Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)
1945-09-30 / 217. szám
Ilit wámsils cs demokráciáiéi ci tanítók és tanárok? Beszélgetés Messzi Peresre tanügyi főtané csossal népnevelőink időszerű kérdéseiről A »nh rendarer kormán yai i>«m igen Foglalkoztak. a kultúra dolgával s amit tettek ív az teljesen « 0/emólv 61. a Minisztertói, a min»/»« Iá »Ökörétől, hajlamától, kényétől és kodvtete nségtől függött. A múlt kultúrpolitikája tehát nem igen haladt elóre Ingadozó »olt, — hol ilyen, hol olyan, amilyen a mindenkori miniszter. Egyszer klerikal»* é* konzervatív, azután „liberális“, majd Klebels- berg és Homan állandósulásával kul- túr]*olitikánk „színt“ kapott: a német Ideológia ttuallttw lett. A gróf például «toőrendü „kultórér- ztékkel" bírt e»ak éppen nem • magyar kultúrát képviselte. Amikor as egye« kultuszminiszterek kormányaik képviseletében beterjesztették program rnjukat a képviseláház, illetve a nagyközönségnek. legtöbbször minden po/iÜuvm nélkül osak ilyen ál- talánostápokia szór ük óztuk: a pozitív biten nyugvó keresztény kultúra támogatása: a „de«trnktív" irányzatok raeerfék ezése: a művészet szuve- rénitása: a zene lélek nemesítő hatása s a nép szivébe v«Jó bevitele; a nvu- gateurópai „nem destruktív eszmék” befogadása; * nemzeti művelődés fejlesztése, Äs ezeket a szólamokat nívósán, határosán tudták beledobni a tömegek kör.twlatába, illetőleg s közéletbe. K oneepc lónak, annak a* át érzésnek a lényege, melynek folytán kötelességük lett volna azt hirdetni j és azért harcolni, bogy itt, ebben az j wa/ágban mindennek meg kell »ál . »znia. mert a régi kereteket a dina- i mit erejével robbantotta szét a fej- j lódés, hogy, tehát a kegyes szavak és j frázisok kora lejárt s a knltúrát csak annak demoícrntvzálásival, a uépfö üvegek erejével lehet és kell az „eu- j répái színvonal“ mellé iöknf, egyál- fblán nem szerepelt programmjuk- ban. Hiányoztak programot ja.kbdl a/ok a nagy, igazi kultűr-problémák, amelyek Európa jelentékeny részében már megmozgatták az emberek szellemét és hiányoztak mindazok a folyton megismétlődő hol kisebb, hol nagyobb bajok is, amelyek nálunk idehaza n\ ugtalanítolták az emberi ket. A m ncJ©«kí>rl kermánTok sem igen tulajdonítottak nairy fontos- ■ sagot a kultúrának.’ Uppen ezért a ; kultusztárca költségvetése mindig a legkisebb volt Egyszínű, egységes, tendenciózus kultúrpolitika csupán abban nyilvánult túe?. hogy leplezetten» vagy j n villan — a népiét orientációt képvi- j sebe. Amit csináltak „magvar zászló“ j i'érénr alatt, az ellentmondásokkal volt i teli • ! A köz.nifivelődés vezetéséért, az iskolák szelleméért* folyó harcban a megkötöttség elve érvényesült; a tanár, a tanító nem lehetett szabadgondolkodó, belekényszérítették egy bizonyos eszme szellemi gúzsába s a főszempont az volt, hogy olyan legyen, hogy a heterogén «Jeniekből álló társadalom „tömörségét“ szét ne robbanthassa, tehát j ne „politizáljon“, hanem kultúréletün- ket az „európai stílus“ útján igyekezzék tartani. Erre gondosan ügyeltek s a legkisebb ellenállást is kegyetlenül megtorolták. A legfontosabb pozíciókba „megbízható magyarokat" ültettek, akik mindenkor pontosan értesültek s felettes hatóságaikat is értesítették a .rend/avarók" esetlege« „kormány- ellenes“ működéséről. S hogy a hiszékenyek tömegét el szédítsék, politikájú kát elnevezték a pozitív hiten, vallás <:rköl< -ön nyugvó, keresztény nemzeti mlilikánnk. Nem közömbös most, a demokratikus 'wntakozás idején, hogy n út m tanárság é* tanítóság nagy tömege, folv/ebndalva ez alól a szellemi megkötöttség alól, \ miként illeszkedik bele az új világba. Emiatt — mint már jeleztük — beszélgetést folytattunk Masszi Ferenc tanügyi főtanácsossal és megkértük, mondja «1, melyek azok a sérelmeik, amelyek a tanárságot éz tanítóságot érték § amely sérelmek orvoslása a demokratikus kormányzattól joggal várt. Afanüétéf és tanárság — mondja Mawzi tanügvi főtanácsos _ új sérelmekről nem panaszkodik. El telibe« fokozottabb fájdalmai vannak, mert sri új politikai rendszer is meghagyta őket eddig ngsannbban a szegénységben- amiben a múltban voltak. Bizonyos mértékű csalódottsággal és rossz érzéssel látják hogy a demokrá. cia korszaka eddig nem hozta meg számukra azt az anyagi, erkölcsi és társadalmi megbecsülést, amit nemcsak yártak. hanem amit ígértek is a demokratikus pártok program mjai Csendes nwsradóénak dr ■ «sokért tafeó* mankóval veszik tudomásuk hogy sokszor a régi korszak hűséges* U.»szolgaiam miatt vádolják és csak nagyon lttné* politikus hajlandó észrevenni bogy az iskola volt a múltban a* a hely, ahol a tanító és tanár a maga szegénységét munkával viszonozta, megadással viselte és az iskola pedjei között nem törte a társadalma, faji és vallási ellentétek kiéleződését. Bátran merem áiJitani — hangsúlyozza M.a.sf/.i főtanácsáé —< hogy a tanítóság és tanárság egyeteme »olt a közelmúltba« az a* értelmiségi réteg, amelyet legkevéebbé fertőzött meg nemzetpasztító politikai törekvés. fts a tanítóság és tanárság v®H az • szegén ysorsú oemaetnap«zátnos, »melyik a sajál zsebébe i« bete tudót! nyúlni, ha egy-egy nehéz anyagi viszonyokkal küzdő szülő gyermekének iskoláztatását biztosítani kellett Mindezek után ne csodálkozzon a politikai közvélemény,, ha a tanítóság es tana r*ág egy kis kiábrándultsággal, vagy fclő aggodalommal várja, hogs vájjon mi kor fogják már őket az igazsághoz mérten észrevenni. Csák eav kis türelmei Miben látja főtanácsos úr ezeknek a sérelmeknek orvoslásátf Ha nem hengzemék el azvpyi vád a tanítóság és tanársáspal szemben, elsősorban abban, amely vád általánosságban és egyetemlegesen reakciós, vagy fasiszta neveléssel vádol. Az igazság az, hogy az elmúlt politikai rendszerek igen keménykezű irányítása ellenére is szociális békét, egyenlőséget hirdetett és valósított meg. Sérelmeink orvoslását abban látnánk, ha a kormányzat legalább olyan anyagi jótétet és függetlenséget biztosítana a tanítóságnak és tanárságnak is, mint a bűnözök nevelésével is irányításával foglalkozó rendőrség, bíróság is katonaságnak. Nem tudjuk ugyanis elhinni, hogy a szellemileg és erkölcsileg egészséges, nagy tömegű ifjúság gondozása ne volna olyan értékes, mint a bűnözők kis tömegéé. Szeretnénk, ha a politikai pártok akkora bizalommal volnának a tanítóság és tanárság egyetemességével szemben. hogy clhinnék, hogy minden pártálláson felül is, — iudjuk szolgálni nz ország demokra tikos kialakításának nagy »gyét. Ki országnak é* * *rvelé#>ügvnek sokkal hasznára válna, ha * nevelők társaságát nemcsak aszerint értékelnék, hogy hányán é* melyik politikai pártban helyezkednek el, hanem milyen szaktudással, ügybu/gósággal és átfogó elvi lelkiilettel tudják szolgálni a/, országépítést. ...Eddig a nyilatkozat, amelyik jogos és indokolt sérelmekül tartalmaz, mert hiszen nem kétséges, hogy a múlt rendszerbeli egyetlen értelmiségi réteg srwi részesült olyan mostoha elbánásban, mint a tanítóság és, tanárság, amelyik pedig ellenkezőleg. — » leginkább rászolgált a kormán) zat hathatós támogatására. De nem kétséges egyúttal az sem, hogy a demokrácia világosan gondolkodó elméi, azok a nagy mit«- kés vezérek, akik, — hogy helyi vonatkozású példával mutassak rá » kézenfekvő igazságra — visszaadták Pécs, illetve Dunántúl számára az egyetem bölcsészkarát, minek következtében az egyetem teljességével segít ik a tudomány továbbhaladását — f! ed Papíráru érdekében bevásárlása