Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)
1945-09-11 / 200. szám
/ »tnépből ^zämmzmmk és mímsem émliuk el a népeiu Hz új is&claév megindulása előtt — A tanítók szellemi, anyagi és munkaprohlémái — Mi a magunk részéről a cenzúrát már a télen elvégeztük taa- könyveink anyaga felett, de különben úgy értesülünk, bogy az áj iskolai könyvek készülnek, már nyomdába» vannak. Egyébként közölhetem azt is; hogy Pécsett már meg is történt a kivonásra itcit könyvek teljes összegyüj lése. Nagy feladatok várnak a holnap Magyarországának építésébe«» a tanítóságra, amíg a most sok esetben csak követelt deaiokrácia mindenkit átható, élb-tigazgató elv les?. A tanítóságon múlik jórészt: milyen hamar es milyen mértékben! A deiesre húzott értelmiség felszisz- szenéss a fejére olvasott vádak után —. még ha egyfoon-másban túlzások voltéi is — azt mindenesetre bizonyítja hogy ez a furcsa, heterogén összetételű osztály többségében ueju igen bírja el még a jós műdéiül kritikát se, mégha csak annak lerögzítéséro irányul is, hogy a tegnapokban elfoglalt korábbi magatartása nem maradhat meg. Nemcsak S/invuilósl, de valahova 4ilast vár tóle a holnap "■ Kétségtelen viszont az is, hogy rengetegen értették meg a kor ziilük, de e?ek Ezek nem „szisszennek fel“* hanem dolgoznak. Ej: a. két leválás érthető is, h.szan maréban értelmiségben is voltak különbeni foglalkozási ágak, melyek kozelsi-b díván a néphez, bar az intelligenciához'" számítódtak, el- euyésző kivételektől talán eltekintve, ennek e népnek érdekeit védték, érte szagát kö- haJigját alig hallani. >' Sózta Xsenek mondható a íaníxó- amelynek az új Magyarországon, az új nemzedék számára le, kell raknia ■' demokrácia alapjait. Vájjon van-e remény rá? A tanítóság nem felelős azért, amit tanított ahogyan pedig tanította, ahogyan a néppel bánt, az legtöbb esetben a legtisztább értelem- ben vett demokrácia volt. Ennek bizonysága, hogy az igazolások során mindössze három tanító ellen érkezett feljelentés, az is kisebb jelentőségei, — mondja Magyar Sándor tan- felügyelő, akivel beszélgettünk a tanítóság helyzetéről. — Legtöbbünk népi származású és talán ránk mondható a egkevésbbé, hogy elárultuk volna osztályunkat! Mi vállaljuk az új feladatoka., de őszintén megmondom, szeretnék, ha javulna is a helyzetünk. — Mik r.zok az új feladatok? — Minderek előtt itt az általános iskola, tixneiy a népiskolák ötödik ősz- ‘ íáiyávai kezdődik és a gimnáziumok, polgári irkv’úk mértékére emeli a nép- éh; iák színijét. A tanítóságra nemese. nagyobb munka hávomlik, de n»-/ gyobb felelősség is az élettel szemben, hisz a nyolc osztályos népiskolából kikerültek ugyanolyan lehetőségekben rőizu-iiínok, mint u regi négy középiskolát végzettek. A tanítóknak tehát legalább polgári iskohii tanári fokén kell államul.. Ezzel szemben fizetésre nézve k i fokozattal maradnak el tanárok kollégáik mögött. —- De azért sérelmeik terén történt mir orvoslás is?! — Igen. Az új illetmény rendezés or- vo-olta azt a sérelmünket, hogy a ta- iftó-égnok csak korlátozott mértékben számították be azokat az éveket, 'amisét ideiglenes minőségben töltött el. Előléptetésük automatikus, viszont sze- rélnénk, ha nálunk is