Új Dunántúl, 1945. augusztus (2. évfolyam, 170-192. szám)
1945-08-03 / 170. szám
Biztosítják a bányászok legfontosabb szükségleteit latban lemorzsolódnak a piaci atak — A kenyér Ómra — Csak a közönség bekapcsolásával tehet letörni a fekete piacot — Beszélgetés dr. Tamás György helyettes polgármesterrel Aki, mint családfenntartó végiggondolta a maga helyzetét, abból a szempontból, milyen feladatokat ró rá saját kis családja ellátásának biztosítása, az tudja igazán megérteni dr. Tamás György helyettes polgármester helyzetét. Mint a közellátási és közüzemi ügyek vezetője, hetvenezer ember élelmezéséről kell gondoskodjék, s ha a „nyárspolgár", mint .családban a rakoncátlan gyerek, nem látja teljesülhetőnek a kívánságát, mi sem természetesebb, mint azt támadja, akinek éppen köszönheti, azt is ami van, s aki nem is felelős azért, ami nincs! Megnehezült idők jelensége ez a türelmetlenség. de azért a közönség leszokhatna róla, hiszen a legtöbb ember általában igénvli magának a felnőttség, a logikus gondolkodás feltételezését. Tudja az, akinek csak panaszra nyílik a szája, milyen munkát kell végezni egy város élén? Hány problémákéi fut össze abba a szobába, ahol az új polgármesterhelyettes dolgozik? Az alábbiakban néhány égetőbb ügyet érintsünk csak dr. Tamás György megvilágításában. — Mi van a piaci árakkal? — nyúlunk a legfájdalmasabb kérdéshez. — A piaci árak igen nehezen morzsolódnak fel, de mégis, ha elővesszük az előző néhány hét ártáblázatait, akkor megállapíthatjuk, hogy kb. 30 százalékos csökkenés következett be Tény az, hogy időszerű lenne az ötvenszázalékos is, hibocsájtja rendelkezésünkre. Itt is az az álláspontom, hogy amig jegyre adható minimális menyiséggel a város lakossága nincs ellátva, addig semmilyen készletet szabad árunak nem lehet minősíteni. Elvben nem vagyok ellensége a szabad kereskedelemnek akkor ha a lakosság minimális szükséglete elfogadható áron biztosítva van. Szabad kereskedelemről, illetve szabad árakról csak akkor lehet beszélni. Az első tehát a dolgozók érdeke, hogy munkájuk ellenértékéért el legyenek látva közszükségleti cikkeinkkel olyan áron, hogy azt meg is tudjála...vásárolni. — A bányamunkásság ellátásának érdekében történtek-e intézkedések? — A legutóbbi napok intézkedései után örömmel közölhetem, hogy sikerült néhány eredményt máris elérni. A leszállók számára biztosítottunk 10 dkg. heti vajat. Hétfőn már szappant is adunk azoknak, akik kimondottan szennyes munkát végeznek. Ezt természetesen a város közönségétől vonjuk el, de be kell látnia a közönségnek, hogy első a termelés, mert ha nincs szén, leáll az iparunk, nem lesz meleg a szoba. Biztosítjuk a bányászok kenyérszükségletét is, hamarosan rendelkezésükre bocsátunk már lekötött meny- nyiségű babot és borsót is. A zöldségféleségekkel való ellátás már csak szállítás kérdése s azon múlik a megoldás, hogy — nincs benzinünk! — Mi lesz a ruha és cipőakcióval? — Erre én érdemben nem tudok válaszolni. Magam is meglepetéssel olvastam, hogy a juttatandók listáján nem szerepelnek a pécsiek. Remélem, a bányász szakszervezet meg is teszi a szükséges lépéseket. A város a maga részéről minimális mennyiségű talpbőrt biztosít, de iát- sák be a bányászok 1800 pengős ,.szabad áron" erre a város képtelen. — Kérem, a közüzemek áremelése igen súlyosan érinti a Lakosság egyrészét! — Sajnos ez igaz. De megnyugtatásul közölhetem, hogy a kíkézbesített számlák csak