Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)

1945-09-16 / 205. szám

&BOLLO Va*.-tdS-h«€idlfl, APOLLO uept. A szerelem és féltékenység drámája: Az ötös számú örfoSz Bulla Elrna, Jávor, Bihari. SiarcEa atliärtök, szept. 19*20. Két vetél-/társ izgalmas mérkőzése az asszonyért: Gibraltár Vivian Romance* Erich v. Stroheim. 4, 8, 8 órakor (Sf< Í4 M i » sxept, 26-17-21 Két vetélytárs izgalmas mérkőzése az asszonyért: G 1 B 8$ & LT&R Vívan Romance, Erich v. Stroheim. I Sxertía-csMlörtot-t, ssept. 19-20. Két szív kálváriája az élet útjain : Hem yapiiiíüH egyedül Paul Mtini, Jeanne Brian. C.loaUasok fc, to, ** orakoi ™6s-£ i Was. szopt. 2 «"17 üäI! Két sztv kálváriája az élet útjain: Nsm vagyunk egyedül Patti Mtini, Jeanne Brian. ISzercSa-sslitöftöK» 29>20. [ A szerelem és féltékenység drámája: ■Äs ©tos sssémű ©rkércsl Bulla Elma, Jávor, Bihari. Előadások 4, fi, ft órakor w&msfm Első magyar parasztparlament Az áj gazdák összes problémáit megvitatta és hatalmas ered menyeket hozott a budapesti koragressziss Parasztok országgyűlése volt szepíem- Ver 8 és 9-én Budapesten Több, mint 3390 főldígénylő bizottság küldöttje je­lent meg, több, mint 504.000 földhöz jut Itatott képviseletében, akiknek kiosztot­tak közel négy millió hold földel. Ehhez a kongresszushoz hasonló még *s«m vélt ebben az országban. A magyar földművelésről, mezőgazdaságról eddig csak grófok és azok ügyvivői beszéltek, •de most az új birtokosok, a volt „cselé­dek ’ es „részes aratók” tanácskoztak. Bámulatra méltó okossággal tárták fel a Krjókat, határozták meg a tennivalókat, és terveket. Hej, ha a magyar urak csak Század résznyi bölcsességgel és becsüle- tességgsl intézték volna a magyar föld sorsát, mbit ezek az áj gazdák, nem kel­lett volna <^bből az országból millióknak kivándorolni, hogy kenyérhez jussanak nem csapolták volna olyan bőven a ®iagyar nép vérét, mint azt eddig tették. & tanácskozások során kitűnt, hogy a főldigénylő bizottságok «agy egészében elvégezték a rájuk, bízott «ehéz feladatokat. Kiválasztották az Igény jogosultakat, szétosztották a földet iks a gazdasági felszereléseket, biztosító t- ♦ák a termelés folytonosságát és körül­tekintő gondossággal néznek a most kö­vetkező szántás, vetés elé. Önzés, reszre- "*ílás sokkal kevesebb helyen volt tapasz­talható, mint azt az ilyen nagy munka - fa-l várni lehetett volna. A. kongresszus legelső es egyik leghatározottabb áUas- luglaiaia a bizonytalanságot szító ellen­forradalmi propaganda ellen volt. Veres Péter az Országos Földbírtokrendező Tanács elnöke megnyitó beszédében rá­mutatott arra, hogy veget 'kell vetni a rettegésnek, sürgősen be kell fejezni a fbldrefoimot, amely már 6)o-od részben készen is van. A sutlogo propaganda ®feg áprilisban a csodafegyverek győzel- •úevcl ijesztgette azokat, akik hittek, ma ^og act terjesztik, hogy az egész föld- °sstás csak választási trükk. Nem trükk tzr de véres harcok győzelmi ára, és sok czer vörös katona hősi halálával meg- Pecsételt örök szerződés. Ezt a jussul “apával és kaszával és az élele árán is •úegvédí a föld képe. Ha, az új gazdák 1,1:1 íd arra a pártra fognak szavazni, •helyik legtöbbet dolgozott azon, hogy * földet minél előbb nevére írva, bír­ókba megkapja, azt csak azért teszi, tudja, hogy azzal biztosítja a saját lo‘djét cs az egész nemzet sorsát, bol­dogulását. Nagy elvtárs földművelésügyi miniszter k lerniclés feladatairól tartott előadást. A földreform után termelési reformot “éli végrehajtani, de ennek előfeltétele ®z új gazdákat felszerelni. 609.000 ga2- ®*»ágot kell modern gazdasági szerszá- “•ékkai, gépekkel ellátni, ami életbevágó eUdata az új magyar kormánynak. A zovjet Unió itt is segítségünkre jön, Több száz traktort kapunk. Azért a«sarkocíík a reakc ó, “lert szeretne olyan állapotokat terem- eni itt benn az országban és megzavarni a viszonyokat a szovjettel, hogy az új Cazdák $ velük együtt az egész ország afpraál!ítá*á,t megnehezítsék. De hiába finden, kísérletük kudarcot fog vallani. földművelésügyi miniszter bebizonyí- hogy a földreform a legdemokra- 'kusabb egész Európában. A földbirtok . 'Sosztás is a legdemokratikusabb és a áll, fenn sem vallási, sem faji, vagy nem­zeti gátlás az igénylésnél, A kormány hitelt folyósít a gazdák­nak. megyénként kb, 30 millió keretben. A, tc-mcles talpraállítana, érdekében fon­tos, hogy a termeld bizottságokat kibő­vítsék az új gazdákkal. Erdei Ferenc belügyiminiszter az agrár önkormányzatról ég a szövetkezetekről beszólt. A termelés megindítását és fej­lesztését a parasztság a. maga szervein keresztül valósíthatja meg. Erre a föld­műves bizottság létesítés ének gondolata merült fel, melynek feladatai a vélerné- ' nyezések a falut érintő kérdésekben, ter­melési irányok megválasztása és a ható­sági jogkör betöltés®, hogy a paraszt­ságnak legyen kezdeményezési lehetősége, H szövetkezesekre nagy feladatok várnak. A termelő- és értékesítő szövetkezetek lehetővé teszik a jelenlegi hiányos felszerelések mellett a termelés legjobb folytonosságát, a* ne­héz gazdasági, beszerzési lehetőséget le­küzd je, és lehetővé teszik, hogy a jövő­ben a termelő és fogyasztó közötti leg­gazdaságosabb kapcsolatot megteremtsék. Bán elvtárs ipariig yi miniszter arról számolt be, hogy mit adnak a váro3 dol­gozói a mezőgazdaságnak. A jóvátétel! kötelezettségek, mellett a mezőgazdasági eszközök gyártása folyt, úgymint 430 traktor, 23.000 kasza, patkó, fűrészek sib, A Szovjet Unióval most megkötött gaz­dasági szerződés kapcsán nagyobb meny- nyiségü közszükségleti cikket kap a falu. Nemcsak ezen. kérdések tárgyalásánál, de az egész kongresszus tartama alatt, egy vezérfonal húzódott végig: az a mély meggyőződés, hogy a parasztok és a munkások szövetségének megboníhaíatla- ntil erősnek kell lenni, mert ez az alapja az egészséges és zavartalan gazdasági és politikai megerősödésünknek. Felhábo­rodva keltek ki, a parasztságot sztrájkra biztató provokáció ellen. Aki ma úgy akarja venni az iparcikk és mezőgazda­sági termékek értékét, mint békében, pl, 1 pár csizma 1 q búza, az ne feledje, hogy egy vesztett háború mélységében vagyunk. Annak az óriási rombolásnak az árát fizeti a munkás, azáltal, hogy fizetéséért 1/10-ed résznyi élelmet sem kap. A mezőgazdasági termékekért sem jut­hat annyi iparcikk, mint amennyi jutott a háború előtt, A rombolás áráért így fizet a dolgozó nép: először vért és éle­tet, azután a közszükségleti cikkekről való lemondást. Ez a keserű ■ valóság. A háborús uszítok, a nép ellenségei ezt mindenáron eltakarják a nép elöl, de a demokrácia feladata, hogy a valóságot kiemelje a hazugság ködéből, Ezért har­col és ezért dolgozik most vállvetve a földhöz jutott paraszt, a munkás ás a haladó szellemű értelmiség. Ennek a je­gyében folyt le az első parasztkongresz- azus. Abclooszky Józseb Jut: lök a*«s módja is, mert maguk az igény­osztottak maguknak a földet, nem Kis szoba, nagy tervek l láfógqtó* a ,,Műhely“ kiadóvállalatnál — Batsányi váltogatott verseivel hallat magéról az áj vállalkozás Többször foglalkoztunk már a Műhely néven megalakult irodalmi munkaközös­séggel, amely nem tűzött maga elé keve­sebbet célul, mint az eddig hallgatásra ítélt dunántúli szép és tudományos iro­dalmat is közvetítse a közönség felé: még hozzá nem üzleti, hanem altruista alapon. Az emberek hittek is benne nem'is. Pedig a hallgatás napjai alatt szívósan dolgo­zott a kis munkaközösség és ennek már jelentkezik is készei fogható bizonysága: Batsányi János válogatott verseit dobja piacra. Király-u. t„ a volt Orvosi Kamara egy kis szobájában húzódik meg egyelőre a kiadóhivatal, vagyis Kereky György igaz­gató és Csányi László titkár. Kis szoba, do nagy tervek; derűt ki az íjlabbi beszél­getésből, amit futtában folytattunk az agilis Kereky Györggyel. Stílszerűen, korrektúrák közt diskuráhtnk, —• Van-e már valami? — Ahhoz képest, bogy a széles érte­lemben vett közönség milyen közönyt tanúsított irántunk, van bizony; Vagyunk. Szombaton hozzuk az első kiadványun­kat: Batsányi János válogatott verseit, — Az első fecske vájjon csinál-e ta­vaszt? C5GÄKETTHPÄPIR békebeli ntltKsségben még mtadlg iegofesőbiban aVÖROYIMRÉ-« Budapest. V. Deák Ferenc utca 15. Mindennemű papíráru nagy raktára. / — Az első fecske talán nem: de-a raj, amely követi, remélhetőleg, íme a kiadói program: Koppány György: Versek, He­gedűs Lajos: Népi beszélgetések című népmese gyűjteménye, amelyet a tudós szerző hanglemezekről dolgozott fel s elsőrendű a maga nemében! Még három verseskötet: András Endre Üveghangja, Csorba Győző a Béke ellen című kötete és Bárdosi Németh János reprezentáns gyűjteménye: a Kepék. A prózát Morvay Gyula Kőfejtőkje képviseli, Fábián Ist­ván Irodalmi kalauzával együtt. Ebben a papírhiányos világban kezdőiktől!, . . — írók vannak, nem vitásan jó írók is, de a közönség, A közönséget kell megrohamozni! — mondjuk. — Mivel mi nem keresni akarunk, egyik író a másik bőrén, azért most van folyamatban a különféle könyvbarátok társasága alapötlete után, de egyéni öt­letekkel fűszerezve, a Műhely Baráti Közössége megszervezése es a Batsányi János Társaság alakulása, amelynek ki­adója szintén a Műhely lesz: reméljük biztosítja Számunkra, hogy nem csak ki, hanem el is adjuk könyveinket. A már szokásos kedvezményes, pontrendszeren felül gondoskodunk majd egy-két olyan meglepetésről, amely nemcsak írógárdán­kat, de olvasó táborunkat is biztosítja, hitem szerint. A megalakuló Batsányi János Társaság tagjai, pártoló tagjai felé az lesz az első gesztusunk, hogy ingyen kapják meg első kiadványunkat. Kis szoba — nagy tervek? Igen. De nagy szándékok is, amiknek megvalósu­lása hasznos lesz a magyar irodalomnak, jól jön a közönségnek, új pezsgést jelent Pécs életébe«: kiben nem ébred fel a gondolat: érdemes lesz a Műhelyt támo­gatni?. f rff riir i^ii iriri ma im,m JZEwn anÉiiirt»i 1|f mm — «• wfí&mwBwy QmmreSxw se*«#1 jéhméímm$É$®?z A dolgozó emberiség örök harcot foly­tat a szabadságért. Ha megszerezte, ki- sebb-njagyobb megszakításokkal- ismét el­rabolták tőle. Ma, újból nehéz harcok árán vissza tudta szerezni szabadságát, a demokráciát, amit Magyarországon számtalanszor kigúnyoltak, latfportak. A múltban elhitették a politikailag tudat­lan tömeggel, hogy a demokrácia kifeje lejárt, a fasiszta tanok szerint „kiörege­dett” a demokrácia'. Valójában tapasz­talhattuk, hogy csak ott sikerűit ezt el­hitetni, ahol a szabadságot vagy egy­általában nem, vagy csak rövid ideig tartotta meg a nép. Nálunk Magyarországon a szervezett munkásság csak elméletileg ismeri a szabadságot, mert nálunk a szabadság gyakorlatilag ismeretlen, fogalom volt.,- Mégis lelkesen harcol, küzd, újjáépít ás előkésről a választásokra., Sajnos eo&- ezor éppen azokkal szemben kell harcol­nia, akiktől támogatást kellene kapnia. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a köztisztviselők egy rétege nemcsak, "hogy közömbösen nézi ez1, a lelkes munkát, hanem gúnyos, sőt szemtelen magatartást tanúsít. Emlékeztetnünk kel! ezeket az urakat arra az időié, amikor a front a közveti«! közeliinkben dübörgőit, ágyú- dörgés femegtette az ablakokat. Mi emlékszünk arra, ha ők nem k hogy akkor milyen jóindulatú, alázatos „jófiúk" voltak. Akkor alázatos bókolá­sok közepette tettek meg mindent a »szer- 'vfczett munkásság vezetőinek ás még alázatosabban ígérték jóindulatukat a jövőben is. Magatartásukat akkor a. felü­letes szemlélő barátságosnak tarthatta, ők maguk okoznak vélték, mi azonban akkor is tudtuk, hogy egyezerűesi gyá­vák voltak. D® ki szemteksusbb a gyá­vánál, ha nincs veszély? Most látják, hegy a munkásság nem irtotta ki az „urakat", a kommunisták sem olyan emberevők, mint amilyennek Horthy ék lefestették, tehát veszély nincs, A veszély elmúltával ók is elkezdték az újraépítő munkát. Elkezdték újraépíteni a régi rendszeri, Elein te finom célzá­sokkal, A tanár úi rasvillaszemekkal né­zett a diákra, ha véletlenül piro? nyak­kendőt viselt, Az érett régi biztos úr eny­hén utalt a barbár tőrök hódítók és a mostani felszabadítók közötti hisc-slatos- ságra. És így tovább a szellemi téren. Mások a külsőségeiben keresik a demo­kráciát, és a mai élet kényelmetlenségét hasonlítják össze a régi rendszerrel. Persze, mikor a Horthy féle csendőr- ség vigyázott, hogy az alvó nagyúr nyu­galmát ne zavarj» * nyomorgó munkás­ság hangja, kényelmesebb volt. Ezeken csak mosolygónk. Ok cat a mosolyt -bá­torításnak veszik, de nincs igazuk. I*la nem bántjuk őket, az, nem jelenti azt, hogy jóindulatunk nem változhat egy­szerre — ha a mérték betelt — olyan fergeteggé, ami ezeket a tisztelt urakat kisöpri innen. És ha így folytatják, be­következhet. Mert több a közömbösség­nél az, ha a szakszervezet egy kép­viselője megjefenik egy közhivatalban és az, olt körmölö tisztviselő úr unottan, egy ásít,ást elnyomva mondja: „Hja, szakszervezet? Mi ks az tulajdonkép­pen?“ Az ilyen esetek már a munkásság önérzetét eértik ás a munkásság nem fogja tűrni, hogy az, aki semmit svai tesz az újjáépítés érdekében, semmittevésé melleit meg sértegeti is a küzdő, fáradd szervezeti embereket, A köpőnyegíorga- tásből elég volt már, mert akinek minden tudománya ennek a hűvös köpönyegnek a forgatásában merül ki, azt a demokra­tikus rendszer megvetéssel sújtja, szem­ben azzal, aki tehetségét a komoly tudo­mány fejlesztésére, becsületes munkára használja és akit a szerveseit munkásság megbecsül cs támogat. Ezekkel a becsü­letes dolgozókkal együttműködve remél­jük aztán elérni célunkat, a népi demo­kráciát, amit a múltban eltemettek, amely azonban nekünk biztosítani fogj» a megérdemelt jutalmat. Lakatos József. SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK tárcsázni A 29 40 TEL EFON SZAMOT! ÚJ DUNÁNTÚL ]¥] hiu jiwi 11—11111 hihihi ni mmmiii ii' i ■Tfl

Next

/
Thumbnails
Contents