Új Dunántúl, 1945. július (2. évfolyam, 146-169. szám)
1945-07-01 / 146. szám
AZ ÚJJÁÉPÍTÉS ALAPJAI BARANYÁBAN A* újjáépítés lázában ég az ország. Szakszerveretek, gyárak, pártok, gazdasági intézmények, hivatalok vezetői és munkásai mind-mind összefognak, hogy a fasiszták által rombadöntött hazát fölépítsék és ntat nyissanak az új demokratikus Magyarország fejlődésének. Minél hamarabb építjük újjá az országot, annál hamarabb esünk túl a nélkülözés, a nyomor korszakán, annál hamarabb nyílik meg a remény arra, hogy új, boldogabb magyar életet kezdhetünk. Az újjáépítés bennünket közelebbről Baranyában érdekek Mai számunkban a szakemberek és pártok vezetőinek nyilatkozatait közöljük, miben látják ők itt a baranyai földön az újjáépítés legfontosabb feladatait. Az újjáépítés gazdaságföidtani szempontjai Az újjáépítéssel kapcsolatban vegyük Kémügyre, hogy Baranya megye milyen gazdaságíöldtani kincseket tud nyújtani. Ezek kétfélék, az első csoportba tartoznak, melyek már ismeretesek és csak fokozottabb mérteikben való kitermelésük szükséges. Ide tartozik a liász-szén vonulat. Hatezer kalóriás kokszolható kőszén, melynek messze földön nincsen párja. A villányi bauxit hasonlókép nagy lehető- *igeket rejt magában. A megye egyik tegkevésbbé kiaknázott kincse az égethető tnészkő. Erre leginkább a Nyugati Mecsek triász-mészköve alkalmas. Jelentőségét növeli, hogy kéznél van a fa és a szén, mellyel helyben kiégethető s mint értékes könnyebb súlyú áru szállítható tovább. Reászorul a fél Alföld és a lel Dunántúl. Kitűnő útburkoló anyagaink is vannak. Ilyen az amfibólandezit, melyet Komló határában bányásznak, továbbá a fonollt, ezt a kövesdi állami kőfejtő és a hirdi zúzó adja át a forgalomnak. Mindkettő bányászásáhoj még másutt is vannak lehetőségek. Kisebb értékű útburkoló anyag a trahidolerit, mely a Keleti Mecsekben van bőségben. Ugyanitt előfordul a gránit is, de igen málott és durvaszemű, nem jelent különösebb értéket. Országútjaink azért oly nagyon porosak, mert a legkönnyebben hozzáférhető mészkövet fejtik erie a célja. Igazi márványunk nincs, ipari célokra legmegfelelőbb a siklósi vöröses, kalcit-erezetű, tarka mészkő. A kantavári „fekete márvány" sem márvány, hanem színét vesztő, lágy mészkő. Az alsóliász agyagmárgija és a Pannóniái rétegek mészmárgája kitűnő a cementgyártás szempontjából. Csak Be- remenden van cementgyárunk, a villányi b&uxrtból kitűnő speciális cement lenne készíthető. Az építkezéshez szükséges terméskő, homok és a tégla égetéshez kellő agyagok bőségesek. Vannak vörös, barna és szürke homokköveink, melyekből lépcsők, lábazatok és sirkölapok faraghatok. A székesegyház budafai homokkőből épült, a fehér iaragvinyok szármáciai mészkőből valók. Ezekre nem annyira az újjáépítésnek, mint inkább az újjászülető művészetnek lesz szüksége. A második csoportba tartoznak azok az anyagok, melyek még nem ismeretesek, de fellelésük reményekre jogosít, vagy melyek a használat számára mondhatók ismeretlennek. Ilyen a kitűnő bükkösei fehér kvarchomok, metv az ország legjobb fehér-üveg anyaga. A Zsolnay-gyár is jól tudja használni. A porcellángyártás többi kelléke hiányzik. Tűzálló agyag nyomokban van. Kutatásra érdemes. A fóldpát fellelése eddig nem sikerült, de feltalálása nem lehetetlen. A feltételei megvannak. A megye határán azbeszt-nyomokat is találtam. A régi rendszerben