Új Dunántúl, 1945. szeptember (2. évfolyam, 193-217. szám)

1945-09-30 / 217. szám

ftPSSllö »s®pS„ £ űhoM. 3. Charles LsughCon művész filmje : te mm boSoftdia Sxjsrdä-HSÜt'ört&äs-j o«tóbíSí' 3-4, Csortos Gyula felejthetetlen alakítása: HIPPOUT, ä LSHW iPaitnerei: Kabos, Jávor. I-enyves! 'Jv’a. Előadások 4, S, 8 órakor Í8»flRXM<MEt Csajkovszki és Gogol halhatatlan művének filmváltozata: 3 cipőié 1 SsKQí'ala-Ciíüiörísjk;, oHtd£»@r z-4. Charles kaughloa művész filmje : te m;:m hc;,mm:äa Előadások 6, 8 órakor Három aiőadás as igazságról 1a Mi igaz a valjásii8d$zéselcrői? r Abelovszky Antónia, a Vörös Had- Sereg előadója szombaton zsúfolt né­zőtér mellett tartotta meg a színház­ban állás és egyház a Szovjetunió­ban“ című rendkívül érdekes előadá­sát. Beszéde bevezető részében hivat­kozott arra az aljas propagandára, amelyet n fasiszta nemetek terjesztet­tek Európa tájékozatlan népei köré­ben s amelynek szembetűnő hatásai éppen nálunk, Magyarországon mu­tatkoztak meg legjobban. A Szovjet­unió vallási és egyházi problémáit — mondotta a kitűnő előadó — csak tör­téneti alapon lehet megítélni. A cári Oroszországban nem volt vallás, il­letve lelkiismereti szabadság. A pra­voszláv egyház pajait az állam fizet­te, az egyháznak a feje maga a min­denkori cár volt így termésetes, bogy a papok kénytelenek voltak olyan politikát követni, amelyet' szá- mora az uralkodó cárizmus előírt. Voltak foglalkozások, állami tisztsé­gek, amelyek oda voltak kötve az egyházhoz, — amely tisztségeket csak pravoszláv hitfelekezethez tartozó ember tölthetett be A másik feleket- bez tartozókat üldözték s különösen J* úgynevezett „szakadárok“, a fele- *ezct nélküliek voltak kitéve minden­féle üldözésnek, deportálásnak, be­börtönzésnek. A Szovjetunió megte­remtője, Lenin volt az. aki az ezer- Wlencsaázas évek elején megindifot- k* * harcot a vallásszabadságért. Kö­vetelte, bogy mindenki hite és meg- ö/udóse szerint élhessen. 1905-ben kiadta a jelszót: állam és egyház szakadjon el egymástól. A papok ne foglalkozzanak politikával, csupán a bitélettel törődjenek. Az iskolában eltörölték a kötelező vallásoktatást, ®ert a vallás mindenkinek magun- “Sye, de jogában áll minden szülő- ®e“> hogy gyermekét vallásoktatás­ban részesítse. A papok ezt a köteles- egüket a Szovjetunióban rendszerint *, templomhoz tartozó gyülekezeti te­remben szokták teljesíteni. Rendelet Jelent meg, melyek értelmében min­denféle hivatalos iratból törölni kell *** a megjegyzést, hogy ki milyen ralkisij, — mert az magánügy. Ezzel 'etettek véget annak a. hatalomnak, •melyik lehetetlenné tette, hogy ®ST bizonyos hitfelekezethez tartozó- bori kívül mások is tölthessenek he az ®’lam eleiében fontos funkciókat. A forradalom első idejében nagyon só­ban nem értették meg az állam cél­kitűzéseit. Erőszakot és vallúsellenes- *l'o'-t láttak abban, hogy az államot különválasztották az egyháztól. A ®rovjetiini6 törvényei azonban őrküd- ®ok minden cinbér meggyőződése fe- *et(. Teljes a vallásszabadság. Azt pedig, aki más embert vallásos meggyőződc- *®bBn sert, n törvény szigorával bün- . bk. A legkisebb büntetés, ami azért Jér, ... |ia( hónapi kényszermunka. "z állam nem ad fizetést a papok- az a hívek kötelessége s hogy to<>gis mennyire nem „üldözik“ őket, #?