Új Dunántúl, 1945. augusztus (2. évfolyam, 170-192. szám)
1945-08-12 / 178. szám
Hogyan látta Davies, Amerika moszkvai nagykövete a Japán-szovjet vissonyt 1937 Júliusában A magyar könyvpiacon most jelent meg Davies, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykövetének híres könyve, a „Moszkvai jelentés“. A tisztaszemű amerikai diplomata könyve nagyon sok tekintetben vet éles fényt mindarra, ami a világpolitikában később bekövetkezett. A mostani napokban, amidőn a Szovjetunió Japánnak hadat üzent, különösen érdekessé és időszerűvé vált ennek a kötetnek az a fejezete, amelyben Davies még 1937-ben a japán-szovjet viszonyt megvilágította. A világpolitika nagy összefüggéseinek gyökereit sőt a később bekövetkezett világpolitikai eseményeket világítja meg az a pár oldal, amit ebből az immár világhíressé vált könyvből olvasóinknak az alábbiakban idézünk. Jelentés az államtitkár urnák az amuri határuiHongás ügyében. Maszkra, 1937 július 1. Sir! A japán követnek, Shigomicu úrnak június 29-én a külügyminisztériumban történi már említeti tiltakozásaival kapcsolatban megbízható forrásból megtudtam, hogy Shigemicu kővel, Litvinov és Szto- moniaikov, Litvinov munkatársa között lefolyt tárgyalások rendkívül komolyak voltak. Mindkét fái részéről állítólag a legapróbb részletekre is kiterjedő aggp- dailmaskodá* jellemezte őket s nemcsak a késő éjszakáig, hanem a hajnali órákig húzódtak. Június 30-ának reggelén azt a hírt kaptam, hogy a japán követ valóságos ultimátumot Mézeit Litvinovhoz, melyben azt követelte, hogy a szovjetkormányzat vonja vissza csapatiesteit a vitás szigetekről. Litvinov némi engedményt tett és végül azt javasolta: mindkét fél vonja vissza csapatait, hogy a jogi kérdésekről való tárgyalásokat és vitákat egyáltalán meg lehessen kezdeni egy ottani fegyveres összecsapás veszélye nélkül. Japán mégis vonakodott hozzájárulni egy ilyen, mindkét fél részéről történő visszavonáshoz. Úgy látszik, a tárgyalás holtpontra jutott, miután Japán felállította a maga kategŐTÍkus követelését, mire Litvinov a mindkét fél részéről történő csapatvissza- v on ást javasolta, ami elől Japán elzárkózik és csak eredeti követelésének, a szovj-Jtcsapatok kiürítésének teljesítését tartja szem előtt. Június 30-a délutánján, még a tárgyalások újraíelvétele előtt összecsapásra került sor a felfegyverzett szovjet-őrségek és az amuri szigeteknél állomásozó szov jet őrhajók ét japán ágyúhajók között, ■mikor is egy hajót elsüllyesztettek, egy mánkat pedig — súlyos embervesztesé- i'.ket okozva — kikötésre kényszeritettek. Aznap este a japán köveit megint hosz- rasan tárgyalt a külügyi nápbiztosság- gal, ezek a tárgyalások, mint értesültem, újra hosszan nz éjszakába húzódtak anélkül, hogy megállapodásra jutottak volna. Ez volt a helyzet július 1-ének regg®* én. Az Associated Press londoni hivata- án keresztül értesültem róla, hogy Tokíó- a a helyzetet rendkívül komolynak tják. Japánban a néphangulat igen iz- atott és a japán kormányzat egyesített r.