Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)

1945-09-30 / 217. szám

Az erdósmecskeí „parasztlázadás° és ami mögötte van Nem tudnak megbékélni az áj világgal a vo’ksbundRsia svábok PéesváratMó! dAlk elett-«., * Meeaek *!» simuló dombok és alázat«« rői- Zyek változatos paboráiaájábam fok- wi Frdősmecske. A »viJb diaszpóra *£>' ik községe. Élete eldugott, * csak *kkor ir»«)ul rá a figyelem, amikor Uu;ilyen okból kicsap a medréből. Gazdag határ, g«zdne faló. A volks- bundúmuti mégis meghódította a kör­nyékbeli falvakkal együtt, bár azt a »tót „elégedetlen-ég", legfeljebb sr.ó~ **rbó) ismerték a* itteai sváb par&sz- k>k, mert ok tik aztán igazán nem tt>lt ni, hogy éressék tol Merőt megint baj v«» velttkl Kétszáz* *ÍVftn évv,»( ezelőtt, Neaselrode pü-s- P^k «lejében kapták ajándék ként a földjüket, mégis híveivé «egödtek a »itleri im per in (izmáénak. s amikor *to*t a felelósséjfrevoná« ideje r.ihő- ’^tkeswtt, sváb szívóssággal és '«vazísággai akarják kihúzni magukat * *»eglako)ás történelmi szüksége alól, ® eben ar, igyekezetükben sajnos! segíiór* í* találnak, éppen a falu se tói ben! é «rab harc krónikája ismét scapo- fodott egy lappal. S ráírva mindaz, *<*>' szeptember 27-ig, — amikor a séUzinu játéknak a nép öntudatos cselekedete, véget vetett, — történt _vao hírek jönnek Pécsre A TELEPESEK LÁZADÁSÁRÓL Gyötörtök öv este fantáziadus jelen­ig* futott be a vármegyeházára arról, a falnbe telepített gazdák „fel- ’*<«dtak‘', ötszázan • jegyzői lak elé ’•»»Ibk, bántalmazták a jegyzőt, s katolikus papok s győzelmi máraoruk- "®° tobzódnak, leölik a disznókat, falatnak: ahogy a parasztlázadást a Jámborok elképezhk Mi lappang a bir mögött? , A békés őrzi tájban ugyancsak bé- elnvujtózó falu semmi nyomát j\cm mutatja a „lázadásnak“. Ami fel- j^tk, amikor kitekintünk kocsink *blakából. a sutét sváb arcok, s az, °Py senki sem emeli meg a kalapját Csíl^ néznek az autónk után, ahogy rt'c>£Dicg\ a főutcán. Húsz méteres '‘‘"kerítések, lakóházzal vetekedő f’ajták mutatják a Sváb jólétet. Akik. ö-'Z.önnek, lerongyolódott, megviselt *r«» magvarok. A jegvzói épület nincs ^tombolva * A „népünnepélynek“ se- M semmi nyoma, Meg egy betörött h‘*k sem jelzi, hogy az elkeseredés f‘s®tleg túllépte a határt. Agárdi Ede 8 jegyző, él, eleven A hangja is. A jegyzői udvarban szintén nem lehet "'fedezni, hogy itt „ŐOO ember hatolt Vnl A n* be a jegyző bántalmazására“, .jegyzői iroda be van zárva. A rend- ?rscg parancsnoka, egy lányos arcú rBtester kinyitja az iroda ajtaját, pelyhe igaz, a jegyző nem mehet Mint később kiderül: okkal, ne- , ?Sy esetleg meghamisítsa azokat a ’*onvítékokat, amelyek amellett szól- **i bogy nem részrehajlithatatlanol. * ellenkezőleg intézte a község ueyeit. AMI VALÓBAN TÖRTÉNT! ^“Twq«iia«i* i laniw m ainnmrrr~~~ A kérdezősködés. hivatalos emberek- I * jegyzőtől összeszedett adatok * aI|ién szeptember 27-ének eserné- ..'e't a valóságnak megfelelően igy ( ”*otta össze: A körjegyzőséghez tar- °zó négy község telepesei, miután be­hintették, hogy a reakció ellen tün- e*.n* akarnak, felvonultak a jegyzőség G erős kiabálások közepette követelték, hogy a jegyző távoz- *°n el a helyéről, mert a svábok- *ak kedvez, s nem bíznak benne . a telepesek. ^gukkiti