-t bizonyítja, hogy nagy kongresz- •zusokra, összejövetelekre a bírod«- °m minden részéről ingyen utazhat­ok, ingyen lakhatnak, szóval az min ónk. ni maga is elősegíti, megkönnyíti ® P'1 ülések megtartását, boszéde további részében foglalko- ezután a háború kérdésével, s •világított azokra tényekre, amelyek . 'tóján a hitleri Németország el kel- hogy veszítse a háborút. Hitler­ek az. a számítása, hogy majd maguk • Szovjetunió tagállamainak lakói fog- •k harcolni a szocialista szovjet haza ellen, — teljesen csődöt kellett, hogy mondjon, mert sehol a világon nem érvényesül jobban az az erkölcsi tör­vényszerűség, hogy a gyengébbet vé­delmezi az erős és hogy a szovjet fegyverek erősebbek lettek, mint a német fegyverek, abban nagyrésze volt a szovjet intelligenciának, ame­lyik mindent megtett a győzelem cr­2« Ahol léi Abelovszky Antónia vasárnapi elő­adásában az oktatásról a következő­ket mondta: A Szovjetuniónak az oktatás terén vég­zett munkáját csak úgy lehet kellő­képpen értékelni, ha figyelembe vesz- szük azt a „kultúrürökséget“ melyet a cárizmus hagyott a fiatal szocialis­ta államra. Az .oroszországi kultúrá- latlanság közmondássá vált egész Európában. A szovjet í rendszer forradalmian alakította át a sok nemzetiségű ország kultúrnívóját. Uj ábécét adtak azok­nak .a népeknek, amelyeknek nem volt. A kihaló nemzeti kultúrájúnkat megerősítették. Elemi, középiskolákat és egyetemeket állítottak a részükre. A cári Oroszország lakosságának csak 21.4%-a tudott írni-olvasni. A forra­dalom legnehezebb idejében óriási áldozattal láttak hozzá az analfabe­tizmus megszüntetéséhez A Szovjet alkotmányban biztosítja a szovjet polgár tanuláshoz való jogát. Ingye­nesítettük az oktatást az olsófokú is­kolákban, ciskölák tanulóinak ellátást és ruházatot, ad, a technikusok és- egyetemi hallgatóknak össztöndíjat biztosít., A/ oktatás hatalmas arányáról tesz. tanúságot pár szám. 1939-ben 31,517.000 tanulója volt az elemi és középiskoláknak, 2,000.000 tanulója volt az egyetemeken, 1,500.000 1 tanulója volt a szakiskolákban, } 5,000,000 felnőtt esti tanfolyamokon • tanult. I 3, As igazságod A Vörös Hadsereg népszerű lapja, az. Uj Szó hétfőn ünnepelte fennállá­sának első évfordulóját. Ebből az al­kalomból hétfőn délután a Nagy La­jos gimnázium dísztermében olvasó- konferenciáu tartott, amelyen Abe- lovsz.ky Antónia, a Vörös Hadsereg ismert előadója tájékoztatta az egy­begyűlteket a lap megjelenésének körülményéről, s általában azokröl »» szükségességekről, «melyek a további működést, napilappá történő átszerve­zését indokolttá teszik. Ezt a lapot — mondotta .Ybelovszky Antónia — két­ségtelenül a háború hívta életre. A Szovjetunió már régen szeretett volna újságot adni u magyar nép kezébe. Szerette volna ismertetni azokat az eredményeket, amelyeket a szovjet nép elért. Azért, mert a magyar nép széles tömegei közé nem jutott el az igazság. Szomorúan kellett tapasztal­niuk« hogy az igazság nemismerése következtében Magyarország r észt­vesz abban a háborúban, amelyik a népek szabadsága ellen irányult. A nagy’népek $em állottak Hitler mel­lé, mert tudták azt, hogy a hitleri uralom sérti a népek szabadságjogát és így az minden téren visszafejlődést eredményez. Átláttuk Hitler szándé­kain, aki kijelentette, hogy a hábo­rús jog nem tiltja, sőt megengedi, hogy az uralkodó nép érdekei vedel« i a ass/anas» mzwBfmHtxmst I-Keatí iß arefti SC-oktt %* Csorto 3 Gyula felejthetetlen alakítása: HíppoÜt a lakáj ( Partnere' : Kabos, Jávor, Fenyvesi Éva, s I Sxűída-Cíüííiríöfc, cStiőfscr 3-4- Csajkovszki és Gogol halhatatlan müvének filmváltozata: A cárnő'cipőié Előadások 4, ö, 8 órakor IImbmhmbémmobbbbhih^^ wmmmwmmmm delében azért a hazáért, amelytől rengeteget kapott. Maguk a papok is resztvettek a partizán harcokban és az eiőadónő statisztikai adatokkal igázolta, hogy az egyes egyházak mekkora- pénzáldozatokkal járultak hozzá a háború sikeres befejezésélez. Abelovszky Antónia rendkívül ér­tékes előadását a könzönség köréből feltett kérdésekre adott válaszadások követték. tanítanak A. Szovjet 20 új egyetemet épített. Az J.945. évi költségvetésben 28 milli­ard rubelt irányzott: elő a közoktatás költségeire. A tankötelezettség n 7. évtől kezdő­dik. A Szovjetben 10 osztályú általános iskola vau, amelyből 4 osztály az ele­minek, az 5—7-ig a nem teljes közép és a 8—10 osztály elvégzése teljes középiskoláknak felel meg. Ä Szovjet iskolákban minden alsó fokú iskolá­ból, felsőbb fokú iskolába lehet lépni. Az iskolákban példás fegyelem van, de nem driilszerű. A pedagógusok és tanulók közt a viszony meleg és szí­vélyes. A szülők szorosan együttmű­ködnek a tanítás megkönnyítésén. Fontos szerepe van a pionír és if­júsági szervezeteknek, amely a tan­testülettel karöltve dolgozik azon, hogy az előadás, a fegyelem és n tan- időn kiviili kultúrmunka minél na­gyobb legyen. Versenyt rendeznek az iskolák egy­más között, hogy melyik tud hivatá­sának legjobban megfelelni. A Szovjet társadalomban legmeg­becsültebb ember a tanító, munkáját minden téren és minden viszonylatban értékelik és honorálják. 7 «it kawya&ojR Qvageitért: Marséin Felső malom-utca 25. szám kereső sajtéról méhen kiirtsa a gyengébb népeket. Ezzel kapcsolatban hivatkozott Ab<>- lovszky Antónia egy esetre, amelyik hívei; tükrözte a hitleri uralom „ma- gasabbrendü szellemiségét.“ Egy al­kalommal, amikor a Moszkvát bombá­zó repülőgépeket a Vörös .Hadsereg- légvédelme leszállásra kényszerítette s az életbenmaradt pilótákuak meg­mutatták a s/.élroncsolt gyeruiekb.ul- lukui, a pilótái szemrebbenés nélkül válaszoltuk: „Nekünk nem emberek­re, hanem területre van szükségünk!** Az Uj Szó, amelynek célja az volt, hogy kiszakítsák Magyarországot a hitlerizmus kezéből, — először 1944 szeptember 26-án jelent/ meg. Azt akarta a szovjet nép, hogy a magyar­ság tudja meg, mi történik a harc­tereken. Tudták azt, hogy a magyar­ság rengeteget szenvedett' évszázado­kon keresztül a német imperializmus­tól. — s arra törekedtek, hogy mie­lőtt még tönkremenne az ország, szüntessék be a háborút. A lap célkitűzését eredményesen végre­hajtotta. Budapest ostrománál is sür­gették a magyar népet az átpáriolas- ra, ami, sajnos szórványosan, vagy eg) általán nem következett be. En­nek meg voltak a maga okai. Most azonban, amikor áttértünk a demok­ratikus államforma megteremtésére szükségünk van' arra, hogy pótoljuk a hiányokat, A lka ónunk van éhből az újságból megiaro.er® a, «rcvrfef n*Sp igazi arculatát. A szovjet nép elhiszi, hogy terror alatt voltunk s éppen ezért, nem büntetni akar bennünket, hanem felénk nyújtva baráti kezét, kész a segítségre és a támogatásra. Az Uj Szón keresztül megismerkedhe­tünk a szovjet néppel. Beszél az Uj Szó nekünk a harcokról, azokról a nehézségekről, amelyek között a né­metek által lerombolt területeken az újjáépítés munkáját végzi. Elmondja ezeket a dolgokat azért, hogy tanul­junk belőle. Megismertet a Szovjet­unió nemzetiségi politikájúval, meg­mutatja az igazi nemzetközi helyze­tet, vonatkozásokat, c.éikitfiziSseket. Baráti, megértő kapcsolatot kíván lé' tesíteni a két nép között. S tesz' ezt azért, mert a szovjet nép nem felejt Nem felejtette el, hogy amikor a szovjet nép 1918—19-ben a maga nagy harcát vívta odahaza, akkor ezekben a harcokban hősies segítőtársakat ta­lált a „vengerekben“. Ez a régi ba­rátság, rokonérzés él a szovjet nép­ben most. amikor azon fáradozik, hogy a két nép közötti kapcsolat ki­mélyüljön. Ez a szándék vezette ak­kor is, amikor az éhező pestieket éle­lemmel látta el, amikor elküldte azo­kat a mezőgazdasági gépeket, ame­lyekkel a termelőmunka megindulha­tott S tette ezt Íizérí, hogy a magyar nép tisztán lássa, hogy az ő érdeke a béke, az hogy demokrata és ne autokrata legyen. Abelovszky Antónia nagy tetszés­sel fogadott ismertetője után dr, Tamás György helyettes polgármes­ter foglalta össze azokat a kívánsá­gokat, melyek a konferencián megje­lent hozzászólások fejtegetéseiből kö­vetkeznek: az Uj Szó terjessze ki ismeretterjesztő tevékenységét olyan irányban is, hogy a szovjet nép is megismerhesse a magyarság igazi ba­ráti magatartását és azt a szándéku­kat. hogy mi is elmélyíteni kívánjuk ezt « kapcsolatot. Ismertesse meg az Uj Szó a szovjet néppel a mi belső életünket is. azokat az erőfeszítése­ket, amelyeket az újjáépítés terén vég'ünk s adjon számunkra továbbra is külpolitikai tájékoztatót, melvnek alapján az új európai kibontakozást tárgyilagos tényeken keresztül ismer­hessük meg.-- -----—-«»■rarrigteyrr»«*-.-^— » Pé cs, a ma^yer váráé Munkásoknak és polgároknak szóinak átok az eluntla , •!; ameivekct fenti öíz- j szefogiirió címmel a pedagógusok szak- | szervezete rendez október 2-i kezdettel. I A felszabadító demokratikus szellem tu­dományos tüntetése lesz ez. ez előadás- I sorozat a mellett, hogy Pécs városának dolgozói megértik a változó idők szavát, és keresik a jövő építés alapjaihoz szük­séges szellemi irányjelzőket. Akt Pécs demokratikus ékúakarásában lösz. és az újjáépítéshez lelkiinditásokat kisugárzó erejében megerősödni kíván, jöjjön el, és hallgassa meg a kiváló előadógárda új mondanivalóit. Az előadássorozat október 2-án dél­után 5 órakor kezdődik. Minden kedden és pénteken lesznek előadások. Részle­tes műsor ez: Somssich .Sándor: üdvöz­lés o!n»i József po.gárméstcr: Pé s a magyar város (megnyitó), dr. Szabó Pál Zoltán: Pécs a magyar tájban, Somogyi Géza: A „mediterrán“ Pécs, dr. Horváth Adolf: Virágos Mecsek, dr. Tóth István: Pécs magyarsága nevekben. Horváth Mi- ha’y Muzsikáló Pécs, dr. 'fórok Gyula; Az őskori Pécs, Gebauer Ernő: Técs | fényben és színben. dr.Ttakspoyi József: i Pécs a történelemben, dr. Sebestyén La­jos: Miből él Pécs városa? dr. Várkonyi Nándor: Pécs irodaimi arca, Muszty László: Pécs szellemi néprajza, dr. Ba­bits András: A pécsi bányász élete. Az előadásokra bérletjegyeket lehet váItani a pedagógusok szakszervezeti titkárságánál, Kardoss K.-n. 5. sz. FawEf* ímeismi október 2-án, új tanfolyam a M ® B I 5* izékhtrában. masBBajaaEaraB .éwvMiMswMmMawm új pimÁgmk fi] \

Next

/
Thumbnails
Contents