Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)
1945-09-02 / 194. szám
Vitá# pcMxUfaí ! H. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM. ÁRA: 4 PENGŐ PÉCS, 1945. SZEPTEMBER 2. VASÁRNAP. Töbh szavazat főbb kenyeret ír jelent t A számszerűen is (erős Kommunista Párt ttsdja csak tegyőzni az előtte álló feladatokat. Rákosi Harci egység A Magyar Kommunista Párt a közalkalmazotti kar minden jogos panaszát felkarolja — mondotta kétezer közalkalmazott előtt Rákosi Mátyás »Budapestről jelentik: A Magyar Kommunista. Párt V. kerületi székháziban több mint kétezer közalkalmazott előtt mondott nagy beszédet Rákosi Mátyás elvtárs. A ^Himnusz hangjai irt-áu a gyűlést V o d a Ferenc párttitkár vezette be s egymásután megcáfolta azokat a rágalmakat, amelyeket a múltban a kommunista párt ellenségei terjesztettek. Bebizonyosodott, hogy a Magyar Kommunista Párt nem üldözi a vallást, hiszen soraiban sok katolikus é3 református pap hurcol a demokráciáért. Nem hazaellenes, hiszen az ország újjá építésével ia a kgáldozatosabb hazafi- ságról tesz bizonyságot és a családvédelemért senki többet nem tett, mint a kommunista, munkása Ham, a Szovjet unió. Rákosi Mátyás mondotta eí ezután nagy beszédét melyben először is a köz- alkalmazottak igazolási eljárásait bírálta, amelyben erősen érvényrejutott a „kér- lekalássan“ rendszer. A demokraták! nein ringatják illúziókban magukat, tudják, hogy a köztisztviselői kar egy hosz- ezú korszak reakciós -kiválasztásának eredménye. f De a Kommunista Tárt ennek ellc nére is feli pett az ellen az igazságtalan beállítás ellen, hogy a közalkalmazottakat egyetlen reakciós tömegnek vegyék. Ez nem igaz. Egy évvel ezelőtt más volt a magatartásuk, mint ma, ezenkívül pedig a demokratikus pártok küldöttjei is kerültek soraikba. Meg kell állapítani ezt is, hogy legjobb szakembereik mindig közel voltak a demokráciához s ez a réteg most gyorsan fog a demokráciához fejlődni Ép ezért pártunk mindig tárgyilagosan ítéli meg ezt á fontos értelmiségi csoportot és nincs az a jogos panasza a közalkalmazotti karnak, amit a Kommunista Párt fel ne karolna, de nyíltan meg kell mondani, ez mind hiába való, ha a közalkalmazottak mentalitásában nem történik lényeges változás. A közalkalmazottnak is teljes szívvel kell rcs ztv ennie a háza újjáépítésében s a munkásnak nem szabad azt tapasztalnia, hogy a közalkalmazottal 11 óra előtt nem beszélhet a hivatalában. Rákosi Mátyás ezután rámutatott arra, hogy a külföld most figyeli országunkat s a közalkalmazottak magatartása nemcsak belpolitikai, hanem egyben külpolitikái ügy is. Magyarország addig nem lehet demokratikus ország, amíg a közalkalmazottak zöme nem demokrata. A küszöbönálló választás meg fogja mutatni, mennyire komoly az az erjedési folyamat, amely most u köz-' alkalmazottak körében tapasztalható. Nem kortes fogás, hanem szipla tény, hogy a külföldön a kommunista pártot tekintik a legkövetkezetesebben demokratikus pártnak. Annak a Sikerével fogják merni a demokrácia térhódítását Magyarországon, Végül hangoztatta Rákosi Mátyás, hogy a. köztisztviselőknek kötelességük a hazuíiságban jópéldával elöljárói és ma a hawafiság a dcmokráci.. győzelmét parancsolja. A közalkalmazottak tartsák ragukat ehhez a felismeréshez. Pártkülönbség nélkül számítunk a hazafias közalkalmazottakra. Akik már rátértek a demokrácia útjára, gondoskodjanak róla, hogy a zöme is rátérjen. Ez nem pártérdek, hanem a haza érdeke, mert csak így tudjuk felépíteni az új, erős. demokratikus Magyarországot. Még tartott » dübörgő tapsorkáa, mikor a közalkalmazottak első nagygyűlésen felhangzottak az In tornádónál« akkordjai, & Missouri csatshaló f©«áléls®Sé»t irjék a’á a japán kiüituíidét Londonból jelentik. Mac Arthur tábornok yokohamai főhadiszállásán most folynak a végső előkészületek a japán kapituláció* okmány aláírására, amely eiórzláthatóan emópai idő szerint vasárnap hajnalban történik mc.g a Missouri amerikai csatahajó fedélzetén. Az aktus lefolyásáról helyszíni közelítést ad az amerikai rádió, majd átkapcsolnak a Fehér Házba, ahonnan Truman elnök rövid beszédet mond. A szövetséges partraszállás rendben folyik. Eddig több mint száz hadihajó futott be a tokiói öbölbe és állandóan érkeznek még újabb hajók. Tokiót elzárták az amerikai katonák elől, nehogy súrlódások támadjanak a japán fővárosban leszerelendő japán katonák és az amerikaiak között. A megszálló csapatok legyezőszerűen felfejlődve hatolnak be az órszág területére és keresik a hadifogolytáborokat, hogy kiszabadítsák a szövetséges hadifoglyokat. A ! becslések szerint 36 ezer hadifoglyot szabadítanak majd ki a szövetségesek. A haditudósítók jelentései szerint egy Tokió környéki táborban borzalmas kegyetlenségek nyomaira és bizonyitékair# bukkantak a íelsza h-lditók A (apóitok úgy bántak foglyaikkal, hogy felszabadulásuk után h-galabb mindéi: másodikat kellett kórházba szállítani. Honkongban szombaton történt meg a híipitulációs megegyezés. A nagy brit ki. kötőbe erős brit hadihajóraj érkezett. Kínai légicsapatok szálltak tőidre Naiv kingban, ahol a kínai főhadiszállás lesz Japán kínai kapitulációjának okmányéi ott írják alá a jövő csütörtökön. Mofotov vútaszíáviruía Gyongyösy miniszterhez Budapestről jelentik: Molotov külügyi népbiztos táviratban mondott köszönetét Gyöngyösy János külügyminiszternek a háboiú befejezése alkalmából hozzá intézett üdvözletére. Engedje meg kifejeznem meggyőződéseméi — mondja a távirat —, hogy a békés körülmények között a népeink közötti barátság és együttműködés mindjobban meg fog erősödni országaink javára. (MTI) vagy harc egymás elten: ez az a kérdés, melyet a munkásosztályból alakult pártoknak és a munkásság érdekeit képviselő politikusoknak eldönteniük keli Mert harcban állunk — ezt senki el nem vitathatja és ennek folytán nem lehet kitérni azon kényszerűség elől, hogy agitáeiónk és akciónk módszereit ennek megfelelően szabjuk meg. Harcban állunk a múlt erői cs a múltat feltámasztani kívánó törekvések ellen.. Azok ellen a szervezett és szervezetlen reakciósok ellen, akik az adott helyzet minden nehézségét, a napi élet tömérdek, el nem tagadható szenvedését biz épülő magyar demokrácia ellen érvvé igyekeznek kiépitoni. Ki idézte fel ezeket a szenvedésekét? Az 6 tévedések Az ő hibáik. Az ő önzésük. Az ő bűneik. Az ő általuk az országra zúdított háború. De moat teái torokkal merik felhány- forgatni azokat, hogy az épülő ország fejlődésébe vetett hitet megingassák, a demokratikus me.gszen ezcst akadályozzák és ha lehet, meghiúsítsák. Harcban álunk tehát, nehéz, elkeseredett harcban. A régi rendszer pro- fitőrjei által felidézett háború romba döntötte országunkat, de romba döntötte az ország vámszedőmek hatalmát braosító intézményeket is. Itt az alkalom, hogy ezeknek összedőlését végleges megsemmisüléssé fokozzuk. És itt van, íme, a nagy megpróbáltatás, hogy tudunk-e élni ere! az alkalommá,1, ki tudjuke használni .invak lehetőségeit? Ha igen, akkor minden nehézségeken és szenvedéseken keresztül meg fogjuk valósítani a mi új országunkat. Ha nem, sikkor magunkra vessünk, ha az évszázados elnyomást újabb évtizedes, vagy tán évszázados fojtogató erőszak követi. Harcban állunk és ennek a harcnak hordozói elsősorban a múlt idők legjobban leigázott elemei: a munkás és a szegény paraszt. A parasztság öntudata még csak most kezd ébredezni, de a munkásosztály szervezeteivel, a társadalmi fejlődés biztos megállapításából fakadó erővel, a maga jövőjének öntudatos felismerésével vértezetten készült erre a harcra és állja azt. Alija minden nehézségek ellenére. Állja a jő ügy kétségtelen győzelmének biztos tudatában. Ám a harc bét táborra szakadva találta a munkássá got. Két táboira, melyek egymástól eltérő módszerekkel hiszik a munkásság osztályharcának végcéljait megvalósítani — de egyek a végcélban, fes egyek abban, hogy az adott történőit ni helyzetben nem lehet szó a végcélokról, hanem egyetlen, do annál nagyobb feladatot kell ennek a munkásosztálynak megvalósítani: a rombadöntöfct ország felépítésót. A gazdasági