Új Dunántúl, 1945. október (2. évfolyam, 219-243. szám)

1945-10-31 / 243. szám

Hi I@sz a rádiókkal? Ä füi|áiiipfthaté tyfajtíonosok visszakapják készülékeiket, a többi készüléket a volt rádióelőfizetök közt kisorsolják Köztudomású, hogy a megszálló csapatparancsnokság jóvoltából köze. 13<V,“J rádió kerül a közeljövőben Pé­cseit kiosztásra. A város vezetősége a pártok és a tör'éuyhatósági bizottság kiküldöttei­nek bevonásával bizottságot hivott éleire, amely bizottságra hárult a fel­adat és felelősség, hogy a szétosztás­ra váró rádiók sorsáról a lehető leg- igazrágosabban döntsön A bizottság egyhangúan arra az álláspontra helyezkedett, bogy a rá­diókat elsősorban jogos tulajdono­saiknak kell megkapniok Emlékezetes, hogy az 1944. évi de­cember hó 1-én megjelent felhívás, amely a rádiók beszolgáltatását ren­delte el, felhívta a rádiótulajdonoso­kat, hogy nevüket és lakcímüket fel­tüntető cédulát erősítsenek a beszol­gáltatott rádiókészülékre. Az azóta el tett majd egy ér alatt a készülékek a folytonos ide-oda szállítás közben többnyire megrongálódtak és csak kevés gépeu maradt meg máig is a tulajdonos nevét feltüntető cédula. Ezeket a készülékeket a bizottság már külön választotta és összeállította azok névsorát, akiknek a rádiója a most rendelkezésre álló gépek között volt A köze] kétezer ilyen ,,boldog" rá- diótulajdonos « napokban nevreszóló értesítést fog kapni, bogv készülékét (vagy ami abból inég megmaradt) bi­zonyos mérsékelt knttségöss/.pg befi­zetése után — vegye át. A még megmaradó — kereken 11000 készülék jogos tulajdonosát is meg­próbálja kinyomozni a bizottság és e célból a város polgármestere felhívja a volt rádiótulajdonosok közül mind­azokat. akik gépük gyári számát ok- mán yilag ie igazolni tudják, hogy ne- gvedív papírra írják fel nevüket, lak­címüket, » beszolgáltatott rádiójuk márkáját, annak gyári számát és je­löljék meg azt az okmányt is. ainelv- 1 v>. ! állításukul igazolni tíidják (vételi szerződés, stb.) A bcjeldiKésrket a városháza főbe járatában lévő „Rádió-* feliratú gyüj- tőszekrénybe kell beadni. A még gazdátlanul maradó kb. 9— iOOOO rádiót pedig a bizottság kisor­solja oly módon, hogv bekéri a posta­igazgatóságtól a mull év novemberé­ben rádióelófizeiéként szereplők név sorát, tehát azok névsorát, akik rádió jukat Pécsett szolgáltattak be. Ebből s névsorból törlésre kerülnek termő szelesen mindazok, akik előzőleg már rádióhoz jutottak, akár olv módom, hogy tulajdonosi mivoltuk az elmon­dottak szerint megállapítást nyert és rádiójukat visszakapták. akár más módon jutottak időközben rádióhoz, (vétel, ajándék, stb.). Törlésre kerül­nek azok is. akiket a Nemzeti Bizott­ság hozandó határozata méltatlannak ítél (pl. biróilag elitéltek, internáltak stb.) A rádiók szétosztása tehát jogon alapul és nem érdemek jutalmazása; célozza. Épp ezért senki — sem személyesen, se csoportosan ne lépjen fel kéréssel, követeléssel, igénnyel semmiféle tény­leges vagv vélt érdem, avagy felelőt­len ígéret alapján, illetve ilyenre hi­vatkozással mert sem a bizottságnak, sem a főispánnak, polgármesternek, vagy a bizottság más tagjának nincs és nem lesz módja személyi juttatá­sokat eszközölni, vagy a közölt hatá­rozattól eltérni. A kezelési költségek felszámítását az tette szükségessé, hogy a város háztorlását a rádiók begyűjtése, több­szöri ide-oda szállítása és most a szét­osztás alkalmával nagy öszegii kiadá­sok terhelték. Figyelmezteti a bizottság a város lakosságát arra is, hogy a megmaradt és szétosztásra kerülő rádiók mind kisebb készülékek és nagy részük több-kevesebb javításra szorul. Kéri a bizottság az érdekelteket ar ra is, hogy határozatát fogadják meg­értéssel és lássák be, hogy az az em berileg elérhető igazságosságon alapul SúIvqs skadÜDSk a dráveittenH falvak úiiMpitéséné! Az Újjáépítési Bzetfság vezetőjének nyl afkon^ Az egyre félelmetesebb méreteket óltő infláció minden számítást \felbo­rít. Minden kezdeményezés, amelynek valamilyen kalkuláció az alapja, ve­szélybe kerül. Az előirányzott, vagy kiutalt összegek elértéktelenednek, szinte „kézben olvadnak el“. Pécs városa az újjáépítéssel kapcso­latban olyan tényekkel dicsekedhetik, amellyel egyedül áll az országban. A lerombolt falvak felépítése terén alig történt eddig valami. Így volt ez a háború által talán legjobban sújtott drávamenti községekkel is; a hivatott országos újjáépítési szerv részéről úgyszólván semmi s^m történt ez év nyaráig. Ekkor vették kezükbe a ügyet a pécsi szakszervezetek, meg­alakították saját kebelükben az Újjá­építési Bizottságot, amely tényleg éjt-napol nem ismerő munkával szer­zett anyagot, munkáskezet és roham­tempóban látott hozzá a földig rom­bolt községek felépítéséhez. Eddig ment is minden. De most az infláció szennyes hullámai ezt a szép kezde­ményezést is fenyegetik. Felkerestük ebben az ügyben az Újjáépítési Bi­zottság vezetőjét, Schwabach Dé­nes építészmérnök elvtársat, aki a kö- < étkezőket mondotta: — Munkánkat 10.250— (nem téve­dés: Hzezcrkettős/.ázötveu) pengő készpénzzel kez,dtük. Az Újjáépítési Minisztérium 15 millió pengőt szava­zott meg, amelyet ha kis részletekben és némi huzavonával is, de megkap­tunk. Belekapcsolódott akciónkba a, közjóléti Szövetkezet is4 amelynek Közalkctlmcizoffcsk figyelmébe! November 2-án, pénteken délután 6 örökár a volt Nemzeti Kaszinó helyi­ségében, Király-utca 11 szám alatt A közalkalmazottak és a Kommunista Párt címen előadást tartanak: Dr. HAJDÚ GYULA és Dr. SZABÓ PÁL ZOLTÁN. Minden közalkalmazott és érdeklődő szívesen látott vendég November t-tot ismét kőzépeurópai idő­számítás tesz a magyar vasutakon Menetrendváltozás is lesz — egyelőre vonatok nélkül Az államvasulak pécsi üzletve/efő- •mge értesíti az utazóközönséget, hogy november hó 1-től kezdve a nyári időszámítás megszűntével az állam­vasutaknál is a keleteurópui (orosz) időszámításról a középeurópai idő számításra tér át, a polgári és vasúti időszámítás között eddig fennállott eltérés fenti időponttól kezdve teha* őrizetbe vettek egy kegyetlenkedéséről hírhedt Gesiapé-hémelhárítót Csentenes Ferenc, a nyilaS-fasisztr éra a'att Pécsett működő Gfstaponái ram* Vémelhárító-nyornozó teljesített szolgáltatót. Nevét különösen avval tért® ismertté, hogy akit a sorsa vé­letlenül az ó kezére juttatott, azt