politikailag is beharangozott vas, „a magyar Ruhr- vidék" ellenben reménytelenül szétoszlott. Bár ennek kutatását sem adhatjuk fel, de egészen más helyen kell keresni, mint ahol azt tették A megyén kívül több helyen kutathatunk még barnaszén és bauxit után is. Egyik legnagyobb értékünk a hévvizek. Ebben a legjelentősebb a Harkánytól Beremeadig húzódó termá- lis vonal. Itt fúrások által a hévforrások egész sorát lehetne fakasztani. Felhasználásuk nemcsak gyógyforrásokként lehetséges, hanem a források hőjével sokezernyi üvegházat lehetne fűteni és ezekben a koratavasz termékeit remekelhetné kertészetünk. így még a citrom is termelhető lenne. Szűkreszabott összefoglalásomat azzal fejezem be, hogy gazdaságföld' tani termékeink szállításához olcsó vizi- útra lenne szükségünk. Ehhez a „Pécsi- csatorna" megépítése kell. E csatorna hidrogeológiai feltételei gondos vízgazdálkodással megoldhatók. A Mecsek kőre, szene, fája Így szállítható majd olcsón és versenyképpen, nagy távolságán is. Dr. Szabó Pál Zoltán • Dnuéntáü Tudományos látásét igeegetéje. Üzemek az újjáépítés szolgálatában A vasút gördülő anyagának, a mozdonyoknak, vagónoknak kijavítása a pécsi üzletvezetőség területén, a legnagyobb ütemben folyik. Ezt a munkát a pécsi vasipari üzemek a 1egmes6zebbremenö módon támogathatják vas-, bronzöntvények, csavarok, préselt és kovácsolt alkatrészek készítésével, A vasút szerves kiegészítő része, a posta, szintén foglalkoztatja üzemeinket. Gyártás alatt állanak a legszükségesebb kézi szerszámok: huzalcsiptetök, csiga- sorok, fúrók, vésők, kalapácsok. A mezőgazdaság újjáépítése már sokkal nehezebb és elágazóbb feladat. Helyi mezőgazdasági gépiparunk, cséplőgépek, traktorok, elevátorok, tehát a nehezebb gépek előállítására nem alkalmas. Annál íetjesitóképesebb helyi iparunk, ezek javítását illetően. De folyamatos gyártás alatt állanak szecskavágók, rcpavágók, morzsolok cs darálók. Nem mulaszthatom el ennél a pontnál megemlíteni a hasz- nálatonkivüli gépek, törött öntvény-darabok összegyűjtésének feltétlen szükségszerűségét és ezek vasöntödéink részére való rendelkezésre bocsátását. A mezőgazdasági gépek javításához, új gépek építéséhez azonban nemcsak öntvényekre, hanem hengerelt vasárukra és acélokra van szükségünk. Ezek beszerzése ma a legnagyobb nehézségekbe ütközik, mert salgótarjáni és ózdi vasmüveink teljesítőképessége a jóvátétel! szállításokkal túlontúl is igénybe vannak véve. A főváros nagykereskedőinél tárolt húzott ée hengerelt vasanyagok pedig a város újjáépítésének céljára zároltak. Itt egv kompenzációs megoldást kell találnunk, mert ezek az anyagok üzemeink foglalkozlatasa szempontjából is' elsőrangú fontosságúak. Általános újjáépítési szempontból nem mulaszthatom el megemlíteni üzemeink modern szerszámgépekkel történő ellátásának szükségességét. Ebben a tekintetben nem vagyunk teljesen behozatalra utalva. Már gyártás alatt állanak egyik helyi gépgyárunkban esntergapadok. D* ugyspas ss űzess készíthet fúrógépeket, gyalugépeket ehapingeket *tb. Erekhez a Szükséges nyersanyag részben márts rendelkezésre áll, részben pedig beszerezhető. Az újjáépítés harmadik igen sürgős feladata az épületkárok helyrehozatala, az elpusztult, épületek pótlása még a tél beállta előtt. A szükséges bertonva-ak, vasgerendák pótlása építőiparunk legnehezebb feladata, mert ebben a tekintetben helyi üzemeink nem állanak rendelkezésre. De épülctvasalások és bútor-vasalások városunkban is készülnek. Gyártásukhoz részben hulladékanyagok is fel- használhatók, melyekkel az üzemek ez- időszerint rendelkeznek még. A ma feladatain felül előttünk állanak városunk iparosodásának rendkívüli lehetőségei. Szenünk a villamosítás, a vegyi ipar, a kokszgyártás hosszú ideig kimeríthetetlen anyaga. Van bauxitimk, cementünk, erdőségünk. E^y hajlítottbutor- gyár létesítése, mely kivitelre is dolgozni úépes lesz, már a Közeljövőben megvalósítást nyerhet. A leiadatok, a lehetőségek hatalmas területét cs-ak pár pontban érinthettem. De a szavakon felül már megindult az alkotó munka, lendületbe jönnek a gépek. Rajiunk múlik, hogy ütemünk most már le ne lassuljon. Pécs, 1945 június 27. Sebők István oVri. gépészmérnök A pécsi üzíetvezetoség vasutasainak rohammunkája Az egész ország szeme a MÁV-ea néz. A pécsi flzletvesetflalg vasutasai eeidefg m csak olyan munkát végeztek, hogy büszkék lehetnek: a tasnkéjtdma és a végzett teljesítményre. A pécsi ürieivesetőaég veit az országban ea eted, ncb a versenyt megindító .a és most, amikor az egész ország bekapcsolódott ebbe a vsoáas vemraryareakába, mi már az első menet vége felé járnak. Most már ebnonrihstfrrfc, bogy a versenyben kitűzött feladatokat jóval túlhaladtuk és a megszabott határidőié elérjük azt, hogy az nzletvezetőaég összes vonalain — kivéve a Rétszflos—Pincehely hőséi vonalszakaszt — mindenhol felvehetjük a rendes saemétyforgalmat. Eddig 92 felrobbantott hidal állítottunk helyre, 41 mozdonyt 4a mintegy 120 vasúti kocsit építettünk újjá a roncsokból, ezen kívül a bhrtoeftó- ée jelzőberendezések, telefon és táviróvonalak, a különböző tönkrement asagasépftesények igen nagy hányadának helyreállítása is megtörtént. Már kidolgoztuk a legközelebbi jövő programját is. JúBns régére meg akarjuk nyitani a közvetlen budapesti vonalat b ÜJdombóváren kereszt® éa addig körülbelül az üzletvezetőség területén lévő összes, általunk megjavítható mezdony- és kocsironcsokat üzembe helyezzük. Nincs megállás. Tudjak, hogy a mi munkánktól a agy részben függ • demokratikus Magyarország mielőbbi talpraállitása. A pécsi üzletvezetőség volt az első, amely bevezette a poggyász-, darabárt ás gyorsárú forgalmat. A teherforgalmat tovább fejlesztjük, szeretnérik a személyforgalmat is nagy mértékben megjavítani Már ma is fcb. 350.006 pengő a napi bevételünk, reméljük, hogy a közeljövőben a folyó kiadásainkat (természetesen a rekonstrukciós kiadásokat nem beleértve) napi bevételünkből fedezhetjük. Megkértük igazgatóságunkat, hogy küldjön részünkre javításra szoruló további jráműveket, hogy ezzel elősegítsük s MÁV kitűzött programjának végrehajtását. Hogy tudjuk ezt elérni — kérdezheti a kívülálló? Könnyű rá a felelet A vasúti munkásság, fizikai és szellemi egyaránt, minden lelkesedését és tudását beleadta a munkájába. És mivel látjuk ezt hogy a vezetésbe nmet mór a dolgozók minden kategóriája beleszólást nyer, ez biztosíték ara, hagy n jövőben ha lehet még csak fokozni fogjak akarásunkat, hogy gyom, biztos éa nagy teljesítő képességű vasúti forgalom biztosításával megteremtsük a gazdasági újjáépítés előfeltételét C««tWI György. •'•■'ti Az újjáépítés szervezetéről A mérnökök és technikusok szabad szakszervezete éietrehlvta szervezetén belül az ú. n. újjáépítő bizottságot melyben minden mérnöki szakma képviseletet nyert Ezt ki kell úgy bővíteni, hogy a Szabad Szakszervezetek minden tagozata létrehoz egy újjáépitőbl- zoltságot, mely egyes bizottságoknak vezetői helyet kapnak a már a mérnökök és technikások által létrehozott bizottságokban, így ez a szerv a Szabad Szak- szervezetek egyesített újjáépítő bizottságává szélesedne ki és közvetlenül venné fel a kapcsolatokat az összes üzemi bizottságokkal, ipartestületekkel, iparkamarákkal. Ezeken keresztül bevonná a munkaadókat és a tókét az újjáépítésbe. Kapcsolatot teremt a Nemzeti Bizotsággal, város és vármegye közigazgatási szerveivel. Bevonja munkakörébe a Magyar Nók Demokratikus Szövetségét, a Demokratikus Ifjúsági Szövetséget, minden fiatalt, aki itt él és élni akar. A szervezésnek nem egyedüli feladata a széles síkon mozgó irányítószerv létrehozása, hanem a szoros kapcsolat megteremtése a város és falu dolgozói között, a szükségletek adatszerű felkutaÉPI1T© KEDVVEL Vedd hát kezedbe végre ezt a fegyvert, Honszerző kardod; jó szerszámodat, Forgasd örömmel, villantsd meg a fényét, Építsd hazád és építsd házadat. Mozdulj nemzetem nagy mozgósításra, Végre magadért inditsd a csatát, Tiéd a hon, mit tőled bitoroltak, S kezedbe csak rómokban adtak át Tiéd a hon, a romjaiban is szent, Teremts belőle jó, szabad hazát, Épitsed kedvvel; most magadnak épltsz, S magad küzdjed ki magad igazát. Fusson a mozdony újra sisteregve, Téglát téglára, emelj házakat, Villanjon ekéd, ásód, kaszád, vésőd, ömleszd beléjük szent nagy lázadat. Amiért vérzett, meghalt annyi ősöd, Most, ha akarod, a tiéd lehet, Villantsd hát kedvvel a világ szemíbs fzrrsrátnmá szépeit, ősi fegyvered. Cicka Zoltán tésa és üzemeiknek ezekhez mért és szükséges átállítása. A szervezésen múlik felkutatni minden lehetőségét annak, hogy a rendelkezésre álló anyagokból mit és milyen gyorsan tudunk előállítani a vasat, az építőipar, a mezőgazdaság részére. Tudni kell, hogy az egész vármegye területén az ú] töld tulajdonosoknak mire van szükségük ásóban, kapában, gépekben, téglákban, cserépben, fában, hogy ezeket a városi dolgozók részükre elkészítsék és ellenértékűi földjeik term el vényeit adják. Így megerősödik a kapcsolat a dolgozók két tömege között é6 vele erősödik demokráciánk is. A szervezésnek a ma gyors segítségére vetett figyelmét a Jövőt* 1* ki kell terjesztenie. Falvainknak, városainknak vannak olyan kérdései, melyek nem oldhatók meg azonnal, hanem előzőleg sok termékenyítő vitát igényelnek. Ezeket is fel kell majd vetni, hogy mikor az idő eljön, azonnal cselekedni tudjunk. Ez pedig az áj falusi települések kérdése, városaink rendezési terve. A szervezés feladata tol rázni az embereket közönyükből és tudatossá tenni velük az újjáépítésnek számukra ts sorsdöntő fontosságok Ettől függ egyéni útjait járó létük vagy nem létük. Egyben felveszi a harcot a reakció ellen és gyengíti annak sorait, mert az így életrehívott és ilyen irányban dolgozó szerv figyelme mindenre kiterjedő lesz és munkájának bizonyságául szolgál az, hogy vasutunk működni fog, az embereket hajlékokhoz juttatja, az új földtulajdonosokat birtokukban megerősíti. Célját fogja szolgálni az, hogy versenyre hív minden üzemet, minden vállalatot, minden dolgozót, megmutatni a világnak: itt egy élet, egy új Magyar ország születik, Sch waheeh Dénes építészmérnök. ÚJ OUMÄNTÖL L
