Új Dunántúl, 1945. november (2. évfolyam, 244-266. szám)

1945-11-07 / 247. szám

■^serefvrf i emberré Nehéz sora volt \ nőnek * cár-, ©re orezágben. 13— 13 órá: do'gozott a gyár ban. uyomoruaágos élt bél írt, elvkeibe* teilen feltételek im lett. Jogai nein vol­tak és állandóan reszketett, vájjon mit is hoz a holnap'-’ A* asszonyuk gyektan eltitkolták terhességüket, féltek, hogy ílbocsátjak ókét és a gép mellett szil' xk, cv-iS'va új i ott álltak a ipu cápádnál. Óriási volt a gyermek hálán- lóság. Még *2 ország központ., ban is •ioszkvában is a munkások gyermekei eh több mint (vyharntcik még az egy vés kort sem érte el. Egy harminc, egyvenéves tmmk«nä»szony már töró- ött öregaeseoiiy volt. A Szovjetfcatak»» gyökeresen meg- áltoztatta a nők helyzetét íeirzaba- írotta a nőt, megadta neki a saabsd mber tógáié a* aktív élet részesévé ette az állami és gezdtcw.gi építőmön ka «zésévé. A aacvjetoó swvbad és egyen­jogú tsnbosaé lett. A Szovjetunióba*) a nő ugyanazok.»« jogokat élvezi, mint a férfi. Nemcsak ►olitikoi egyen3ogósajjoi biztosított a eovjetkarmóny a nők számára, hanem zdaeágilag » egyenlővé tette őket a érfiakkai. A nőknek joga van bármi- yen tisztség viselésére, bármely munka .végzésére és munkáját éppúgy fizetik, rá int a férfiakét. A legutolsó választásokon. 1939-ben ’57.000 női küldöttet választottak * dol- zók, helyi járási, körzetó városi és fa- ii szovjetjeibe. A Szovjetunió kötelé­be tartozó szövetséges és autonom ./ocialista köztársaságok Legfelsőbb Ta- •.cs-ába választott női képviselők száma 480 volt. A Szovjetunió Legfelsőbb lanácsába - a Szovjetéi!«** legfelsőbb r szervébe pedig 227 t>ői képviselőt kül­dött a nép. A Szakszervezeteknek, melyek az ar- ■zág politikai éljtében óriási szerepet átszanak, mint egy tízmillió női tagja van. Már a Szovjet nép a nagy honvédelmi áborúja előtt is több mint százezer ’ői tagja volt a fogyasztási szövetkeze­ik igazgatóságainak és ellenőrző bizott­ságainak. Rendkívül tág terei nyitott a -,ők politikai ée gazdasági tevékenysé­ge számára a kollektív gazdaság. 10 000 záróra vannak női kolchoz elnökök, mgádvezetők, csoportvezetők. A asovjetnök politikai vívmányainak és egész életmódjuk átalakulásának alap­it aa, hogy a nő is * munka részesévé ▼ált. 1939-bea a Szovjetunió nssnfcéaai és hivatalnokai közül 40 százalék az ipari műk ások közül pedig 43 százalék volt nő. Némely munkaterületen — a peda­gógia és az orvostudomány területén, — túlnyomó többségben vannak a nők. A munkása ők, mint *z összes többi dolgozó ingyenes orvosi segélyben ré­szesülnek. A kórházak és gyógy intéze­tek, a szanatóriumok és pihenohátak' izé les hálózata áll rendelkezésükre. A Szovjetunióban a legnagyobb figyelem- ■nel és goiddal környezik az anyákat. Minden dolgozó asszony terhességi és szülési szabadságban részesül A mwi- <ás és hivatalnoknők 9 hétre fel van­nak mentve mukájtik alól — öt héttel szülés előtt, négy héttel után. Erre sa dóré megkapja a teljes fizetését. A szovjetitörvéay megtiltja, hogy terhes nőket elbocsássanak a munkából Az jzem, vagy hivatal igazgatósága köteles könnyű munkát adni a terhes asezonv- iák. A terhe* Aó fe! van mentve as éj­szakai munka alól tik» túlóráznia. A dolgozó nő a Szovjetunióban nyu­godtan néz a holnap elé. Jogait a Szov­jetunió Alkotmányának 122. szakasz« biztosítja, amely szerint; „A nő a Szo­cialista Szovjet Körtárs i- ágok Szövetsé­gében egyenlő jogú a férfivel, a olda­lági, állami, kultúrába, társadalmi és politikai élet minden terén. A szovjet törvény e szavaiban jogi formában van megrögzávte az, amit a szovjetnő ä szovjeturalom alatt máris elért A Szövetűn ró dolgozóját egy nagy­íil ÚJ EHJMÁMTál >-* tsaertt vonás jeJIenui: a meukafco* való 'ár I újViszony. Nem a gazda lavár*, a mim ' káltató javára dogozik hanem a saját •fíáéra Tudja, bogy mi" nyebb a munkája, annál jobb módban fog élni, annál haianureabb és gazda ;;abb lesz hazáié. Ez a tudat igazi hő- üosséget szül a munkánál. A Szovjet- unióban a munka nem kényszer hanem a „becsület, dicsőség, az erény és a hő- detség ügye“ (SstáMn). A aoociaJiata versenyben, amelyben a Szovjetunió dol­gozóinak milliói vesznek reszt a nők méltó helyet foglalnak ei Ereken a jó­ikon kívül a Szovjetb*«,! megnyitói* számukra a sziláiéul, alkotómunka útját és lehetővé tette, hogy a kultúra éa a tudás összes javaiban rétetsüljön. A főiskolai nőtanulók 'ö• -- uiinn évröi- évre nó, és már elérte e 3R5JKX)-et. — Anwr a főiskolákban tanuló nők »«ám* cári OroazoTOságban tanuló nők számát 13-arorofrwi meghaladj* és duplája «r Európa ÖBaees országaiban együttvéve tanuló női egyetemii hallgatók szarná nak. Nem caak as etomri wAnoirA bau, ha­rcán a kStépisko'ákbrsn is, a pedagó­gusele nagvrés-r«- nő. Sok női egye*érni tanár is vnm. A mérnöki és technikusi .szakma egeoneu ú j dolog volt az «nos* nő számára, de a szovjetnők ezen « té ren igen rövid idő alatt bámulatos si­kert crtek eL 1940-ben a nagyiparban Uy« JSteip&u httrént megszólalt jó néhányszor t918 előtt is, de 1918 október 25-én, a mi idő­számításunk szerint november 7-én soha nem tapasrialí erővel, ar akkori harcterek ágyútűzéu és zaján túl is hallhatóan harsogott bele a világba. Az orosz munkássá:: megmozdult. Pétervároil kitölt a forradalom, a köztársasági kormányt elkergették és a nép maga vette kezébe sorsának in­tézését, — hömpölygőit végig a hang öt világrészen és rengette meg, mint­egy óriási vulkáni kitörés az egész földiekét. Nem értették meg A „csőcselék lá­zadt Fel“ mondogatták azok akik azt hitték, hogy isten csak nekik terem­tette a világot és az öi ők kön-örökké az 6 világuk is marad. Akik. — a ja­vak birtokában és élvezetében — ab­ban a szent meggyőződésben éhek, hogy az általuk létrehozóit világrend" nemcsak a legtökéletesebb, de meg­változtathatatlan és örökkévaló is. „Pár hónapon belül! vége lesz a vörös pünkösdnek“ álhtgatták a történelem- tudósok. „Nem lehet a világot a feje- ' tejére állítani“, bizonygatták azok, akiknek vélt előkelősége és nemessé­ge mellett a korlátoltság.is társadalmi tartozékuk volt. Csak. a petrográdi, meg moszkvai prolik és vezetőik, az állati sorban élő muzsikok, az orosz bolsevisták tudták. 170.000 mérnök és technikusad do'go * mjj.g] van szó. Ők érezték ösztönösen, zott, míg a forradalom ©lőttó Oroszor- f — mert a bőrükön tajd&szlátták a régi szagban csak 2-300 mérnök és technikus- j rend nagyszerűségét, — hogy mit je- nő volt. A Szovjetunió Iparában min- (teat a forradalom, ők értették ügye­den ötödik mérnök és technikus: nő diil, mert nekik volt úgyszólván Majakovszkij: BESZÉLGETÉS LENIN ELVTÁRSSAL Elment a nap, táskájába teveu Ügyeit, gondjait, csend lesz talán. Ketten vagyunk most, Lenin meg én, Lenin, mint fénykép szobám falán. Száját harsány szó feszíti szét, bajusza mereven fölfelé néz, homloka ráncában az emberiség: I hatalmas homlok. hatalmas és*. Alatta ' sokezer ember vonul, lobogók erdeje, karok fűszálai. Loláitok, arcomon a* öröm kigyál. Jelentéssel kell most elébe állam: Lento elv-társ, hadd szólok egy páT szavat, ütem szolgálatiing, szívből csupán, Lenin elvtárs, . * tudja. ; tan mar Adunk már pokoli feladat, v égiünk eg-, másutáo. ruhát a mezítelennek. több biút a szén s az érc, «z «gye szép? De persze emellett h$dd mondom el önnek: 5 Sok még a szenny és a buta beszéd. Ért o- kfiitomónyt Majakovszkij Unin Halálának 5. évfordulóján irtó Míg átrágjuk magunk rajta, kimerülünk. Öh nélkft! sokan eltévedtek már, eaen a földön itt kürütünk­* köröskörSI ífM Sok gaseanber jáv Ni»» rá •M« «arám s irfnes peeezet, hogy bánya» vannak e csirkefogók: Kulákok, szektán :o k, részegesek. lalpnyalők és m unk a - h a lógatok W járnak