Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)
1945-09-07 / 198. szám
fyitáfr péőíe&k\at ! Aki azt siharfa, hogy a Sebe» tézőhci, spekulánsokat és reakciósokat lorhonragadjuk az segítsen nehiinh és ránk szavazzon. Rákost-Rákosi Mátyás nagy beszédéire! Megkezdhettek a hozzászólások a miniszterelnök beszámolójához Tildy ÜSeHáii elismerése cs mimfcáüpáii©!« t^riewelmi mókájáról I Budapestről- jelentik: A nemzetgyűlés fcsülövtöki «lése előtt Dalnoki Miklós Be'?, miniszterelnök elnöklétével pártítö- iS étlcktcl-ol gyűlt egybe amelyen a párt- a i ejkm kívül "rá-Mv.-fl Gyöngyősy János kfllflgyminiszlcr is Az értekezleten e csütörtöki ülés napirendjét tárgyalták. " A nemzetgyűlés ülését tél ti órakor *\ itotta meg Zsedényi Béla elnök. Az ülés megnyitása után a mandátum-vizs- tf&ló t- izottsig jelentése alapián az elnök, Tervszerű harcot a Budapesten és a Dunántúlon megválasztott képviselők mandátumát igazoltnak jelentette ki. Ezután bejelentette az elnök, bogy 3 pártvezetői értekezlet határozata értelmében áttérnek a miniszterelnök beszámolója feletti vitára, amelyen az egyes pártok részéről Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, Tildy Zoltán, Veres Péter, Szcntiványi Sándor és Kossá István szólalnak fel. ere infláció ellen! Rákosi Mátyás beszéde után Tildy Zoltán a Kisgazdapárt- nevében emelkedett sírlásia. Megemlékezett a nemzet hősi halottjáról, Bajcsy-Zsilinsjzky Endréről, majd kijelentette, hogy nagyon jól esik Rákosi Mátyás képviselőtársának felelősségtudattól áthatolt beszédéhez kapcsolódnia. Szempontjaival egyetértünk — mondotta — lényegében ugyanazok a szándékok vezetnek bennünket is. A nemzeti kormány a mi kormányunk, a Magyar Nemzeti függetlenség Front kormánya. Támogatjuk ezért is, de eddigi cselekedeteiért is, Fildy Zoltán elismeréssel emlékezett meg a munkáspártok történelmi ihunkájáról, de hangoztatta, hogy a parasztság is megtette kötelességét. Az elnök megnyitója után Rákosi Mátyás etvlárs mohdta cl beszédét, hang- sül yozva, hogy nem volt még kormány a magyar történelem folyamán, amely súlyosabb viszonyok között vette át a kormányzás nehéz gondjait. Az ideiglenes nemzeti kormány jelentős •ikeiífsre tekinthet vissza A földreform és az újjáépítés megindítása a Kommunista Pártot az eddig végzett munka alapján bizáldmirtM tölti él a kormány iránt. Rá kell 91 utálnunk azonban az egyes kp: irtáuy^ali ágakban mutatkozó hiányosságokra Rákosi elvtárs kifogásolta, hogy a gazdasági tárcák között hézagos az együttműködés és tervszerű harcot követelt az infláció ellen, amelyet sikeresen lehet megvívni, ha a kormány rögzíti az élelmiszer és a legfontosabb iparcikkek árait. Fokozni kell az állami jövedelmeket. A közigazgatásba nagyobb mértékben ke'l bavonulniok a népi erőknek. A közoktatásügyi minisztérium messze elmaradt a demokratizálódás terei’. Rákosi elvtárs szólott ezután a földreform nagy jelentőségéről és hangoztatta. hogy a földhözjuítaloltaknak meg kell kapniuk a telekkönyvi kivonatokat. A svábok, a volksbundísták földjeinek a magyar parasztság tulajdonába kell álmenni. A mezőgazdasági gépekben és az állatállományban mutatkozó hiányokat külföldről kell pótolni — mondotta Rákosi Mátyás és ebből a szempontból örömmel üdvzözlte a szovjet—magyar árucsere egyezményt. A választásokkal kapcsolatban hangsúlyozta hogy a Kommunista Párt rendkívül nagy súlyt helyez