Új Dunántúl, 1945. július (2. évfolyam, 146-169. szám)
1945-07-19 / 161. szám
a pécsi postaigazgatóság rokam^munkásainak eddigi eredményeit 458 távbeszÉld-központ közül 300 isméi működik A felszabadítást követő napokban a pécsi posta azonnal megkezdette a helyreállítási munkálatokat. Múlt év december első hetében már vidékre ment ki a postásság. hogy a majdnem teljesen megsemmisített táviró- és távbeszélő-hálózatot a rendelkezésre álló csekély lehetőségek mellett legalább is ideiglenesen helyreállítsa. Legelső volt a vonatforgalom megindí- . tását lehetővé tevő vasúti harangbereg- dezés helyreállítása. Ennek helyreállítása nélkül a rendes vonatforgalom felvételére gondolni sem lehetett volna. A munka szinte lehetetlen körülmények között indult meg. Az építési anyagraktárak szerszám- és anyagkészletét a németek visszavonulásuk közben magukkal vitték, építéshez anyag nem állott rendelkezésre, mert ezeket az előző kormány intézkedéseire nyugatra kellett szállítani. Azon a vidéken, ahol a téli álló harcok folytak, alig maradt 1—2 ép távbeszélő oszlop. A távbeszélő kapcsoló szekrényeket eliabolták a németek vagy felrobbantották és alig 1—2 helyen maradt meg merő véletlenségből a kapcsolóvagy rendező-szekrény. Már előzőleg elvitték a távbeszélő készülékeket is. A legtöbb helyen megszakadtak a távolsági összeköttetések, mert a bronzhuzal legnagyobb részét lebontották és elszállították. A vasutak és a közlekedési utak aknásítva voltak, az aknák felszedésére azonban nem volt lehetőség. Meg lehet állapítani, hogy az előbb vázolt nehézségek ellenére is eredményes munkát végzett a postásság. A felszabadítás óta novemberben volt 458 távbeszélő központ közül fsaiét működik 300. forgalomban van 5574 darab távbeszélő állomás. Üzembe helyeztek a pécsi postaigazgatóság területén 248 távbeszélő áramkört és 102 táviró vezetéket. Ehhez jön még az összes vasútvonal mentéD 1—1 szál vezeték, a vasúti harangfor- galoro céljaira. Az előbb jelzett áramkörök, Illetőleg vezetékek hossza egyes viszonylatokban a 100 km-t ia meghaladja Elég ha itt megemlítjük pl. a Pécs- n^gykanizsai 148 km hosszú, vagy pedig a Pécs-Simontoraya közötti 110 km hosszú áramköröket. A rohammunka kifejezés újabb keleti, de úgy érezzük, hogy az eddig még nyíl vánnesfgra nem hozott eredmények alapján a pécsi íj i f jdtcság postásai meg« érdemlik ai.l, hogy c. nagyközönség elismerje a felszabadítás első hete óta megállás nélkUl végzett eredményes rohammunkájukat. A nehézségekhez járultak még a közismert közellátási körülmények is, melyek szinte lehetetlenné tették, hogy a vidéken dolgozók hosszabb időt tölthessenek távol lakóhelyüktől. Nagy nehézséget jelentett az időjárás is. Megfelelő lábbeli -és ruha nem állott rendelkezésre. A- háború, vagy német vandalizmus által novemberben eárbahullott drótok decemberben a főidbe fagytak, ahonnan azt csak csákánnyal lehetett kiszabadítani. Hiányzott a megfelelő közlekedési lehetőség is. Sok volt a nehézség, de ez csak az izmokat erősítette és már az első napokban is elért látható eredmény csak fokozta a munkakedvet. Itt meg kell említenünk azt, híjry előbbi munkában nemcsak a műszakí-alkalma- zottak vettek részt, hanem a hivatalok Ilyen munkára szakképzetlen altisztjei és tisztviselői is, sőt a heverő drótok felszedésében a nőalkalmazottak is segédkeztek. A közeljövő terveiről szólva, megkell említenünk, hogy a Pécs—Budapest közötti géptávíró-forgalom felvételére megépítettük a szükséges táviróvezeté- keket az igazgatósági határokon belül é# indulóban van egy önkéntes jelentkezőkből összeállított verseny-munkás- csapat is, hogy ezt a vezetéket a pécsi Igazgatósági területen túl is kiépítse. Ugyancsak készül a Pécs—Nagykanizsa közötti közvetlen géptavíró-összeköttet- tés, s ezzel lehetővé válik, hogy az egész dunántúli területen feladott táviratok lehetőleg még a feladás napján kézbesítésre kerüljenek Budapesten, sőt azon túl fekvő területeken la. % UJ DUNÁNTÚL Éjt nappallá téve folyik a felrobbantott távbeszélő kapcsolók helyreállítása is, vagy pedig ezek még használható alkatrészeiből kisebb befogadóképességű kapcsolószekrények kiépítése. A dráva- menti romfalvak újjáépítésének elősegítése céljából a legrövidebb idő alatt nyilvános távbeszélő-állomást helyeznek üzembe Drávaszabolcson. Ez az allow«# egyelőre csak a rominálőtt postahivatal egyetlen ideiglenesen használható helyiségében működhetik, meg van azonban a remény arra is, hogy rövidesen telefonközponttá bővül és a Dráva mellett kivirágzó új élet forgalmát abban az új postaházban szolgálja, melynek {elépítését a pécsi postások versenymunka keretében, a saját erejükből öntevékenyen vállaltak. Hit mond egy kereskedő a ma közelíátásáról Nőm iiigylésre méltó ma a fűszerkereskedő sorsa — Nyomasztó terhek nehezednek a kereskedőkre A közellátási dzsungel zűrzavaros útvesztőiben tévelyegvén, a kereskedő maholnap valóban nem fogja tudni, melyik utat válassza: azt-e, amelyik a boltajtó végleges lezárásához vezet, avagy azt, amelyik valamely zártintézet megnyugtató aziliumába torkolik. A kerskedő élete ma —< akárhogy hitetlenkednek is ez állítással szemben egyesek — nem irigylésre méltó. Mintha minden hatalmasság! ennek az árnyék világnak, rajta akarná kipróbálni ártó szándékának éléi. Valóságos bonibazáporként hull rájült nap mint nap az egymást kergető, sót keresztező intézkedések sokaaaga, amihez csatlakozik. még bőségesen a türelmét és józan ítélőképességét vesztett közvélemény nyílt vagy alattomos vádaskodása as szekatúrája. Ne értsen félre bennünket sem hatóság, sem közönség. Nem tűztük ki magunknak életcélul a fűszerkereskedők védelmét, Nem is annyira azokat, mint inkább a közérdeket akarjuk védeni, amikor most már sorozatosan foglalkozunk ennek a szakmának a dolgain keresztül a mindenki elevenébe vágó közellátási bajokkal. Egyébként hadd beszéljen ezekről egy kereskedő, akit megkérdeztünk: — Panasz tárgyává kell tenni ismételten a tejelosztás igazságtalan voltát, ami nem is kereskedő-sérelem, hiszen melyik kereskedő árusíthat ma tejet! — így kezdtp informátorunk. — Miért nem kaphat ja'meg elsősorban a félliter tejadagját az a gyermek és beteg öreg, akinek eny- nyire szóló utalványa van és csak ami azon felül marad, az kerülhessen „szabad forgalomban“ eladásra 23 pengőért! Miért nem emelik fel az ötdekás vajadagot legalább tízre és a megmaradó meny- nyiség kerülhetne „szabad vaj"-ként forgalomba 520 pengőért? És a kevert túró jobb, ha inkább ott romlik hordószámra a vajelosztók üzletében, mintsem odaadnák 83 P helyett esetleg 40 P-ért a fogyasztónak? — Olyan kérdések özek, amelyekre lehetne és mégsem tud vagy nem mer elfogadható választ adni, bárkihoz fordulnánk. A zsirellátás ntegféneklése után mos! itt van a nyakunkon a húsellátás csődje. A zsírt pótolná valamennyire az olaj, csakhogy azzál is baj van, mert az olajkiosztás is éppen csak hogy megindult és máris elakadt. A kereskedők ló- tottak-futottak egyik gyártól a másikig, Futurától a sóhivatalon keresztül mindenhová, mig végül meg kellett érteniök, hogy az olajkészlet akkor fogyott ki éppen, amikor javában benne voltunk a szétosztás nem irigylésreméltó munkájában. Kaptunk azután kevés borotvaszappant, már javában folyt az árusitása, amikor jött a közellátási hírmondó, mondván, hogy hátrább az agarakkal! Nem 16.80, hanem csak 13.50 a 'borotva- szappan ára, nehogy a kereskedő „agyonkeresse magát“ ezen a holmin — esztendőben egyszer. A liszt körül is hasonló a helyzet. Sokáig latolgatták illetékes helyen, hogy „kereshet“-e a kereskedő egy pengőt egy kiló Liszten, amikor annak nagybani ára 12.60? És hogy kereshet-e ennyit, az még ma sincs eldöntve véglegesen és félreérthetetlenül, ügy látszik, itt a döntést a kereskedők egyéni jóízlésére bízzák. — Mig ellenben azt, ami a kereskedőt terheli, tehát a felemelt adó, a felemelkedett személyzeti kiadás, a most bevezetett különféle illeték-terhek és sok másféle rezsiköltség' — mindezek olyan tételek, amiknek előteremtéséért hogyják nyugodtan a kereskedő fejét fájni. Ezeken kivül azonban más alkalom is adódik a kereskedőnek, csak úgy, mint mindenki másnak a fejfájdításra. Csak ki kell menni naponta a piacra vagy próbáljon cipőtalpalásya, ruhautánpótlásra, borbélyra, téli tüzelő beszerzésére, üres üzletének másminemü áruval való fel- frissítésére is gondolni! Pedig kell mindezekre gondolni, mert ezek alól senki fel nem menti ezen a világon, ha kereskedő akar maradni továbbra is, — Szóvá kll még tennem, hogy mi, kiskereskedők, hiába fordulunk a kereskedők testületéhez is ügyes-bajos dolgaikkal, mert ott még mindig a régi szellem uralkodik. A napokban értekezlet volt a testületben ilyen közelítés! ügyben. Ott több kiskereskedő társam felszólalt, azonban kielégítő válasz helyett kinevették őket, nyilván azok, akiknek kevesebb okuk van panaszkodni, mint nekünk, kiskereskedőknek. Dr. Hajdú Gyula beszét emigráció $ évesről és a jövő kilátásairól Ötömmel j3(t vissza Pécséé 25 év illés? h, mert mindig ide tartozónak érezte magát — Bizih az ág, demokratikus rend megszilárdulásában Minth* csak tagnap történt volna, pedig éppenséggel 24 esztendeje szorítottunk utoljára kezet egy bécsi kávéházban.. Az emigránsok hányatott sorsa akkor minket másfelé sorodt és őt megint másfelé. Azóta bizony mindkettőnk felett kissé eljárt az idő, hajunk meggyérült és szürke dér lepte be. Sok viszontagságos esztendő maradt mögöttünk, de a bizakodás elkísért bennünket az új találkozásig. Dr. Hajdú Gyula, ha testileg kissé megtörtén is, de teljes szellemi frissességben ül itt Velünk szemben, kérdéseinkre a régi, nagyszerű szónok készségével válaszol; beszél emigrációé éveiről ás a legteljesebb optimizmus árad ki minden szavából, amikor a jövő kilátásaira terelődik át a szó, — Örömmel érkeztem vissza 25 év után abba a városba, ahová mindig is tartozónak éreJcm magamai, éppen ezért végleges elhelyezkedést sehol nem is kerestem Emigrációs éveim első stációja Olaszország volt; először Torinóban dolgoztam az „Ordine Nuovo" című lapnál, majd a „Avanti“ római kiadásánál Rómában. Olaszországból a fasizmus uralomra jutása után Bécebe mentem, innen a Komminteim III. kongresszusára Moszkvába küldtek, majd ismét Bácsbe kerültem. Itt mint iró működtem. Több szociális tángyú regény után megjelent a kapitalizmus nagy válságáról irt „Ins Khaos?" c. könyvem az Amalthea A. Verlag kiadásában, később pedig hosz- szabb oroszországi tanulmányút után, „Russland 1932.“ c. könyvem, mely a „Phaidon“ Verlagnál három kiadást ért el, — Hitler németországi hatalomra jutása után, nem lévén több kiadóm, Parisba mentem, ahol mint ügyvéd dolgoztam, majd 1934-ben egy filmvállalat hívott meg titkárának. Ebben a minőségben több film gyártását vezettem Rómában és Bécsben. 1938-ban, látván a háború elkerülhetetlen voltát, Olaszországból Dlél- Franciaországba mentem, ott egy bérelt parasztbirlokon gazdálkodtunk feleségemmel együtt a háború végéig, így sikerült a liábonis élelmezési gondoktól é* a német politikai üldözéstől megszabadulnunk. — Paris felszabadulása után oda visz- szaköltöztünk és mint a páriái magyarok köréből kialakult függetlenségi mozgalom egyik vezetője, kerestem kapcsolatot az otthonnal. Parisban a magyarországi állapotokról információm alig volt, levelezésre gondolni sem lehetett. A pesti rádiót nem foghattuk, mivel pedig az volt az érzésem és meggyőződésem, hogy emigrációban csak addig maradhatok, amíg a magyarországi üldözés visszatértemet lehetetlenné teszi, igyekeztem a Horthy-Szálasi rendszer bukása után, minél gyorsabban hazatérni. — Rendas utazásról pe.c.e n«s lehet beszélni, mert a vasutak legtöbb helyen nem közlekednek. Igv öt&dmagaffizaz! fdlkerekedtünk: és gyalog kelve át a Irancia-olasz határmcnli Alpokon, a véletlen által éppen kínált közlekedési eszközök igénybevételév el, kocsin és szamár- háton, teherautón és vasúton utazva, 28 nap alatt árkezténk Budapestre. Útközben jónéhány elpusztult várost láttunk, így Turint, Milánót, Veronát, Zágrábot, Belgrádot. Ezeknek pusztulása azonban meg se közelíti Budapestét. — Mi természetesen már Parisban tisztában voltunk azzal, hogy Magyarországnak szörnyű nehézségekkel kell megküzdeni, amíg egy új, demokratikus rend felépülhet, da téved, aki azt hiszi, hogy a nyugati országokban kedvezőbb a helyzet. Franciaországinak és Olaszországnak olyan élelmezési nehézségei vannak, amelyek felülmúlják a magyarországi bajokat. A politikai és szociális kérdések megoldása körül, nem utolsó sorban külpolitikai okokból, általános a konfúzió. Magyarországon a közellátás jobbnak mondható, mint amínőtől a Párisba érkezett szórványos hírekből következtetve tartani lehetett. Az árak Budapesten lényegesen alacsonyabbak, mint Parisban, iparcikkek is könnyebben kaphatók, mint ott. A termelés megindulására is több itt a kilátás, mint ott, úgy hogy kétségtelennek tartom, a bizonyára súlyos és mindenkit gyötrö átmeneti nehézségek után, az ország rekonstrukciója mégis sikerülni fog. * — A magam személyét illetőleg csak annyit mondhatok, hogy amint a múltban, a munkásmozgalom szolgálatát tartottam életcélomnak, ennek akarom szentelni azt az aktivitást is, amit az élet nekem még engedni fog. (m. j.) Általános razzia a feketéző munkakerülők után Tömeges előállítások történtek igazolás végett a rendőrségen Ma délelőtt 11 óra tájban nagy riadalmat keltett városzerte az a nagyarányú rendőri készültség, amely meglepetés- szprűen, szinte percek alatt jelent meg a város különböző pontjain. Az emberek először nem tudták mire vélni a dolgot, csak amikor itt is, ott is megkezdődtek az igazoltatások, akkor ocsúdtak fel az első meglepetésből s jöttek rá, hogy razzia van. A rendőri közegek utcán és üzletekben, kávéházakban, vendéglőkben és szállodákban minden útjukba akadó embert igazoltattak és aid nem tudta magát kellőképpen igazolni, egy-egy „gyűjtőhelyen” félreállították, azután pedig csoportosan bekísérték a rendőrségre ala- 1 posabb igazoltatás végett A razzia tulajdonképpen munkakerüly feketézők ellen irányult, azonban elkerülhetetlen volt, hogy itt-ott, egy-egy rendes foglalkozást űző ember is bele ne kerüljön a hálóba, mivel hogy nem mindenki látta el magát munkaadói vagy egyéb elfogadható igazolvánnyal. Hogy az egész rendőrségi vállakózás menyiben érte el célját, azt ebben a pillanatban még nem lehet megállapítani, miután a razzia eredménye majd csak a ] végleges igazolások befojezcse után lesz ismeretessé. Annyi eredménye erkölcsileg minden esetre lesz, hogy az emberek ezentúl majd jobban ellátják magukat igazolvánnyal, azok pedig, akik ellen az egész hajsza tulajdonképpen irányult, a jövőben óvatosabbak lesznek közérdekellenes cselekményeik elkövetésében, ami már magébavéve is jelentős eredmény. Azt hisszük azonban, hogy egynéhány nagyobb „hal" is horogra akad ilyen razziáknál és ha a rendőrség kitartóan és kellő eréllyel folytatja akcióját, így lassan sok ártalmas elemtől fogja a társadalmat megszabadítani. GYŐZELMI ÜNNEP A GRUNEWALDI MEZÖN A varsói rádió jelentése szerint a történelmi nevezetesség fi grüncwaldi mezem, aho' 533 évvel ezelőtt az egyesült szláv haderők legyőzték a némeí lovagokat, nagy ünnepséget tartottak, amelyen részt- vett Bierut a nemzeti tanács elnöke é. a lengyel haderő főparancsnoka. BULGÁRIA ÍS IZLAND IS ELISMERTE A LENGYEL KORMÁNYT A varsói rádió közlése szerint a bolgár kormány a lengyel kormányhoz fordult azzal a javaslattal, hogy a két ország vegye fel a diplomáciai kapcsolatokat. Ugyanezzel az ajánlattal fordult a nemzeti egység lengyel kormányához a# izlandi kormány is.
