Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)
1945-09-08 / 199. szám
& genaőa fes<Msr«» ®mlé1s3<sm?é??« —y—■'.»!■■■,'- •r^ ’rr-r a^r.njiTV-;v'^Bpa^i^jr?i.gWW j»7 ^<f»~t^rntW*Auschwitz és Ebeosee crvosi szemmel Pécsi orvos tapasztalatai a haSálgyámkhem A mütáhak drámája — Az éhség psychosis® többször persze minden értelaa» ao nai- gasabb tudományos cél nélkül, ■— amelyeket bakteroIojiUí Mézetekben végoe- nek naponta tengeri malacokon, ragv házi nyálakon. Hét tép a tán eíhagyíinj Áswhwitaeí, 4si a körülbelül őt érre fieeaálió h*ííl- fyárat, amely as SS-nek Wőeágjal tökélyre fejlődött ét csodálatosan raffirtálí Intézménye voK. Ezután Ebenssehs kerültem űr. Reichen!c{tf László a pécsi BeBcll- baka tanáreegódje namrégiban érkezett tnag « németországi koncentrációs lábo- tokbőt Még élénkoo, — • bizonyo*an brSkre kitörő Ehetett enfii f—i emléikeze- lében a deportáltak vig&eníalansága. ; — A munkaidő napi 11 éra volt, az Elemezés pedig körülbelül 1400 kalóriát tartalmazott. Csak az bírta ki lelkileg ts Ht Auacbwitzban az életei, aki megfogad- ka a régi 3V-10 éve* foglyok tanácsát Esek: a táborba* gondolkozni nem szabad, cetlid, hozzátartozók, otthon nem léteznek, csak a mának élés ne, csak a gyomor megtöltése * fontos ét ac éjszakai pihemés. Érték minden nap, amely clma- Ifk, a az élet értelmét agyodul a szahadn- iásba retett hit adhatja meg. Az tnl ie tó-ta a tábort, aki ezeket az elveket el tudta fogadni Nehéz Tolt, Mikor mér ngy feft hónapja Toííaas Acschwiizban, ol vashat atommal egyik este bíEzélgettönk a 28. ez. Block előtt Egy» tserre csak ponyvával letakart teherautó hüt meg előttünk. Ekkor vagy tizünket Wsctereltek, hogy az autó tartalmat ,y padláson lévő raktárba felszállxtsttk, A kocsiban néhány száz müláb volt. Magam fai szorgalnjaáas hordtam őket. A mülábak hclajdonosabak pedig megvan ac a szó- ■ásttk, hogy a láb farészére nevüket és ötí7áb adataikat ráírják. így egy-két ia- toerősre is akadtunk. Hamar rádöbbentünk a rejtély nyitjára: a műlábak tulajdonosai egészséges emberek voltak, s néhány napon belül több száj műlábtnlajdonos természetes halállal aligha uralhatott kt.,, Tehát; elpusztították őket, mert mű lábuk •olt. Ekkor hittan cl a gázkamrákról bzállingézó monda aseedikat. Itt a faosrt lényeges« gyengébb volt, misé Auschwitzban. A napi élelmezés 1000—r!2t>0 eníoria között mozgott. A sete munka elvégzéséhez és e testi kondíciónak fenntartásához legalább 3500 kalóriára lett volna szükség. A háború utolsó hónapjaiban persze a táplálék mennyisége és értéke mégjobban csökkent. így természetesen alig akadt ember, akinél éhségvizenyő na jelentkezett Tolna, A dagadt lábra elég volt egy ütés, vagy rágás ahhoz, hogy néhány óra múlva Orbánéra errftckciActő pir jelentkezzék és másnaptól kezdve már fedtertóstatbaí&t- lenn' haladt tovább a gennyes gyulladó«: ». halálhoz vezető phlcgjnnnc. A veri»» b nagyon elharapózott és a phlegmosoral együtt, mint loggyakoribb ok oltotta kí bajtáruaink clctét. Közben a létszám egyre szaporodott. Amint az orosz elönyo- mnlás Ausztriát veszélye a tette, úgy ürítették ki egymás után a bécdförayékí, mclki, vrcl&i, aiBsícítani, linzi koncentrációs táborokat és valamennyit Ebeasccbc hozták. Az eredetileg 10.000 létszámú táborba® a foglyok száma mégsem emelkedett 16.000 fölé, mert részben a kiürített táborok tömegeit az u.t sokszorosan megtizedelte, részben pedig itt a nehéz munka, rossz ellátás, az elképzelhető legtrutáli- sabb bánásmód, a klímának meg nem felelő ruházat gondoskodott arról, hogy túlzsúfoltság sohase áiSbtasson eSő. Az éhség volósággal peychoáesá fajult. Müveit embereknek sem volt más témájuk mint az evés. Előttem van egy igen »romom, mindennapos kép, amint a konyháról két legyengült alak a 80 literes vaskardot eipeS fújtatva, izzadva minden őt méterre megáüaaak vele pihenni, mind army is» or a burgonyásléből valami kilőttyen. Ekkor Tégy huss csontvázzá zsugorodóit fogoly, akik utánuk mestek, hirtelen IdUporod- nak, »sebükből «E&rtajtjft, e fakanalat és a földről hahzsníjáSe fel a forró moslékot. „Kí'tün6M tapasztalatokra is szert tettünk. Kgy-egy diónyi saurolcdarahk» például órát hosszat szopogatható, vagy a puha hattwszóa, amelyen * «Hegek még iól megkülönböztethetők, elsőrangúan rágható és az ébsúgciicHét nagyszcrúca csökkenti. Voltak, akik a hónapok óta tartó v itatni o- biányt ösztönösen úgy próbálták pöiolni, hogy ma raksz ám eltek a füvet. Különösen a franciák voltak leleményesek: csigákat, békákat ették. Csodálatos orvosi tapasztalatra téliem szert: a. négy héten át tökéletesen leromlott szervezetben napi 3—400 kalóriával is van még éü*i. -— De ekkor már napi három, négy, vígül ötszázra emelkedett a halottak száma. Ilyea kőrükaények kősóit, event-bőrre lesoványodva, mogtatvezsdvs, fgrrm.kulu- sokkal borítva láttuk meg az első amerikai katonái. he. A kaSáhzoba titka Hasonló vúleílan folytan egy mások ti- fa>kra is rájöttünk Észrevettük, kegy s jJtérházsai" aevezett épület egy ezobá- iából, ahonnan suiadig csak jajgatást és övöltést hallottunk, soha esni jött ki élve Történt pedig egyesar, hogy e szo- “» lakói körül egy holland fogoly kifltá- tífuszt kapott. így őt az SS orvos a *®rt3ző osztályra helyezte át, ahol néhány “'-“l (tali*, meg is gyógyult. Mint más ’■‘’■''teistijiut", őt elfelejtették eltenni láb ft-a!. így holland fogolytól véletlenül ^S’adhattuk, a ,,halálszoba” titkát. Elmondotta nekünk, hogy abban a szobában mindenki különböző fajta injekciókat kapott. Az oldatokat Berlinből hozták oda. Ezeket befecskendezés előtt alaposan fel- *^sták, mire kissé zavarosak lettek. Az “ttekciók érbeadása után az emberek hi- 7£áTázást kaptak, majd lázgőrbéjük heken ke esztjil 35 és 40 fok között száguldott fej-aji. Tályogok léptek fel náluk, °;”kor sárgaságba estek és az illetők vt- *« rettenetes kínok között elposztul- Néha egyiknek vérével altatták be * értta+, néha *. tályog gennyes tartalmi- 1 feczkeodestek be egy mAik férfi vivő. «■éhé.; ö volt az egyedien, aki izereacsdre aég £si kéj-ült kiaerleteréa alá, mert hirtelen 'gbetegedett. De ec még nem zavarta , 'aa ar, SS orvost, hanem olyan fertőző ^egcógb© cselt, ami a fertőzés lefretősc- befolyásolhatta volna a többi kísér. c-ést. fizérí lettek más szobába. luáluk meg azt, hogy egésmágaa .fjeiteken mesterséges beavatkozásokkal Mózest idéztek elő, hogy a úéract ludo. ^‘yosiág nagyobb dicsőségére megisnté*** mindazokat a kkcrlalekcl, —- legCiGARÉTTfiPAPfR ^^kebelJ minőségben •»é# miüriig legoicsólaban QYÖRGYIMRÉs. Endepast Y- Deák Fcrcsc-ates 15. -Yindennemfi papíráru nagy raktára. fia lsei t,füzet és tankönyv is tanulni fog a mai diák Nagy goíid o tanév kezdete a diáknál» de meg ftíigyofcl» a szülőknél As isSiolák ogyreasre mir megkezdte működésiét és hétfőn vsiamenyi közep- islaok is lányit ja kapuit. Elmúlt u háború o«gy zivatara és új eletet kezdenek Utz iskolák: is. Ebben az új ételben csaljicm cp úgy romokat kcü felépíteni, min| m összeomlott városokban, falvakban; a háború nyomait nem könnyű dolog eltüntetni s nem könnyű dolog az új demokratikus iskolát felépítem. Nem könnyű