Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)
1945-09-23 / 211. szám
Amtonymnh th atHs égé-.y és &éH(k~ stofgóM A.fflág * * mai dolgosé nőkről A* ál dozatos életó asszonyokról hőskölteményeket írnak krónikások, valahol egy hivatali «Kokéban magyar bősök vérdíjáról nyugtákat hamisít egy leány Nemcsak a cselekmény súlyon sága dermesztő, hanem a tény, hogy. aki idáig süllyedhetett, — «7 nó. Nő. akiről azt tartják, a szívével gondolkozik és a leikével érez. Aki gyengeségében is hatalmas tud tenni, ha áldozatot hozni, példát adni ▼ agy lemondani kell. Aki szótlanul odaadja a néki legdrágábbat gyermekét férjét eszmék, célok és háborúk szolgálatára. Mégis egy biztos állásban és fizetésben levő nő hozzányúl a köznek, árváknak. özvegyeknek, hadigondozottaknak pénzéhez. Ha megélhetési gondjai leltek volna, rngy nyomorog, úgy együttérzett volna a segélyre reá- szorultakkal De mert bizonyára köny- nvelroű célokra kellett * pénz. hát. könnyebben ment s csalás is. hogy megszerezhesse hiúságának tárgyait, a ruhát iUalot rúzst, prémet vagv selymet, mozit cukrászdát vagv színházat Milyen' sivár kellékei is ezek egv könnyen élő nőnek! Éles ellentétje az ilyen Kistó! Györgyi sokezer, a napi megélhetésért küzdő, munkában elfáradt nőnek, kinek őrök gondja a ke- nyér. tüzelő, tandíj, piac, meleg ruha, gyógyszer és lakbér. Cselekedete any- nyt mintha ezeknek az. asztaláról lopta volna el az ételt, szobájából a fényt gyermekétől • meleget. önkéntelenül feltör az emberből • keserűség, a ■rád. Mindenütt és minden időben pontosan a szegények, elesettek, védtelenek pénze sikkad el?l Még ma is, mikor minden gondolat és tett őket keDene, hogy szolgálja? Hát nem elég, hogy emberek százezrei nem juthatnál jogos illetményeikhez, es», ládok lAszükségleti cikkek beszerzéséhez. mert valahol a rendeletek végrehajtását fizetések kiutalását a mai rend ellenségei késleltetik, igv üzen- vén hadat a népi egységnek. Most még EÜstót Györgyi és társai if segítenek ebben nékik azzal, hogy a közcélra szánt pénzt kilopják a nép zsebéből? Nincs és ne is legyen irgalom, kegyelem az ilyen nők számára. Az öngyilkosságot is nyilván trükkbő! emlegette, hozzátartozót úgylátszik a fenti kellékekhez. Meggyilkolta ő ön- magában és társaiban a magasztosabb célra rendéit női lelket, ideált. Ugyanakkor, amikor ezer hely és mód volt és van a példamutatásra. Csakhogy ezek időt, munkát kívánó feladatok, míg nyugtát hamisítani mégis csak könnyebb. * Mennyi hely és mód » nő felemelkedésére: gyűjtés, jótékonykodás, vl- gasznyujtás, vöröskereszt, üdítőszolgálat, pájrtmnnka,, És mennyi a nő ezeken az őrhelyeken. Most éppen a hadifoglyokat fogadják a hála és szeretet sokféle megnyilatkozásával. Időt, fáradtságot áldoznak, készségesek as üdítőszolgálat asszonyai, leányai, csak éppen túlbuzgóak a politikában 1 udniok kellene, hogy akik hazajöttek,^ szemükben iJegeD tájak messzeségével, idegeikben kilométerek fáradtságával, most nem oktatásra szorulnak és nem várnak intelemre, ők tudják csak igazán, mert átélték, hogy céltalan harcok és ellenállásokba Zavartan idegen célokat szolgáltak. És maradt még elég hitük, bizalmak ahhoz, hogy új élet sarjad majd