Új Dunántúl, 1945. október (2. évfolyam, 219-243. szám)

1945-10-21 / 235. szám

»Nem *«5x9nk továbbra Is türó-cxcnvedök“ Asszonyok as urnánál A badaoesfi vűlaeríáíokat a nők dön­tötték “1 Éppen ezért rendkívül fontos, hoj v akkor, Miikor évek re mégha táró zóan döntenek a sorsunk felett, mi, ön­tudatra ébredt asszonyok is meg vilá­gi uk asszony társaink előtt régi és je­lenlegi szerep üti két. Má, amikor asszo nvok ts beleszólnak és bele fognak szólni, az ország ügyeinek irányításé h*. kézzelfogható igazság, hogy e* a történelem sorén először adatott meg. kiéri eddig stábad volt nekünk, asszo ily oknak dolgozni, tűrni, a jóformán semmit úgy beosztani, hogy családunk kai együtt eheti no pusztuljunk, — «zabád rojt éji-nappallá téve, szánktól elvont falatokkal erőssé, naggyá nevel ni gyermekeinket, hogy aztán a gépek gvárak kisajtolják csontjaikból a velői »agy a tárnák mélye lelopj* arcukról » róassót. És nem szólhattunk akkor sem. Ha egy szép napon, a Mi szép. nagy fiunkat, — akire a nehéz órák two azt mod tűk: „Ez fog engem él­té r;ani, ez ad nekem öregségemre egy falst kenyeret" — el vitték idegen ér­lek-kért, hamis jelszavakkal meghalni Még bevés kívánságunk volt! De ezek v in teljesülhettek. Szó nélkül tűrnünk kdjett, hogy férjünket, aki jóban rosszban velünk volt, egyszerűen elve­gyék, idegen földre parancsolják és Vagy nyófflömltaf) adják viasza, vagy sehögyse, És szó nélkül tudomásul ve hettUL hogy özvegyekké leltünk, gyér »ekeink pedig árvákká Mi, asszonyok minderre jók voltunk De arra már tiéfn voltunk jók, hogy Megkérdezzék lő lünk, — mit szólunk miu deli lie*, mi b véleményitnk és hogyan tudnánk jobbá tenni életünket. Arra érettek voltunk hogy emberfeletti fájdalmak»! éljünk át csak arra nem, hogy vaját sorsunk irányításába mi is beleszóljunk Sokszor éreztük. Hogy ..nem megy nem mehet tovább!" De az elnyomá- mindig továbblökte a kínlódás széki- rét A toros Hadsereg győzelme azon ban egyszerre véget vetett mindennek 5 ha még parinak, akik semmit nem ■tettek észre, akik azt kérdezik meny nyírrel jobb most, mint ’régen volt erokmtk azt ajánljuk, hogy nézzenek egy kicsit a dolgok mélyére. Kik miatt ▼agyunk ebben a helyzetben, kiknek köszönhetjük a nyomoré-águnkat, azt, hogy hat éven keresztül fosztogattak bennünket, hogy kevesebb a keoyéríej adag? Kik csináltak azt, hogy a tér meloények 60%-át a németeknek. 20%-it pedig az. olaszoknak küldték s a hazai fogyasztás számára csupán r>0% ot hagytak? Azok. akik örökke h itafiságrol papoltuk s közben úgy kifosztották az országot, ahogyan egy idegen, nép sem tudhl volna kifosztani S amikor elmenekültek csak a malom­követ meg a parazsat nem vitték el jó „magyar“ uraink szedett-vedelt S/álasi bandájukkal. Természetesen nehéz az életünk. De figyelembe kell vennünk azt hogy most mar bennünket is embereknek tar­tanak, nemcsak lűtö-bármok vagyunk, hanem meg It kérdeznek bennünket vé íemcvyvnk felöl Pártunk kiadta a jel .szót: Helyet a nőknek a közéletben' Harcolt azért, hogv a nőknek egyenlő munkáé rt egyenlő bért adjanak a fér i'okéval Ez rua már törvényerőre ; lelkedett. Láthatjuk a koliektív-szer- rórlést kbétt. Egyenlő jogaink vannak a férfiakkal Üzemekben, tanácsokban estüLetekben, mindenütt Aztán van még egy könnyebbségünk. A múltban úgy láttuk, hogy ez mái ölökké ígv marad, örökké csak nyomot, küzdés a/ élétünk. Ha