Vas Zoltán erélyes közbelépése folytán nem szólnak többről, mint visszamenőleg két hónapról. Az árakat pedig nem a város, hanem a minisztérium szabta meg. Kissé igazságtalan nemde, ha — minket szidnak érte. Arról nem is beszélve, hogy a szolgáltatott értékekért a város csak két hónap múlva kapja meg a pénzt. Számlázás gyorsításával igyekszünk ellensúlyozni a közben előállható értékcsökkenést. — A feketepiac, fekete vágások ügye? — Teljes hústilalom van. A kényszer- vágások húsát az újjáépítésben résztvevő munkásság: gyárak, bányák, stb. ellátására fordíthatjuk. A feketepiaccal kapcsolatban pedig támogassuk a hatóságokat, ne csak panaszkodjunk. Ne alaptalan gyanúsításokat eresszünk világgá, hanem pontos adatokat tartalmazó, feljelentéseket. Nem spicli-rendszer, hanem a társadalom összefogása küszöbölheti ki életünkből a feketepiacot. Árut kell felhozni a piacra, amit viszont sokszor a „szent bürokrácia" akadályoz meg. De mi az élettel akarunk a dolgozók érdekében haladni s előbb-utóbb ez sikerülni i« fog! szén az érés teljében vagyunk. Úgy akarok segíteni, hogy a felhozatalt növeljük Rendelkezésünkre áll már két géperejű jármű, amiken vidékről hozunk árut. Az eredmény már mutatkozik. Olcsóbbodott a kukorica, a zöldségféleségek, a paprika. — Mi van azzal a váddal, hogy a város gazdaságpolitikája kereskedőellenes? — Erre feleletem az, hogy kereskedő ellenes-e az, hogy a kereskedelmet visz- sza akarjuk szorítani a tisztességes kereskedelem korlátái közé? A tisztességes ■kereskedők érdekében kell belenyúlnunk, gyakran erélyes kézzel, ebbe a kérdésbe. Es ha meg fog tisztulni a kereskedelem és hivatása magaslatán fog állni és az lesz a legfőbb célkitűzése, hogy minél olcsóbban minél jobbat és többet adjon a vevőnek, akkor 100%-ig támogatni fogom őt. De tisztáznunk kell azt is, hogy hány kézen forog meg az áru, hány kéz drágítja azt meg. Mert vegyünk csak egy példát: Mohácson a kertésztől megveszi a kereskedő az árut, eladja annak a kereskedőnek, aki azt behozza Pécsre, az eladja a pécsi kereskedőnek és így kerül forgalomba az áru immár közel 100%-os áremelkedéssel, ami véleményem szerint már lánckereskedelem. Legyenek mozgékonyabbak a kereskedők, menjenek közvetlenül a termelőkhöz, akkor elérik a fentebbi célt, az olcsóbb és több áru lehetőségét. De nemcsak a piaci cikkekben van ez meg. Megvan ez a terményeknél Í6. És nézzük ■meg, hogy amig a liszt a pékhez jut, hány kézen megy keresztül. De nemcsak a lisztnél, a kukoricánál, minden terméknél. Panaszolják a kereskedők, hogy a hatósági kiutalásra adott áruknál kicsi az engedélyezett haszonkulcs. Ne felejtsék el a kereskedők hogy ezeknél a cikkeknél a legnehezebb részét a kereskedői tevékenységnek, a beszerzést, a ha- tóságok vállalják magukra. És amint .ezeknél a cikkeknél a hatóságok nagy áldozatot hoznak a köz érdekében, ugyanígy a kereskedőknek is meg kell tenniök. A pécsi szénmedence bányászaiért Országunk újjáépítésének egyik legfontosabb alapanyaga a szén, amelynek kitermelése az elmúlt hetekben erősen esett. A vasút újjáépítésének megindításakor az volt a helyzet, hogy a kibányászott szén szállítóeszköz hiányában nem juthatott el a gyárakba. De a vasutasság önfeláldozó munkája olyan eredménnyel járt, hogy ma már nem termelnek a bányászok annyi szenet amennyit a kijavított mozdonyok és kocsik el tudnának szállítani. Az újjáépítés megindulásakor alacsony volt a gyárak termelési színvonala, így alacsony volt szénszükségletük is. Ma az újjáépítésnek egyre lüktetőbb a tempója, emelkedik a gyáripar termelésének színvonala, ma sok szénre van szükség. Az újjáépítés a földreform végrehajtása után került napirendre. Akkor a mezőgazdaság nem igényelt még szenet de ma az új földesurak termését csépllk a gépek, őrlik a malmok és ehhez is szén kell. A szénkitermelés csökkenésének okai: a bányászok nehéz élelmezési helyzete, az, hogy bizonytalan mikor kapják meg a fizetésüket és, hogy e két ok és a földreform következtében «ok bányász elhagyta munkahelyét. A gyáripar szénellátásának kérdése egyre sürgetőbbé válik, igy hát mindent el kell követnünk, hogy a pécsi szénmedence termelését a legmagasabbra fokozzuk. Jóllehet ez a bányászok munkájától függ, de mégsem egyedül a bányászokon múlik. Ahhoz, hogy a bányászok fejtermelése elérje pl. az 1930-as nívót, arra van szükség, hogy Pécsett és vidékén minden figyelmünket a bányászok kérdéseinek megoldására fordítsuk. Arra van szükség, hogy mindent elkövessünk, hogy élelmezésüket feljavítsuk, ha kell azon áron is, hogy az újjáí építésben résztvevők élelmiszeradagját . csökkentjük. Arra van szükség, hogy : Pécs város közellátása és a járás hivatalos szervei állami áron juttassanak élelmiszert a bányába leszállóknak, hogy a rohammunkásokat, akik iokozva a munkát, az élen állnak, magasabb élelmiszeradagokban részesítsük. Ezt a segítséget, amelyet hivatalos szerveink adni tudnak a szén kitermelésben dolgozó bányászoknak, Pécs város és a vidék dolgozóinak, társadalmi megmozdulása kell, hogy kövesse. A Bányász Szakszervezet pedig legyen az a szerv, amely tekintélyénél fogva is hivatott arra, hogy az elosztást kézbe vegye. A munkáshiányon úgy lehet segíteni, hogy a szakszervezetek mozgósítsanak, népszerűsítsék a bányamunkát. A sváb, nyilas internáltakat és a feketézőket pedig munkásszázadokba tömörítve kell a bányába küldeni és ott megfelelő munkára beosztani. Nem engedhető meg, 1 hogy a munkáshiány a bányákban olyan nagy legyen, hogy képzett bányászok legyenek kénytelenek még csillézni Is. j És végül a szén kitermelése emelésének döntő feltétele: a munkafegyelem helyreállítása, amely nélkül a pécsi szén- medence nem érheti el azt a termelést, amelyet tőle az ország dolgozó népe elvár. | Tudnunk kell azt, hogy a szénhez mindannyiunknak közünk van. Akár kenyeret eszünk, akár főzünk, akár a gyárban dolgozunk, akár pedig arra gondolunk, hogy télen meleg, fütött lakásokban szeretnénk lakni. A bányászok, a város és afalu dolgozói egymásra vannak utalva. Egymáson kell segíteniük. Most a bányász van bajban, segí- I tünk neki és ő szenet ad nekünk. Tömpe István. Miért „drága** Pécseit a kenyéri — A kenyérárakra vonatkozólag sok támadás éri a város közellátását. Budapesten lényegesen olcsóbb a kenyér és állítólag Kecskeméten 2 P körül van. Budapesttel nem tudunk versenyezni, mert ők a kenyérgabonát, amely kb. 2 hónapra elég nekik, az oroszoktól kapták alacsony áron. Ezt ők adhatják is olcsón. A kecskeméti kenyérárban pedig egyszerűen nem hiszek. Mert 7.50-ben megállapított kenyérlisztár mellett, nem tudom, hogy lehet 2 P-s kenyeret sütni. Addig mig nem tudjuk ellátni a várost teljes egészében jegyes kenyérrel, addig véleményem szerint nem lehet szabad kenyérár. A kormányzat a beszolgáltatási kötelezettségű búzára állapítja csak meg a kényszerárat, Ez a jelenlegi termésre vonatkozik. A meglévő készletek azonban szabad készletek. 1200—1500 P-t kérnek ma már tőlünk búzáért. Hogy ebből hogy fogunk adni 9 P-s kenyeret, azt csak úgy tudom elképzelni, ha a kormánybiztosság teljes erejével mellénk áll éa zárolja a készleteket és hatósági áron UJDUNÁNTÚL Hatalmas eredményt értek el a pécsi vasutasok a most befejeződött hathetes első muokaversenyben A Szabadszakszervezetek székházában szerdán délután megbeszélésre ült össze az Újjáépítési Bizottság, melynek keretében Csanády György helyettes üzletigazgató ismertette azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket a pécsi üzletvezetőség területén a pécsi vasutasok az első munkaversenyben hat hét alatt elértek. Leleményességük, öntevékenységük folytán úgyszólván a lehetetlent valósították meg, mert hiányos felszereléssel, anyagnehézségekkel küzdve olyan munkát is végeztek, ami azelőtt helyi műhelyekben szinte keresztülvihetetlen valami volt. Ezzel a heroikus munkával megjavítottak. 139 drb. mozdonyt, 239 drb. személykocsit, 483 drb. fedett teherkocsit, 770 drb. nyitott teherkocsit, 7 darab szénszerelő berendezést, 14 drb. vízállomást, 66 km. pályát, 391 drb. váltót, 176 drb keresztezőt ,150 drb. kitérőt; átadtak a forgalomnak 106 drb. hidat, — elvégeztek 11.000 m- falazást, 18.000 m- festést. 26.000 m2 meszelést, 24.000 m'~ tetöcsere- pezést, 300 m" padló javítást, 700 m3 üvegezést; kijavítottak 39 drb sorompót, 2994 drb. szerszámot. 2.300 drb. ajtót és 2.400 drb. ablakot. Ezenkívül üzembe helyeztek 269 drb. telefon-készüléket, 137 drb. távirda-készüléket, 71 drb. egykorú, 93 drb. kétkarú jelzőt, megjavítottak 17 drb. vágány zárósorompót, 90 drb. állomási harangművet, 110 drb. előjelzőt és 270 km. vezetékielszerelést hajtottak végre. Ahhoz azonban, hogy ezt a munkát elvégezhessék, rengeteg mennyiségű anyagot kellett összegyűjteni. Rohammunkában a pécsi vasutasok összeszedlek: 698 q ócskavasat, 5 q dróthuzalt, 1720 kg. szeget, 323 tonna sínhevedert, 200 kg. csapágy-féket, 26 drb oxigénpalackot, 90 drb. vashordót, 5 q vaslemezt, t-drb. fúrógépet, 1 drb. hegesztőgépet, 3 drb. motort, 318 m'! fát, 15 m3 pallót, 2.384 drb. talpfát, 18 m2 üveget, 50 m2 bádogot, 32.000 drb. téglát, 4.500 drb. cserepet, 435 q cementet, 300 kg, kendert, 61 drb, kocsiajtót és 3 drb. páncélszekrényt. Ezek a számok beszédes bizonyságai annak a hősies erőfeszítésnek és áldozatos munkának, amellyel a pécsi vasutasok az újjáépítésre irányuló munkaversenyben az első helyre kerültek s példaadásuknak tudható be. hogy a most augusztusban meginduló második verseny már országos mérvű. Ebből a második versenyből is méltóképpen ki akarja venni részét a péc,: vasutasság A pályafenntartási munkálatok mat míg is indultak. hogy az egyetlen, még hatznál hatatlan U jaombóvár-Pécs közötti útvonalat is mi nél előbb átadhassák a forgalomnak. Minden remény megvan arra, hogy ez az útszakasz két héten belül teljesen elkészül s ezzel lehetővé válik ismét a Pécs-Buda- pest közötti közvetlen forgalom zavarta lan biztosítása. A személyforgalom normálisabb keretek közé való helyezése céljából tervbevette az igazgatóság egv motorvonat beállítását is, amelyik másod naponként közlekednék Budapest és Pécs között s remélhető, hogy az Üjdombóvár Pécs közötti vasútvonal visszaállításával egyidőben ennek a tervnek a keresztül vitelében sem lesz majd semmi akadály A teherforgalomban is állandó javulá'; mutatkozik, — mert ott is újabb és újabl vonalak kapcsolódnak bele a forgalomba A Murakeresztur-Csáktornya közötti Mura-híd elkészültével lehetővé vált, hogy felvehettük a forgalmat a jugoszlávokka! is. Folyik a rohammunka minden téren. — lázas tevékenység fűti a pécsi dolgozókat s csakis ennek az összesség érdekeit szem előtt tartó munkásfegyelemnek és lelkiismeretességnek tudható be az is, hogy naponként átlag 120 vagon szénnel megrakott teherkocsi hagyja el a pécsi üzletvezetőség területét. Méltán lehetünk tehát büszkék a pécsi vasutasok újjáépítő munkában elért eddigi eredményeire és minden okunk megvan arra, hogy a további tervek kivitele elé a legszebb reményekkel nézhessünk. Letartóztatták dr. Pia esek Zoltánt, az Ügyvédi Kamara volt elnökét Az V. számú, felfüggesztett igazoló bizottság helyébe lépett Molnár féle igazoló bizottság csütörtökön tárgyalta dr. Pia esek Zoltán ügyvéd, az Ügyvédi Kamara elnökének ügyét, akit az ellene felhozott vádpontok alapján az ügyvédi működéstől elmozdított és a Kamara tagjainak sorából törölte. A vádpontok szerint dr. Piacsek Zoltán tagja volt a MONE-egyesületnek, és később az országos elnöki tanácsba is beválasztották. A „numerus nullus' egyhangú szavazása mellett választmányi ülés'i hivott össze, amely gyűlésen ő maga elnökölt s a szavazás eredményét közölte Budapesttel. Ezenkívül az ügyvédi évi jelentésekben olyan beszámolók vannak, amelyek teljesen kimeritik a háborús hírverés, sőt a háborús uszítás fogalmát. Azokat a feljelentéseket, amelyek dr. Piacsek Zoltán antiszociális tevékeny kedéséről számolnak^be. — a bizottság nem is tárgyalta, meri a felsorolt vádak is már elég súlyosak voltak. A tárgyalás folyamán dr. Piacsek Zoltán védekezését a tanuk egytől-egyig megdöntötték. Az első és második vádpont népellenes gyanújaképpen a bizott- ság úgy határozott, hogy ügyét átteszi a Népügyészségre. A tegnapi nap folyamán a Népügyészség dr. Piacsek Zoltánt le is tartóztatta. Magyar tudósok moszkvai tapasztalataikrói Budapestről jelentik: Szentgyörgyi Albert, Domanovszky Sándor, Marton Géza és Szekfű Gyula a Magyar-Szovjet művelődési társaság rendezésében közös előadáson számoltak be moszkvai élményeik ről. Szentgyörgyi Albert a szovjet nevelés ről és tanításról beszélt. Az elemi iskoláktól a felsőfokú iskolákig azt tapasztalta, hogy a gyermekben és tanulóban az egyéniség kifejlesztése a cél, és az. hogy mindenki maga építse fel szellemi világát. Domanovszky Sándor beszámolt a tudományos kapcsolatok felvételére irányuló tárgyalásokról és arról; hogy milyen örömmel vették tudomásul az ösztöndíjas magyar ifjaknak a Szovjetunióba való utazását. Marton Géza hangsúlyozta, hogy úgy mentek Szovjetoroszországba, mint tegnapi legyőzőitek és nem számítottak ilyen példátlan vendégszeretetre. Nyoma sem volt annak, mintha valaha is ellenfelek lettek volna. Nemzeti létünket az áj szovjet kapcsolatok és hatások nélkül nem lehet többé elképzelni, de a moszkvai- út tapasztalatai szerint nemzeti létünk és magyar kultúránk az új szomszédságban is fennmarad és tovább fejlődik. — A még be nem osztott népiskolai személyzet tigyelmébe. A vármegyei tanfelügyelő felhívja azokat a népiskolát tanítókat, altiszteket, akik eredeti állomáshelyüket elhagyták, Pécs város vagy Baranya vármegye területén tartózkodnak és beosztást itt még nem nyertek, hogy nála 3 napon belül személyi ée szolgálati okmányaiknak bemutatása mellett jelentkezzenek.
