Új Dunántúl, 1945. november (2. évfolyam, 244-266. szám)

1945-11-18 / 257. szám

«ír. Ifnro« István: Dr. Doktor Sailor, a forradalmár és tudós A tragikus halálhír, xueiy m«ccia>a- junkíit, kik csak ismertük úgy szí­ven talált, valóban nagyon xzorooni végét jelentette egy roppant gazdag ér igen neme életnek Dr Dnklot ^úti cl or akkm hagyott itt váratlanul ben­nünket mikor ‘‘ttékí—* tapasztalatait bölcs életének bizonyára értékes ta ntilságait velünk szabadon közölhette, a ma nagv problémáit hatalmas tudá­sával megvilágíthatta, és azt a sza­badságot. melyért úgyszólván élete végig csak harcolt, — végre önmaga is élvezhette volna. Annak a hősnek megrázó tragédiájához hasonlít halá­la aki az utolsó barrikádokon is át- verekszi magát az utolsó rohamban a leggyilkosabb tűzben is sértetlen marad de a győzelem után pár napra egv légy. vagy szunyogcsípés nyomán beálló fertőzés miatt pusztul el. Aki mindenki számára élni akart, egy os­toba véletlen miatt nem ért rá a saját életét élni Valóban érdemtelen és szomorú vég egy olyan élet számára, mint az övé volt Elvitathatatlan ugyanis, hogy dr. Doktor ''ándor, — jóllehet 25 éve visszavon» Itan élt és a politikai élet porondjáról «riünt, — annak a kornak amely még az első világháborút meg­előzően a mai világot formáló ese­ményeknek tulajdonképpen előkészí tője és bevezetője, — egyik legerede tibh és so^ak számára nagvon vonzó egyénisége volt Meggyőződése« bá­tor kiállású harcosa a szociális igaz sáuosságnak kérlelhetetlen ellensége a látsratknItúrának é« tettekkel kivé­tő erőssége a munkásmozgalomnak eg «Ivan korban, melyben értelmi­ségi de különösen oly tudós hírében álló értelmiségi részére, mint’ő volt. a szocializmus melletti nyílt kiállás csak gúnyt és megvetést, társadalom ból való kiközösítést jelentett — A szocializmus tollal ée szóval küzdő harcosának meg tudósnak lenni egv személyben abban az időben. — a magyar polgári társadalom és dzsen­tri uralom 'Hrágzásánnk delelőjén. — •egv volt a mélységes megaláztatással és önkéntes számkiveté«sel Dr Doktor Sándor egyéniségét és szellem« nagyságát mi sem jellemez heti jobban, mint az. bogv mindevvel semmit sem törődött Megvetette a nvárspolgári mentalitást, megmosó lyogta az ostobák együgyű gáncsos kodását a rágalmakat é* támadásokat melveket feléje záporoztak Az úri társaságok, a Nemzeti Castnó észre vételei é« csipkelődései nem érdekel ték ment nyílegyenesen, tántorítha tatlan meggvŐ7Ődéssel azon az nton melyet belátása szerint egyedin jár­hatót« é« amelyet részére a termé -zettudomávok. elsősorban a biológia - az ennek igazságaiban vetett mély­séges és megingathatatlan Mte miitat­*ak Egyéni helyzete, anvagi fcöriilmé «vei. _ ez sokak részére nagy tanul ság lehet még ma is. — nem tették őt szükségképpen szocialistává Nem volt ..lecsúszott egzisztencia" „mellő­zött nagyság"; jómódban rendezett anvagi viszonyok között élé ,.ur‘ lé tér«« volt bátorsága szocialistának len- ni — nem különeködésból hanem •zért, mert komoly felkészültségi! tudós volt Világszemléletének kialakításában or­vosi hivatása is kétségtelenül srere- oet játszott, és legnemesebb humá numma! telített gondolkodásmódja eb bői is állandó impulzusokat kapott de mint a szocializmusnak majd vala mennyi nagy és kimagasló alakjánál agy nála is feltűnő a természettudo mán vök iránti, foglalkozása körét messze túlhaladó nagv érdeklődé* é* az ezekben való riméividés. Szellemét navcával ragad! »/fk világossága és ádöbben. hogy I rsadnlomtudomány í* filozófia •" vtikus ködbe hurkolt anftnsai' * van természetes és ért­hető ma1.' • iaata. Észreveszi, hogy a fái ill DUNÁNTÚL szerv;!, ,tit-é, u aovényt és állati élet fejlődése, úgy egyéni kislaka­fásában, mint a öildtöriéneH idők fokozatos evolúciójában. — vés arediactiyben u íársmiaírnak fej. ítélésének gondolatát is tiiagáúan foglalja. Megerősítik tehát Marxnak sokat vi­tatott vizsgálatait, melyek más utón. a gazdasági élet jelentőségeinek ala pos tanulmányozása nyomán mondják ki, hogy a társadalmak fejlődésének egy bizonyos fokát idővel egy másik, a megelőzőnél magasabbrendü fo­kozat követi. És ez a felismerés határozza meg az­tán egy egész életre nemcsak gondol­kodását, de működését is. A megis­mert igazság, melynek többszörös bi­zonyítékát látja, nemcsak telíti forra­dalmi gondolatokkal, de az azok sze­rinti cselekvésre is sarkalja. Tudós és forradalmár egy személyben Természetesen ismét nem szükség­képpen Nagyon sok orvos és termé­szetbúvár foglalkozott fejlődéstannal és foglalkozik jelenleg is a nélkül hogy a szocializmus problémái a leg csekélyebb mértékben is érdekelnék száz és ezer szülész ismeri az ember fejlődésének csadálatos — lassú evő lucióval kezdődő és folytatódó, de a végén forradalmian drámai, revolució szerű hirtelenséggel befejeződő — el­ső folyamatát, a csira, az embrió ki alakulását és a szülészt de a marxi és lenini tanítások felé semmiféle ér deklődést nem mutatnak Sőt* A kö­zelmúltban, sajnos, annak voltunk ta nui, hogy éppen orvosok körében vnl tak nagy számban olyanok akik anya gi érdekekből. — a zsidó konkuTen sektő! való megszabadulás öoidogitó reménységében, — a náci ideológia nak lettek hangos hirdetői, tehát egy teljességgel tudománytalan, tébolyult, primitív é« barbár életszemlélet mellé állottak, tudományos felkészültségük és tájékozottságuk ellenére is. Dr Doktor Sándor egyéni kiválósága szellemi nagysága, etikai állásfoglalá sának emelkedettsége éppen abban rejlik, az emeli őt szinte széditően magasba, hogy mitsem törődve társadalmi kon- venciókkal és hatásokkal — az igazi tudomány utján tudott elin dúlni és haladni Hogy mint tudós, érezte az ezzel járó elkötelezettséget is, forradalmian harcos, tudományos meggyőződéséért szólva. írással és tel­tekkel küzdő egyéniséggé tudott len­ni, és minden megpróbáltatáson ke resztül az is maradni. Életének mindenekelőtt ezekke, vonásaival állított magának olyan ero léket, hogy az nemcsak a pécsi ás pécskörnvéki munkásság, de a magva dolgozók összességének elméjében é* szivében is kitörölhetetlenül negtna rád Szomorú elmúlásán mélyen meg­rendülve ezt az emléket még nagyobb szeretettel és kegyelettel fogjuk meg­őrizni. Pécs fényes ünnepséggel üfi meg eászabttdulásénah vés évforduló fát Néhány nap múlva egy esztendeje annak, hogy a diadalmas Vörös Hadse­reg felszabadította Pécsett a német megszállá- és a nyilas tcrroi ««lói A «áros n felszabadulás első évfordulóján űz ünnephez méltó fénnyel és disz es keretek között üli meg A megye és a váro9 vezetősége tegnap délben ez egy­ben értekezletre hívta össze a politi­kai pártok, társadalmi és kulturális egyesületek képviselőit és ezen a meg beszéléseD már nagyjából meg is álla­pították az ünnepségek sorrendjét. Ezek szerint az ünnepségek már 28-án délután kezdődnek A Széchenyi-téren tábortűz gyullad és a tábortűz mellett munU köszönetét dr. Boros István fő­ispán a szovjet városparancsnoknak a felszabadításért 29-én hajnalban meg­szólal c fcllobogó/.ot! .áru- valuvnony- ily i harangja dél< * őt« -ünnepi isten fisz- tciciek'-t Kínának az összes vallásfele­kezetek templomában, este pedig a színházban lesz díszelőadás Természe­tesen az egész város lobogódíszt ölt er­re az ünnepnapra Ugyanakkor, hogy a munkásság is kivehesse részét az örömünnepből, a város vezetősége fel­kéri az. összes üzemeket, hogy 29-én déltől munkaszünetet tartsanak. Az ünnepségek részleteire még visszaté­rünk. Sót kapnak a pécsi sertésvágók Közeledik a sertésvágások ideje s a pécsi sertésvágók legnagyobb gondja az, hogyan futnak sóhoz, mert anél kül bizony a disznótor se ér semmit. Az Uj Dunántúl munkatársa tegnap beszélgetést folytatott dr. Tama» György helyettes polgármesterrel, ak> a következő örvendetes hírt közölte: — Végre hosszas utánjárás után si­került biztosítanunk azt, hogy a pécsi serté.svágók sóhoz juthatnak Mind azok, akik vágásukat szabályszerűen bejelentik a városnál, vágásonként egy kilogramm zsír ellenében három kilo­gramm sót kaphatnak. Természetesen ez a zsír a köteles beszolgáltatási zsír­mennyiségen felül értendő. A város lakossága minden bizony­nyal nagy örömmel fogadja a helyet­tes polgármester örvendetes nyilatko­zatát, mert ez azt jelenti, hogy most már nyugodtan tehet a sertésvágásokat megkezdeni A sertésvágásokhoz a só- kiutalásokat előreláthatólag a jövő hét közepén kezdik meg. Nem sikerült a központi lókiosztó akció A földművelésügyi kormányzat az állattenyésztési egyesületek bevonásá­val megpróbált szervezni egy közpon­tilag irányított lókiosztó akciót, hogy a nagy igásfogat hiányon segítsen. Most leiratban értesítette a törvényha­tóságok vezetőit a miniszter arról, hogy az elgondolás nem járt sikerrel. Közben azonban a vármegyei állatte­nyésztési egyesülethez is rengeteg kérés futott be, amelyek az akcióban való részesedést kértek. Mivel a kezdemé­nyezés nem sikerült a kormányzat ez­úton is értesíti az érdekelteket, hogy a lókiosztást ne várják Ugyanakkot utasította a miniszter a vármegye il­letékes szerveit, hogy abban az eset­ben, ha valamilyen formában lehető­ség nyílik igás állatok szerzésére, akár a Vörös Hadseregtől ideiglenesen kihelyezett lovakból, első sorban azok­nak kel) juttatni, akik a központi ak­ció útján igényeltek lovakat. Zűrzavar a közmunkavátíság körül Mit csináljanak a nyug díjasok, akik nem kapják meg illetményüket A Kodály-estről Holnap, hétfőn délután nagy napja lesz nemcsak a Pécsi Zenekedvelők Egyesül«-' tének, hanem Pécs város közönséqéból azoknak is akik a magyar kultúrát .nép­pel és népért" eszméjében látják fejlődő­képesnek Kodály Zoltán müveiből mutatnak be néhányat városunk jónevfl művészei a Nemzeti Színházban, sőt olyat Is. ame­lyek először kerülnek hangversenyen bemutatásra. Kodály Zoltán egyiks «soknak a nagy magyar alkotó szellemeknek, akik nem elégedtek meg saját lelkűk megszólalta­tásával. hanem az egyetemes magyarság alázatos szolgálójára törekedtek. Rajtunk, akik a népi demokrácia elvét hirdetjük, múlik, hogy Kodály Zoltán ál tál magkesdatt úton továbbhaladva kö­vessük őt agy jobb. Igazabb. tisztább taljasabb magyarság hitével szívünkben A hangverseny délután 4 órakor pon­tosan kezdődik. Jegyek az idegenforgal mi hivatalban és a színház pénztáránál válthatók. Beszámolt az Uj Dunántúl arról, hogy legutóbb városi és vármegyei szakemberek bevonásával konferencia volt a vármegyén, a közmunkaváltság befizetésének szorgalmazása érdeké­ben, mert a megyében mindössze 800 ezer pengőnyi közmunkaváltsásr folyt be, holott csak a drávamenti falvak újjáépítése már 57 millió pengős se­gélyt emésztett fel, amit a közmunka- váltság alapból kellene fedezni teljes egészében Nyilván ez az értekezlet lódította előre a behajtások ügyét, azonban a behajtás, a szorgalmazás módja még mindig »ok kívánni valót hagy maga után. Megtörténik ugyanis, hogy a nemfi­zetőkhöz azelőtt való délután viszik ki a behívó cédulát, amely nap reggel munkába kellene mennie * így át- sem adhatja hivatalát, sokszor még nem is értesítheti elöljáróit. Nincs tekintet­tel pl a hivatal arra, mit csináljon az a nyugdíjas, aki nem kapja meg vagy egyáltalán, vagy idejében o nyug­díját, az az alkalmazott, aki a hónap közepén jut illetményéhez. A rendel­kezés azt mondja, mindenkinek min­denkor a hónap elseje és ötödiké kö­4 honvédelmi miniszter a léiszámapasztás szükségességéről MTI jelanti: T o m b o r Jenő honvé­delmi miniszter szombaton foglalta el hivatalát Beszédében hangsúlyozta a fegyelem szükségességét, ninety nélkül nincs alkotó munka. A fegyelmet a sze­retet jegyében óhajtja megvalósítani Közölte, hogy bizonyos létszámspadást kell végrehajtani omit a szociális szem­pontok figyelembevételével visz majd keresztül zott kell befizetnie a közmnnlcaváltsá- gát, de ugyanakkor pénzhiány miatt csak 15-én. vagy sokszor utána jut hoz­zá nyugdíjához, vagy fizetéséhez Ho­gyan fizesse be az ilyen és miből? És mennyit? Tgaz ugyan, hogy a rendelkezés a* októberi állapotokat véve figyelembe, meghatározta a megváltás alapját, 600 pengős napszámbérben, viszont elma­radt 9 rendelkezés abban az irányban, hogy a maximumot is emelje, pedig közben 100 százalékos fizetésemelés történt s a legkisebb keresetű munka- vállalónak is a napszámbér többszörö­sét kellene kifizetnie, ha ki tudná szá­mítani mekkora az összeg, aminek fi­zetésére kötelezve van. Antiszociális­nak látszik az a rendelkezés is, mely arra kötelezi a közmiikaváltságra kö­telezettel. hogy menjen fel a városhá­zára s személyesen intézze a befizetést És ha nem tud szabadulni munkahe­lyéről? És ha nincs hozzátartozója, aki helyette álldogáljon, míg sorra kerül? A város nem veti ki hivatalosan, nem csinál katasztert, amelyhez arányítva könnyebben eligazodhatna a boldogta­lan „adóalany", aki úgy hánykolódik a rendeletek örvényében, mint a bajo- roncs. Valami egyszerű, észszerű intézkedés .«•Itpne s ilyennek a kiagyalása pedig j 'ehet a? adóz.ó kötelessége, akire '■ik annyi tartozik, bogy fizessen, ha | 'ud. mmm ossziftitco ma 6 órakor a Legényegyletben. I«. esti tánciskola 26-án kezdődik. Tanórák: hétfőn pénteken e*tc íél 7-tőJ fél 10-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents