Új Dunántúl, 1945. október (2. évfolyam, 219-243. szám)

1945-10-07 / 223. szám

A* egyetemi kori szervesetek feladatairól •okon MeáMdaek. A nagyközönség, á* Mffa ■ diákság men helyesen tájé­it zódott réssé is sokszor bizalmatlan. Ügy érzik, hogy a régi bajtársi egye­sületeket akarják visszaállítani, ahol •a fő program as evéa-ivás, tánc, ítinte- tés a tanárok ellen, a szünetek önké­nyes meghosszabbítása és esetleg alka­ton) adtán antiszemita tüntetés. Elis­merjük, hogy ezeknek a kétkedőknek joguk van arra, ha sötét szemüveggel nézik az eseményeket. Hiszen elkép­zelhetetlen lenne, hogy az egyeteme­ken 25 éven át dívott szellemet egy balatoolellei konferenciával meg lehet változtatni, vagy akár a legjobb szán­dékú kari szervezettel. Mindezek a lé­pések és légióként az egyetemi hall­gatók igazolása azonban nem megve­tendő eszközök az egyetemi hallgató­ság demokratizálására. Legtöbbet kell természetesen várnunk az egyetemi hallgatóságnak a munkások és parasz- :ok fiaival való felfrissítésétől. Ez azonban sajnos és érthetetlen módon nincs még eléggé megkönnyítve, így iehát szükséges, hogy az egyetemi if­júság megtegye mind azt, ami a jelen­legi helyzetben lehetséges számára: alakítsa meg az autonóm kari szerve­zeteit és hajtsa végre ezeknek a mnn- katervét De, kát mi is a kari szervezetek célja? A lellei konferencián az erről kialakult véleményeket a követezők­ben foglalhatnánk össze: gazdasági ér­dekvédelem, tudományos munka és a demokratikus önnevelés. Lássuk köze­lebbről ezeket a célokat A gazdasági érdekvédelem jelenti azt hogy az egyetemi és főiskolai ifjú­ság, habár nem áll a munkaadó—mun­kás viszonyban, sem pedig nem bér- rabszolga, mindamellett tudja, hogy saját sorsán csak saját maga segíthet. Sok-sok tennivaló vár ránk. Ezek egy. részt országos jelentőségűek, pL a tan­díj kérdések. A kari szervezetek köz­ponti intézőbizottsága s téren máris eredményre tekinthet vissza: sikerült meggátolni a tandíjnak tízszeresre való felemelését és viasza vonatni az erről megjelent rendeletet De azért itt is van tennivaló, sőt a tandíj-probléma alapos megoldása ezután fog követ­kezni a progresszív tandíj elve alap­ján. Ugyancsak országos jelentőségű az ösztöndíj-kérdés megoldása, a tan- könyvkiadás államosítása és a tan­könyveknek a kereskedelmi forgalom­ból való kivonása, a diákok részére különösen tanulmányi célokra vasúti kedvezmények kiharcolása, diákszállók létesítésé stb. Helyi viszonyokkal kell azonban számolnunk, amikor felvetjük a kollégiumok és menzák kérdését. Nem szabad a diákságnak ezeket az ügyeket csupán az „öregek“-re bíznia, íanem különösen a mai körülmények között saját magának kell a lehetősé­geket kikutatnia és kiharcolnia. Pé­csett e téren már történtek és történ­nek is a kari szervezetek részéről lé­pések. / Tudományos munkát mozdítanák elő i kari szervezetek keretén belül a tu- lományos szakosztályok« Ezek elő­adásain számolnának be az egyetemi ‘lallgatők saját külön, munkásságuk­ról és kutatásaikról. Ugyancsak a -i/.jkosztálynkban kellene megvitatni adatok, tapasztalatok és komoly mun­ka alapján, mik lennének felsőoktatá­sunk reformjának fő vonásai, annál is inkább, mert a balatonlellei kon­ferencia elhatározta, hogy november folyamán összehív egy ankétot, melyen a felsőoktatás reformját, tanárok, peda­gógusok, politikusok és diákok fogják megvitatni Erre'felelőséggel kell fel­készülnie minden egyetemnek. A demokratikus nevelésnek is meg kell minél hamarabb indulnia önma­gából az ifjúságból. Ezen a téren a teendők szinte beláthatatlanok. Tekin­tett nélkül az egyes karok szakosított «voltára, minden hallgatónak szükséges megismerkedni a demokrácia elemei­vel? történetével, feladataival, problé­máival, a magyar demokráciával, a van-e Magyarországon demokrácia fs] ÚJ DUNÁNTÚL vagy nincs? kérdésével. Az egyetemi hallgatók nagyobb résre az új, demo- kratikus választójog értelmében sza vazni fog, széksüges tehát, hogy a he­gyes tájékozódást megkaphassa. Íme, ezzel a programmal lép fel a kari szervezet és e célok érdekében követeli az egységet, mert ezt a'nagy feladatét csak egységben oldhatja meg. Ezek a mi szorosan vett problémáink és a kari szervezet célja e három kér­dés megoldása. Major Sándor. Holnap kezdődik az élelmezési tanfolyam Október 8-án, hétfőn délután 5 óra­kor nyílik meg a város szociális ügy­osztály által rendezendő élelmezési tanfolyam. A tanfolyam vezetője kéri mindazokat az asszonyokat és leányo­kat, akik a tanfolyamra már beirat­koztak, vagy beiratkozni akarnak, hogy hétfőn délután a jelzett időpont­ban feltétlenül jelenjenek meg Xavér - utca 10. szám alatt, — a város kony­hájában. A tanfolyam résztvevőinek hetemként egyszer, a délutáni órákban lesz alkalmuk elsajátítani mindazoka' a praktikus dolgokat, amelyekre a háború utáni gazdasági viszonyok kö­vetkeztében minden háziasszonynak elengedhetetlenül szüksége van. A tanfolyan tananyagában szerepel töb­bek között az élesztő-készítés módja ig, — és egyéb más olyan probléma, amelyeknek megoldása feltétlenül könnyebbséget jelent a háztartások számára. j Hogyan lehet igényelni a nemzeti gondozottságot? Jelentette már az Uj Dunántúl, hogy a vármegyeházán megalakult a Nem­zeti Gondozó Bizottság, amely a fa­sizmus elleni küzdelemben vértanúha­lált haltak hozzátartozóiról akar in­tézményesen gondoskodni A kérdés már most az kik és hogyan szerezhe­tik meg az igényjogosultságot a „nem­zeti gondozottságra“. A kérdést a kormány rendeletekkel szabályozta. Ezek értelmében mind­azoknak a személyeknek a hozzátar- tózói, akik a fasiszta törekvésekkel szemben kialakult nemzeti ellenállási mozgalomban való részvételük követ­keztében 1944. március 19-e, vagy fa­siszta ellenes magatartásuk következ­tében 1941. április i-után vesztették életüket, nemzeti gondozottaknak te­kintendők. Nem vonatkozik a rendel­kezés azokra, akik kizárólag faji okok következtében vesztették életüket Az igényjogosultak sorrendje feleség, gyermek, szülő, nagyszülő, eltartott. Mindazok, akikre megáll a két fel­tétel, kérvényt nyújthatnak be az il­letékes nemzeti gondozó bizottságnál, az igényjogosultság, illetve a gondo­zási díj megállapítása érdekében. Fon­tos rendelkezés, hogy az igényjogosul- ságot kérő beadványhoz csatolni kell a szükséges iratokat: anyakönyvi ki­vonat, helyhatósági bizonyítvány, nyi­latkozat, illetőleg be kell jelenteni azokat a tanukat, akik igazolhatják a gondozottség alapfeltételét, a vérta­núhalált A kérvényeket legkésőbb 1946. december 51-ig lehet beadni Ba- ranyavármegvei Nemzeti Gondozó Bi­zottság, Pécs Vármegyeháza címre kell küldeni. i ........ Ho rmonnál 7-től össztánc a NÖEOYL.ETBEN. SUII[16, ROMB '. STEPP TftlIÍTÁS í. hó 10-én szerdán kezdődik. — A bábszínház ma, vasárnap d. u. 4 órakor előadást tart. Jegyek elővétel­ben d r W 12-ig a Pedagógusok Szak- szerv, ,i.iben, kardos Kálmán utca 5 válthatók. s* HÍREK — Elismerés a vármegyei rendőrség­nek. Farkas Ferenc pécsi lakoa hálás köszönetét tolmácsolja a Vármegyei Rendőrségnek azért a fáradhatatlan és eredményes munkáért amellyel még a tavasz folyamén présházába betört tette­seket sikerült kinyomozni és kézrekerí- teni. „Polgártársaki — mondja Farkas Ferenc köszönőlevelében — ha a demo­kratikus Magyarországban ilyen rend­őrség őrködik, akkor bizton számítha­tunk arra, hogy a régi reakcióban nevel­kedett bűnözök hamarosan eltűnnek.“ — A Pécsi Földigénylő Bizottság felhívja a házhelyigénylőket hogy az esedékes 100 P-s részleteket 3 napon belül haladéktalanul fizessék le, mert. ellenkező esetben a házbeiyigénylé- süktől elesnek. — Az orosz, angol, francia nyelvtan­folyam a pedagógus szakszervezet ren­dezésében folyó hó 8-án indul részletes órarend a zárda főbejáratánál megte­kinthető. — Kettős eljegyzés. Nagy Irén Má­ria Péc*, Dr. Bartoi Károly Brnkipest, P i 1 f a y Olga áJl, tamtóuó Pécs,*NT agy Sándor oki erdész Pécs jegyesek. Min­den leülöm értesítés helyett — Esküvő. Cservenka Rózsik* és Sánta József október hó 6-án tar­tották esküvőtöket. (Minden külön érte­sítés helyett.) — Eljegyzés Kirehknopf Giziké és Cservenka István október 6-án tartották eljegyzésüket. (Minden külön értesítés helyett) IRODALOM Mindenki szolgája Ztodúayi Oszkár könyv* A felszabadulás óta, különösei) a fővárosban valósággal özönével je­lenned meg a különböző háborús visszaemlékezések, elsősorban a de­portált és munkaszolgálatos életből vett riport-regények. Kétségtelen, hogy a munkaszolgálatosok és depor­táltak szenvedései joggal foglalhatják el helyüket az elmúlt esztendők kul- túrtörénelmének legelső szégyen lap­lapjain. Ezek az Írások annyi szen­vedésről, annyi raffinált kínzásról és az emberi gonoszságnak olyan mély­ségeiről adnak képet aminek létezé­séről a kereszt horgassá és nyilassá torzulása előtt sejtelmünk sem volt. De talán éppen a borzalmaknak ez a mindent eldöntő adata teszi végül is egyhangúvá, unottá ezeket a könyve­ket, amelyeknek semmi más mondani­valójuk nincs, mint a Kínok Kertjé­nek modern millióben való folytonos ismétlése. Zsadányi Oszkár könyvének talán legnagyobb érdeme az, hogy az uk­rajnai munkaszolgálat szenvedéseiben és azon túl az egyetemes jajkiáltás­nál többet is meghallott. Ha szemét el is önti a fájdalom könnyei, de lá­tását elhományosítani nem tudják és az igazi riporter mindig éles tekinte­tével nézi saját szenvedésein keresz­tül is a dolgok egyetemes összefüg­géseit. Nem gyűlöl vakon mindenkit, aki ütött és nem bálványoz mindenkit, akit ütöttek, ha bár minden ütés, amit társai kaptak, neki magának is fáj. De tisztán leszegezi, hogy a szadista keretlegények“ közül is csak kevés volt valójában szadista, a legtöbbjük vagy a vad propagandától elvakított szerencsétlen ember, vagy felsőbb parancsból kegyetlenné kényszerített ember volt. Külön érdeme a könyvnek az a min­den szenvedésen átcsillanó humor, amely nemcsak változatossá teszi a komor színeket, de ahhoz is nagyban hozzájárul, hogy a könvvet minden fáradtság nélkül, mondhatnánk egy. huzamban is végig lehet olvasni. Mindent egybevéve, a „Mindenki '/.olgája‘‘ az eddig megjelent magyar háborús visszaemlékezés-irodalom egyik legsikerültebb alkotásának tart­juk. bőrfesték, bőrfeketftő, bódpőlakk, Trioftx ra­gasztó, talpimpregnáló, békebeli rnhafesték, étszóda, citrompótló, kályba- ezüstőző, hajolaj, ke­rékpárolaj, radír, szere- esen tnss, pecsétviasz, poloskavész-tetfivész. (Mseiei es eereMü a Hin szánná? FßDOR H1EGM Pécs, Gróf Benyovszky Móric-«. 3. Tel: 28-20. — Mestervizsga előkészítő tanfolyam. Október 11-éu, csütörtökön déiután 4 órakor a pécsi ipartestületnéí mester- vizsga előkészítő tanfolyam kezdődik. — Faiparosok figyelmébe. A fával foglalkozó iparosok faigény léseiket « pécsi Ipartestületnél bejelenteni kötele­sek. — A nőisznbóiparosok szakcsoportja f. hó 8-án, hétfőn d. a. 5 órakor az Ipartestületen fontos ügyben taggyű­lést tart Minden tag okvetlen jelen­jenek meg. — Talált bőrönd. Folyó hó 3-án a fő­pályaudvaron az egyik veszteglő kocsi­ban egy bőröndöt találtak Igazolt tulaj­donosa a rendőrségen a III. em. 4 s*. szobában átveheti. — Szettert Károly, Pécsbányatelept-út 13/1. sz. alatti lakos nevére szóló rádió- engedély elveszett Az illető kéri a be­csületes megtalálót, hogy a számára ér­téktelen okiratot a Nemzeti Bizottság hivatalában, Városháza, II. emelet 60. sz. alatt szíveskedjenek leadni. — Az Első Magyar Általános Bizto­sító Társaság felkéri t. ügyfeleit hogy esedékes biztosítási dijaikat Pécs Király utca 15. sz. alatti pénztáránál szívesked­jenek befizetni, mert munkatorlódás miatt pénzbeszedöt nem küldhetünk. Vidéki feleink az 1239. sz. csekken utal­hatják át díjaikat, melyre pécsi ügy­feleink is fizethetnek. "nmjjTiTfifiin nwnr «Ttrrar«"'»»-! ju juh «ifgMqgKBKWMi — Ügyvédi hír. Dr. Szabó László, szentlörinci ügyvéd hadifogságból haza­érkezett és ügyvédi gyakorlatát «mét megkezdette. — A pedagógusok szabad szakszerve­zete által rendezett esti kereskedelmi tanfolyam kezdete 'október B-án, hétfőn délután 5 órakor lesz a Ciszterci gim­náziumban, n. e. 92. sz. sezobában. — Megalakult a JPécsi Medikus Kör“. A magyar Erzsébet-Tudomány- egyetem orvostanhallgatói megalakí­tották a Medikus Kört E ténnyel »* Egyetem mindhárom pécsi karán be­fejeződött az ifjúság egyesületbe tömörülése, hogv megkedődhessen * hallgatóság szociális és szélesebbkor ű tudományos fejlődésének elősegítése A Pécsi Medikus Kör tagjai titkos szavazással a következő tisztikart vá­lasztották: ifjúsági elnök Szilágy* László, ügyvezető titkár Horváth M*- hály, külügyi- és sajtó bizottság veze­tője Várbíró Béla, szociális bizottság vezetője Kerekes Károly, tudományod szakosztály vezetője Flerkő Béla, kul­turális szakosztály és művészeti al­osztály vezetője Kis Bagoly Rezső, jegyző Debreceni Laura, pénztár'** Vigh József, áll imány vezető Ma;o* Sándor, sport aloszély vezetője Gáti** Emil szórakoztató alosztály vezetője Szabó Zsolt, évfoivamképviseiők Ágo* tan Irén, Arató Miklós, Mód László, Nagy Dezső, Rozs István, Gvuró Béla éa Marton Elemér.

Next

/
Thumbnails
Contents