ke­dvetlenül megkinozta, mindtniélc raf- f ;nált kínzómódszerekkel igyekezett szerencsétlen áldozataiból beismerő vaMomsát kikényszeríteni. \ múlt évben igy az ő kezébe ke­rült egv kényszerleszállás folvtán el­fogott amerikai pilóta, aki véletlenül magyar származású volt. Az illető amerikai pilóta nem akarta bevallani, hogy magyar származású. mire Csen- terics, akinek a Gestation külön kin- zókamrája volt, valamilyen villanyerőre berendezett kínzó- eszközzel addig kínozta, mig a szerencsétlen ember mindent be­vallott, amit csak kívánt tőle. UgyOigy megkinos-utt egy orosz ta­nítót, aki az ellenállási mozgalom tagja volt és véletlenül a Gestapo ke­zére került. A magyarországi illegális mo/.ga­fii ÚJ DUNÁMTÓL 'ómnak is több tagja került a hírhedi •.Neoteric# kinzókamtajába. Így töb­bek között Somogy i József orvos tanhallgatót és Mohácsi László de­tektívet is kegyetlenül megkinozta. Ugyanígy járt három orosz állampol­gár is, akiknek azonban valahogyan sikerült a Gestapo karmai közül meg­szökni. Csenterics Ferenc már hónapokkal ezelőtt hazajött Németorszgbpl, azóta Pécsváradon, mint sajtmunkás bujt meg. Jellemző, hogy annakidején le is igazolták. Most azonban egy detek­tív- felismerte és igy a politikai rend­őrség őrizetbe vette, ügyében széles­körű nyomozást helyeztek folyamatba, amelynek befejezése után átadják a népügyészségnek. MAGYAR Nö! Hia enni akarsz adni családodnak, ha meleg szobát akarsz télire, ha fedelet akarsz .magad fö.é. jöjj a NÖGYÜLÉSÜNKRE, szombaton, november 3-án, d. u. 5 órakor a Nemzeti Kaszinóivá, ahol Dr Andics Erzsébet és Tömpe István választ ad mindezekre a kérdésekre Minden magyar nő* szeretettel vár a i Magyar Kommnnislu Párt. megszűnik. Egyidejűleg a/ államvas- ,itagnál a menetrendváltozás is élet be lép. a vonatforgaimi korlátozások azonban az eddigi mértékben tovább­ra is megmaradnak. Szeméiyszádító vonat csak Pécs Magyarbóly és Vit lány Mohács viszonylatban közleke- d k. IiióiiI Pécsről :f> óra 43 perckor és érkezik Pécsre 7 óra 04 perekor. "" ........................... He feledd; 4-es a listád! Uj tanrendbeoszfás a Munkásoktaió tanfolyamon A tapasztalatok és a II Közigazga­tási Tanfolyam megindítása arra in dította a kultúrtitkárságot, hogy most már véglegesen megállapítsa a tan­tárgyak menetét, úgy időben, mint helyben. Az új tanrend, amelyet a Kultúrtitkárságon lehet kapni, no­vembere 2-tól érvényes. Nagy előnye az új tan beosztásnak, hogy most min­den egy helyen bonyolódik le es pe­dig a jogi fakultás szárnyán lévő II. és III. tanteremben. Csütörtökön nem lesz előadás, pén­teken pedig az új tanrend szerint fut­nak az előadások. A szerdai előadások menete még a r®tÚ tanrend szerint megy, csupán a mathematika marad el, mivel az előadó kormánybiztos elvtársnak Budapestre kell utaznia. A szerdai előadások: 5.50-6.20-ig könyvvitel alagsori nagyteremben, 6.30—8.20-ig gyorsírás alagsori nagy­teremben. 7 7.50-ig közegészségtan [I. e. VI. ő rein. részéről valóban elismerésrcfuéltó, komoly támogatást kaptunk. Veze­tője, Kienle igazgató ur. tényleg mindenben kezünkre járt. Megállapo­dást kötöttünk a téglagyárakkal. A téglát a szabad piac árain vettük át és bár egy részt a magunk zároltunk, gondunk volt rá, hogy magánépít- kezés is megkuphassa a részére szük­séges mennyiséget. A rohamtempóban emelkedő árak azonban minden szá­mításunkat keresztülhúzzák — Milyen áremelkedések történtek ezen a vonalon? — kérdezzük. — Nézze, — mondja Schwabach eltárs és számlákat vesz elő — októ­ber elején 1000 db. tégla 6—6000 pen­gő volt Október 26-án 48.000 -pengő­vel számlázták és ma már 50.000 pen­gő. 1000 db. tetőfedőeserép 70.000 pengő. — Hogy ez mit jelent, akkor tudjuk megérteni, ha számjbavesszük, hogy 1000 db. tégla kb 2 -2H köb­méter falhoz elegendő. Ehhez járul­nak egyéb kellékek és a munkabér. — Indokolt az ilyen mértékű ár­emelkedés? — Éppen erről van szó. A gyárak « munkabérek emelkedésére hivatkoz­nak. Ez azonban ekkora emelkedést nem indokol. A kérdésbe feltétlenül bele kell nyúlni. Nem akarom felvetni az ármaximális kérdést, de okvetlenül szükségesnek látszik a téglagyárak árkatkulációjáftiak hatósági átvizsgálása. Lehetetlen helyzetnek tartom, hogy ilyen akadályok miatt emberek szá­zai télire hajlék nélkül maradjanak. Viszont ilyen' árak mcljctf igen szépen indult újjáépítési mnnkánkat valóban válság fenyegeti. Megszólal a telefon. Valahonnan vidékről faanyagot ajánlanak. Schwa­bach elvtárs megállapodik az illető­vel, majd hozzám fordul: — E pillanatban kötöttem le kb. 80 köbméter faanyagot, ami kb. három földszintes épület tetőzetéhez elegen­dő. Az ára fmnga is megijed, amikor kimondja) kb. 8 10 millió pengő. — Mégis; lekötöttem, mert az újjáépítés munkája nem szü­netelhet! De ill a másik akadály. (rlpnlcff 2 millió pengő áll rendelkezésünkre. Amíg az újjáépítési minisztérium a kért összegeket kiutalja, beletelik 15—16 nap. Ma pedig ezek a balog'"1" ♦ások igen súlyos következményekkel járnak. Nem lehet az. hogy éppen az erre legilletékesebb minisztérium ré­széről erezzünk ilyen mellőzést. Mun­kásaink elégedetlenkednek. A buda­pesti választások után le akarták ten­ni a csákányt: ők a dolgozóknak és nem másnak akarják az, országot úl- iáépíteni. Megmagyaráztuk nekik' hogy paraszt testvéreiket segítik ez­zel a munkával. Bevezettük a szor­galmi jutalékot és ennek küszönboio, hogy mindig Ive tudjuk állítani 3 szükséges munkáslétszámot. Mi nem tágítunk attól, hogy télre minden drávamenti lakos tetőt kell, hn-v kapjon a feje fölé de ehhez a hivatalos szervezktő! t*8' gynbb támogatásra van szükségünk- A MÁV valóban önfeláldozóan van segítségünkre: minden anyagot nyoni- t>an a helyszínbe szállítanak és hH mindenki ennyire segítene, a műnk*1' latok már sokkal közelebb állanának a befejezéshez. — Végül mit tart tehát a lényeg*-' sebbnek?. — kérdezzük.- Két kívánságunk van: Először: a minisztérium késedelem és bü­rokratizmus nélkül bocsássa ren­delkezésünkre azt a heti 12—<5 millió pengőt, amely a munkála­tokhoz feltétlenül szükséges, má­sodszor: vizsgálják felül erélye­sen és hathatósan a téglagyárak számvetését, mert nem vállalhat­ja egy hivatalos szerv sem azt, hogy az újjáépítés kérdése a tég­lagyárak áremelő kedvének le­gyen kiszol gáltaiv a. ka*­\

Next

/
Thumbnails
Contents