak a „demokratikus“ kapitalizmus igazi arcáról. A második világháborúból megint csak megtanulhatták a dolgozók hogy -»mig kapitalizmus van, adóig fennáll a háború veszélye, mert a háborún le­het legjobban keresni. A kapitalisták pedig mindenekelőtt keresni akarnak. Ma világszerte az újabb háború elke­rülésének problémájával foglalkoznak. A dolgozók tudják, hogy lehet elke­rülni ezt a háborút. Meg kell szüntet­ni a kapitalista nagyipart, a dolgozók kezébe kell adni, hogy ne háborús profitért, hanem az emberiség jólété­ért dolgozzanak. Akkor nem lesz há­ború Visszakapott rádióját jótállással javítja KUTAStsCZIJlKI rádiólaboratoriuma Pécs, Irgatmasok-u. 8. Telefon: 14—84 sz. VÉTEL! ELADAS! Lopkodják a körvilágítási lámpákat Af( Aranyhegyi ée Daindol vidéki köz­világítás ügyében sajnálatul kell közöl- niink, hagy ismeretlen tettesek oly nagy mértékben ^ szedik ki vagy pusztítják el a közvilágítási lámpákat, hogy a vá­rosi közüzemek amúgy is roskadozó gaadasági helyzete mellett azok pótlás* csaknem lehetetlenné vált Amikor a vá­rosi közüzemek mégis minden erejükkel arra törekednek, hogy a lehetőséghez képest közvilágítást létesítsenek arra kérik a környékbeli lakókat, hogy a köz világítási égők pusztításainak tőlük tel­hető minden erővel vessenek gátat és a tetteseket adják rendőrkézre. ÚJ DUNÁNTÚL fű nval a pacsi

Next

/
Thumbnails
Contents