és politikai újjáteremtés, ez most mindkettőnek hite, mindkettőnek célja, mindkettőnek törekvése. Két munikásárt van, de egy a feladat és egyetlen egy most a cél. A közeledő választásnak jelentékeny lépcsőfoknak kell lennie ehhez a célhoz. Meg kell teremtenie a demokratikus ország politikai tundamentomát. Minden kétértelműséget kizáró feleletnek kell lennie arra a kérdésre, hogy akar-e a magyar nemzet végre tökéletesen szakítani azzal a rendszerrel, mely százados félfeudális berendezkedés után 25 eves íasáseta elnyomást és a minden m-agyar érdek ölteni háborút zúdított ránk, elnyomoritotta, romba döntötte, hajléklakmná és kok!utói tett® az OT- WágOt 'I'fttova skrucpolitiba tehát annak állítása, hogy ez a választási harc nem azonos a reakció elleni küzdelemmel. Igenis az orvos azzal, része, meg pedig nagyon jelentékeny része annak, mert ezen választás kimenetele fogja megdönt eni a reakció minden reménységét és lehetőségeit. A munkásság két politikai pártban van szervezve. A pártszempont, 'a pártérdek bizonyára tud érveket felsorakoztatni, melynek azt az álláspontot látszanak támogatni, mely azt kívánja, hogy külön-külön, tehát egymással küzdve induljanak a választási harcba. Úgy a kommunista, mint a szociáldemokrata pártban erős lehet a kísértés, hogy i\ választási mérkőzés során a maguk szervezeteit próbára tegyék, a kínálkozó agitúciós lehetőségeket a párt céljaira kihasználják, a párt erejét i.ncg- duzziasszák, megszilárdítsák. Ámde ennek a pártérdeknek cl kell néniulnia, rntrt most nem pártokról, hanem az egész munkásosztály sorsáról van szó. A választásoknak kell a demokratikus jövő dolgában dontciüc és ez a döntés hozza meg a munkásosztály jövő fejlődésének politikai biztosítékát. Ha azonban halul ütnének ki, a munkásosztály élnyom ásd, szenvedései beláíhív,fatten .időkre meghosszabbodnának. Osztályuknak szolgálata eddig is közös harcra egyesítette a két , pártot, már pedig teljes igazságot fejez ki a „Népszava“, midőn azt hirdeti, hogy „a munkásosztály harci egységének nemcsak az egyszerű femtertása, hanem műiéi nagyobb mértékben történő kiépítése olyan történelmi feladat, melynek félre ismerése végzetes hiba lenne.“ El kell hallgatnia tehát, a pártpolitikai érdeknek, mert ez kicsinyes és mellékes szempont, amikor a munkásosztálynak mint osztálynak szolgálata az ellenkezőt Követőik Annál inkább igaz ez, mert a munkásosztály érdeke összeesik a haza, a nemzet egyetemes érdekével. Igen helyesen állapít ja meg a szociáldemokraták vezető lajija, hogy „a. magyar demokráciának és a magyar népnek ebben a pillanatban nem az a legfontosabb érdeke, hogy a két munkáspárt egymás között tisztázza az erőviszonyokat, hanem az, hogy minél gyorsabban segítsünk kétségbeesett k- rónsyolfságunikon.“ Ez a segítség pedig ! kkzamithatatten mértekben szenvedne, j ha a> testvérpár tok választási östzccsa- I pasai a gyárak cs üzemek termelését megbénítanák. Kiszáruiűiatattasnil szenvedne, ha egymásra mért csapásaik felbátorítanák az ellentétekre spekuláló reakciót. Nem a lóét párt különböző szervezeteinek egymás elten alkalmazható választási ügyeskedésének produkciója, haiiem a valódi, a romokat felépítő, a reakciót letörő, a gazdaságilag és politikailag alkotó produkció az, ami « nemzet érdekét szolgálja' és amit a magyar nép a hairc étén haladó munkás- osztálytól, illetőleg ennek szervezett alakulataitól, a két munkáspárttól elvár. A pártérdeknek cl kel! hallgatnia, h.i a munkásosztály létének parancsa ezt így kívánja és a, munkásosztály „ tor- tcnetimi helyzet józan mérlegelése és ví- lúgos fölismerése alapján aláveti a mag» érdekei!- a demokratikus,:!) berendezkedő magyar nemzet, jobb jövőt keresd egye fernes szempont j inak. Ne „tisztázatlan éröv iszony őkxóT’, pártpohlükaa féltékenységről beszéljünk tehát, bániéin n harc? egységről, mer! hisz nem velófikedő szervezetek t.ín vállalkozó sikerét, hanem <a rmmkásosztály egészének, a demokratikus «főknek, » végit virradó új Mí^yaeoo,ragnak győzelmét akarja L Hajdú Gyula J