a teljesítményhez igazodnék a soronkivüli előlépés. — Mik azok a kívánságok, amelyek megoldását várják az új Magyarországtól ? — Sojnos elég sok ilyen maradt örökségül. Csak kapásból néhány: A továbbképzést biztosító tanítóakadémia megszervezése. A státuskérdés rendezése. A falusi tanítók gyermekeinek n«*v*,itetési ügye. A tauyoi pótlékkérdése. Lakáskérdés. Jobb állomáshely elnyerésén^ a/- érdemesség fokozott figyelembevétele. A tanítók további képzésének biztosítására a tanítói könyvtárak fejlesztése. A tanítóság, képviselete a községi vagy városi testületekben. Fizetés tekintetében is szeretnék éppen az egyenlő elbánás elve alapján, ha már új feladatkör link mog^ polgári iskolai tanárság feladatával, legalább ugyanannyi fizetést is elnyerni.- Mi van a tankönyvekkel? ÍJ] ÚJ DMNflNTÚL Miéri nem készuifék el még m a meszesíeiepi lakóházak As ehnttlt rend&ze* korrupt szettemet bizonyítják a félbemaradt építkezések Mint ismerete®, a Meszes-telepen már évek óta épűiöíclben van egész sereg áj lakóház, mintegy 80 lakással. Az építkezéshez az anyagot az építési szövetkezet adta, míg az építkezés finanszírozását a város vállalta, amivel szemben az épületek feles arányban a két fél tulajdonába mentiének át, A munka azonban már 1944 nyarán megakadt, azóta a félig kész épületek ott rongálódnak, kitéve az időjárás, eső, hó, nspmdcge behatásainak. Közben az építési iigyb'M lassan rendőri ügy lett, amennyiben a rendIldomos válasz egy ildomtalan íámaáásra őszinte hive vagyok a vitának, mert tudom, hogy az álláspontok tisztázásához, a kölcsönös megértéshez és a félreértések elsimitásához nem vezet nyíltabb és egyenesebb ut, mint az, ha két ellentétes nézet képviselője a tárgy alapos ismeretében, szenvedélyek nélkül, előítéletektől és elfogultságoktól mentesen közli egymással a maga nézetét. De, és ezt nein győzöm eléggé kihangsúlyozni, az ilyen vita csuk akkor lehet gyümölcsöt hozó, ha az valóban a tárgy alapos ismereten épül fel és semmiféle egyéni vagy csoportszenvcdély nem homályo- sitja el a vitatkozó leiek tiszta szemét Mar pedig éppen ezek az előfeltételek hiányoznak abból a vitairásnak nem is nevezhető cikkből, amely a Független Nép szeptember 0-i számában, még hozzá az első oldalon, há- roiphasábos címmel jelent meg Tóth János tollából és amelyben egyrészt személyemet a legminősíthetetlenebb módon támadja, másrészt védelmére kél szegény ártatlanul meghurcolt Gallina Ádám garéi körjegyzőnek. Nem vagyok és nem is leszek hajlandó soha ezt a hangnemet magamévá íevmi. Ha Tóth János olyan stílusban akar vitatkozni, mint amit eben a cikkben megütött: „...egy túlságosan alkoholos koponya kézzelfoghatóan hazug szüleménye..— akkor ajánlom neki, hogy hallgassa csak szorgalmasan a londoni rádió németnyelvű adásait, olt meg ma is megtalálja ezt a hangot, viaszlemezről közvetítve, történelmi visszaemlékezésként és élvezheti azt, amint valaki, jól ismert személyiség, azzal próbáira lehengerelni ellenfeleit, hogy tehetetlen dühében iszákosnak, uyomo- rcknuk, alkoholtól deliriuuiosuak titulálja. Hogy ezek az aíacsouyabbrendüségl érzésből fakadó felhördülések nem voltak elegendők arra, hogy a Führer szellemi felsőbbrendűségét bebizonyítsák, arról talán Tóth Jánosnak is van tudomása. Nem válaszolok arra a gyenge szóviccre sem, amit szándékosán tel ráolvasott szignómra gyártott a nemes vitatkozó. És ugyanúgy nem válaszé.- lók arra a sok „hazugság, rága'inazo , jelzőre sem, amitől hemzseg a cikk, szégyelljem magam, ha kitérnék aria, hogy a Független Nép vitaoraja nyíltan megvádol azzal, hogy egy kauder- magos kakassal hagytam magam megvesztegelni a Gallina eben szóló cikk közlése fejében. Más válaszom erre nem lehet, mint hogy valamely könyvkiadónak javasolni fogom, jelentessen meg magyar nyelven is egy „Le petit Larousse illusti é"-szerü szótárt, amely ábrában és szóban magyarázza meg azzal tisztában nem lévő állí- irókuak az egyes szavat és fogalmak jelentőségét. A cikkből ugyanis kétségtelenül kiderül, hogy Tóth János nincs tisztában a magyar szavak és fogalmak értékével és azok jogi következményeivel. tclagos Ostobának lenni nem büntetendő s ezért nmi indítok rágalmazást pert Tóth János ellem Különben is, sararoseágára jellemző, hogy cikkében, nyilván elírás révéi} olyan mondat is alvad, amelynek olvasatánál örömmel dobbant meg a szivem, Azt írja Tóth János: „Galina Adám nem gondol arra... bog;.' megegye azokat, kik a mai kor szellemében élve kommunistáknak vallják magukat.“ Hát erre még alig volt példa az újságírás történelmében, hogy egy másik párt lapjában ilyen nyíltan elismerjék, hogy a mai kor szelleme a kcmiuuuiste szellem! De mindezelr után mit ír végül is Tóth .ános az ügy érdembeni részérői? íme: „Foglalkozik még a cikk bizonyos Ratio Sándor és Jasper Ferenc nevű egyénekkel, kiket én — mint ezen válasz Írója — közelebbről nem is ismerek, tehát kihagyom őket.“ Mit jelent ez a mondat? Szóról szóra ennyit: „Én, ezen válasz írója nem ismerem a tényeket, sejtelmem sincs róla, miről van szó és mi történt ,de üzért hozzászólok, mert fájdalmas dühömben muszáj legalább háromhasáhnyit káromkodnom és piszkot szórnám másra. Ezek után természetes, hogy Tóth János eksztatikus, rajougó örömmel jelenti ki: „Mi, falud és körzeted boldog parasztjai méltán valljuk magunkat boldognak, mert kálváriád mellett is a közeledbeu élhetünk...“ íme, így avatja boldoggá Gpliiw Addin az Ö hűséges Tóth .tínos-parasztjaii. Mi ehhez képest a római pápa?! Valóban szégyelem magam, hogy erre a förmedvéuyrc ennyit is válaszoltam. Hiszen a Független Nép szóban- í'oigó száma nemcsak engem támad meg, de megtámadja Rákosi Mátyás elvtársat, dr. Kanyar Józsefet, Sásdi Sándort, sőt még a Ludas Matyit is. Általában négy oldalon keresztül mindenkit támad, csak hármat véd meg: 1. A francia rentier-k demokráciáját, 2. Be via külügyminiszternek az ideiglenes magyar nemzeti kormányt támadó beszédét, 3. Calina Adáuiot. De ezeket aztán alaposan megvédi. És hogy milyen szellemben, 'arra jellemző, Rabkovács Tibornak (oh, micsoda szóviccet tudnék én erre a névre gyártani, ha Tóth János nyomdokaiba lépnék) Sásdi Sándor ellen írt cikkének ez a mondata: „Aki cselekedni mert voliia érdekükben, az az akkori törvénnyel találta volna szembe magát.“ Ami lényegileg nem más, mint elismerése annak, hogy a német megszállás és Szálasi-féle puccs törvényes alapokon állt, rendelkezéseit törvényerejűnek ismerik el, amely ellen küzdeni ugyebár törvénytisztelő magyar polgárnak nem illett. Vagy legalább is az ilyen bátor- hangú vitatkozóknak ehhez már nem volt merszük. Dévész Gy. István. őrség már hosszabb ideje nyomozási: folytat annak kiderítésére, hogy miért akadt meg ez a fontos építkezés annakidején? Amint értesülünk, eddig már megállapítást nyert, hogy az anyagkiutalásnál Gyarmati Pál, a közjóléti szövetkezet igazgatója, nem úgy járt el, hogy biztosítható lelt volna a ménka zavartalan menete. Megállapította a vizsgálat, hogy az építőanyagból 170.000 téglát részben kölcsön, részben készpénzért eladtak az iíj. Neudvieh Andor és Kristóf Károly építőmestereknek, aminek az lett a kör etkesroéaye, hogy »sár 1943 nyarán tégláin árny állt bs az ópíika- scsnél, Ehhez járultak azután még inas enyagmuériók ű>, úgy bogy a munkavállalók kénybelesi®!? voltait sorban otthagyni az építkezést, A nyomozás során megállapítást nyert az is, hogy a munkavállalók 6» építőmesterek kercie.tűkhöz kesedok. mesn jutottak hozzá, szói szintén elősegítette a munka megakadását, mari az érdekeitek kénytelenek voltak oda menni dolgozni, ahol hozzá juthattok pénzükhöz. A város részéről az építkezés el« lcnőrzóscvel Nagy szeder Vilmso v€« rosi építőmester volt megbízva- Megállapítást nyert, hogy megbízatását nem tudta kellőképpen betölteni Gyarmati Pállal való állandó torzsai« kodása folytán, amely körülmény, bfll nem is volt döntő oka az építkező* megaleadásának, de nagyban hozzájárult ahhoz. így a Gyarmati és! Nagyszeder közötti súrlódások folytán az építkezés lassúságából eH>* állott károk ódiuma a város éa K szövetkezetre hárul. Érdekes megállapítani, hogy a város és a szövetkezei vezetői egy éd ugyanazon személyek voltak. Nevezetesen Várnagy Elemér tanácsnok egyben a szövetkezet alolnöke is volt, akinek módjában állt volna mindkéf közület érdekében a Nagyszeder éá Gyarmati közt lévő súrlódást — esetleg leváltás útján is — megszüntetni* A lcgszctnoníbb azonban az, hogy a két veszekedő fél között egy hatnia« dik járt jól, azok tudniillik, akik az építkezés szünetelése óla az ott felhalmozott anyagot vágón- számra hordták cl. milliós értékben. A. rendőrség miut gyanúsítottakat» az ügyben kihallgatta dr. Esztergái Lajos volt polgármestert, dr. Várnagy Elemér volt tanácsnokot és dr. Zala aljegyzőt, akik jelenleg a népügyészség foglyai, ugyancsak gyanúsítottként hallgatták ki Nagyszeder Vilmost és Gyanpati Pált is. Tudíunk- ka/ a nyomozás már be is fejeződött és most kíváncsian várjuk, hogy as ügyészség kik ellen emel vádat ebben az ügyben? Magunk is kint jártunk ott a félig kész épületek közötf és láttuk, mint romlik, pusztul ezeknek az épületeknek egész sora Pedig lehetne folytatni az építkezést, hiszen másutt is építenek városzerte. És a lakáshiány szempontjából mekkora szükség volna pedig erre a 30 lakásra! j (f^ u " Még Lava* h á«t'ntvannah érr» mapát! Párisból jelentik: Pierre La vei kihallgatása során tapadta, hogy angoF ellenes magatarást tanúsított volnj l vichy-i rendszer idején A zsidóüldözé sekkel kapcsolatban kijelentette, hogj mérsékelni igyekezett a zsidóügyek kor mánybiztosának túlkapásait