arra, hogy a választások a legszabadabban, a legdemokratikusabb módon, fegyelmezetten folyjanak le. f A Kommunista fart mindent megtesz ezen a téren és nein engedi, hogy a pártviszályok tüzet felszítsák. Árva a kérdésre, hogy demokráciának nevezhető-e, ami ma van, a Magyar Kommunista Párt igennel válaszol. Szívesen tanulunk úgy a szovjet, mint az angolszáz demokráciától, de hangsúlyozzuk, hogy mi elsősorban magyar talajból sarjadt demokráciát akarunk. Ezután Rákosi elvtárs a reakcióról szólt, amely most azzal kísérletezik, hogy a demokratikus pártok jobbszárnyaiba igyekszik beszivárogni. A hadseregbe is beszivárgott a reakció, mint a miskolci eset is mutatja. Ezért a hadsereg demokratizálására * nagyobb gondol kell fordítani. A közellátás helyzete nehéz, de nem megoldhatatlan. A megoldásnál az ősz- szss pártok együttműködésére van szükség. A MEP és a Szociáldemokrata Párt összefogása a demokrácia alapjának megerősödése Rákosi elvtárs kitért ezután a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt összelogására, mely a politikai élet egyik legiontosabb eseménye volt és a demokrácia alapjainak megerősödését jelenti. Majd külpolitikai kérdésekre tért át, elsősorban a Szovjetunióról emlékezett meg, amelynek dicső Vörös Hadserege megnyitotta az utat hazánk demokratikus fejlődése felé. Az egész Ház tapsai közben emlékezett ’Oeg a Szovjetunió részéröl gazdasági téren nyújtott nagy segítségről és Sztálin generalisszimusz nagylelkű gesztusáról, ^mellyel hazaengedte hadifoglyainkat. Hálával emlékezett meg az Egyesült Államokról és Angliáról is, amelyek közvetve hozzájárultak hazánk felszabadításához. Remélem — mondotta — hogy a nYugati demokráciák nagyobb megértést tanúsítanak majd fiatal demokráciánk fiondjai & bajai iránt. Teljes elismerésül szólott Rákosi elvtárs Jugoszláviáról, anic.y Tito marsall vezetése átall annyi megértést tanúsít irántunk, ugyanez mondható el az új Romániáról és Groza miniszterelnökről is. Sajnálatos, hogy nem lehet ezt elmondani Csehszlovákiáról. Még az olyan csehszlovák pártok is, amelyek demokratikus meggyőződésüek, nem fogadnak soraikba magyarokat. A Magyar Kommunista Párt a szlovákiai magvarok üldözése miatt nem egyszer szólalt tel. Bár Magyarországon csak egytizej annyi szlovák él, mint amennyi a szlovákiai magyarok száma, a Kommunista Párt vezetésében helyet foglalnak a • szlovák anyanyelvűek is, például Békés megye főispánja. Eljött az ideje, hogy a szlovákiai magyarok kérdését a magyar és csehszlovák kormány kölcsönös megbeszélés tárgyává tegye. Beszéde végén Rákosi elvtárs újból hergiulyozta a demokratikus erők összefogásának szükségességét. Minél erősebb lesz ez az összefogás, annál hamarább fogjuk -feléj'-ileni minden hazafi közös ■ vágyát, az trés, szabad' független c? dérnél. rútiku", Magyarországot, Szakasits .Érpád és Veres Péter a földreform Jelentőségéről Ezután Szakasits Árpád a "Szociáldemokrata Párt .vezére emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy a magyar munkásság áldozatkészsége, a magyar paraszt józansága és bölcsessége, a magyar értelmiség legjobbjainak lelkessége és tehetsége bizonyíték arra, hogy országunk felemel kcdíl. abból a szörnyű mélységből, ahová becstelen és gonosz hazaárulói taszították. Partja név»ben kijelent', hogy a Szociáldemokiata Párt osztatlan bizalommal kiséri kormányt, a demokráciáért való fáradozásaiban. Ez a kormány a nagylelkű Szovjetunió segítségével megteremtette a demokratikus Magyarország alapjait. Ennek a kormánynak a nevéhez fűződik a magyar történelem legnagyobb és lcgigazabb forradalma: a földreform. Szakasits elvtárs beszéde után Veres Péter, a Nemzeti Parasztpárt szónoka mondott beszédet. Az a nép jelentkezik most a történelem kapujában — mondotta —, amelynek sohasem volt még teljes joga a magyar törvényhozásban. Történelmünk legnagyobb cselekedete, a földosztás befejeződött. A Nemzeti Pa- rasz Ipart szabadságot akar a munkában, a politikai és szellemi életben, valamint a termelésben is. Elég volt az évszázados szolgaságból. Mindenkivel szembeszál- lünk, akár a földet, akár a szabadságot akarja elvenni. Hangoztatta, hogy a Nemzeti Parasztpárt bizalommal tekint a kormány további működése ^.lé. A Polgári Demokrata Patt nevében Szentiványi Sándor szólal* fel Hangoztatta, hogy a Polgári Demokrata Part a kormány ténykedéseiért vállalja a felelősséget és nem mond le arról, bogy helyet kapjon a kormányban. Kossá István a Szabad Szakszervezeten nevében szólalt fel. Hangoztatta, hogy sokan szabotálnak ebben az országban. Megtorlás pedig nem, vagy csak igen kis mértékben történik. A szakszervezetek nevében felhívja a kormányt hogy bármilyen intézkedésekkel vessen véget ezeknek a visszaéléseknek. A szakszervezetek magyar földön népi demoktaciát akarnak és fognak létrehozni. Gf őngyösY Jái^os: A csehszlovákiai magyarság kérdését a nagyhatalmak döntésére bizsuk A pártok képviselői után Gyöpgyösy János külügyminiszter mondott beszédet. Nem hagyhatja szó nélkül a magyar kormány, — mondotta többek között — hogy az országon kívül több százezer magyart minden nap az a veszély fenyeget, hogy vándorbot, sőt koldustarisznya jut osztályrészül, viszont sokaknak már osztályrészül is jutott. Az országon belül pedig több tízezer ma- gyaroszági szlovák magyar állampolgár munkájában, nyugalmában és létében van fenyegetve. Mi békében, sőt baráti együttműködésben akarunk élni a cseh és szlovák néppel. Csehszlovákia a magyarokat, éppen úgy mint a németeket el akarja távolítani az országból. Azt, hogy egy állam meg akar szabadulni nemzetiségeitől és nemzetiségileg egységes államalakulatra törekszik, nem meglepő. Meggyőződésem szerint, azonban ezt a törekvést össze kell egyezteini a népek és nemzetek között kötelező demokratikus elvekkel és módszerekkel. I Ezek .után részünkre neun maiad más hátra, minthogy ezt a kérdési a csehszlovák álláspont merevsége miatt el. intézni nem tudjuk, a szövetséges nagyhatdftnak döntésére bízzuk Mi nem kérünk mast a szövetséges nagyhatalmaktól, mint hogy gondosan tanulmányozzák ezt a kérdést és hozzanak igazságos és helyes döntést. A külügyminiszter felszólalása után az az egész nemzetgyűlés elfogadta a még Debrecenben hozott határozatot, amely szerint az ideiglenes nemzet- gyűlés a magyar áilarni szuverénitás kizárólagos Képviselőjévé nyilván!- ' tóttá magát. Ezután Pfeiffer Zoltán határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint amig a magyar nép az államfői hatalom gyakorlásának módja felől nem dönt, az alkotmány szerint az államfőt a külügy terén megillető egyes jogokat a Nemzeti Főtanács gyakorolja, Végül megiálaszlották a háznagyot Malasits Géza személyében, A csütörtöki ülés 2 óra ulán ért véget. Pénteken ismét j összeül a nemzetgyűlés.