hozták Meizler Pétert, oldván, ez legyen a mi jegyzőnk, ^ őzben a jegyző eleshetett, azt mi- i s jobb combján zuzódásból ke- t Eszett folt A tüntetők ezután el­fúltak s nem bántottak senkit, sőt ^ j*íyzőt sem, mert panaszkodása „ ‘''ben gpg, állítja, hogy akárki is rá ,0f,lte volna a kezét. A rendőrség kti­ÜVaben idejében közbelépett i még ha lett vota* w a vérmesebbekbea bántalmazás! szándék, aminek semmi jele, ennek idejekorán elejét vette. KPl-ÖNÖS DOLGOK A FÖLD­OSZTÁS KÖRÜL ________________ En nyi ami történt. Azok az okok azonban, amelyek mindezt kirobban­tották, igazán cifra dolgok. D. Kasza Sándor vármegyei főjegyző, «kivel ki­szálltunk. hogy saját szemünkkel győ­ződjünk meg az igazságról, meghall­gatta a* érdekelteket és ebbői a meg­hallgatásból igen szomorú kép bonta­kozik ki. A telepesek mindenek előtt azt sérelmezték, hogy a föld igénylő bizottság elnöke, valami Czuvzor Sándor arc szerint osztotta a földeket, s bár a telepesek május óta ott van­nak a faluban, ügyük még mindig nincs elinttvv» sőt huszonnyolc«» azon a címen, hogy nem tudják iga zolni földmöveiő voltukat, »ein kap­ták meg az’igen veit földet s úgy lát szik a megpeticionált birtokok eseté­ben későn küldtek be a földbirtok- rendező tanácshoz is az iratokat, mert — mint másunnan tudjuk — a község azok közt szerepel, ahova a tanacs tervbe vette kiszállni, helyszíni tárgyalásra Azt is állítják * telepesek, bogy a bizottság elnöke a telepesekkel dolgoztatta a svábok földjeit is, de még az ara főr ész! sem adta ki nekik. Sokan nem tudják melyik a földda­rabjuk, Az elkobzott földeken termett gabonát összeszedték, elhelyezték a Futurarak tárban s azok a telepesek sem kapják meg, okik élelem nélkül vannak. A JEGYZŐ Ült MANIPULÁL! A jegyző, ahelyett, hogy a visszás­ságokat, túlkapásokat megakadályozta volna, a hivatalos viz-gálat adatai sze­rint is. nemcsak a panaszosok állítása szerint, maga is manipulált a svábok javára. Kezdjük ott, bogy hiába vannak a községben terme­lési bizottságok, a jegyző ur még egyetlen egv esetben sem iilt ii--s/e velük, hogy megbeszéljék a (enni­valókat. 9 kirovások elosztásának mértékét, módját. Mint saját maga bcvollgíia, a Vende­leteket egyszerűen a sváb bíróval kö­zölte és arra bizta, hogy saját feje után vesse ki. a beszolgáltatandó mennyiséget, elgondolható milyen eredménnyel. De tett többet is! Hogy a „szegény“' svábok, akik legtöbbjé­nek, mint magunk is meggyőződtünk róla, tele a padlásuk terménnyel, éhen ne haljanak, a jegyző őrlési en­gedélyek^ kiadásával gondoskodott neru egyszer úgy, hogy a faluból már internál! egyének számára is kiadta a fejkvótát. így fsett meg, hogy Susz­ter Józsefek bárom főre 280 kg, Änrton Istvánnó, bár essak ketten vannak itt­hon 500 kg. őrlési engedélyi, kaptak, holott a hivatalos megállapított fej­adag 75 kg. Magyar telepessel nem tett ilyen kivételt Agárdi Ede, mé£ ha esetleg éhezett is! A beszolgáltatások körül járt el talán a legelitélendőbben a magáról megfeledkezett (vagy ko­rábbi Anschau voltára emlékező?) jegyző Mint irtuk, a beszolgáltatások kivetését Agárdi Ede a bíróra bizta, aki aztán gondoskodott is arról, hogy neki például hat gyönyörű szarvas- marhája, két lova maradjon az istál­lóban, s általában a ki nem mozdított sváb haszonállata megmaradjon, a szegény telepes azonban beszolgáltassa a marhát, még akkor is, ha éppen csak kettő volt neki. Azok már a kisebb trükkök közé számítanak, hogy a jegy­ző későn értesíti ki — papíron — a szomszéd községek termelő bizottsá­gait, hogy ennyi és ennyi termény adandó le s azoknak aztán főhet a fe­je, hogyan tegyenek eleget órák alatt a követeléseknek. Az egyik lovászhe­tówyi m«rv«ur mutogatja ia *1 iránt nmeiyboo tojás beszolgáltatására kö­telezte a jegyző, aznap kellett volna leadni, de aznap kapta is kézhez. Megtörténtek olyan „édes“ esetek ia, hogy összeszedettek veiiik »értéseket, beszolgáltatták Pécrv áradra, s akkor derült ki, hogy a kutya se kívánta tő­lük a leadást. A föld fel van szántva, de, a jegyző nem segített se tanáccsal, se egyébbel, pl. a raktárban lévő ga­bona Víomfásával, hogy el is legye* vethető! TÖLTENTBAKTAR ______________ ‘ A KRASZ CSALÁDNÁL A jegyzőnek tehát nem kell terme­lési bizottság, de megbiaott tel jenen a bíróban. Krasz Józsefbe«, akinek a padlása roskadozik a termény alatt, palotaszert! háza. tele mar­hával az istállója éa nyilván fel­tételezhető volt, o«m lesz részre­hajló a telepesekkel szemben. Az, hogy 9 futólagos vizsgálat is for- gópisgtolyt te la it nála, hogy Kras* Káról ynél vadászpnskát, hé? darab nemei és magyar kato­nai töltényt, 2» vadásztöltényt ta­láltak. nvilvás alap rolt erre a bizalomra ? hogy nem is élt vele vissza, est p fen­tiek bizonyítják A KÉT PENG6S MAGYAROK ELLEN EREDIK 4L A PAP Ennek az áldatlan állapotnak a leg- szoavorubh hőse Müller József ad­minisztrátor. Még korában adtak he ellen efeljetentést az ug^ anesnk temp­lomjáró telepesek, amiatt a furcsa lelki vigasz miatt, amelyben híveit részesíti. A felvett jegyzőkönyv sze­rint ilyeneket prédikál a szószékről: „Ne féljetek keresztény testvé­reim, a birtokokat jogtalanul ve­szik el magyarok. De ez nem me­het sokáig, nem lehet eltűrni kö­zöttünk ilyen két pengős magya­rokat, majd visszajönnek nz el­menekültek“. Ezt alátámasztották többen a telepe­sek közül, bár a pap tagadja a kije­les.tésekeí! Az Uj Dunántúl, amelyben egy sor támadás nem jelent még meg egyházi személy ellen, bár tudtunk róla, hogy másutt is törtéunek ilyen elszólások, megkérdezi Müller Józseftól: hallott-e vájjon a pápai enekiJiká- röh ismerte-e Klemm Kálmán: Ke­reszténység vagy faji vallás című könyvét, amelyekből tudnia kel­lett, hogy a hitleri imperializmus elválaszthatatlan a kereszténység alapjainak tagadásával? S mivel tudnia kellett, vájjon megtet- te-e telkiismerete és papi hivatása megszabta módon azt hogy felvilágo­sította híveit, mit cselekszenek akkor, amikor belépnek a Yolksbundba. ger­mán faji mítoszt hirdető német isko­lába íratják Pécsett gyermekeiket? Vájjon fele annyi buzgalommal prédi­kált-e a Rosenberg féle mítosz ellen, mint amilyen buzgősággal most össze­téveszti a lelki vigaszt a politikai jós­lással? Akár megtette, akár nem. min­denképpen rossz papnak bizonyult, mert a baranyai községek jórésze saj­nos áldozatul esett a Volk-bum!