most «zéjjclnézünk, azt látjuk, hogy biztató a láthatár. Hisz- szük, — sőt továbbmenve — tudjuk bogy van ebből a nyomorúságból kiút megszakad a nélkülözések ideje Tudjuk pedig ezeket mindazért meri bízunk az erőnkben. Eddig is mi, dől gőzök voltunk kútforrása minden bó «óglMslt, de Mert nem mi irányítottunk másfélé »ent az áldás. Ennek egyszer s nriödetikörra vége. Dolgozni akarunk IT! ÚJ OÜWÁMTÚl termeim akarnunk, de fl+emí h »kér­jük munkánk gyiicubicsét! Itt az atka lom, amikér rzaoaialainkkal orsstacág- hitunk minden kínért, minden sztnoe déaért. Itt a* első nagy alkalom, hagy bebizonyítsuk, élni hidunk a szebadsá gunkkal s meg is tudjuk tártani azt a saját számunkra! Nem kell attól félni, hagy esetleg jön egy másik áramlat s aztán mi lesz velünk? Nem kell félni mert a műnk áttörne gák. a dolgozók százezrei bizonyították be a pesti na I asz fásokon is, hogy mi vagyunk és tnaradunk. Vannak sokan, akik szerel nék az igazság győzelmét késleltetni* 1 Ezért legyen hosszú a gléda legyenek zártak a sorok! Mi, asszonyok is. mu tassuk meg. hogy még tudjuk akadó lyozni á reakció előretörését és hozzá járulunk jobb életünk kialakulásánál megteremtéséhez. Nem fltSHed-e me? magad flam? A boldogabb jövő kialakításában férfiak küzdelmének ma csak • nő faladat* lehet nehezebb. Neki ott kell állási» az alkotók mellett, kezében lázmérővel. Politikai csaták Idejében az iránytűvel. Pedig nemrég még ba lálraváJtan remegett a »esszémen t férfiért, gyermekért nyomorogni ta­nait a rosszúifizető élei iskolájában, dolgozott férfimódra és meg nem saé- dülten, hősiesen őrködött az elárvult tűzhely felett. Ez a gyengeségébe« így harcolfti tü­dő nő most sem pihenhet. Küzdőtérre f-ltll lépnie. Nem maradhat közömbös innak felismerésétől, ami otthonának családjának, öuutagának életét 'oala kit ja Nem ia sóhajtozhat elraerengőri visszafelé, a múltba, mert siető lép­tekkel jön feléje a jövő. Mert ne higyjék, csak a múlt volt a jó s a békeidők a szépek Amit! Szép volt vagy jó akkor, a jövőben is az marad A szegénységtől sápadt orvák RuzSits Józsefné rá rózsákat varázsolni, az elesetteket A szovje küldöttség hivatalosan is részívesz a québeci élelmezési tan ícskozásokoo A tónőóni rádió közlése szerint a Quebeckbeo tartózkodó szőriét delegáció vezetője bejelentette, hogy hivatalós megbízás alapján az értekezlet alapszabá­lyait aláírja és a küldöttség hivatalos minőségben vesz részt a tanácskozó sókon pJeaticut tfj.tyUÁwzC*stL csőménpnek LQétk&ziU Itodáiy 7-ott-át*: }tU$sa dccvisénck mai ctsa nyilvános UmuiMia Liszt Missa Sollemoise éta, melyet 1956 ban és 1958 kettős szentéveben ad­tak elő pazar fénnyel a pécsi Dóm-té­ren, kétségtelen, hogy Kodály Zoltái Missa Brevise lesz a legjelentősebb egv házzenei esemény, melyet, ma a 9 óra- nagymisén premierben fog bemutatni ; pécsi Székesegyház Énekiskola kórusa Kodály Zoltán a feleségének, s hőse rés inspirátrixének dedikálta ezt a mi­iéjét. Egy zenitjén álló zseni mfivésze- 'ének férgété.ges ereje zúg a szédületes :kkordokban, a csillagokba vesző fen séges melódiákban és a kor kélctességében. Amint az Kvrie eleison komoly aps oárbes/édc a Cliristének iivózó kibontakozó fényzuliataga, majd ,i Crrdónak megrendítő állomásai: a megtestesülés éhítatos bája. a passió diszonaheiáí, a feltámadás dübörgő földrengése, a mennybemenetelkor dia halmos Krisztus ruhájának lobOKiísa, a felhők játéka, az ölök élet réndíthétét Imi hite, a Sanctus és Benedietus ho- zSaftmlínsk égbe törő villogása szinte misztikus dicsfénnyel vonják be a vi iághírö művész szép férfias fejét, őszbe- esavarodó fürtjeit s ennek a feszültén figyelő arcnak új élet mutatják be pú >-ötÍHn plaszticitással és a halhatatlá- uok. az egyházi zene legkiválóbbjai közé. Egy titáni, magyar művészietek zen •/ő őserejéből zuhognak fel a melódiák s emelkednek az áhítat szárnyain sej telmés mftgasságokba. szinte egekc érve. Amint ött ülünk a próbán s fel viharzik a polyphonia A szólama, Liszt Missa Sollémnisánek reminiszcenciái jutnak eszünkbe: a legnagyobbak ön- Vényteleti találkozása ez. Az akkordok fensége a modulációk szövése a magva: uépdal kvintjének szeretete: tipikusan Kodály zené ez: zseniális és magyar. A reprodukció úgylátszik tökéletes Legalább is ezt mondta a Mester tekin­tete. amikor Maye: Ferenc énekiskolai igazgató, a karvezetés kiváló művésze feléje fordul. Mayer mesteri vezetése, alapos tudása, fegyelmezettsége komoly biztosíték * megjelenítés sikeréhez még ■gy Kodály zsenijéhez is. Bizonyltja az a tény, hogy Kodály rábízta gyönyörű művét. Mint karnagy az énekkar fel­iétien ura. Szemben ülni a Mesterre' és a Karnaggyal külön tanulmánv. ML' nz utóbbién rajta vibrál, zeng. esd, ti- lai'z.'k és mosolyog <i Kodály-uiu/siku mindéit csodálatos szépsége. Pedig hal- lettan feladatra vállalkozott. Az Ének- skola begyakorlott növendéke' közül, ikik diadallal járták meg a felvidéki itat, s akinek tapsolt Budapest a Zene­művészeti Főiskola nagytermében, so­kan hiányoznak, a háború elsodovta Őket. S hogy ez a 1? begyakorlott fiú mit teljesít mégis, azt legjobban kife­jezi a Mester hőn szeietett nejé, aki el "an Mtgárltntva. n pozíció tö­A világhírű mű vés/házaspár nem énekískobi hiába Hintette k első látogatná' al a a Mester is ’öbb in ifit félszá zudos notfVRzeru iOnei lelkünkre ­nltlUr ■i Vis'-Zíitrk intő r>écsi Szőkeségy­-fiú esdeklő házi 'jiekiskn! át. mini európain rű egy­relszivarvá hózzenci uitézménvt. Iiiik/ké örömmel a Mecsek festői grandiózus őszi Péis városa pedig eszi tudomásul, hogv 'da Iá h a természet «»lupájában egv időre meleg otthont nyiijthat a mai magyar zene élő leg­nagyobb tréniiuszának, KodáJv Zoltán nnk. akit — ha szabad remélnünk — i Mecsek csodálatos varázsa tovább' okolásokra inspirál. fiadnál Antal a Mindszentek templom karnagya. felemelni csak a jóság dicsérete mi- rad a jövőbe» is. Ami pedig szép vóH, w úgyis átmenti a női lélek, A hagyományt, m imádságot, a d«H, • színt. Ezeket nem veszi el tőle még * politika sem. Ezek jó kötőanyagok * jövő útépítésében. Nem kapaszkodhat azonban göreiö sen a ma asszonya a múlt szám Ulan kinövéséhez, sallangjához, aWítéleté- hez csak azért, mert az ezeréves. Hi­szen mig 6 vissza néz, addig gyerme­kének fogékony viaszlemez lelkére a* elkövetkező új ezerév most veszi fel a legtisztább dalt, sseme most fogja fej á legdúsflbb színeket. Elképzelik a múltba merengő ##*- szunyok, hogy lesz elég idejük Is erejűk bezárni az ajtókat, ablakokat b beragyogó napsugarak elől? Lelán- cofbatják a gondolatot, megállapíthat­ják az időt és a felismerést azok előtt, akikkel már jön szembe az új élet? Szinte lehetetlen, bogy épe« az anya ne látná boldogan családját gyerme­két az érvényesülés és jóbb életkö­rülmények