Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)

1945-09-20 / 208. szám

Vil᧠pcotdätfaC e^/es&lfetek! Ií. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM. ARA: 1 PENGŐ «*» IMgWMWHMBgBgBBBPiggWBHBB' BBBBgBKBaaB Azof? o bevessek, akiket a nstmhésegység eliaszit méh tő’tinh, csah annak adják bizonyságát, hogy nem cl bennük « demokrácia érde­kesnek felismerése, — Exek előbb-afóhb ágy i* hátha- támadnék a demokráciái, Rákosi PÉCS, 1945. SZEPTEMBER 20. CSÜTÖRTÖK. irmvwr A nyilatkozatok garmadájában, amely most a külügymi­niszterek londoni értekezlete során K.e- leteurópa államainak problémáival kap­csolatosan elhangzik megszólalt Molotov, a Szovjetunió külügyi népbiztosa. Nyílt és köntöiíalazás nélküli szavai valóságos üdítő oázisként balnak objektivitásukkal « részint rosszul iníormáll, részint ten­denciózusan hamis alánokból induló nyi­latkozatok sivatagában Molotov elvlárs tennigriás nélkül e'ismerl, bogy Magyar- országé sk damokratikus kormánya van, amely a nép többségének bizalmát él­vezi. Ha összevetjük ezt a nyilatkozatot j az ezzel majdnem egyidöben az Izvesz- tljában megjelent ugyancsak a nmi ma­gyar helyzettel foglalkozó cikkel úgy mindenki előtt tisztán áll, miképen látja p.agy kelet* szomszédunk és Selszabadi- tórik Magyarország mai belpolitikai hely­veiét, És hogy a: ő meglátásuk a helyes, annak biztosítéka az, hogy ők azok, akik legközelebbről ügyelik az itt történő­kéi és mivel a magyar demokrácia el­indulásának pillanatában már jelen vol­tak, lenitfkább hivatottak arra is, hogy megállapítsák, mennyiben demokratikus es mennyiben tevékeny és életképes mai rendszerünk. 11a a Szovjetunió külügyi népbiztosa és vezető sajtóorgánuma elé­gedett a mi demokráciánkkal és alkotó készségünkkel, akkor elégedettek lehet- nek azok is, akik mc-szivő1 íígv élik cso- tián erőfeszítéseinket és nem botorkál­nak alig eltűnt romjaink kö/öit, IV. az elismerés, a«ní irányunkban el­hangzott, nem jelentéktelen doing szá­munkra. Több ez, mint egyszerű elis­merő szó, v»gy jóindulatú válton vere­inte:.. Hogy a Szovjetunió elismerése m i'l megévépinlökkel szeiube«’ mennyire lyakorlati értelmű, azt mindennél jolv Van bizonyítja Romária példája. A ró­nán demokráciával és épitft készséggel s «légedéit volt a Szovjetunió, elisme- ősét azonban uemrsak szavakban nyug- ázla, de azzal is. hogy jelen Ids köruní- ésckel leli a jóvátétel kifizetése körül * gazdasági téren még kölcsönökkel >s ogftségére sietett az egészségesen fej­ődé román demokráciának. Uogv oz a segítő készség velünk szem­tan is mennyire fennáll, azt most látjuk :sak igazán, amikor elöltünk fekszenek it első részletes kimutatások arról, hogy nil jelent számunkra az a gazdasági szerződés, amit Gero és Bán mlnisz.te- einl, mag’'!, kai hozlak Moszkvából, fogy egyebet ne említsünk, csak az a (emut és gyapjú mennyiség, amit a szöv­et rendelkezésünkre bocsát, nem keve­sebb mint szár millió méter tiszti« pa­ri ntávu és két millió méter tiszta gyap- lúáru előállításához elégséges. Ez a ineny- rviség a rnui lextilínség dacára Is öuma- íiii’?u elég arra hogy a magyar dolgo­zók teljen lexUlsv.ültségl.elél pótolja. És ez a segítség reuk egy része an­nak, amit a hoJ /«siftnkcl .rnégé; iö szóin- szcdóilam nyújt nekünk; Egy rész csu­pán a már kapottakkal szemben és el­enyésző nr eljövendő segítséghez viszo­nyítva, ha arra magatrirt isuol kai él- lóknak bizonyulunk tová'.tbia is. Aki a mai magyar rendszerrel elérje., delien, aki aktív, vagy akár csak pasi- sziv utódon is gáncsolni igyekszik bon- | •'tinitől atozi az ülő«, amelyen elindul­tunk, az szándéké:an s szovjet, segítség által szerzett ruhát lépi le munkásaink és parasztjaink testéről. És :n» már szinte közbe'v, de eleget new boinpcTtathntő közbe!;.’ az, hogy aki a Magyar Kosnxtti- rísta Pártot támogatja munkájába" az óit az elismerést feszi mipd mélyebben !>U!"Vo1fté és az elismerés nyújtotta sn- riift kezet egyre áldozalKéSíebbé. bt ■ .'lábbá. üegyaremég demokratikus fawmánye ®s móp bizalmát élvezi" Mól®Iw loncfoni nfilaikozato es 3kel®t©«répsiÍ idsálkanoisrál Londonból jelentik: Molotov kül­ügyi népbiztos kedden nyilatkozatot adott a szovjet nagy követségen ren­dezett sajtóértekezleten a legfonto­sabb európai kérdésekről. Az olasz- jugoszláv kérdéssel kapcsolatban ki­jelentette, hogy Jugoszlávia mindazzal, amit a há­borúban tett, jogot szerzett arra, hogy a határkérdésre vonatkozó mondanivalóit tisztelettel meghall­gassák.-V horvál és szlovén jellegű vidékeket n jugoszlúvoknák* keil adni. viszont az olaszok tartsák meg a túlnyomóan ohjszlnkfa v idékeket. Ami a balkáni helyzetet illeti, Magyarországnak, Bulgáriának és Romániának demokratikus kormá­nyuk van, amely a nép többségé­nek bizalmát élvezi. A korábbi román kormány szovjet- ellenes elemekből állott és nem tudta biztosítani a közrendet. Romániában Äs SztossS?« «g tevékeny d<d8nokréeSwé% Az Izvesztlja nemzetközi szemléjében foglalkozik a délkeieieurópai ál­lamok helyzetével. A lap leszögezi, hogy a délkeieíeujópni országok a nc- mctdúlás nyomán óriási nehézségekkel küzdenek. Kétségtelen, hogy gyors segítségre ven szükségük. Polliikat oktalanság volna azönbun — mondja az ízves/.fijn szemleivőja a továbbiak során — lebecsülni ez Országok belső erűit, amelyek már eddig is gyakorlati bizonyítékát szolgáltatták annak, hogy irányítani tudják i demokratikus átépítés munkáját. Lengyelország, Magyarország, Bulgarin és Románia demokratikus kormányai nem vesz­tegetik az időt a 'demokrácia -lényegértek*' Mcgállapíiá-őf szolgáló elvont vitákra. Ezek a kormányok u jaltai határozatok szellemében folytatják tevékenységüket, felszámolják' a fasizmus maradványait és a ne>mka<«to(i nyugvó, dejnokrníiktts rendszereket teremtenek. és Bulgáriában nincs mindenki meg- * elégedve n kormánnyal, de nines olyan ország, amelyben mindenki meg volna elégi dve a saját kormányávát. Ezekben a-z országokban a közeljövő­ben át te! ános ■> akasztásokat tartanak, amelyekben több párt indul. Ha Nagybritannia és a többi demokrati­kus ország példáját követik, meg gyök győződve, hogy az eredmény mindenkit ki fog elégíteni. Görögországban is minél hama­rabb létesül dLm okra tikos kor- • mtmy, annál jobb tr-sz Görögor­szág cs szövctscgrsei ssrempoai- « jóból. Az olasz gyarmatokról szólva . Mo­lotov kijelentette. hogy a Szovjet­unió is érdekelve v.ui ebben a kér, déslwTi. Egy újságírónak arra a kér­désére, hogy a Szovjetunió igyeke- z'iíl-e mandátumot szerezni Iripoli- tania lartomáuyra. Molotov azt mon­dotta, hogy ebben van -.egy szent: r- nyi igazság“. A Szovjetunió ez egyéni mandátumok hi>e. szentben a kollek­tiv manri&lumoKkal. amely eket cg’ "3 nagyhatalmak javasolnak. ■— mzmcüSKF.iStEnjm Tixfsiú pártk&si bfsettsás H p@#[© ®S©I-ráHWVa* '’wií w „A béhce2dleéHE‘tés munfcéia a dsmokrat km pártok fettxös íárjyn* i«* Budapestről jelentik: Szerdán' <1 V- l;en Oá inoki Miklós Béla miniszterel­nök e.liiöl|létiével a pártok vézetőj-er- tckizle.ire üllek ö.