Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)

1945-09-13 / 202. szám

VQáfy ftcoteidfyai egjf&süíidekJ Minél nagyok a manka­legyelem, annál könnyebben vészeljük át a még reánk váró nehéz időket, Rákosi IL ÉVFOLYAM 202. SZÁM. ARA: 3 PENGŐ PÉCS, 1945. SZEPTEMBER 13. CSÜTÖRTÖK. Sorsdöntő kérdések megoldására kerül sor ezen a héten. | A sajtó csak kis, szürke hírekben szá- | molt be arról, hogy a Szövetséges Ha- I tál mali külügyminiszterei egymás után | érkeztek meg Lopclonba, a külügymi­niszterek értekezlétére és, hogy ez az értekezlet kedden kezdetét is vette Az elmúlt hetek hangosan dörrenő szenzá­ciói mellett bizony ez csupán szürke kis napihírnek hat és mégis tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a most Összeülő értekezlet számunkra fontosabb minden más szenzációnál'. Az értekezlet összehívását és tárgya­lási anyagát még a „három nagy” pots­dami konferenciáján határozták el. A konferenciáról kiadott záróközlemény világosan megmondta, hogy „a béke- szerződések előkészítése a Szövetséges Hatalmak külügyminisztereiből összeülő értekezlet feladata lesz. Ezen az értekez­letei! elsősorban az Olaszországgal, en­nek nyomán pedig a többi legyőzött ál­lammal megkötendő békefeltételek felől határoznak majd.” Mindehhez pedig most, az értekezlet megnyitása alkalmából a londoni Times hozzáfűzi: „A külügyminiszteri értekezlet fő tárgya az Olaszország, Magyarország, Románia, Bulgária és Finnország számára kidolgozandó békeszerződések előkészí­tése. Magyarország, Románia és Bulgária felett bosszú vitákra van kilál-ifi." Nem kétséges, hogy az elkészítendő békefeltételeknél sorsdöntőbb kérdés ma nincs a magyarság számára, Tudjuk, hogy azok a hatalmak, amelyeknek az ország volt vezetői oly lelkiismeretlenül Kádat üzentek, nem akarnak megsem­misíteni bennünket. Hiába zengték, lei- áttolták és üvöitötték fülünkbe éveken | át és egyre szilajabban, hogy: „győze- lem, vagy halál!” már a legelíogul- I tabb közülünk is láthatja, hogy ez a I jelszavuk éppen olyan hazug s olt, mint | s többi. Vereségünk nem jelentette és | nem fogja jeleuieni halálunkat is. A de- 3 aiokvalikus hatalmak nem dolgoznak hit­lerista módszerekkel és nem akarják egykori ellenfeleiket Vernichtungslage- rekbe zárni még akkor sem, ha ország- • határok jelentik is e láger drótsövényét. Az életünkéit és életlehetőségeinkért, szabad magyarságunkért nem kell tehát reszketnünk, azonban ... Azonban mégsem mindegy számunkra az, hogy mit határoznak Londonban ezen ‘ a héten. Élet és élet, életlehetőség és életlehetőség között leírhatatlan különb­ség lehet és egyetlen nép számára sem közömbös, hogy életlehetőségei milyen tág teret kannak a kifejlődésre. Ezért olyan sorsdöntő számunkra az, hogy mi­lyen eredménnyel zárul az a hosszú vita, amit velünk kapcsolatban a Times be­jósol. De ugyanakkor tisztában kell len­bünk azzal Is, hogy ha sorsdöntő Is az, amit Londonban most elhatároznak, sem­miesetre sem megfelebbezheiellen, meg­változtathatatlan ítélet. A külügymluísz- | terek értekezletén csak az eljövendő | békekötés alapelveit állapítják meg az | egyes országokkal szemben, csak nagy vonalakban vázolják fel F.urópa eljővén- j dő térképét és szó sincs a határok pon- j tos megvonásáról, a jóvátáielek végleges | számbeli megállapításáról és az ezekkel 1 kapcsolatos ezernyi kérdés ellentmon- I dást nem tűrő megválaszolásáról. Még 1 hónapok telnek bele, amíg a most leiek- I lelendő londoni irányelveket a békeszer­ződések tényleges megkötésével valóra váltják és csak tőlünk függ, hogy a szövetséges külügyminiszterek állal e j héten megvonandó kordon a nyakunkra 1 Megszavazták a választf>jogi törvényt Kik nem lüipnak választójogot — Súlyos büntető rendelkezések a választási visszaélések eilen A minisztertanács az új választójogi törvénytervezetet tárgyalta. A miniszter- tanács a belügyminiszter által elkészíett és a pártértekezleten megvitatott terve­zetet kisebb módosításokkal jóváhagyta. A törvénytervezet szerint a nemzet- gyűlés megbízatása első Összeillésétől négy évre szól. A pártok választókerület! lajstromain minden tizenkétezer érvényes szava zalra esik egy képviselői megválasz­tás-A tervezet 18 kerületet állít fel. További ötven képviselőt az országos lajstromon választanak meg a pártok olykép, hogy összeadják minden parinak az összeS kerületekben megszerzett sza­vazatait. és ezt elosztják az ötvenes osztószámmal. Az így egybegyült Nem­zetgyűlés első ülésén tíz képviselőt vá­laszt' tagjai közé' az országnak párton kívül álló szellemi és közéleti vezetői kökül. A választáson résztvenni akaró pártok a törvény hatálybalépésétől számított öt nap alatt adhatják be kérvényüket az Országos Nemzeti Bizottsághoz, melynek minden kérelem fölött három nap alatt kell határoznia. A kizárási okok közül a népbírósági fejezetet úgy módosították, hogy nincs szavazójoga annak, aki ellen a népbíróság marasztaló ítéletei ho- rolt, v^gy aki ellen a népügyészség vádiraton bocsátott ki. Nem választható képviselővé a honvéd­ség és rendőrség hivatásos állományú tagja. A nemetek »agy fasiszták elleni fegyveres harcban résztvevők már 18. életévükben választójogot kapnak. A törvénytervezet igen vtiyos bün­tető rendelkezéseket tartalmaz azokkal szemben, akik választási visszaéléseket követnek el. A büntetés egyes esetekben •3 évi börtönig terjedhet. Nem tárgyalják le Londonban a magyar békefelféféleket ? A New-York Times próbabalioaj'a Keleleurópa kérdésednek elhalasztására A Newyork Times „A béke építői" cím alatt részletesen foglalkozik a lon­doni külügyminiszteri értekezlettel és megállapítja, hogy elvileg az értekezlet­től meglepetéseket. várni nem lehet, hjr .v/.en ; c tárgy,.! V-ok alapvonalait Casa­blancában, Teherán’.in, Kairóban, Moszk­vában, Jaltában és Polsdaroban meglehe­tős pontossággal meghatároztak. A ke- lőteuiópai kérdésekben, tehát íidgy vona­lakban a felelet már régen meghatáro­zott. Ennek dacára nem várható, hogy d londoni értekezlet oly gyors .eredményt , mutathat majd fel, mint például annak- - idején a Versailles! értekezlet. A lap szerint ugyanis éppen Keleleurópa bi/oivyos kérdé­seiben a szövetségesek között pilla­natnyilag súrlódások mutatkóznak. A potsdami határozatoknak megfele­lően elsősorban az Olaszországgal kö­tendő béke feltételeit határozzák meg és mar ennél a kérdési'él is igen sok súr­lódási felület adódik a táigyaló telek között. így j • elsősorban Fiume és Trieszt bovatar- 1 ozásának kérdése vár tisztázásra. Ugyancsak ezzel kapcsolatos annak a problémának megoldása is, amely meghatározza a Szovjet és Anglia ( viszonyát a Földközi tengeren. Mindezek után a Newyork Times arra ( a következtetésre jut, hogy a problémák 1 annyira igénybevehetik a most összeült értekezletet, hogy megtörténhet, hogy Magyarország, Románia 4> Bulgária békcicltélelei- nek megtárgyalására ezen az érte­kezleten nem is kerül sor. Az amerikai lap közléséhez hozzá kell fűznünk, hogy annak megállapításai ko­rántsem tekintendők hivatalosnak, mert a Newyork Times arról ismert, hogy az merikai külügyi hivatal rendszerint en­nek az újságnak hasábjait szokta fel­használni diplomáciai próbaballonok fel- eregetésére. A hír mindössze azért érde­mel figyelmet, mert arra lehetne követ­keztetni belőle, hogy az USA kormánya szívesen latna, ha a függőben lévő euró­pai problémák megoldását későbbre halasztanék. ■'s»**®®» Vu!garisz fegyveres ierrer jaré! nyilatkozott a lemondott görög Londonból jelentik: A News Chronicle közli Szofkunipuiosz volt görög külügy­miniszter levelét a görögországi állapo­tokról. Szófia uópüiósz vezette a görög küldöttségéi a sar.francíscoi világkonfe­rencián és visszaérkezése után lemon­dott, meri nem értett egyet az akkori Vulgarise kormánnyal. Fenti levelében rámutat aéza, hogy o második Vulgaris:-kormány sem tekinthető reprezentatív kormánynak, kü ügymroi&zter inéit nem. képviseli a nrp többségé­nek akaratát. A kormánykörök ter­rorja változatlanul tert. Szefianopiilosz támadja az új hadugy- miniszlerl, akinek püvímcea értelmében a rendőrök , tüzellek a görög baloldali pártok két vezérére. Mindketten meg is sebesültek. Ami a külpolitikai kapcsola­tokat illeti, Vulgarisz kormányának nem Sikerült megjavítani a viszonyt Görög­ország északi szomszédjával. KiBKós iár.<©fás egy A pécsi rendőrség érdekes autólopási ügyben fejezte be a nyomozást. Az ügy áznál kezdődött, hogy Jámbor Pál és Studer György pécsi lakosok megvettek valakitől egy lopásból származó orosz tehe-autót 200.000 pengőért. Ez az autó huszonnégy ór alatt nem kevesebb, mint öt Ité.ii , ment keresztül. tehát formális lánckereskedést folytattak vele pénzért, nagy kereseti lehetőségért mindenre kapható emberek. Az autó vé­gül Ss egyik pécsi iparvállalatnál kötött ki egy milliók étszáz ezer pengős áron­Hogy a közbeeső láncosok mennyit keres­tek az üzleten? íme: Jámbor és Studer kerestek 78.000, Eötvös Aladár, Rókus-u. 4. sz. alatti la­kos, aki egyúttal a tolmács szerepét is betöltötte az ügyletnél, keresett 80.000, Mihálovics György lálszerész, F. Malom- u. 27. sz. alatti lakos 22.500, Hoffman Antal kereskedő, Jókai-iér 7. sz. alatti lopott tetterauiovaS lakos 200.000, végül még Szabó Gyula inagáníisziviselö, Szabadság-u. 7. sz. aiatií lakos 450.000 pengőt keresett a láncos üzleten. A rendőrség ennek a csúnya üz­letnek az összes szereplőit természetesen őrizetbe vette és megindult ellenük az intemálási eljárás. Kivégeztek egy háborús bűnösneh minősített olasz íábornohoi Londonból jelentik: Az olaszországi brit megszálló hatóságok halálra ítélték Nicolo Bellomo tábornokot háborús bűn­tett vádja miatt. Bellomo tábornok 1941- ben agyonlőtt két hadifogoly brit tisztet, Bellomo tábornok kegyelmi kérvényét j Sir Harold Alexander marsall főparancs­nok visszautasította. msmaamemmmtmmma lekerőzö zsineg, vagy a küzdésre, a to­vábbi életre tág teret engedő, bő ring lesz-e majd. A Szövetséges Hatalmak a demokrá­ciáért küzdötték végig ezt a háborút és céljuk az, hogy a békeszerződések ré­vén is megerősítsék azokat az erőket, amelyek a demokrácia íennmaitodását és továbbfejlődését biztosítják. És: amilyen biztos, hogy Londonba’! most, az irány­elvek megállapításánál nemcsak azt te­szik mérlegre, hegy hány hadosztályt dobtunk harcba a néipetok oldalán, de I azt is, iicgy a felszabadulás óta mennyit tettünk a demokráciáért, ugyanolyan bi- j zonyos az is, hogy ükkor, hu majd a békeszerződések részletes letárgy.ilására kerül sor, késő ősszel, vagy kora tavasz- szal, nemcsak azt veszik majd figyelem­be, hogy mit határozott az öt külügymi­niszter Londonban, de azt is, hogy mit határozott a magyar nép London előtt és i után, menynyire hajlandó a demokrácia I j biztosítója és védője lenni a maca ha- 1 tárai között. Bs attól a telelőitől, amit erre a kérdésre adtunk nzideig és fogunk adni az eljövendő balekben és hónapok­ban, újjáépítésben, reakció ellőni harc­ban, rh lofcraltkus rcíormukban és az urnák -lőtt a választások során, éltől a függnek végső ínkon bafá­íelrl ra ti.' it-jg orsdönlő kérdéseket tárgyalnak Londonban, de e soir-döntő vöt. ■- telelőt csak tőlünk, magunk* (b 31. H

Next

/
Thumbnails
Contents