áosülésre hívja össze a minisztériumot. ■ tókioi tőzsdét valószínűleg becsukják. Bizonyára emlékszik, hogy 1937 március 26-ról kelt 152. számú táviratomban hírt küldtem önnek a japán követtel folytatott tárgyalásomról. Arra is emlékezni fog, még, bogy v/ashingtoni tartózkodásom alatt mind önnel, mind az elnökkel beszélgettem a 'ipán követtel folytatott tárgyalás jelentőségéről: akkor az elnök azt a tanácsot adta, hogy a miniszternek kellene eldöntenie, nem lenne-e tanácsos, ha Grow. követ és én egy harmadik helyen találkoznánk és egymással megtárgyalnánk azokat a kérdéseket, amelyek a két ország békéjét é3 egyetértését érintik. A Lenti események miatt és attól a meí-r^yőződéstől áthatva, hogy egyik vagy másik fél esetleg külháborúra szánná el magát — és tekintettel azokra a rettenes távlatokra, melyeket egy ilyen háború nemcsak a résztvevő hatalmak, hanem egész Európa, sőt közvetve az egész világ ezámá-a megnyit — elhatároztam, hogy mind a japán követtel, mind Litvi- novval érintkezésbe tépek, a pontos helyzetképről bizonyságot szerzek mint mafűi] ős dumámtús. gánember és nem hivatalosan azt a reményemet fejezem ki, hogy a háború veszélye bizonyára nem áll küszöbön. A japán követ azonnal válaszolt, egyben meghívott, hojjy még egy órán belül keressem fel. Litvinov azt üzente, hogy örvendem«, ha július 2-án fogadna. Ki szeretném emelni, hogy a japán követnek a legvilágosabban kifejeztem, hogy egyéni kezdeményezésből jöttem, elsősorban a való helyzet megismerése végett. Ha továbbá azt a reményemet fejeztem ki, hogy ez a viszály nem fog válságot teremteni, mely háborús katasztrófává sodródhat, az semmiesetre sem történik kormányzatom nevében vagy annak utasításai alapján, mert semmiféle utasítást egyelőre nem kaptam. Ahhoz a gyorsasához alkalmazkodva, mellyel az események lejátszódnak, ezzel a kezdeményezéssel vállaltam a felelősséget, hogy első kézből nyerjek betekintést az összefüggésekbe és azokról Önt és az elnököt oly pontosan, ahogyan csak lehet, tájékoztassam és ezenkívül az a remény vezérelt engem, hogy hozzájárulok egy kényes helyzet kiegyenlítéséhez anélkül, hogy kezdeményezésem félreértésekre adna okot. NAPLÓ Moszkva, 1937 július 4. Délután július 4-ének ünneplése 5—7Még bizonyosan emlékeznek egyesek városunk lakói közül Zsolnai Tibor nevére, aki jónéhány érvei ezelőtt, még mint kisgimnazista a „Dunántúl“ hasábjain egy elterjedt tudományos állásfoglalást cáfolt meg és ezzel meglehetősen nagy port vert fel kutató-körökben. Most újra felbukkan ez a név, mégpedig azzal a nagyarányú vállalkozással kapcsolatban, mely lehetővé tette, hogy Pécsett megalakuljon toxikológiával, méregtaurai foglalkozó tudományos intézet, melynek tagjai elsősorbau ifjú erőkből verbuválódtak. Ámbár nem foglalkozom kimondottan újságírással, s a riportírás sem kenyerem, mégis fontosnak tartottam, hogy ellátogassak az újonnan alakult intézetbe, s ennek során elcsevegjek Zsolnai Tiborral, az intézet egyik életrekel- tőjével. Napsugaras nyári délelőtt kerestem fel Hz Ady-villát az Üdülőszálló közelében, ahol a MaDISz. Toxikémiai Kutató Intézete (a vérben lévő mérgező baktériumokat kutató intézet) tetőt kapott. Kívülről barátságos nyaraló ez az épület, de amint az előszobába ér az ember, azonnal tudományos jellegűvé válik. Zsolnai Tibor jöú elém fehér munkaköpenyben és bevezet dolgozószobájába. Amint leülök vele szemben, rögtön feloldódik ez a miliő, s közvetlenné, baíg tartó fogadással egybekötve. Az egész diplomáciai testület megjelent, ezenkívül 20 vagy 25 magasramgú szovjetképviselő, kezdve Litvinovtól, többek között Ulrich bíró, aki az összes tisztogató-pereket vezette és madame Ulrich. Nagyon kellemesen elbeszélgettem Litvinowal: nyíltan szóvátettem azt a visszahatást^ amit a „tisztogatás“ és a vörös tábornokok kivégzése az USA-ban és Nyugat-Euró- pálban keltett és megjegyzem, hogy ez feltétlenül káro6 hatással van a Szovjetunió külföldi hírnevére, és ez bizonyos mértékben megingatta Franciaország és Anglia bizalmát Oroszország Hitler ellen kifejthető erejében. Litvinov is ilyen nyíltan beszélt. Azt fejtegette, hogy e tisztogatás meggyőzhette a világ közvéleményét arról, hogy semmiféle árulás sem segíti többé a Berlinnel és Tókióval való együttműködés lehetőségét. Egy napon a világ meg fogja érteni, hogy ami történt, szükségszerűen történt, hogy kormányzatukat a „fenyegető veszély"-tői megmentsék; igen ők ml óban az egész világnak szolgáltak, mikor azt a nácik és Hitler világuralmának veszélyétől megőrizték, és hogy a Szovjetunió erős védőbástya a nemzeti- szocialista veszedelem ellen. Eljön a nap, mikor a világ fel fogja ismerni, hogy Sztálin micsoda kiemelkedő nagy férfi rátivá válik. — Mi indított arra, hogy megalapítsad a Toxikémiai Kutató Intézetet —> kérdem. — A toxikímia az a tudomány — feleli, — mely a múltban elsősorban külföldön virágzott, nagyreményű laboratóriumok alakultak különösen Németországban, de hazánkban sajnos elhanyagolták, nem tartották érdemesnek a vele való foglalkozást. Egy nép nagyságát pedig elsősorban minden' tudományágra kiterjedő kultúreredményei határozzák meg. "Ezért tartottam fontosnak toxikémiával foglalkozó intézet alakítását és hiszem, sőt tudom, hogy fiatal munkatársaimmal szép eredményeket fogok elérni aránylag rövid időn belül. Mert mondom Zrínyivel: „Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalök!“ — Mi általánosságban az intézet kutatási tárgya? — Egységes szempontokat adni arról, hogy a szervezetre káros anyagokat milyen rendszerekbe csoportosíthatjuk és ezek, először milyen hatást gyakorolnak a szervezetre, másodszor, miért fejtik ki hatásukat, illetve káros közreműködésük milyen összefüggésben áll mind fizikai, mind kémiai szerkezetükkel... ? Értem. Szóval az elmondottak kivizsgálása főként kultúrális szempontból, a tudomány «főbbrevEele céljából facie*. De vájjon vawj-e «*, gyakorlati baszna — TcneémseteMn. Ha SMiakfcah riWrst jár és így agyas homályos pontokra sikerül fényt derítenünk, akkor a mérgezések kezelése orvosi szempontból kőny- nyebb lesz és eredményeink folytán mind a medicinába, mind az ipari mérgezések száma jelentékenyen csökkenni fog. Cigarettára gyújtok, őt is kínálom, & elutasítja. Nem dohányzik. Magasba fújom a füstöt és egyre jobban belem«!eg- szem a társalgásba. — És mondd, ki támogatja a MaDISz» Toxikémiai Kutató intézetét? — Amint elnevezésünk Is mutatja, elsősorban az ifjúsági szervezet pártfogolja törekvéseinket, de igen sokat köszönhetünk egy magát megnevezni nem akaró orosz őrnagy-vegyésznek is, aki jelentő* összeget adományozott az intézet javára. — Milyen eszközökkel kívánjátok tudományos eredményeiteket propagálni? — Tervbevettük egy toxikémiai közlöny kiadását, mely a közeljövőben jelenik meg és beszámol ez irányú működésünkről. — Mi a közelebbi kutatási programul? — érdeklődőin. Zsolnai Tibor összevonja szemöldökéi. _ — A kérdés kissé fogas, — feleli, — de énért megpróbálok válaszolni Az összes fém&ók és febérj «mérgekkel képzett vegyüieteiScnek fiziológiai hatás* és hatásmechanizmusa, továbbá valamennyi organikus fémvegyűletnek fiziológiai hatásuk szempontjából való csoportosítása, különös tekintettel hatásmechanizmusukra. — Kik műkődnek jelenleg az intézőkben? — Jómagámon kívül főleg «gyetcml hallgatók. Ámbár az intézetnek eddig a kezdet nehézségeivel kellett megküzdenie, de már1'a kutatás egy hete intenzíven folyik. A legtöbb munkát eddig Csermely György végezte a tagok közűi de sokat dolgozott Major Sándor é* Frej Tamás is. Az «ámomdiottak «tán fontosnak tartom megkérdezni az intézet vezetőjétől, vájjon képesnek, megfelelő képzettségűnek érzi-e a munkatársakat nagy célok megvalósításira ? — Ha nem érezném, nun tettem volaaL amit tettem. Telve vagyunk akarással, fiatalos lendülettel. Pártfogóink, az, „öregek“ is belátták, orrúkor támogattak bennünket, hogy lejárt az az idő amikor, a tudós értékét a szakálla hosszúságává mérték. Megköszönjük Zsolnainak a fáradtságot! és abban a reményben búcsúznak, hogy mielőbb nagy eredmények kerülnek ki it mecseki Ady-vülából. Mikor pedig lasnú léptekkel jövők végig a műúton az Üdülő-szálló felé, asrtf gondolok, hogy mondhatná valaki, tol nagy reményekkel indulnak útnak ezek a „fiatalok!" Hogy is felölhetnék a vádra? Valahogy így: Még mindig jobb nagy reményekkel inm dúlni és keveset elérni, mint reménytelen nül hozzáfogni italamihez és semmit sent végezni! — saigrán----- • i Vo ndhastnótefi jegy is szükséges a budapesti pécsi vonalokra Budapestről jelentik: A MÁV igazgat* tósága közli, hogy augusztus 15-vel életbelépő menetrendváltozás során utazási korlátozás alá a következő vonatok tartoznak: A Keleti pályaudvarról Pécsre induló 1020/5220 6427. számú vonatpár csak utazási igazolvánnyal vehető igénybe, míg a Budapest Keleti pályaudvar 6* Pécs között közlekedő 1020/5220/2127/ 1920. számú vonatra az említett utazási Igazolványon kívül még vonathasználati jegy váltása is kötelező (MTL) Nemesid vetőmagot osztanak a feáteorüsugtotta vidékeken Budapestről jelentik: A háború* pusztítások sok kárt okoztak növénvne- mesitésünkben. A földművelésügyi kormánynak mégis sikerült jelentékeny mennyiséget megmenteni. Nemesített őszi búzából, rozsból és őszi árpából jelenleg mintegy 47 ezer mázsa áll rendelkezésre, amelyet a miniszter vetőmagakciója során haladéktalanul kiosztanak. Elsősorban olyan vidékeket látnak el vetőmaggal, ahol a harcok miatt kevés őszi gabonát vetettek és így most nagy a vetőmagbiány. (MTI) AMERIKAI KATONAI MISSIO felkéri a magyar lakóságot, hogy akinek tudomása van Magyarország területén eltemetett amerikai katonákról fevilágosítást adjon, pontos helymegjelölésse BUDAPEST, KOSSUTH L&SOS-ÍÉS 18 S£ÄM„ Amerikas Katona» Missio, Ritter főhadnagy. mm Ma éjfélkor é!etbe?éptetik ez ipari dolgozok 30—50 százalékos munkabéremelését Budapestről jelentik: A Szakszervezeti Tanács megállapodást kötött a GyOSz-szal és az IPOK-kal, melynek értelmében az iparban foglalkoztatott összes fizikai és szellemi munkások munkabérét augusztus 12-én éjjel 24 órától kezdve 30—50 százalékkal felemeli. A Szakszervezeti Tanács feltétlenül sürgősen rendeztndőnek tartja a közalkalmazottak, a városi és községi alkalmazottak és egyéb közületek. valamint a megállapodás hatálya alá nem tartozó minden munkahelyen a bérek hasonló arányú felemelését. Szükségesnek tartja azt is, hogy a közalkalmazottak budapesti és vidéki fizetései között az eddigi körülbelül 50 százalékos különbségek eltünje nek. A budapesti és vidéki fizetések között az eltérés a jövőben ne legyen nagyobb, mini az ipari munkásoknál. (MTL) Megalakult a MaDISz toxlhémia hutaié intézete Beszélgetés Zsolnai Tiborral, az intézet vezetőjével