-szer­vezetek révén a vallástalan, pogány tanításoknak. E felett kellene bünbá- natra. a svábokat tejjel mézzel ellátó magyar haza megbántáso, megtagadá­sa felett érzett bünbánatra intenie hí­veit Müller Józsefnek, igy járna el he­lyesen cs megfeieloeu hivatásának 1 HELYETTES KERÜL A JEGYZŐ HELYÉRE, VIZSGALAT INDUL* ŐÜLENE Volna még egyetmas, ami színezné a szomorú esetet: internált SS kato­nák, pld. Hock Ádám, stb. akit vala­milyen mesterkedéssel kiigényeltek az internáló táborból s hetente kétszer­it «ff®** «n, ■ módját „hogyam teke# ti* gőért jobb magyar * tkk«? * ttdepeaek" é« tgy tovább, Ni*« ni helyünk. Tipikn* pékMj* V* esete annak, amikor a kévén k «II Viszont az. alispán erős kese végat vetett a játéknak. D?. Iám Sándor főjegyző jelentése alep jé* n alispán ammnl feölggeggpMÉn állásától Krasz József községi ká­ról és elrendelte • légárig« *Wt vizsgálatot, a fennálló reftdeikesó- *ek értelmében Agárdi Ede ellen. Gondoskodott azonnali bebefyetteoWé- séről is é* Somlai Bélát bárt« meg a jegyzőség vezetéséről. A vizsgálat eredményétől függően történik «irtán intézkedés east leges iránt. A „paraoztÜksedá^ kok visszaélésévé nwrgorodott flsss* • intője} az illetékesek felé: a sváb kérdés gyökér« nsegoMtW köretei, mert aaérgmd • magyar Aetet és te­hetetlenné tetud a békés nannkátl MiM. ktttWM­rom. tfjMrm *#?• MSI (M fa«-«!».*! aavagok, víKontelároíftók ré­szére is. Véití «!«<!*», bftsffiánir t j ©eeó Sk»#®* Budapest, VI. Ó-n 21 A magyar lijnsa^-VŐíySJÍáw A keJttiswntoiiintor or safwtftiéwl október hó első hetébe* * magyar te outodróftájí a Vöroakeieaahnek a txá- ügynv.rnrrter áttét engedétyesett ,htra*a- km gyfljölveivel gyűjtést reende*. Adjatok as újjászerreset* Wsgy« Vöröskeresztnek, hogy több oegítség jussón a hazatérő hadifoglyoknak. Ne legyen ház, »bonc*« s gyűjtök üres kézzel tárosnak cL HyJtfAnt»rtó«l»a vesxik a szonmátíos omsgokbél átkö'övölt *xemeiY€k*t MTI jelenti: A kormány «-endelete sze­rint mindazokat a személyeket, akik » szomsrédos államok területéről 1938 Ja­nuár óta bármilyen okból Magyarország mai teniletére átlőttek, nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartási lapokat a* érintett személyek október 8—13. között kötelesek benyújtani a községi elöljáró­ságon, illetve a polgármesternél. Helyreigazít« nyilatkozat Lapjuk f. évi szeptember hó 25-i sza mában vze mély enure vonatkozó !»g köz­zétett közLetnctiyükkiel kapcsoktbsa aj 1914. óvá XIV.' t~e. alapján a* slábbi helyreigazító nyilatkozatom lual-adékia- lan kö/zébételét kérőm. 1. Valótian az. hogy nydaa fóiapa« rikár voltam, meri a főispánt hivstaíb*» már 1942. év nyara óta teljesitettein szolgál a, tót, tellát erre a helyre nem « nyilas főispán osztott be, hánem csak kötelezett, hogy a főispán! hivatallal kapcsolatos adminisztratív teendőket — mint régi begyakorlott tisztviselő — továbbra is ellássam. 2. A Nyilaskeresztes Pártnak tagja nőin voltam és sem a párttal, sem pedig annak vezetőivel, valamint tagjaival a rendes hivatali teendőimen kívül semmi­féle kapcsolatom nem volt. 3 Valótlan az, hogy Pécsről önként menekültem eL, ugyanis erre az 4kkori hivatali főnököm kényszerűért 4. Való az, hogy a rendőrség politikai osztálya kihallgatásom céljából őrizetbe vett, azonban 24 óra elmúltával szaba- donbocsátott. Pécs, 1945. szeptember 28. TioztetotteJ: Dr. Pallai László UJ OUN&Nim

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents