Új Dunántúl, 1945. augusztus (2. évfolyam, 170-192. szám)

1945-08-07 / 173. szám

I!» éTfelyom 173, szóm. Ära 2 p©R$rő. Pécs, lfl4§ augusztus 7. kedd. DUNÁNTÚL DEMOKRATIKUS NAPILAP Ctäfizete*) árak egy hóra 5# P. Egyez izin ára, hétköznap; * -----Ifi. Bz erk nurup: peng ezztfiaég Mankáeny Mi hály-atee lé. aztun. Telefoni Sf-áá. Kiadóhivatal Mánkéin; MihéW-n. *». az. Telefon: »-M. Ha ősszel rendben megy a vetés, jövő évben már rendes terméseredményre számíthatunk — mondotta Rákosi Mátyás ózdi beszédében Az angol választások világszerte és igy Magyarországon is a reakció súlyos vereségéi jelentik — Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy Csehszlovákiával is helyreállítsuk a jóviszonyt Ózdról jelenítik: Ózd és vidéke dolgo­kéi vasárnap délelőtt nagygyűlés, majd art kővetően népünnepély keletében ün­nepelték meg a környékbeli parasztság •Jső szabad aratását és a nehézipari munkásság ezen a napon tartotta áz új­jáépítési munka díszszemléjét. A nagy­gyűlésen Rákosi Mátyás, a Magyar Kom­munista Párt vezére mondott beszédet. A sportpályán tartott nagygyűlésen a kohók, kemencék és hengerművek dolgo­méi adtak egymásnak találkozót, de tel­jes számban megjelent a műszaki értel­miség k. l‘ Általános figyelem közepette Rákosi Mítyáfi emelkedett szólásra és másfél órás beszédben tájékoztatta Ózd és Bor­sod dolgozó népét az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről Beszéde beve­zető) eképpen foglalkozott azzal a történelmi sze­reppel, amelyet a Magyar Kommu­nista Párt a földosztás terén ját­szott, majd hangoztatta, hogy az áj gazdákiól nem szabad tál nagy áldo­zatokat követelni. 'A gazdáktól beszolgáltatás elmén eeale méltányos- mennyiséget szabad elvenni, annyit, hogy a parasztságnak egy meg­felelő" hányad megmaradjon. Arra kérte a gazdákat — az újakat csak úgy, mint a régieket, hogy azt a mérsékelt gabonamennyiséget, amelyre a városnak, a gyárak és bá­nyák dolgozóinak feltétlenül szük­ségük van, szolgáltassák be és ezzel maguk részéről járuljanak hozzá ah­hoz, hogy az ipari munkásság ne koplaljon, hanem erejének teljében foghasson neki az ipari újjáépítés nehéz munkájának. Beszéde további során Rákosi Mátyáfi az újjáépítés ipari vonatkozásairól szólt. A legsürgősebb feladatok közé a mezőgazdasági gépipar talpraállitása számit — mondotta. A vasút helyreállítási mun­kálatai és a közlekedés megjavítását célzó intézkedések nagy mértékben előbb­re vitték az ország ügyét. Baj van azon­ban az. újjáépítés legfontosabb nyersanya­gai körül; baj van a szénnel, Tassal, acéllal. , Munkáshiány, lazuló munkafegyelem A másik haj, ami országszerte ‘érezhető, a munkishiárry. Amikor külön­böző helyeken megnéztük a bajok okát, kiderült, hogy sok helyen lazult a munkafegyelem. Ezen a téren is sok javítani való van Ebbe a műnkébe bele kell kapcsolódnia a szakszervezeteknek is. A legjobb és legrégibb szervezett munkások fogják a legjobban helyeselni, ha a munkásoktól olyan fegyelmet követelünk, mint a régi időkben. Különösen fontos ez a bányák­ban. A Magyar Kommunista Párt javas­latára sorra került a bányák államo­sításának kérdése. Abban a percben, amikor ezt a kérdést nyilvánosságra hoztuk, rögtön megindult 9 munka a bányák államosítása ellen. Azt javasolták nekem ás kezükben pon­tos statisztikai adatok voltak, hogy vár­junk az államosítással, mig a bányák el­érik a régi termelést. Én ezt megfordí­tottam és azt mondtam: nem fog helyreállni a bányákban, a termelés régi mennyisége, mig r.em államosítjuk a bányákat. Van a termelésinek még egy akadálya: fc munkások és műszaki értelmiségek kö­pött nincs meg az egészséges viszony. Ennek részben történelmi okai is vannak. Az utolsó 25 esztendőben a JJorthy-re- akció idején az intelligenciát mesterségesen elvá­lasztották a munkásságtól és ráne­velték arra, hogy a mérnök a reakció és a töke képviselője legyen a mun­kássággal szemben. Változtatnunk kell mindkét oldalon, Elsősorban a munkás értse meg, hogy ha nem tud egészséges jóviszonyt teremteni a műszaki értelmiséggel, akkor las­súbb lesz az újjáépítés, tovább tart a jegyrendszer, a nélkülözés és három vagy négy év helyett nyolc, esetleg tíz évig kínlódunk, amíg kikerü­lünk abból a szakadékból, amelybe a há­ború taszított bennünket. A munkásság­nak is érdeke, hogy megnyerje magának az értelmiséget, a mérnökök szine-javit. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy az értelmiségnek az a része, amely nagyon súlyos bűnöket követett el a magyar nemzet ellen, ne bűnhődjék. Igenis bűn­hődjék! De ugyanakkor nem szabad meg­engedni, hogy az értelmiségnek az a része, amely nem követett el súlyosabb bűnt, ki­rekesztessék a termetesből. Az élelmezés terén állandó javulás várható Beszéde további során Rákosi Mátyás <hz élelmezés kérdésére tért át. Hangoz­hatta, hogy egyelőre a háború óriási pusztításait nem lehet közélelmezés terén sem jóvátenni. A Szovjetunió ezen a téren készséggel •iet segítségünkre. Meg vagyok győződ­ve róla — mondotta — ka lesznek is nehézégek, az élelme­zés terén is állandó javulás remél­hető, csak arról kell gondoskodnunk, hogy ősszel rendben menjen a vetés, akkor a jövő nyáron már rendes ve­téseredménnyel és talán még a ke­nyérjegy megszüntetésével is számol­hatunk. A továbbiakban hangoztatta, hogy nem elég csak a reakció ellen har­colni, gondoskodni kell a közigazga­tás javításáról is, mert a ros,z köz­igazgatás alkalmas arra, hogy a jó intézkedéseket is a viszájára tor- ditsa. Részletesebben foglalkozott a bérek és árak kérdésével, majd szólt a Szovjet­unióval és a környező államokkal kö­tendő kereskedelmi szerződésekről Beszéde befejező részében Rákosi Má­tyás külpolitikai kérdésekkel foglalko­zott. Ár angol választások a demokrácia világraszóló győzelmét jelentik — mondotta — s jelentik egyben a re- ■ akció súlyos vereségét, többek kö­zött a magyar reakció vereségét is. Ebből a szempontból mi magyar kom­munisták lelkesen üdvözöljük az angol választások eredményét. Rákosi Mátyás beszélt a potsdami értekezlet kihatásai­ról és azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy Kelctporoezország a Szovjetunió tulaj­donába megy át, annak a nézetének adott kifejezést, hogy a Szovjetunió gyökeresen ki fogja irtani a porosz szellemet, amely több száz esztendő óta minden reakció támogatója volt Európában. Végezetül ismertette azokat a baráti kapcsolatokat, amelyek a fiatal magyar demokráciát Jugoszláviához és Romániá­hoz fűzik, majd ezeket mondotta: Harmadik szomszédunknál Csehszlo- vákiáiál még nem tartani itt. Okunk van azonban hinni, hogy ezen a té­ren is hamarosan javulásról számol­hatunk be. Közölhetem, hogy a Ma­gyar Kommunista Párt semmi fárad­ságot sem kiméi, hogy ezen a téren is létrehozza azt az egészséges, fő- viszonyt, amely Jugoszlávia és Ro­mánia felé létrejött. Legfőbb ideje, hogy itt a Dunam ed encé- ben a kis népeket két szabály vezesse: az egyik, hogy egymás között létrehozzák az egészséges baráti viszonyt, a másik, hogy arra az országra támaszkodjanak, amelynek a német fasiszta iga alóli fel­szabadulásukat köszönhetik: a Szovjet­unióra. Az új magyar hői politika egy pilla­natra sem tévesztheti szem elöl azt ti körülményt, hogy felszabadulásun­kat majdnem kizárólag a nagy Szov­jetuniónak köszönehetjük. Nem hagyható figyelmen kívül az a kö­rülmény sem, hogy új szomszédunk van északkeletről: a Szovjetunió. Ezt az új szomszédot, mint demokráciánk legbizto­sabb zálogát, őrömmel üdvözöljük. El vagyunk szánva, hogy mint min­den szomszédunkkal, Csehszlovákiá­val is minden rendelkezésre álló esz­közzel helyreállítjuk a főviszonyt A kommunista párt a jövőben is a leg­teljesebb együttműködést kívánja a többi demokratikus párttal. Mi továbbra is ki­tartunk amellett, hogy össze kell fog­nunk a nemzet erőit. Minél erősebb az összefogás, annál gyorsabb lesz a felfelé haladás, annál gyorsabban hagyjuk ma­Lezárták az esztergom- párkányi hidat A budapesti Világosság írja: IIXETC- KES HELYRŐL KÖZÜK, HOGY A MA­GYAR HATÓSÁGOK HÉTFŐN REGGEL LEZÁRTÁK AZ ESZTERGOMBÖL PÁR­KÁNYBA, ILLETŐLEG KOMÁROMBÓL ŰJXOMASOMBA VEZETŐ KÖZÚTI HI­DAKAT, MF?.T A TÚLOLDALRÓL NAGY TÖMEGEKET AKARTAK A SZLOVÁK HATÓSÁGOK A HATÁRT KÉPEZŐ HI­DAKON Áttenni a magyar ol­dalra. (MTI) gutrk möjött sok idejét. szenvedések és nélkülözé­M elváltozott a földadó kivetési módja és a földadó befizetésének eddig érvényes volt időpontja Az Aleódunántúlí Mezőgazdasági Ka­mara az ideiglenes nemzeti kormány 4300/1945. M. E. ez. rendelet* alapján közli bogy a hat. tisztajövedelem után járó földadót 1945. évi január hónap 1. napjától kezdve búzában természetben kell fizetni. Földadó címén a kát. tiszta­jövedelem minden koronája után 1 (egy) kg. búzát kell fizetni A földadó címén járó búzái természetben kell beszolgál­tatni. Azok a birtokosok, akik búzát egyáltalában nem termeltek, illetve nem termelnek, vagy nem termelhettek oly mennyiségben, amely gazdasági szükség­letükön felül a földadót fedezné, jogo­sultak a búzában kivetett földadót más, könnyen tárolható ér sokáig biztosan el­tartható terményben leróni. A földadó négy egyenlő részben és pedig minden évnegyed első napján, az illető évnegyed közepéig fizetendő, azon­ban az 1945. évben kivételesen, a föld­adót két egyenlő részben, mégpedig szep­tember hónap első és november kónap ehő napján kell befizetni. Késedelmes fizrtés esetén 3%-os negyedévenkénti késedelmi kamat felszámítandó,, amely szintén ter­mészetben fizetendő. A földadó a tényleges birtokos által fizetendő, tehát haszonbérlet esetében. In a haszonbér nem búzában, vagy földadó fizetésre alkalmas terményben van meg­szabva, a haszonbérlő (a tényleg ter­melői köteles annyi ás olyan terményt a tényleges birtokos ü-endelkazésére bo­csátani, amellyel adófizetési kötelezett - segének eleget tehet. Nemcsak a földiadót, hanem az az után járó állami, vármegyei és községi pót­adót, útadót és mezőgazdasági kamarai illetéket h 1945 január 1. napjától kez- dödöleg szintén búzában kell kivetni és természetben leróni VASÁRNAP MEGNYÍLT A SZOVJFT- UNIÓ ÉLETÉI BEMUTATÓ PÉCSI FÉNYKÉPKIÁLLÍTÁS Vasárnap délelőtt nyílt meg Pécsett a magyar—szovjet művelődési társaság rendezésében a Szovjetunió életét be mutató nagyszabású fényképkiállítás A megnyitóból részletes tudósítást holnap, számunkban közlünk. Miben reménykedik FirlingerZ Londonból jelentik: Londoni közlés szerint csehszlovák küldöttség megy Berlinbe a szövetséges ellenőrző bizottság tanácskozásaira. Fírllnger csehszlo­vák miniszterelnök annak a reményének adott kifejezést, hogy a németek kite­lepítésével kapcsolatos intézkedésekhez hasonló rendelkezések lesznek végre, hajthatók a csehszlovákiai magyarokkal kapcsolatban. Csehszlozráiza —- mon­dotta Firünger — magának Igényi! a Magyarországon lakó szlovákokat (MTI) Árvamegyei szlovákokat akarnak a Kisalföldre telepíteni Pozsonyból jelentik: A szlovák nem sóéi tanács fölémbstésügyi megbízottja a sajtó képviselői előtt részletesen ismertette a szlovák földreform, munkarend­jének egyes pontjait és megállapította, hogy ez év augusztus 29-ig be kell fe­jezni az árulók mezőgazdasági ingatlanainak elkobzásai. Ez év aagatxtizs vé­géig tehát, még az iskolaév megkezdése előtt, az önként jelentkezők áttelepítését is végre kell hajtant. Bejelentette, hogy Felső-Árva 12 községének szlovák lakos­ságát áttelepítik a Kisalföldre. Az áttelepítés 1711 szlovák csaladot, összesen 5219 személyt érint. (MTI) 600 sztipererőd támadta Japá« iparvárosait A koncentrált légitámadások szünet nélkül folynak Japán célpontjai ellen. Vasárnap 600 óriáserőd 4.000 tonna gyutóbombét dobott Japán 5 legnagyobb iparvárosára. Más repülőgépek aknákat helyeztek el a japán vizeken. Homsu szi­gete körül két japán szállítógőzös süly- iyedt el. A délkínai partok közelében szövetséges repülőgépek öt japán hajót sűlyesztettek el. Ausztráliai bombázók és vadászgépek Celebesz szigetét tá­madták. Brit szakszervezeti küldöttség Meizfevá&fin Az angol vas- ée acélipar szakszerre- outi kiküldöttei Moszkvába érkeztek, ahol megbeszéléseket folytattak a srovjfil ezakezeevazoti vmotd&ka! a szakszerve­zetek vílágszöueteéáÉpak kidolgozandó ejepeksaicyivi! krewelesíba*,

Next

/
Thumbnails
Contents