a romokon. Csak most egy időre gondok ós gondolatok nélkül pihenni szeretnének. Értelmetlenül nézik az, ajándékcsomagban elhelyezett kis cédulán a nmi je belien és időben alkalmazott politikai' ízű szólamot, mely felhívja figyelmüket, így várják haza a/, egyik párt asszonyai * hadifoglyokat. Megváltjuk, mi se értjük, mire jó ez a kis cédulácska? Talán csak nem arra, hogy rezünk[4I új Dunán ■un—■■■mi mi nirem I i' im mnr inr ~ r 25 évi. emigráció után, újból megszólal Fülép Lafos* a zengővárkotiyi református pap, akit nem engedtek katedrához, mert megmaradt kommunistának Zengővárkony. wept ember bő. Ahogy ízemben ülünk az őszhehajló. mar- kánsareú nagy tiszte tetű árral akinek Írásait Európa tudományos és művészié ti világa mindenkor felfokozott figyelemmel kísérte, önkéntelenül eszünkbe jutnak a különféle igazoló- bizottsógok előtt izzadó és dadogó professzorok, akik kínjukban nem tódnak másról beszélni, minthogy elkapta őket az utolsó negyedszázad divatos fasiszta áramlata. Fülep Lajost sem sodorta el egyetlen ilyen áramlat sem, ma n megmaradt annak a lelkes elméleti kommunistának, aki az 1919-e* budape^i egyetem tanára voH 6 nem alkudott meg, nem Engedett jottányit sem elveiből, inkább választotta a csendes félreállást, a zengó- várkonyi parókiát. Most, bogy 25 évi hallgatás után ismét megszólal, az újságíró úgy érzi, bogy érdeme* feU figyelni arra. amit Fülep Lajos a magyar közönségnek izén — 25 éve élek vidéken, — kezdi a® •interjút Fülep Lajos — tóin ben g pesti egyetemre neveztek k^ és ott tanítottam is * nyári félév végéig A kommun után nem sokáig volt maradásom Pesten, részben, mert lakásomon kommunistákat rejtegettem, részben Szabó Rezsőről Ai cikkem miatt. így inkább választottam a vidéket és Félévi külföldi tartózkodás után lejöttem ide Zengővárkonyba, ahol azóta is valóságos lelki emigrációban élek. Akikkel még a* előző háború s » kommun idején egvütt filozofáltam, l ukács György. Balázs Béla, Manheim Károly, külső emigrációba szakadtak, nekem a belső emigráció sor«* jutott a ízigptéiet szellemi magányában — E 25 év a/att nagyon keveset publikáltam, iukább csak olyankor, amikor nem tudtam elleritállni a rábeszélésnek. A fasiszta rezsiméi arra használtam, hogy művészetfilozófiámon dolgozzam, amely rövidesen külföldön fog megjelenni. A magyar értelmiség mérlegéről főleg az írók, tudósok és művészek szerepéről érdeklődünk az elmúlt 25 évre visszamenőleg. — Ehhez a mérleghez egész könyv kePene, nem is kicsi. Az igaaságos megítéléshez az értelmiség egészét ketté kell választanunk. A reakciós nagy többségre és a radikális érzésű és gondolkodású kisebbségre. Az utóbbi nem felelős azért, ami történt, mert aki itthon él, tudja, hogy nemcsak nukkanni nem lehetett az elfogatás reszedelme nélkül, hanem a nyilvánosság elé jutni, publikálni sem lehetett olyat, ami a hatalmon levő rétegnek nem tetszett. A »gv+öhbség vie iont. umelvoek kesében volt minden hatalom é* minden oazkö*. egyaránt felelői árért, amit nem tett és mért amit tett Névleges tudósok. Írók, művészek, pol) tikosok, nagyobbrészt hívatásos dilettáneok, akiknek értelmi fokát és tehetségét csak negatívumokkal, erkölcsi minőségét azonban annál undokabb poci ti romokkal kellene kifejezni, az ostobának, csúfnak, komisznak olyan tömegét produkálták és zúdították rá erre az országra, amilyenhez foghatót még sohasem látott a világ. A helyzetkép egyik legfontosabb és legkifejezőbb mutatója a kritika teljes hiánya, az elnémítás eredményeként. Ahol pedig nincs kritika, ott a szellemi és erkölcsi életnek meg kell halnia. Kérdésünkre, a* értelmiség * se récéről az újjáépítésbe«, a professzor így felelt: — Erre röviden lehet vgl »«rolni De amilyen könnyű és rövid a felelet, olyan nehéz és hosszú a megvalósítása. Az értelmiséggel, hogy az újjáépítésben hasznosan munkálkodhasson, nem kevesebbnek kell történnie, mint amit újjáészületésnek neveznek. Ehhez sok idő kell. ahol demokrácia volt, ott is évszázadok fejlődésének eredménye, Ma ez a folyamat természetszerűleg mégis gyorsabban mehet végbe, mert meggyorsíthatja a tudató* éa tervszerű neveié». Parasztság, egyke, ffcíd- reform F három problémáról Fű 1 ep Lajosnak a következő mondanivalói vannak; — A háborúval és a rákövetkezett fordulattal a legfontosabb probléma egy időre kiszorult az érdeklődés előteréből és a cselekvés lehetőségéből. Ez a kérdés a szaporodásé. Tudjuk, bogy ezzel nem lehet mindent megoldani, de hogy valamennyi döntő tényező közt ez a legfontosabb, szerintem kétségtelen. A mi helyzetünk e tekintetben katasztrofális. De még ennél nagyobb baj, hogy * változástól ezen a téren javulás nem várható. A jólét ugyanis nem szokta kívánatossá tenni a több gyerekét, ellenkezólhg. Sokszor a szapora szegénység is. jóviszonyok közé jutva, egykézik. A legnagyobb és legnehezebb feladat ma szerintem ez; a földreformot minden tekintetben, tehát a szaporodáséban is, átlényegesíteni pozitívummá, ezen fordul meg a magyarság léte, ezen áll vagy bukik, de most már végkép. Ezért döntően fontos, hogy » földreform a szerint az elv szerint történjen; érdemesnek mindent, érdeT ís ura mmmm pás? pec-iszesdezete szeptember 23«án, vasárnap d. e. 10órakor a SZÉCHENYI TÉREN, kedvezőben idő esetén a NEMZETI SZÍNHÁZBAN nagygyűlést tart. ,,A politikai helyzet a választások előestéjén“ napirenddel. Előadó: HAJDÚ GYULA. be jvss'»B róla K ist of Györgyi n> ngtája, melyre nem » jogosultak vettek fel ,-s pénzt?! fjem szeretnénk összehasonlító t ten ni, mert ama/ bí’uös, ez meg ártatlan csel. Mert ezt a kis csalafintaságot ugyatyi/.zal a fondorlattal úgy módosíthatták volna egy tnásik pártnak oltlcxő ass/onya1 bogv elébe írják: ». mi pártunk kezdeményezésére! A ómban ők ezt nem tették mert tudtak hogy a foglyok lorr , ' • '••élt kieszköz,é»e kötelességen felül lehet pártérdek, de őket várni és szolgálni csak legszentebb feladat lehet. Mert a kérgeskezű munkásasszony, aki egy tál meleg levessel könnyein keresztül szinte a szívét nyújtotta át a hazatértnek, többet használt aí alázatával, mint száz cédulán irt figyelmeztetés. Miért? Kérdezzék meg a visszatért magyar katonától! 