-s/,e. Az értekezlet célja az. volt, hogy a békeelőkeszités munkájáról a kormány tájékoztassa a pártokat és megmutassa, hogyan kapcsolódhat- mik bele a pártok kö/rcműködösükkel és lan ácsaikkal a béke*’ lőkész/tós munkájába. Az. érteke/,leien a pállok képviselői a békeelőkeszités munká­ját részletesen megvitatták. A felszó­lalásokra és az elhangzott javaslatok­ra Gyöngyösv János külügyminiszter részletesen ismertette a kuliig'minisz- iériumbitn folyó munkát és azokat az elgondolásokat, amelyek alapján a külügyminisztérium a békr elökes/.ites munkájút folytatni kivúnja./’ A kül­ügyminiszter tájékoztatója után az értekezlet megállapította, hogy a !)é-keelőkesz.ités munkája a de­mokratikus pártok közös ügye és ezért kívánatos, hogy' ebben a munkában mindég' ik párt a leg­jobb képviselőivel vegyen reszt. Az értekezlet ennek elérésére elit a. távozta, hogy u Függetlenségi f ront pártjaiból tiziirgu béköcdőkészitő bi­zottságot hiv életre. Ez. a bizott-ág részint tájékoztatná a pártokat a bé- keelökészítés munkájáról, másrészt a pártok a béhee Lók ésaí tö munkában tévő tagjaikon kérésziül kezdemé­nyezőén léphetnének fel és közvetle­nül támogathat!!.’!!’.' az illetékes szer­vek munkáját. Az éríekczlH határo­zatai s-orínt pvegyllapita ndó llékcelő- >• I készítő bizottság idorőS-’.döre kiegé .szülhet o!"- an szakemberekkel, akik munkájának igény bevétele egyes kér­dések kidolgozásánál indokait. Az ér- lekezlei elhatározta, hogy a békeolő- kész.iiő bizottság röv idesen megkezdi üléseit és munkájába a sajtót is bele­vonja. (MTI) A jugoszí&vr kormcíny is csenged« q mcagyar hadi.foglyolí'Cüt l.ortdonbó) jelenti a Reuter: A bcl- grádi rádió közölte, hogy a jugoszláv kormány a magyar kormány kérésé­nek hely ladva megengedte., hegy "O- Í0.000 magyar hadifogoly, akik a Ju­goszláv iához csatolt területen éltek e.» Iiareokak a Szovjehmió és- Jugoszlá­via ellen, \ isszatőriicssen szülőföldjére. Meqssűmtk QMsmm&Eé® pec?­síiEáliésa, qmfint |c: létre ci határkérdésben T ondonból jelentik: A külügymi­niszterek tanácsa kedden három ülést tartott. Kardclj jugoszláv helyettes miniszterelnök előterjesztette kormá­ny u nézeteit, utána De Gasperri olasz külügyminiszter fejtegette oh’.sz :/:m- pontbó) u kérdést. A. harmadik iif’sen hangzott cl a brit dovmhnnmok képvi­selőinek hozzászólása. Az olasz külügymin-isztfvv kijelen­tene, hogy« Olaszország hajlandó sú­lyos áldozatokat vállalni az általános újjáépítés munkájának meggyorsítása érdekében, hogy ezzel is tanúságot tc- gyon Ingoszlávia iránti őszinte baráti szándékai mellett. Az olasz javaslat, szerint a legjob megoldás az lenne, ha a határvonal 'menten minimálisra csökkentenék a nemzeti kisebb­séget. Az olasz javaslat hangsúlyozza Trieszt nemzetközi szerepéi, végül rendkívüli í intézkedésüket kér u Venezia Giulia tartományban vont demarkációs vo­nal következtében felmerült aggasztó gazdasági es társadalmi helyzet meg- oldás ár k. Aonezia GiuU.a tartomány sorfiával függ össze Alexander marsall, föld­közitengeri főparancsnok kijelentése, amely szerint n szövetségesek ellenőr/éré meg­szűnik Olaszországban, mihelyt megoldják a jugoszláv-olasz halár­kérdést. A mintegy egy hndosztálynyi brit kato-< naság távozása után Olaszország meg­szállása megszűnik. Indokína független köztársaság Londonból jelenti * Reuter: Fran­cia jelentés szerint hétfőn k'kiáltották az önálló indokinai köztársaságot. angol rádió ezzel kapcsolatban rész­letesen ismertette az indokínai zavar- gá'.okat. Szeptember 2-án több francia sremei.yl orvul • meggyilkoltak. Saigon fővárost teleszórták függetlenségi kiáltványokkal. A francia kormány megbeszél óit foly tafott a Pärisb.-en időző kmai m• nisztereIBőkkel az • kiaai kótdéíiőL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents