Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)
1945-09-16 / 205. szám
yiűS/H.$&MíL fatU&ulatoéés & muuésszi musútó igéti ö55 idei svUikátzi émd üt&zítfyetés S&oloty Kfaetibfdl, $e ó\ goiéval BkWm* • honra* Arai 4a té*l eeMkA «raakáíibAj (áradt«» kaaaáéró dolgosé pitién*** 4a aaórakosáet kara* tu»pí aiío^- laltaága »tin A legkereeettebb szórakozások egyike a aztoháx rá a pécsi közönség nagy érdeklődéssel tekint az éj színházi idény «1*. amit legfőkébben az éj fgar.gató, Szalay Károly személy« indokol. Az Oj Donén.tél munkatársa felkeresi« Szalay Károlyt a most még csendes srfn- aíex falai között, bojfy megkérdezz«, (mily aa aréntsarkkié és műsorral U«l a pécsi közönség íaatffcódftáeüra. Sr.Uay Károly ma ismeretlen a pécsi közönség «lőtt. 17 érrel ezelőtt mórt énekes bon sírén nyerte meg a pécsiek tetszését. Hosszé művészi pályára tekinthet risse», snssswiylbcn 25 érre színész és 19 éré szénigaagsté. Legutóbb Győrött naé- ködött. Mindaz, emit a színészekkel és műsorral kapcsolatban ballrank töl«, a legszebb híretekkel kecsegtet. — Mikor nyit a aztnhár? — tesszük lel az aisö kérdést.- Szeptember 22-én a János »Rézzel, parádés előadásban kezdjük meg a pécsi »zhiiház jnblleomi érét.- Kik leezask darabok és az operettek között? — kérdezzük az éj azinigezgatötóL — Minden második darab próza fasz. Moot, bogy a fasiszta rendazer esztelen korlátozásai megszűntek, végre rajból elő- adathatjrak legjobb száműzött Íróink mű- | reit és a régóta nélkülözött külföldi írók darabjait is. Molnár Ferenc. Földes Imre, Bródy Sándor, Indig Ottó, Zílahy Lajos remekeit újból élvezheti a pécsi közönség, amelynek száasára szén kívül külön meglepetést tartogatok: itt kerftJ színre eredeti bemutató keretében Báy Gyula; „Yégeladás" effflt darabja, A külfödi mérek közül Ibsen: Peer Gyntjének, Steinbeck: Emberek és egsrsk, valamint a VigezfcahAr két ér előtti nagysikeré frA mi kis városnak“ cfmfi darabjának a bemutatását tervezem). A most megalakítandó szegedi opera- táranlat Szegeden kfvftl kizárólag Pécset! (og szerepelni havonként legalább háromszor. Az operatnüsor öeszeóllíUkában az a szempont vezet, hogy elsősorban a mindenki által élvezhető müveket adjuk elő. A Nemzeti Színház igazgatójától, Major Tamásáé) Is Madrid Igéi1 etet kapásán, bogy amikor tikéi dl megfelelő etnautófeeeat biztosítani s pesti művészek számára, mindannyiszor leráodubvak Pécsre agy- egy vendégszereplésre. A műsor goodos és választékos Ssase tói Kásáért a legteljesebb eRsmeréssel adózunk Szalay Károly színigazgatónak. Megállapítjuk, hogy szívvel-lélekkel szolgálja nehéz mesterségét, amit araidéi, áldozatot nem ismerő keresi házon y pisinek a legjobban. Kérd is ft nine, bogy mint a pécsi közönség 17 év előtti ismerős«, nem szándékozik-« fellépni, titokzatos mosollyá! közli, hogy Kálmán Imre rCi- gányprímás“-ának főszerepéé vállalta az idei évadban. Amint a beszélgetés sorén ssanbee káderül, a rokonszenves Ssalay igazgatós*»k nemcsak műrészt, hanem mindé nőnapi, . „prózai" gondjai is vannak. Lakást keres családja számára, ahol polgári életet is élbet én felesége főrijét fogvasrtha!ja. Reméli, hogy s megértó pécsiek segítségére lesznek a lakáarendezráben. Sok sikert kívánunk neki úgy a színházi közönség megnyerése, mint a lakáskereeét terénI / tMttttwazHtti fia a m Újabban nemdldvffi sok esó wri amói, hogy bs^tositnai knii z ssooké*' és psuusratceeAédok részér« hogy kát és teányuduBt egyetemre küld késsék. Vájjon nem döngetünk ily«« koreteióaekkei rayrtot kaprai? New vok-e jrihoteéfm eddig ira, hogy « paraszti é* munkás rétegek országi» arányának, megfelelő számban elnyer jók s Legmagasabb káképaéef? A kérdés tárgyilagos elbír* Mm eeai'.h * «tutiMwtikji tükrében történhet, f.pj esért s Dunántúli Tudományoa loté/ei eüwározta, hogy a pécsi egyetem err< voostkozó anyagát feidolgor.au. Hóiul rektor úrnők ezúton mondunk köerao notet Mórt a «aívea kózamégért, mely jyel az anyagot rtmdelfcezéBrc bocsátót U A* 1944—45 tanév első felében be iratkoBOtt a pécsi egyetem»« 994 h*ir Sfatő. Ezek szartnasásukna nézve a led vetkezőkép onzlottuk meg: (A társad»! ■ai réteg megjelőléee után ara eráő irkát jeleaMÍ a haBgaéók tényleges tttoil. « második * százalékos aráovt.) 1. Munkás 10 1.1%, 2. iperos 75 8.5%, 3. földműves 41 4.7%, A kisbirtokos 51 3.5%, 5. föl db rr tokos 17 2.0%, 6. kő» ttoztrieelő 315 36.4%, 7. imgénrisatvwell 38 4.4%, 8. katonatiszt 13 1.5%, 9. gazdasági riszt 9 1.0%, 10. tőkés, magánzó 11 1.3%, 11. gyáros 9 1.0%, ÍZ tanító 69 8.0%, 13. sza b a d f og'a Ek <y/ á 9Ú 74 I 8.6%, 14. kereskedő 64 7.6%, 15. tót»»* a tár sülni fóerósségaiT — Az apai «Haj éul sí uűh körffl Seoody Pirit szerződtettem primadonnának. A ráérződé* úgy szél, begy « művésznő wthaden bűoapböt 15 napot tölt Pécsett, mart kötelezettséget Pestre is szólítják. A mérik prirasdonr* Mirffy Vera W*z. akit már előnyösen ismer a közönség. EiaA aaebrettnek a pécsiek régi kedvencét. Gyen«« Magdát nyert cm meg. A másik azrabrett a filmekről ia előnyösen ismert és jóbangú Bflhwzky Ibolya lesz. Prózai hősnőinek Horváth né Lovassy Kiárét hozom 1« Miskolcról, ö ma a vidéki társulatok elismerten legjobb hősnője, A szende szerepeket a budapesti Nemzeti Színház tagja, a lövárosi viszonylatba» is előnyösen ismert Várady Gyöngyi fogja játszani. Na jvának a „kis" Surinrf Magdát, a Belvárosi Színház tagját szántam. A prózai társulat egyik erősség« Molnár Edit lesz, aki legutóbb a Mfdgraszav-arinház „Dr. Szabó Juci“- jáfcan tűnt fel A kómika-szerepeket a pécsi közönség kedvence, Antal Erzsi játssza az idén is. Az anyaszerepeket Torma Augusztára, a győri közönség kedvencére szeretném bízni Megnyugodva halljuk, bogy Pécs nem veszítette *1 dr Székely Györgyöt sem, a tavalyi színigazgatót, aki mint dramaturg és prózai tjendezó fog tovább működni a ezínháznál. A másik prózai rendező Horváth Jenő ,lesz, aki egyben a prózai hő* szerepeket is játssza. Az operetteke? Takács Osckár táncos buffo fogls rendezni. A szerelmes «ztnráz-szerepeket a Magyar Színház színpadán feltűnt Sós l ajo* vállaRs, akii mint Jávor Pá! utódát emlegetnek színházi berkekben Énekes bonvivánnak a pécsi „bakfisok" tavalyi kedvencét, Kovács Gvulát szerződtet ték Osztatlan örömöt fog. ári hisszük, kiválóm! ax a hír is, hogv viazontláthat- ;uk öregek és fiatalok legfőbb kedvencéi a tréfákból soha ki nem fogyó Csonka Endrét. A tavalyiak közöl itt maradt még a Kárson yoe bangó Renkö Béla, a tehetséges Szigeti Pál és Nádai Pál. — Hogy a akul majd az arány a prózai BUNDÁK nagy választékban olcsón SZEHSRE stűcsnéi Budapest /Víl. Erzsébet körűi 26 HASí>DU EME . E TEN) Alhindó nagy készáió raktár. Viszonteladóknak is! HŰ ÚJ PUWÁNTIIt Ä kossllszfvlselő ♦ árd«kaüi«A védelmével ritkán foglalkozott nemzetgyűlés, párt vagy szervezet. Még csak kortesbeazéd sem emella ki őt a« érdektelenségből. Képviselőjük akadt ragyám, de az is árulójává vált sokezer közalkalmazottnak mikor kormányóha-ira a fizetési osztályok leszállításának tervezetével remekelt érdekűkben. Érdektelenségbe, szegénységbe taszítva, politika és pártok nélkül hogyan hogy mégis hü szolgálója volt mindenkort kormányoknak, Arzője rendszereknek? Mert vallotta, oda kell állania, honnét irányítják, oda kell szavaznia, hotvnél kenyerét, jövőjét várhatja. Akkor ez az elkötelezée erősebb tudott lenni nyomoránál és elnvomottságánál. Ez mutatja, már a múltban sem volt politikailag éretlen vagy iskolázatlan, amivel most az elkötelezés helyett közönyét sokan magyarázzák. De mert öaérdekű volt itt országírányí- tás és benne öncélú a legkisebb pozíció a közalkalmazott öntudata sem ter- jhetett tovább, minthogy ö érette van állam és a nép s nem ő azokért. Az iám pedig hagyta, hogy ezt higyje és jlessze ki magában, mert igy látta biz- sítva hatalmát lefelé, a legkisebb po- :ióig. Ezért adta eléje rangok és ebnek sszú létráját, hogy felfelé szédülve ne ssa meg, miként süllyesztik életnívóját ind mélyebbre. Rangkórságba zavarták, így elkülönítsék a harcra edzettebb, lire készebb, tehát számukra veszélye- bb munkásrétegektől. Kivettek a gerin- t, mert így jobban hajlítható és fgy .Ihatott erénnyé a (efelé tiprás ét fellé hajlongás Mikor lehál a választásit a kormányra szavazott a közalkataj. ott, tudta, önmagára, saját kis háziasságára is szavaz. Így építették fel hatalmukat, erre a íomorba hajszolt néptömegekns. Nem- lOiia, ha az így felfalazott építmény «ceomlott. A köztisztviselő pedig, mint istóriabeli ittfe’ejtett őrség még most őrzi a leomlott falakat, habár körötte már egy új világ falai emelkednek, em tudja vagy sem akarja felbecsülni, >gy teljesitét'emil maradi évtizedes ál- aikat most ígérgetés is kényszer nélkül int váltja valóra ez a kormány Hogy enny: antiszociális intézkedést orvosolak, megalázó elnevezést megszüntetnek, zctés' és társadalmi ha'árokat »!tü.nretek. Mzgi* mi történik? A köztUztviselő gyhelyben tapo^ es hal ott háttal kőnkül a földre réz. Maid azok indulnak el feléi«- kiktől ddig azzal határolták ej, hogy azok ön- lagukért harcolnak. A fizikai ror-k.«* z, ki először fordul féléié tud'», hogy rangtól emelten is proletársorba *uj- ott közalkalmazott néki igen is csak orstársa lehet Mit teer a köztisztviselő? Cicáit megszégyenül. talán érzi. neki kellett volim éri *1AM* feflememt«. — 4» a beléje nevelt közöny és r»«tg további mozdulatlanságra készteti. Elhangzik aa Intő «»ói ra«o! pótofhet«»- lonok, öt- ragy ti.zezer ember köesnyen átképezhető tiszt viselővé Bár ömaaga ■meri «1 ennek lehetőségét rá k-ö»at*«ai4, mégsem egyenesedik fel, hogy szembenézhessen az intelemmel, mondván — megállóra a helyem. Veszek én as sz étvágy tízezer, akit kívántok! Jön az újiáépitéeérí harcoló pártvezér nagyjelentőségű üzenete. Országalkotó tényezővé avatja a közalkalmazottat, megállapítja, hogy az ország sorsa tőle í füfíá. a* ő demokratává válásától. Oj j korszakot is nyitó országgyűlésen elhang- I zik a kinyilatkoztatás: gyökeresen és i végérvényesen leszámoltunk a múlttal. * Az rttfelejtett őrség ezt sem halija. Nem j látja, hogy arrtilyen nevetséges múlt fe’é j hajlon-gása és őrtállása a ledöntött vár- j falakon, ugyanolyan reménytelen néma lüntetéee rá mozdulatlansága a demokrácia ellen. S hogy ami a nevetségesség és reménytelenség között van, az nem egyéb, mint kihívás a sors ellen, szembenállás a mai renddel. Hiazen ez a passzivitás már kezd egyenlő leoni egy fegyvertelen forradalommal! Nem tó r köztisztviselő, hogy ekként a számbavételnél mini beolvadni nem tudó, nem államalkotó tényezőt ki kell, hogy felejtsék a nagy elrendezésből?! Miért nem iöo a köztisztviselő a végérvényesen elsüllyedt mu't helyett egy igazabb és boldogabb jövőt építeni? Hát még most sem érzi át a szörnyű felelősségei mit elhangzott szavak rejtegetnek? El akarja ütői az újjáépülő or- szagot attól az elismeréstől, mely belülről alkotó erőt, kifelé szomszédokkal, külfölddel együttműködést jelent? Ne feledjük a szövetsége* hatalmaknál béke- kötési feltétel a demokrácia megvalósítása Ha ebhez nem segílj bozzlf az államot. az országot a köztisztviselő, mi les’ akkor? Rá kel! döbbenteni a közalkalmazottat mennyi veszélyt rejt magatartása önmagára as sokezer társára. Nem azzal kell orvoso’mink a közönyt, hogy ne bántsuk egymásL, hiszen úgvis támadnak ben- nilnkel, hanem szembenézni a támadással, keressük meg önmagunkban, de társainkban is ar okokat, melyek a felismerést gátollak. Mert ha ez nem történik meg. feltétlenül magára marad a tiszt- vtselöosatály. A jövőben pedig mindazért, mi a demokrácia kárára tőrtenne, egyedül öt teszik maid felelőssé. Ez a felelősségrevouás pedig ■ gf,r. nyedthátü köztisztviselő vá'lán olyan súlyos teher lesz, ami alatt r»fier,>ijf;i{j Ennek pedig uem szjbzd be Következnie Sárulorni Giciy Jfmft/a 90 lfl.4*, — 866. A hiányzó 155 hrifujrapó sriVrasú tog- Mkocúeét nve^állapfrárá ivot Idheteéi. A* adatok helyes értékeié«* terméezete*«*! több «eeaspontööl w k4 fogó»o2b«tó rá * telje« árny*# helyset rinevete nélkül rondkívrai netté» Pl. * kpreakedő és ex n|>i-rce társadéira» heky- xct-e telj oson a* egyéni briynettőf fijyg. X segédekkel dolgozó váróéi üzeművel bíró iparos minden ^ .■ hoz tartozik, míg a Urast ecet öcs éieéazin vonalában köze tóté» ál a praoiriáe hoz, vts'/oot az ugyancsak faluéi hentce- rrvészáros. vendéglőé-mozis rendszerint tehetősebb. így, hogy némileg fezt * hibát korrigáljam, az iparosokat (*8.5%) a munkásokhoz, a kereskedőket (7.6%) a polgársághoz soroltam tn alábbi ki* kiinnutatásban, úgyszintén ar altiszteket is. Ha a fenti statisztikára pillantunk, rögtön szemünkbe tűnik, hogy mennyire fontos « parasztság rá munkás*ág számára minden kedvezmény megadás*, hogy méltó helyüket foglalhassák el »* ország szellemi életében. Az össze* egyetemi halig«toknak csak 1.1%-« «zárme- zoft munkás és 4.1 %-a a földműves családból. Ez a gazdasági numerus clausti* a faji numerus cüaususnál is sávosabb volt. kivéve persze aa utolsó idők faji numerus ouHúsát é* hogy ez ellen a parasztság cs a munkásság nem emelte fel szavát az csak' arrnak tulajdonítható, hogy erre nem volt meg az alkuim a. Az egyetemeket a zsidóktól féltette a IIorthy-re7S'm és véigiil « kizárté őket, de vájjon ntunkisokkal és parasztokkal pótol.la-e őket? Nem. hanem azok*1 nem kellett rendeletekkel káii-tajru. h'SZ I úgysem tudtak b, menni az egyetemre a úandiiak és Uboratóriumo dnak közé. Etzorul az ember szív«, ha figyelmesen megné.zi az alábbi kimuta<ást: (Az szám jelenti a? egye* rétegeik országos lélek*,/a mamik arányé!, a második arányukat a pécra. * harmadik pedig ** ország többi egyetemein ) Munkásság (munkás és iparos) 21 %• 4 >%. 9.6%. parasztság (földműves, kis birtokos) 33%. 1 5*5,, S földbirtokos osztály 17%. H.0%, 2.ftri-. polgárság 27%, 83.0^. 80.2% Ebből láthatjuk, hogy orazagosan ét' lagban még rosszabb a helyzet és szembe kell szállnunk azokkia! az erőkkel- akik meg ma is gátolják hog) a parasztság és munkáseé'.* ra-szágos létszámának megfelelően ftiglai i in helyet egyetemek pad iáin — A múltban * Horthyék politikái«, amely jobban F* ' a néptől, mint a vcre.végtől. sz or■>z<i2,■,, tönkretette. Ez ellen a politika elten * demokratikus egyetemi ifjúság tiltnko- korik és eigyenlő szeretette! akarja soraiba zárni * dolgozók három rwgy -éregé nek tehetsége* fiait. Lr a gazcasái?1 numeru* el<u»us*ztó! Maior Sándor ®r voer *n h*fi!ú* tü