és a munkát még a ne héz anyagi viszonyok io nehezítik. Eléri bizony ma mar nem ez a helyzet, mint azelőtt volt; tanárnak, diáknak egyaránt meg kel! szoknia, hogy sokszor hiányoznak ar vízkörök a tanításhoz, tanuláshoz s mégis msnni# kell rendben a munkáljak, A diáknak tanulnia, keik sok esetben * már megszokott és szint« ítéükülözhctet- lenjrek látszó füzetek, tankönyvek nélkül, valahogy úgiy, mint ahogy századok előtt tanultak diákjaink. Például az idén hiányozná fognak az annyira népszerűvé vált spirális tűzetek, amelyeket moet egyáltalában nem lehet kapni, vagy ha igen, akkor is csak megfizethetetlen árakon. Ma nxár nem lehet csak úgy egyszerűen elrendelni, '.egyetek magatoknak egy 409 ab. füzetet, rtjert az effajta füzet már rég kifogyott a raktárról, de kifogyott a többi .vsam is. Most már jó lesz akármilyen füzet is, sőt ha füzet nincs, jó lesz az egyszerű ív papír — ha azt is meg tudja vonni a vékouypénzü tanuló. Mert ma, amikor ‘10 iv papir 100 pengő, bizony n«ro olyan egyszerű ez a dolog. Vájjon tudják-e azt a szülök és a diákok, hogy a rajztábla ára 2-10 pengő, a ceruzáé (nem 5* a jó minőségé; IS pengő, a tolí/ncgyé pedig 3 és fél pzngó. (Amikor c sorokat írjuk. Hogy c jövő héten mennyi lesz, ma még nem tudjuk). Másik nehézség, ami egészen új feladat elé aktija * diákot ée tanárt; * tankönyv hiánya. A törtésietem, niag; ar és földrajz tankönyvekről nem is beszélünk, erek egyelőre eltűnnek a használatból; a régieket nem szabad hasznaim, ar, újak elkészülésére pedig egyelőre még remény sincsen. A régi könyvek áránál egyelőre 12 ei szorzószáui, ami annyit jelent, hogy ex eredeti ár tjszenkelézeresét kell értük fizetői, de hogy ez. ,i szorzó, szám mikor *og emelkedni, ebben a pillanatban. írem ludni. Bizony nagy gond ma tíz áa&olá^tatás ér, egyelőre olyanok * kilátások, hagy egy-két évfizázaddaíl kell példákért vi«r- acwyulul, olyan «szkösökkeJ. es körül* iHtúsyak között kell tanulni, mint ahogy eteink tanultak. De talán ép árért nem is vigasztalan, a helyzet; mert hu a primitiv- körülmények kötött is tudtak nagy bölcseket, alkotó embereiket felnevelni, akkor a m-síasu átmeneti korszakban is nevelkedhetnek nagy emberek. viert biárnyon, hogy a mostani nehézségek cs.;ii áiiTierct.ck, a Avne» pedig a ßzcilem és az akarás. Ha diákjaink becsületesen, demokratikus sziliemben tanulnak, akkor még a tankönyvek és füzetek ideiglenes hiányát is kibírják, s néhány észténdö múlva anná iiAáhb fogják móltányobv; mit is cselekedett « piagyar demokrácia, amidőn a mostani tiehczségekct kgyúrvo megteremtette magának a rég óhajtott új magyar világot. Kik & felelősek? Loíiclödból jelenti az angol iáir- ezolgáiat, hogy Páaóikrri finn mi- nisz.iereloök bejeleaíetie a iörvéoy- Lozáenak, hogy koranányáral együtt lemond, ha az illetékes hatóságok nem vizsgálják meg sürgősen, kik felelősek a Szovjeínnióüak küldött hadüzenetért. (MTl^ I- dtvfeyzGV'? HÜH&mk Mvszk a Festere rósz sasig fővávoía ísép <v* jól felépített varc* volt, dig Hitlcv-Néfrwiórszií érulá -ne* cos aea tantédi a Szovjetusim«, Kói* paadj® volt « kőztáfbaaag poEükaá, fa.'.* deró-ji, vatarstét tadtmiinyo« é» aü-.ÓEél életánek ja. A sacvjoí wmUm idej« oöatt Mtanlr !«* 'aa.saéyn csaknem n»9á1lürorasz'>^v»zódö,,• ?/< miilió ember lakott benne. V«!t xmß? popipara, vajJáonjavító, feifeldcdjfozó, bóe- cscrző és sok más jól fdazerefe iféra te TÍllatiytclírpc. Ar. őrizif lejjjofafe ép.’- tiVnestei« tervevték a karmiíivnatef'éí, » F eb íróra sr. Tindománvo* Afcadénde <»5- eyörü épületéit, vaiamiftt az Opcelíié* cs I Bailctt Színház épületéi ér ec&- mén $vönyöj-fi épületat. Kfiláe egynteaaj városa wH, ahová cxaczárata főitek az ifjak Bjcloru iszía vátoaa&ól, hojfy Micízk- bea nw-rnökökkó, tasMóldeá, masBf,a-- dássdkká, tudóscÁk;!, ápttéswikVá.. slb, liépczzóli. ki magukat. Mikor rtejy érvel meal&U « ■étaeícV betörték Fe3z<seee«Baeeeá< tékfjéao ér «1* fájlaltik Mmazket, faltfyujiottft, «Ipusr.- títolták és elrabolták míádaBt, unit * szovjet nép annyi éWbcEfcl éotlstl A náci (onesxleeSh ittj-ieélái « tráras la- kossásának több mdrí m féléi, fSbb mú’l 50.000 békés uteastl lakást akasztottál» hl. A háüwfi tSríSaefifaM- «sínsrA? möo&v»labsas eéí varrnak ének *« adja» aomet rtkjnáamvfe, melyek kétééábew3oEata4!a»uí igazolják, hogy a német psraaemsokisg icrvs;orü*n, jól átgcodoltaa hajtotta vóS* re * város elptisrtiUsá tOrt van pcídáttl * 393. méreté htdo»’" táíy 512. gyalogezrednek fééi dmsemhM II- i parancsa, mely megállapftj* » város lerombolósáxmk pontos «orrcudjH éí azt kówrtcli, hogy a) e parancs IkSiirdeitafi^ m város takossá^inrk sem saabstd aemsrit (Jvanííanij b) a tmn&of&Mi: It megjslőít iáöbafi egyszerre kefi kezdődnie müde* helyen,.. Itt őrzik * 98. német kod tant 489. *?.■ vedénnk hasonló pornecsarít. Eaeek s nLblőhandámk: a ver.«tője, ágim Bjclo- ru6*zia Gauleiter», WHbeli* Kobe, »yil* vúnosan bejelentette: „Bjelorasszia nagyvárosai, Minszh Vitóbeik, Gomel. }Jo£il- jev, Szmolcnszk romokban hevernek, szir.í- ágy Brianszk. Nincs szükség rá, hogt ezeket a városokat felépítsek.“ De Wilhelm Kunét még a megszállás alatt elér* le a biclorussziai partiz inai: bossrtiállfl Ver*. Köbét kivégezték, tjiy ügyesen «3- b elv ecet t akna, egy minszki kastélyban, » levegőbe röpítette *z ágyúból. Kuhe nem volt egyedül. Tinecreii« mend regi tót árvái voltak, akik. Miaarka1 szétrombolták. így többek között a Fehérorosz Tudomá-n-yoe Akadémiát inté»rdr.i* vei cs liberator;urnává! együtt, a Polytechnika! Intézetet, a színházakat, is.ko- Iákat és gyárakat. Minszk utcái srohadékokká változtak, tört kőhegyek, téglok és vasbeton konstrukciók borították. A •-űrön benéjietitett bjclorussz ksmJletck helyén hurjátiual befedett ptwutasál térült «1. A. ivemet meísrállólt MinsEk épü- lei cinek 60%-át rombolták szót. Min&zk fnk»biiditása utiio a s*o«jol nép bozzálálott a város úijiópítéseh' Már sok gyár dolgozik, ősszel a gyerekek már azokban az iskolákban tamilnak, amelyeket szüleik saját kezűkkel állttól- tak helyre. Az egyetcmJ halijai ók összejtyöHcjk st egyetem tcmeiben »mvtyeW óriási erő- fosritétse! leltek haMJnálhatóvA Az új Mínszk felériívranél gyakran haKhatö a fáradt lakósok logos követelése: Keveset látunk mi, a város helye állítási munkálatainál azok közül, akik Szétrombolták városunkat. A németeknek, akik Uinszkeí lerombolták, kötelességül volna dolgozni, hogy beheggesszék azokat a sebeket, amelyeket Bjelorusszia fővárosában okozlak.“ Már kíalrJtulófélben vannak *?. új Mínszk körvonalai. A napok ban Mlcszk- ben köztársasági • gyűlés voll, Bjclovusr.- szia városainak helyreállításáról. A *<vő- lésen részi vettek a köztársaság' vezetői, őptteszek, művészek, mérne kök. Nagy terveket dolgozlak ki a sokai szcnveditl városok helyreállítására. Újból felépülnek az utcák, A központi negyedekben lesznek a kormán'.lj".'atalok, úi színházakat, ■tudományos intézeteket iskolákat és gyá-akiit építenek. Uj parkok, kertek és fasorok díszítik maid a várost. Nincs messze az idő, mikor » moítini romokon ezáp és jól épített váró« lesz ?. szabad Bjelorussz nemzet fővárosa, ÚJ tHIMÁNTÚi. PH