ős gőgtől dagad kebelük, Töltőtoll a jelvény pompázik a mellen ... P<w«e, hogy megbirkózunk velük. De rémet nehéz a h«rc ezek eüte». Leni» éMár* ^ ■ füstös ftzemeinkben * » havas tarlókon ön itt vau velünk Az ön nevével a szivével szívünkben Emlékszünk léleksünk vetekszünk, éltin k. Elment a nap, ............. táskájába tevén ügyeit gondjait — csend lesz Ketten vagyunk most Lenin meg én, Lenin, mint fénykép „ szobám falán. Fordította: Gábor Andor. talán.. &WMVS* egvedüt helyes to: »énelem• é* társé dulomszc-mlélettik hieilékes, hogy mi­lyen adottságok és okok miatt, de ők V dink tisztában azzal, hogy a fenn- á.iö rendszer bizonyos jelanségeinek imperializmusnak, gazda-ági válságok- unk, háborúnak és az általak kivál­tott. megmozdulásoknak mi a törté­nelmi jelentősége, ő pártjuk tudta egvedtit. hogy mi ■ történelmi hiva­tása és kötelessége. Bennük talált visszhangra egyedül a történelem szava, s ők látták egyedül az akkori körülmények káoszából kivezető he­lyes ntat. Ma 28 év étén nemceek a* «rósz bolsevisták, de a világ valamennyi tájának dolgozói tudják, hogy a petro- grádi matrózok és munkások felkelé­sével a világtörténelemnek valóban ríj korszaka vpfte kezdetét,- Ma már nagyon sokan, nemcsak oroszok, illet­ve szovjet népek vannak tisztában ve­le, hogy amit ők végrehajtottak v történelmi szükségessége volt, s sötét rágalmak és a!jps hazugságok eNer.é re is látják, hoÁy ez a forradalom és ennek a for nyíl ómnak a vezérei ad­ták meg f*Meheíőségeit egy haladó- szellemfi, a legnemesebb erkölcsi tar­talommal telített az ember részére valóban emberi létet biztosító élet­forma kialakulásának. Ma, amikor 28 év távlatából, ünnepi évfordulón, egy úgyszólván száguldó tempóban végrehajtott újjáépítés, az ennek nyomában járó felemelkedés és egy példátlan erőfeszítéssel, hősi küzdelmek sorozatával nagyszeré győzelemmel befejezett háború »tán tekintünk vissza a petrográdi esemé­nyekre, látjnk csak igazán, hogy mi is azok valódi értelme é* jelentősége. Nemcsak a Szovjetunióvá lett orosz birodalomra, de az egész világra! Most lett még a történelem tudósok előtt M világos, hogy / es a forradalom nem a csőcselék lázadása, hanem a nyomorúságot, elnyomatást és szenvedéseket meg­elégelt emberi szeli cinnek legna gyobbszabású megmozdulása volt. A legnagyszerűbb történelmi cseleke­det, mely egy jobb világról való ál­modozás helyett tettekkel kereste és építette ki az utat, egy gazdaságilag, politikailag, társadalmilag rendezet­tebb és kultúráltabb világ felé, A magyar dolgozók jelentékeny tömegei is kezdenek már tisztán látni és nemcsak hallják, de értik is a tör­ténelemnek az egész Földet ismét vé gigdübörgő szavát. Rájöttek, hogy b* mint ledegradáltak és kizsákmányol tak eddig nem is voltak „történelmi osztály“, a magyar történelmet ők Fogják csinálni. Nem azoknak, akik 'az ő verejtékükből kovácsolták össze oraságukat, hanem saját maguknak. Tudjak — és ez a felismerés a 28 év ■ lőtti forradalom rájuk nézve legfon­tosabb tanulsága, — hogy sorsuknak alakítása kizárólag az ő kéziikbe van letéve, hogy egyedül csak ők a leté­teményesei a magyar sors jobbrafor- d üld sónak. A magyar történelemnek ezekben a nehéz napjaiban minél többen ügyelnek fel erre, minél többen értik meg a történelem hívó és figyelmez­tető szavát, annál hamaroeabban lesz vége nyomorúságának és annál ha­marabb válhatnak valósággá a demo­krácia programmjáuak ígéretei. Jugoszláv fíg^apiréRc is fanulmányostáte m pesti választásokat MTI jelenti: Vasárnap reggel Belgrád­itól 4 jugoszláv újságíró érkezett Buda­pestre, hogy a helyszínen benyomásokat szerezzen a magyar választások lefolyá­sáról. A jugoszláv hírlapírók vasárnap a budapesti választásokat tanulmányozták, hétfőn délelőtt Kállai Gyula miniszterel­nökségi államtitkárt látogatták meg.

Next

/
Thumbnails
Contents