6 pák is ennek az asszonynak a törődéséből érezte meg, hogy itt minden magyar asszony hazavárta. Sándorné Géczy Magda. mettenoek artitmit »0* * w*íiVv*í * sl keilen# vea», Srábaág T?5 kérdésünk esnh egy ssd* doh d# e* mindent magába» feji A pr» feasaor most eiőesör mood ja íeiemvH hangon a kővetkezőket: — A potsdami határozatok új Vety- wtet teremtettek. Meg kell várni végrehajtásokat. Számolni kell mándes esette azzal a ténnyel, bogy az a avúbság, melybe a maszlag mélyen behatolt, < különösem e maszlagon felnőtt ifjúság, nem változik, ma is ellenségünk és *l les* ezután k. Nem legenda amit mo» dók, de élő valóság: a valamikor nagyon templomos sváb falvakban odáig fajait a dolog, bogy a kerewtébyaéget nyíltan megtagadva és csúfolva nem egy családban » felnőttek és gyerekek szokott imájukat trik emelt karral a aenfkép helyére akasztott HiüeHtéphes mondották Sanyi« vallás volt közöttük a bitJem- más. Amit mondok, józan németek is jól tudják, hogy %v v®a Vigyázz»! keS azonbaa. hogy igazságtalanság se történjék. de sserecsen mosdató protekció ás befolyás ne érvényesüljön, ami« a* alsóbb végrehajtó szervek közt »ok * hajlamosság. Pécs kttNúrpoütlkáM Évről ■ kérdésről Fülep Lajos eieket moadjaí Pécsnek a* agám országban agy«" dttHaló különleges a helyzete és *cáa- data Vezetés« hívatott a Magyarságnak egyik legveszélyeztetettebb helyén Neonénak terméssetileg, haasaa büdfbss értelemben is. „Hegyen épült váménak* kell lennie. Péca «zoeíilpolltikáJSM *ok«< emlegették, es a ssociálpolttík« **0» ban inkább a látszatra dolgozott. A# u. n. kultúrpolitikának több volt » füstje mint a lángja. Anti immA „ je)«, hogy a* igazi kultúra még arányié« keveseknek valóságos éfetezükséfM* Itt az egyetemre vár Hl lön ősön »»gr feladat, s főként a tervezett bölcsészed fakultásra, melynek nemcsak mm agy« temi hallgatókat kefl nereb»«, hamv«« a szélesebb rétegeket is. Esztergár kinevezés« Meet kényes kérdést teszünk M* Megkérdezzek Fülep La/rot, foogr me* rinte mi lehet az oka annak, hogy T«" leki Géza kultuszminiszter a dtamofcm- tikiig egyetemre a fasiszta Esziasgár Lajost s nem a kommunista Füleprfú nevezte ki. — Nem nevezhettek ki, amíg nine* bölcsészeti fakul iá*. S hogyha lesi, e» gém neveznek-« ki, a filozófiai tanszékre, ki tudja. Azt tudom, hogy akár kineveznek, akár nem. tanítványain! mindenképpen lesznek. 35 év tapasztalatából mondom. Mert akár nrffködtw® az, egyetemen, akár nem, évről-év« akadt, egy-két tanítványom, aki Pátitól vagy az ország más részéből ho» *á* fordult, vagy személyesen keresett fel. Hogy aztán e* az illegális szőrvá- nyos viszony marad-e tovább, vagy hivatalossá és rendszeressé változók, a* Homérosszal szólva „az Istenek térdé" fekszik“. Nem akarok erről többó* mondani, mert senkiben sem szeretem az önmagával való besz.édét s irtózom a kínálkozásnak gondolatától i*. H* valamit kívánok, csak az arra való ab kálóm, hogy többet adhassanak. Ezzel befejezte Fülep Lajos mondanivalóit. Mi a magunk részéről csak any- nyit teszünk hozzá, hogy * magy sT szellemi élet és az átszervezendő egy«' tem nem nélkülözheti azt a Fülep«*' aki ma is megmaradt az 1919. év«" pesti ^egyetem meggyőződése* és ne® alkuvó kommunista tudósának. lőhet azonban, hogy a magas grófnak, Teleki Gézának az Esztergái ur»k jobban tetszenek. * Ez a* ntóbbi kívánság azóta wof mint bizonyos, hogy nem kívánság, hanem — nagy örömünkre — befejezet* «** ’«.a