előtt saját okvetlen kérjen árajánlatot 1 GYÖRGY IMRE papírfeldolgozó És PAPÍRNAGYKERESKEDŐTŐL susm;- fcSTv ;V,. OSA * F R2MC-U 15 « TIE»..: 380-515 Uj helyiségében szeretettel várja ügyfeleit Szortírozott raktár — Olcsó árak Cigarettapapír legnagyobb raktára Pontos kiszolgálás Vidéki szállítást már vállalunk Utazót és ügynököt nem tartunk Fióködet és üzem: au&A fcSf, v ,f vő SA-UUA ss. sí. ' -■ ■»> íi: I• ■* .Hl -s .UJÜ* egy uj, *’«4* -is« _v társadalom ki. alakítása csak c$y bizonyos any* gí év szellemi függetlenséget él- vesző (anarsíitt ev tanítóság se-ít»égével lehetséges. Vagyis: * demokralik.ua világrend myidcn emberre érvényéé igazolása »lopján meg fogja kapni «.tanítóság és tanárság is a mega jussát, —- azért, hogy ennek a világrendnek megfelelően. minden külső kényszer nélkül, önmaga telkn.suierete porán en'vr. avara hí.Ugatva tel j esi <h esse kötelességét. Ez az évtissedes probléma, * tottftóeag és tanáráig ügyeinek rv»- dezós*: van oly au fontos követelménye a magyar fejlődésnek, mint a gazda- ísá^p átrendeződés, az agrárproletariá- Um íeUsámoláaa, valamint »» «gú*e*x- h-lm vagyon é* yöve,ie!ei)>eh»«tá« nw-g vá) főz tatás«. Fz.ek . folyamai«* igw» v*erv«vsn öw-zefüggnek egymúsaal A* etfvik anyagi fellendülést, — ■ másik szellemi továbbhaladást eredmény«» A »rüWtgv» törvényeket 6» semteteéa- k--*t, melyek •( kill- és beljroHtöraj ma#- sunk parancs« «»er őt nm! gyo*sf*oét iiíemiien keü vegrelíajtanank. hogy te- t áldj vigyük s le’tcg acmaetícözösáégzd c?y g-yégvuJasi hozó állapotba, úgv kell átültetnünk az elméletből # gya korlatba, hogv azok alapján megvaló- ?itb«,tó 1 égvén úgy gazdasági politikai és tarsadolnii eendsaerünk. miat ebj ben a rend/.erben az «sose* fsakriók módsrereB meg^áliortatása. AVVor tehát »mikor a nugyar étet •eindec terév gvozsított ütembém falvit az anyagi és szellemi újjáépítés *agT munkája, »y ingod tan sserjfik áUiáani, hogy ez • kérd«*. • tanárság és tanítóság kérdése sem marad megoldatiaa s talán előbb, — mintsem gondolnák, • . rendeződik. Mórt eljött az »* idő amikor a társadalom átértékeli az embereket nemzetalkotó súlyuk éa hivatottsáifuk szerint és megérdemelt előnyöket biztosát «/oknak, akinek az érvényesülés nem rendfokozatot, rangot^ vagy fizetést jetevt haoers »u.uífkateret- kiteíjesiiilési A mimlen lóren megiiMlftott újjáépítés tehát melynek elindítója é* legerősebb élharcosa éppen a mi pártunk. nemesek rendszerváltozást, hanem megújulást is jelent a nemzet szamára. Eyy loromSüt?!!, anyagilag és szellemileg kifosztott ar- '^ág újjáépítésért) adta ki pártunk <» jelszót, amely roa már az egésa ország egyetlen, cselekedetek egész sorát fate mutató, hatalmas programon ja lett. A bekövetkeaatt új kor követeli a meg' állás nélküli továbbhaladást és követeli ugyanakkor a leghatározottabb»0 azt a uag> rostálást is, amelyen « raéb tatlanok elhul'aoak, a méltók azoiiJw*1' beleépülnek » deuiokratikur »íj víiá? rendjébe. S akkor, a«»)kor a tanítóságé« tanárság, — akiknek szerepe és jelentőség* éppen abban rejlik, hogy a magy»r étet minden pontján, — gyárakban, műhelyekben, hivatalokban, vagy 8 barázdák» mellett a demokrácia szeli*' mi*ége tükröződjék, akiknek feladata olyan összetartó erőt formálni a magyar nép tömageiből. amelynek ember1 keménységén megtörik mindenféle destrukció é.s az emberiség iga/. ügvC ellen elkövetett árulás. — teljes 'bizalommal lehetne a. demokrácia iránt. mert annak tényleges képviselői u<"° eljátszani, hanem megtartani és tovább fejleszteni, tökílctesíteni is akarják ^ a demokráciát. A demokrácia tehát — márcsak * jövő megszilárdítása érdekében is meghozza az orvoslást a tanítóság ** tanárság bajám. ...Csak egy kis türelmet! Béky Júlia d»
