Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)

1945-09-08 / 199. szám

IRODALOM

Rákosi Mátyás s

A magyar jövőért

Szákra kiadás, Budapest, 1943,

EzerkiJ cccszáznegyreakettótől 1945. elejéig írta azokat a cikkeket és beszédeket Rákosi Mátyás, amelyek ebben a kötetben az idea év derekán megjelentek. Alig bárom esztendő termését jelentik ezek az írások, amelyeket azóta a történelem igazolt s tette minden egyes mondattik igazát színarannyá. Gyökerük azonban sokkal mélyebbre nyúlik; egészen az első világháború és az követő események tragikus befejezéséig, amidőn a magyarság csatát veszített — nem, más nemzetekkel — hanem, a reakcióval, saját araival és elárulóioal szemben. És még mélyebre nyúlnak ezek a gyökerek; a magyar történelem elmúlt századaiba, meri azok a tanulságok, amelyeket szerzőjük ebben a kötetben és egész éleiében, annak minden cselekedetében leszúrt, tul&jdfnrJcépen a magyar történelem legigazibb tanulságai és egy magyar államférfiú legtisztább és legvilágosabb felismerései.

A történelem utólag igazolta Rákosi Mátyást e mindazokat a megállapításokat, amelyeket Rákosi Mátyás ebben a kötetben a magyar történelem legutóbbi három esztendejében leírt. De ezek az igazságok, amelyek ennek a kötetnek a lapjain felsorakoznak nemcsak visszafelé igazolnak egy tisztalátású és talpig becsületes, nemzete jövőjében hívő férfiút, hanem most is iítiú mutatnak mindazoknak, akik a demokrácia kibontakozásának napjaiban harcot folytatnak a reakció itt lappangó s több-kevesebb merészséggel jelentkező erői ellen. Ezt a kötetet mindenkinek el kell olvasnia, a kommunistáknak ép úgy, mint azoknak, akik a többi demokratikus pártokhoz tartoznak, de azoknak is, akik csak leleplezik deiooikrataságukat, mell ntmdea cikke, minden beszéde, minden szava most is meggyőző, bátorító, biztató erejű, érvei ma is kalapácsütésként hatnak s visszaható erővel ép úgy megvilágítják elmúlt eseményeit (amelyeket akkor sokan bizony nem ismertek a propaganda ellenkező taktikája miatt) mbit ahogy minden egyes gondunkat, mai bajunkat is megvilágositják és rámutatnak a gyökerekre, ahonnán ezSrt, s mj£ bajok származnak.

RákosfíGVíátyásról ma. már a többi demokratikus pártokban élők állapítottak meg nem egyszer, hogy ő •tz egész nemzeté, beteljesedett pró- feciái pedig csak a nemzet egy áru lo orrúnak bukását, jósolták, de az egész, a legteljesebb nemzet fej- emelkedéséi jelezték akkor is ha ez a fölemelkedés egy véres kata- kl.zman ekresztül is történik. Az nem- !e hogy a magyar demokrácia, amely az eternit századok során annyiszor veszített csatát önző uraival szemben, most végre csatát ne nverjen, mert ma mar a győztes és szabadiágs2erető nemzetek s ve- fiik együtt a magyar nép a talajt rántották ki ennek meg-meg újuló reakciónak a talpa alól. Ennek a kötetnek egyik legfőbb tanulsága épen ?z, hogy n magyar demokrácia győzelme végleges és visszavonhatatlan, mert a történelem vasiörvé- nv<•: teszik azzá. Ez következik

mÚJ DUNÁNTÚL

v - .■e*') agamaw.