útján. Né» azért áldozott annyi nő és anya, hogy kifelejthes­sék, mint a Múltban törvények és ren- deletek tárából a nó és családvédel­met. Csak emlékezzenek, sókezer egyesület, szervezet, alapítvány é* szövetségből hány szolgálta a nép és a szegények ügyét? Hogy iskolában, állásban csak harmadrangú feltétel volt a tehetség. Hogy csak adni lehe­tett, de követelni nem volt szabad. Hogy a női munkái alig becsülték többre egy jó cseléd teljesítményénél­Háborús áldozatvállalások ntá* moet érkezett el s nő feladatteljesí­tésének legnehezebb részéhez, M»s< fog észrevétlenül bekövetkezni, Ha nem áf) gyermeke melté megértő» Mert hiába beszél már az anya gyer­mekének régi dicsőségekről. Az eon dolatban már a mélybe süllyedt, hi­dakat építi. Tehát nem jó a sugalmaz«*, hogv s múlt az egyetlen menedékhely, re­ménység s hogy ide kell visszavezetni a nőt, az anyát s azon keresztül az ifjú nemzedéket Majdnem olya.n ez, mint visszanézésre kényszeríteni a rohanó gyermeket. Meddő kísérlet • tenger felé siető folyót visszaparan­csolni medrébe, mikor az egy örök, nagy cél felé törekszik, feláldozva vízcsepp életét gazdagítani a hajókat hordozó tengert. így kellene feláldoznia anyának ön­magukat, hogy emlékeik, elveik, el­képzeléseik ne legyenek folyíono« Figyelmeztető ntánakinltások • siető f jóság nyomában. Hiszen így félő, hogv az állandó visszatekintéstől egy­szer csak megbotlik és elesik a g»cr- mek. Az így örök sebet kapóit gyer­mek pedig mér nem tud hálás lenni a Sebkötöző anvai szerétéiért sem ha­nem majd vádol. Hogy ilven rosszul egyengették és világftotfák ki ar. út­ját. Akkor már késő lesz, bogy a gyer­mek elé gurult anyai szív megkér- nézze; »nem-e ütötted meg magad fiam?“ Sándorné Géczy Magda­November végéig ki kell javítani ■ háborúban megrongált építelek tetőzetét A vi-rós polgármestere a 28260 1945. U. iM. számú rendelet alapján felhívja a háborús események következtében megrongálódott épületek tulajdonosait, illetve kezelőit, hogy a megrongálódott épületek tetőzetét 1945 évi november hó 31-ig állítsák helyre. Az ú iáépítési miniszter a megrongá­lódott épületekre vonatkozólag 20 négy­zetméternyi, vágy ennél nagyobb terü­letű retökár esetén a helyreállítás cél­jára kölcsönt biztosftott. Hit«! igényel­hető á már elvégzett, vagy a folyamat­ban lévő munkálatok költségeinek fede­i csóré is. A* érdekeit mgátlan tulajdonosok és épületgondnokok e hirdetmény megje­lenését követő 8 napon belül kötelesek «z I. fokú építésügyi hotósáBtiál (vá­rosház II! em. lló st.) írásban nvi!*( vágy annál nagyobb felületű megrongá­lódott tetőzete az említett hitei igény- bevételével, vagy anélkül kiváltják-« helyreállítani. A nyilatkozatnak tiarr«.- maznía kell az épület megjelölését utca és házszám szemnt, a tulajdonos nevét és lakcímét, a tetőzet károsodása« négyzetméterekben, a?, ezt megállapító sz-mkiparos, vagy mérnök nevét és lak­címét, valamint a szükségeit anyag mennyiségét és minőségét. A bejelentési kötelezettség a suit helyreállított 2U négyzetméternél na­gyobb területű tetőkárakm is vonat­kozik. / A he jelentés elmulasztása kihágás • A hiteligénylés módját és feltételei« a 28 260/1945. U. M. számú rendelet' (megjelent a Magyar Közlöny 1945. á»­az előbbi arca, mint • márványszobor, kőim arról, hogy 20 négyzetméternyi, folyama 130. számában) tartalma*».

Next

/
Thumbnails
Contents