A vallás és a kommunista pari

A Magyar Kn-nmim.ista Párt ás vállár viszonya oly kérdés, melyet jobbról is, balról is a lelkűiénbő

zóbb beállításban tárgyalnak meg az emberek. Az újságok már több ízben beszámoltak arról, hogy a Szovjetunió nem üldözi a vallást, hogy a régi orthodoxia egyeduralmával szemben ma telje« vallásszabadság uralkodik. Ez a vallásszabadság a háború utolsó éveiben csak erősödött. Mindez azonban nem nyugtatta meg az aggodalmaskodókat, mert a Szovjetunió szerintük átment egy vallásüldözési időszakon és nálunk is következhet ilyen. Érdekes, hogy az illetők I nem gondolnak arra, vájjon miért meat I át annakidején az orosz nép egy ilyen 1 nagy válságon. Ennek oka az volt, hogy a görögkeleti vallás jb földi feje a cár" volt és patron.usa, támasza a cárizmus, viszont a cárizmus támasza a görögkeleti papéig. így a cárizmus elleni forradalom feltétlenül politikailag szómban találta magát a reakciós görögkeleti .papsággal. Itt tehát a vallásos bitet a cárok és róluk a feudális^ kapitalista rendszer alépítményének használta fel, hogy a papság propagandista szerepével hatalmát megtartsa.

Magyarországon egész*« n|áe a helyzet. Bármennyire is hirdeti« * lot tint romlott rendszer, hogy keresztény és nemzeti, ezt legméltóbban keres zt épy t cl ennek ce nomzoticüennck, sót embertelennek lehet minősíteni. Épen a papság volt az, nwfiy erélyesen szembeszáll* a német tolakodással, mely az utolsó percig ellenezte a háborút, védőimébe veti® az üldözötteket, visszautasította « fajiság alapján való megkülönböztetéseket, sőt csekély kivétellel „az istentelen bolsevizmus" ellen hirdetett „keresztes háború" maszlagénak &e dőlt be.

Érthető, hogy a propaganda el tudta hitetni a bolsevizmua vallásüldöző jellegét, mert nálunk 1919-ben e téren valóban történtek helytelen kilengések. A Magyar Kommunista Párt azonban nem kívánta folytatni az 1919. esztendőt. Sőt tanult belőle. A dialektika az 6 számára azt jelenti, hogy mindig számol a megváltozott viszonyokkal. A forradalmi küzdelem 1919-ben meg élesen szembeállította az isrteuhívöt az afheistával. Az Isten léte és a vallás jelentősége a szellemi küzdelem előterében állott. Ma a gazdasági kérdéseken van a hangsúly. Ma a kommunisták áj világot kívánnak felépíteni mely mindenkinek szebb és teljesebb életet fog adni Ezért kívánják a termelő eszközöket kivenni a kapitalisták kezéből és ezért szövetkeznek a munkások a nemzeti kereteken tulmenöleg. Ma az a helyzet, hogy a kapitalizmus az egyház palástja mögé kivan bújni, magát vallásosnak mondja, peejig szive mélyen atheísta, materializmusa pedig közismert, hiszen ez vezeti egész gazdasági rendszerét, A kapitalizmus vallásossága látszat, szeatimentáliz- rous és az elkövetett társadalmi bűnök ve- zeklese azzal a tudattal, hogy a? újabb bűnök ismét meg fognak bocsáttatni és hogy a földi jólét a vallás útján átemelhető a mennyei boldogságba. A munkássá:* számára persze maradjon a világ a

„siralom völgye", melyből a baléi nyújthat csak megváltást A papság sokfelé élesen «Bene fcrdnK s szemforgató kapitalista vallásosságnak éa a nép mellé állott Kivált az alsópapság, melynek nyomora körűmért A kom- mzuiista párt földel fattetott a »regény papo&nai. A vallás ellen nem küzd, do küzd a vallási lepellel letakart politikai irányiatok ellen, melyek a népet ópügy meg akarják téveszteni, mint a múltban a keresztény szóval megtévesztették és a logkereszténytclenebb gazságokat követték el a vallásos cégér alatt. A vallás tehát nem lehet politikai ütőkártya. Erről a közelmúlt alaposan meggyőzött bennünket. A vallás mindenkinek a személyes ügye. Épúgy szabad bárkinek, még a kommunistának is hinni az Istenben, mint ahogy szabad nem húrni benne. Sokan vannak a kommunisták között is, kiknek jól esik vallásosnak lenni, ám legyenek. Ezért még senkit se zártaik ki a pártból és senkit se üldöztek a pártba».

Ezek után megérthetjük az Uj Dunántúl szeptember 4-i számába» közölt győri beszéd igazi értelmét. A Párt nagy rezére Rákosi Mátyás, kinek higgadt és bölcs TCEutéw világszerte ismert, kijelentette, hogy „a Kommunista Párt jelöli« fogja a listán azokat a római katolikus vagy kálvinista papokat, akik felismerve azt, hogy a Kommunista. Párt a legjobba», a logőnhtdatosabbau. harcol a magyar nemzet érdekeiért, beléptek pártunkba és vállvetve küzdenek velünk az, új Magyaror- ázág felépítéséért." — Ez annyit jelent, hogy a Párt kifejezi békés szándékát a vallás képviselőivel szemben, hogy számit minden becsület«« magyar emberre az ország újjáépítésébe», ezt az újjáépítést és az új Magyarországot a világnézeti szabadság és gazdasági jólét otthonává kívánja avatni.

Túl vagyunk már mocsza ázass, mikor a vallás mögé bujtatott propaganda a

kommunizmust a magántulajdon megszüntetésének követelésével vádolta. Ma már mindenki tudja azt, hogy a termelő eszközök állami tulajdonba vételéről van osak szó és nem az egyéni élethez szükséges —j akár bőséges — javakról. Inkább azt akarjuk, hogy mindenkinek bőségesen jusson a javakból, de a munka gyümölcseiért nem pedig a spekuláló profitjaként A mai vallásos felfogás is tisztán látja, hogy a spekulációból, mások bőrének lenyuzásából összebalmozott vagyonok az erkölcstelenek, nem pedig * munkásság követelése, mely végeredményben munkájának ellenértékét akarja. Azt is látja mindenki, hogy u kommunista párton kívüliek «lágyrésze, avagy vele szeges ellentétben állók tábora nem áll „kimon. dottan" vallásos talajon, mondhatnám politikai romlottságukba» zavarja a tízparancsolat őket. Ha nagyon utána né-' zűnk kilátszik a lóláb. — úgy vélik — jő lenne ismét a „keresztény" szót politikai, lag jó alaposan kilovagolni, — a kommunisták ellen, és sötét tetteikkel megbecs- telenitení, — a hívek és a templomok mérhetetlen kárára.

Dr Szahó Pál 7.nltA->

Be Ssuüe nem fogadta a baloldaiisk küldöttségét

Välaszfäsl Iá« Franciaorstágöan

Parisból jelentik; Franciaországban heves politikai küzdelem indult meg a közelgő választásokkal kapcsolatban. De Gaulle miniszterelnök kedden rádióbeszédet mondott, amelyben felszólította a francia népet, szavazza meg az 6 al- kotuCmymódosítási tervezetét. Fiancia- oi-í ágnak új, egységes alkotmányoró j nemzetgyűlésre van szükségé, amelynek | teljes hatásköre lesz az új kormány meg. • szervezésére.

Ugyanakkor a baloldali pártok is gyű- j lést tartattak, amelyről memorandumot '

intéztek De Gaullchoz, aki nem volt hajlandó a baloldali pártok küldöttségét fogadni. I

Csak az iog'oóult tic- vembeo jogügyletei kötni, akinek arra a folyó évben adtam maghatairoacást.

E»r. Szeimé isSwás*.

kérlelhetetlen és tiszta logikával mindazokból a cikkekből és beszédekből, amelyeknek sorából ez a kötet felépült. Rákosi Mátyás nagy szolgálatot tett nemzetének nemcsak azzal, hogy e saját maga és pártja igazának hirdetését itt benn az országban a halállal szembenézve és

ott künn a száműzetésben a jövőbeli bizakodva mindig vállalta, hanem azzal is, bogy így kötetbe egybegyűjtve étadta a nemzetnek, mert ezzel is csak azt a harcot folytatja, amalyet negyed évszázad előtt elkezdett; harcot a teljes magyar nemzet jöoöjééri, ($*». ».J,

ASSZONYAINK Világos ut

Az orosz dolgozó ső fütaépcszi élőé* fűtik me gyár asssoory-ok plőtt, ve! óban a világos ntzí matatja. A aói munka fel* értékelése, férfi munkával egy rangra emelése talán a le^jiztosabb mód árvákon, asszonyokon, nőkön kérésziül mcg* messteai a világot «zeavedésaitő), gonoszságaitól. Mert a nő értékének lesüllyeer- tésa majdnem mindig egyenlő volt ®gy «ófl életszásvoaaláatafc lesüllyesztésével, & eaa <* Iád megvédése egy nemzet önbecsülésével- Az ut, melye» eddig nők milliói meneteltek, «ötét volt ás céltalan. A nagyobÜ falat kenyérért, családiéért harcolni te- dúló báeyáiSBasszonTt csendörfegyver te' ritette le az trizzélea, az «gykcharcot ioíjv azaS értelmező parancs nyomén többgyermekes mtriisasszoeyt állítottak bhősójj elé olyanért, amit úgynevezett uriasszo- syok ezreinek felelőtlenül elköveted nem volt hüacselekwéay. Nevetségese» alacsony összegű családi pótlékot fizettek * nyomorba induló bátor családalupitókaak, anyák napján könnyen elkölthető néhány pongCt a hat-hét gyermeket becsület tel felnevelő anyáinak.

És ezt merték hívni eddig „családvéd*- temek"?

De jó, hogy vannak gondos asasosyke- rak, melyek már kirakták lelkűknek *»«4 ragyogó lámpásait, hogy Uivjlagcsodjok e* célja legye» *z útnak, mely c«ld>á éptea sötétségé miatt beláthatatlan volt. Él akarják hozni mindannyiokn&k, a?-t a szcbü világot, mikor nem kerülhet főbbé crcnd- őrszurony elé a ktnyérkérés, bíróság afe a gyermek felnevelésétől visszariadó main kisasszony és bátran indulhat maid Családalapításra az ifjú nemzedék. Hogy * sokgyermekes anyáknak, n«m egy napra« haaem örök időkre tisztelet, megkülönböztetés és felmagusztaló hála jussor» embertársai és nomzeíe részérőL Hogy ai nincstelenek tehetséges gyermekébe ih* fojthassa bele a tudást a* irigység és g protekció.

Ezen munkálkodnak fáradhatatlanul pártunk bátorezavu, acélakaratu, igaz ügyért harcolni kész kommunista asszonyai. ök világítanak elöl az utón. öröm és bizakodás a hitük nyomába» járni, öíc azok, akik áhítattal és gondoskodással csiszolják, fényesítik ragyogóvá ez emberi közösséget jelentő és méltatlanul kign- nyolt „kommunista“ szót! ök azok, »ki5í a magyarságukat féltő nőket, asszonyokat belülről jött meleg szavakkal meggyőzik arról, hogy a magyar szónak, zászlónak, dalnak és mindannak, ami sajátosan nemzeti kultúránk, mindem időkre védője és őrzője kiván lenni a kommunista eszmevilág. ök azok, kik tanítják, hogy a vallás, mint az egyén legteljesebb szabadságjoga, mellőzhető, de ugyanakkor ennek ellenkezőjük ént, mint cmbertíonaálo belső parancs nevelésünk vagy izlésütjlf ;zc- rint kiielje.íeáhet a legíökélctcsubb Lton- imádatban is.

A reali!4sokért, anyagiakért, jólétünkért küzdő közöse sgi férfiharcosaínk mellé kellenek ezek a lelkeket is irányító, utakat, szavakat, kételyeket, aggodalmakat megvilágító női munkatársak, hogy u <*t vé- j gén kíragyogjon reánk a „szabadság" bol- . dog és győzelmes napja.

Zdndorni Giczy Magda.

j Fásaim Piriit na » rasier t

Londonból jelentik: A prágai rádió jelentése szerint Fistnert, Prága volt német polgármesterét felakasztották- O az első háborús bűnös, akit a prágai uéptörvényszék ítélete alapján kivégeztek.

Az <sm% új Éra

Budapestről jelentik: A közdlá- tásügyi miniszter a 10 ozázulékoó ecet hivatalos fogyasztói árát palackozás nélkül literfcnkint 90, palackozott állapotban podio t-ö P211' gŐben állapította meg- Ugyancsak a köze] Látásügyi miniszter rendeletben szabályozta a közérdekű textiláruk eláőlb'tásába#

1 SOTú