Új Dunántúl, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)
1945-06-05 / 124. szám
A feketepiac ikertestvére Nap -nap után olvashatunk az újságokban a közélet rákfenéjéről: a feketepiacról. Felburjánzásának okozója az a seageteg lopott holmi, amely a Kereskedésekből, egyes egyénekhez vándorolt. Dicséretre méltó cselekedet, hogy a hatóság oív erélyes kézzel fog a nai kórokozójának letöréséhez. Sajnos azonban, az illetékesek csak a feketepiac ezen ága körül fejtik ki tevékenységüket, holott • közéletben a feketepiac egy ikertestvére is felütötte a fejét. Hirteleneken nem tudom minek nevezzem ezt az üzletágat, »mely piócamód élösködik a fogyasztó közönség testén. Talán fekete kamatszer Jsési folyamatnak? Tessék elbírálni a hoz záértőbbeknek az adott példa alapján Jfecs dolgozó társadalmának, mint a bá nyavidék lakói nagy részének nyári tüzelő anyaga a szén. A háztaitós e fontos cik kének beszerzése által kerülnek e szén feketézők kezei közé. Befizetik a szén kereskedő vállalatoknál a szájuktól el vont falatok árából, (mert masmódon nem jutnának hozzá) az 5—10 q szén árát luvarral és egyéb költségekkel együtt és jóhiszeműen várják a tüzelőanyag ház.hoz «állítását, amely tcfb'zöri sürgeté- és hitegetés mellett sem .jut hetekig sem a befizetőkhöz. Pár hét múlva- a -zen ára kb. 50%-kai emelkedik. A kereskedő ha- nyagsága, esetleg fortélya miatt a fogyasztó lesz a bűnbak és vele fizetteti meg a vállalat ' a tetemes külöbózetet. Szegény fogvasztó dúl-fúl. míg úíabb áldozat árán ismét fizet, mire kegyesen megígérik a szén szállítását, amely úíabb pár két letelte után spm int rendelteté-- helyére (Talán beváriák míg a szén q-ja too P lesz?) Ha még a részletfizetések Jcorát élnők, nem szólnék semmit. De ha «gy előre befizetett árut ily módon juttatnak a fogyasztóhoz; kérdem — nem méltó társa ez 9 feketeriacnak? Hí csak pár százan fizetnének be egy-egy alkalommal 400 - 500 P-t, amely összeg a kereskedő zsebeibe hozza, mint mástó! znebrevágott töke gyümölcseit; — nem kitűnő valuta üzlet ez a fogyasztó bőrén! H« Pécs lakóinak csak 40%-át vesszük, elbírálhatjuk, hogy érdemes hitegetni a fagyasztó közönséget pár hétre. . Hy módon a falusi gazdatársadalom is követelhetné eladott árúja után a 2—3 hetenként felszökkent árkülönbözetet. — Ha nincs árú. utasítsa a jobb napokra a fagyasztót! Ezt teszi minden lelkiismere- |és kereskedő. í Miért nincs erre orvosság, az iPoiakes latóság útján. — Tulajdonképpen hová tartozik e fontos ügy akkor, ha a köz- falét- az ipar- és kereskedelmi hatóság elutasítja a panasszal hozzáfordulókat.- Vagv még mindig dolgoznak a karíel- fek? Ma, amikor minden vonalon hadat- Izennek a kartelleknek, elvárja a haza felépítésén fáradozó társadalom, hogy üssék le az illetékesek e kígyó fejét is, hogy szívesen dolgozzunk továbbra is a wabadság és a jogegyenlőség jegyében. Nagy István. lit hónapi fogházzal iiszla meg egy mohácsi szurkain napszámos * A pécsi törvényszék büntető tanácsa e lteken vonta felelősségre Kiss Mi- y 53 éves mohácsi napszámost, aki allen szándékos emberölés bűntettének kfaérlete miatt emelt vádat az ügyészéig- Az történt, hogy ez év április 9-én Kiss együtt szórakozott Rabár Pétéi ttevü ismerősével. Mivel már volt benne néhány deci bor, pénzcsumagot vett elő éa dicsekedni kezdett vele. Rabár szépen figyelmeztette, tegye el a pénzét, okos ember azt is eltitkolja amije van Bien Kiss megsértődött, megfenyegette Rabért, majd eltávozott a kocsmából. A napszámos megleste a hazafelé tartó Rabéit, orozva egyik kerítés mellől előug- iBott és zsebkésével egyszer mellbe, egyt r pedig hátba szúrta. Rabár sem ryta azonban magát, leteperte támadóját, közben azonban Kiss kétszer is- mét megszurta. Rabár húsz napon belül (Wógyuló sérülést szenvedett. A pénteki főtárgyaláson Kiss beis- jMOrte bűnösségét, de viszontvádat emelt abár ellen. Mentségére ittasságát hozta A bizonyítási eljárás lefolytatása a bűntetőtanács a vádtól eltérőleg Súlyos testi sértés vétségében ma- ilta Kiss Mihályt s ezért két hónapi házzal bűntette, enyhítő körülmény- mérlegelve büntetlen előéletét és ságát. Rabárt a viszontvád alól telítette, megállapítva, hogy csak a joC önvédelem keretein belül maradt lekezése során. Az ügyészség képvi- 5Je Kiss terhére súlyosbításért felleb- st jelentett be, így az ítélet még jogerős. ül DUNONTÜL A magyar újjáépítés legközelebbi tervei és sorrendje Beszélgetés Nagy Ferenc újjáépítési miniszterrel Az ország az újjáépítés lázában ég. A fasizmus évtizecag tartó eszmei rombolása után a fizikai rombolás is bekövetkezett, pontosan úgy, ahogy azt az elhallgattatott demokrata pártok előrelátták, sőt még „ugyabbui". Az ezer meghurcoltatáson, megaláz aíáson és szenvedésen keresztülment lakosság terineszetszerűen most már a békés alkotó munka után vágyik s így kézenfekvő, hogy minden minisztérium közül a most megszervezett újjáépítési minisztérium a legnépszerűbb. Erre mifelénk kétszeresen, hiszen ennek a minisztériumnak az élén olyan íérii áh, aki erről a tájról nőtt ki, a nép és a munka embere, Nagy berenc. Vele beszélgettünk a vasárnapi nagy népg/uies után egyik pécsi vendéglő árnyas fái alatt Főié.lünk a júniusi napsugár ömlik szé.esen, kői ülőt,ünk a zsibongó tömeg. Az ú; építési minisztérium feladatairól kérdezzük a minisztert. — Talán azzal kell kezdenem — mondja a munkáját megbecsülő ember közvetlen őszinteségével — hogy az újjáépítési minisztérium azt a feladatot vállalta, hogy a magyar gazdasági élet területén a háború es az összeomlás által okozott károk. valamint a demokratikus átalakulás kérdéseivel kapcsolatos újjáépítési tcei.linket összhangba hozza és azoknak a sorrendjét megállapítsa. Az újjáépítési minisztérium nem csúcsminisztérium. mint ezt sokan próbálják ér- temezm és magam idegenkedem leginkább attól, hogy ilyen jelleget tulajdonítsak a minisztériumnak. Kénytelen azonban befolyást kérni magának az újjáépítéssel kapcsolatos leendők minden kérdésében, bármelyik tárca végrehajtási köréhez tartozzék is az Lgt-anis azt is meg kell mondanom. Rogy az újjáépítési minisztérium nem hajt végre újjáépítési teendőket. Erre meg vannak z szakminisztériumok. A íö.ámüveíésügyi, ipaii, kereskedelmi- es röziekedé-mgvi m.u -z- térium, valamint az építkezések terén az országos epíiesügyi kormánybiztosság Ezek a végrehajtó szervek a maguk normális tevékenységét az újjáépítéstől függetlenül végzik De az újjáépítéssel kapcsolatos többlettevékenység és többlet pénzügyi igények elosztása és fe használása mái a2 újjáépítési minisztérium megállapításától függ. Ezért voltam kénytelen a hatáskör megállapításánál részt kérni az összes rr ír.iszteriumok költség- vetésének megái c.pitásában és ezért voltam kénytelen rendeletileg megállapíttat- ni, hogy mik azok az újjáépítésnél fel- használnató tényezők, amelyek felhasználásához az újjáépítési minisztérium hozzájárulása szükséges. — Mik a miniszter úr legközelebbi célkitűzései? — Egy nagy, átfogó, országos újjáépítési terv elkészítése. Természetesen éltől az általános tervtől függetlenül egyes időszakokban és területeken is külön terveket kell készíteni. A jövőben azután minden újjáépítési tevékenység ezeknek a terveknek az alapján végeznető el. Ezt az átfogó tervet az újjáépítési minisztérium az érintett szakminisztériumok bevonásával és együttműködésével készíti el. — Mikorra várható ennek a tervnek az elkészülése? — A terv június folyamán elkészül. Egyelőre a minisztérium a legégetőbb, időszerű kérdésekkel foglalkozik, de már folyamatban van a szakemberek összeállítása az újjáépítési terv elkészítésére. 1 A közeljövőben Budapestre vonatkozóan, majd országosan is közmunkarendelet jelenik meg, amely azt célozza, hogy a legtöbb kárt szenvedett helységek ne legyenek kénytelenek egyedül viselni az újjáépítési terheket. Itt természetesen a délbaranyai súlyos károkat szenvedett községekre is gondoltunk — erről külön is szóltam pécsi beszedemben — és ezeknek helyreállítására is nagyarányú munkamozgósitást fogunk elrendelni. — Befejezésül még csak annyit, hogy alapos vizsgálódás és megfelelő tervek felállítása nélkül nem lehet megmondani, hogy az élet mely területén és gyakorlatilag hogyan kezdjük el az újjáépítést, de mivel a tervek elkészítésében az ösz- szes gazdasági ágak minisztériumait bevonjuk, mindenesetre biztosítottnak látszik, hogy nem fogja méltánytalanság, vagy igazságtalanság érni egyik gazdasági ágat sem Természetesen én hozzám j legközelebb a mezőgazdaság és a paraszt , ság áll- Itt azonban most túl kell tenni I magamat az érzelmi szempontokon és a j nagy magyar gazdasági kérdéseket kell j szem előtt tartanom. Mégis csak talán annyit, hogy a termelő irányú építkezés lesz az első és idén könnyen lehetséges hogy a lakóházak újjáépítését meg fogja előzni a gazdasági épületek, ipari üzemek és kereskedelmi üzletházak felépítése. fcs z.j Lenin és a művészet írta; IGOR GRAVAR az Orosz Művészeti Akadémia elnöke 1918 ban Moszkvában a Zimina Ope- 1 rában muveszgvűlést hívtak össze, me- j lyen Luriacsarszktjnak. az akkori közok- | tatásügvi népbiztosnak is meg kellett je- j lennie. A terem zsúfolásig megtelt, ám a rendszerint oly pontos Lunacsarszkij sokáig váratott magára. Mikor megjelent, mentegetőzött a késedelemért. „Nagyon kérem, bocsássanak meg — mondotta —, de ha megtudják késésem okát, nem panaszkodnak majd. Épp most jövök Lenintől. Ami oly gyakori nála, nagyszerű ötletet adott. A propagandának teljesen szokatlan, eddig nem látott módját vetette fel. A házfalakra és kerítésekre írassátok fel minden idők nagy szellemeinek nevét! — ajánlotta. — Ugyanakkor rendeljétek meg szobrászainknál az ismert tudósok, írók, forradalmárok, festők, szobrászok és építészek mellszobrait. Moszkva és Pétervár terein állítsatok emlékművet nekik. A középületek falain készítsetek dombormüveket tiszteletükre. Rendeljetek a festőknél arcképeket és kompozíciókat a szellemóriások műveinek megörökítésére." * Lenin rendkívül jelentőséget tulajdonított minden művészi megnyilatkozásnak. Midőn 1917-ben a forradalmi csapatok elfoglalták a moszkvai Kremlt, a harcok következtében sok épület megsérült. Mikor Lenin ezt megtudta, Pé- tervárról távirati utasítást küldött és bizottság alakítását rendelte el. A bizottság dolga volt a Kreml valamennyi épületének teljes helyreállítása. Én álltam ennek a bizottságnak az élén és gyakran találkoztam Leninnel. Állandóan érdeklődött és siettette a munka iramát Az ő kezdeményezésére - zték meg azt a hivatalt is, melyre a ->zeti tárgyak és műemlékek megőrzései és a múzeumok vezetését, bízták. Ez a hivatal magas színvonalra emelte Oroszország múzeumait. Lenin mindig nagy figyelemmel kisérte a múzeumi tanács munkáját. Emlékszem, milyen keményen kioktatott bennünket, mikor a Kremlben végzett napi sétája közben észrevette, hogy az ott játszó gyerekek betörték az egyik templom ablakát. „Micsoda műemlékvédelem ez? — fordult Lenin a Műemlékvédő Tanács egyik éppen ottlévő tagjához. — „Ilyesmi többé elő ne forduljon!" Hogy megmentse a zagorszki híres Trojce-Szergevszkij kolostor gyönyörű épületét és benne a régi orosz festészet és építészet hatalmas emlékeinek gyú| teményét, Lenin sajátkezüleg írta meg azt a rendeletet, mellyel a nagyszerű í műemléket állami tulajdonba vették. * Lenin reggeltől estig dolgozott, nem volt ideje ahhoz, hogy modellt üljön. Mégis két festőnek, F. Mai javinnak és N. Alzmannak és egy szobrásznak. N. Andréjevnek sikerült a fogadások alatt vázlatokat készíteni Leninről. Maljavin és Alzmann alig érzékeltetik Lenin arcának rendkívüli mozgékonyságát. De Andréjev gipszfejecskéi, melyeket természet után sikerült készítenie Leninről, lehetővé tették, hogy egész 6or élethű szobor és kép készüljön a nép nagy vezéréről, a művészet lelkes barátjáról, felejthetetlen támogatójáról. Kísbírtokok üzemi eredményének vizsgálata a gazdasági számvitel alapján A Kaposváron székelő Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara a földművelés- ügyi kormányhoz előterjesztést tett, amelyben a kisbirtokosok üzemi eredményeinek szükségszerű vizsgálatára hívta fel a földművelésügyi kormány figyelmét. Most, amikor a magyar földműves nép birtokába került a magyar termőföld, nagyon időszerű és szükséges, hogy az Aj kisbirtokosok gazdálkodása biztos alapon nyugodjék. A közelebbi jövő mezőgazdasági termelése a termelési költségek csökkenésének jegyében fog megvalósulni és előrelátható, hogy csak azok a gazdasági üzemek tadják helyüket megállni, amelyek csökkentett termelési költséggel tudnak többet termelni. A gazdasági fejlődésnek további üt«- mét és irányítását az értékesítési piacoknak kívánalmai szabják meg. Az érték#' sítési piac kívánságait viszont szoros összhangba kell hozni az éghajlati és talajviszonyokkal, mert csak ezen termelési összhang megteremtésével lehet jóminőségű, versenykepes árut előállítani, ami a későbbi időkre szólóan is a magyai mezőgazdasági termelésnek biztos alapot ad. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara ezzel kapcsolatban felterjesztésében rámutatott arra a nagyjelentőségű kutató munkára, amely munka csak a kisgazdasági üzemek számtartása alapján tud feleletet adni arra. hogy az egyes mezőgazdasági termelési ágak között milyen különbségek vannak? A Kamara már 20 évve! ezelőtt munkakörébe vonta, hogy a számtartási adatgyűjtés alapján az egyes mezőgazdasági üzemágak gazdálkodási viszonyai jövedelmezőségének eredményei felszínre kerüljenek, azok közismertek legyenek Külön súlyt helyezett a kamara már 0 múltban a kisgazdaságoknak 7 gazdaság üzleti eredményeire mert tudatában vök annak hogy az egész ország jövőjét, ai összes társadalmi osztályoknak bo'dog 11- lása szoros összefüggésben von a kisgazdaságok gazdálkodásának üzleti eredményeivel. Rámutatott a kamara e’ö'erjesztésébei arra is, hogy a kisgazdaszámviteli tanfolyamok megtartását a múltban a föld' müvelésügyi kormányzat szívesen támogatta. Ezeken a kisgazdaszámviteh tanfolyamokon hallottak alapján egyes törekvőbb kisbirtokosok önkén* vállalkoztak gazdaságaikban egyszerű számvitelnek bevezetésére. Ezeknek a gazdaság számviteleknek ellenőrzését a kamara látta el és a számadásokból a kisgazdaságok üzemi kérdéseire vonatkozói-.« értékes adatszolgáltatást gyűjtött a számadásokat végző kisgazdasági üzemeket hasznos szaktanácsokkal látta el. Sajnd a változott rendkívüli helyzet folytán 3 kamarának ez a közérdekű és közhaszna tevékenysége ezidöszerint szünetel. Figyelemmel azonban a kisgazdaságéi számvitelének fentiekben ismertetett I*" lentöségére a kamara a múltnál lokozol iabb mértékben akarja megindítani a kV gazdasági üzemek számvi'elére vonathoz' munkásságát, hogv a kormány illetéke' tényezőit a kisgazdasági üzemek gazdálkodási viszonyairól az egyes mezőgazda- sági termelési ágak jövedelmezőségi kezdéseiről tárgyilagosan tájékoztassa. iicdeüeziünif a lílusz es ueiw ellen A nyár legveszedelmesebb két fertőzd betegsége a tífusz és vérhas Mindkét b* *‘ egség csirája étel-, italneművel a szájo® át kerül a szervezetbe s széklettel, viz* lettel távozik belőle Veszedelmes jó'' ványokat okozhatnak, ha nem teszü»'1 kellő óvintézkedéseket megelőzésüké Különösen fontos ez a mai nehéz idői ben. A vérhasjárvány máris komolyban R nyeget bennünket. Mi a leendő? t. Tisztaság a megelőzés legfontosabb útja. Lakásunk, udvarunk környezetűn*' tisztaságáért tegyünk meg minden lehelő1 2. Irtsuk kíméletlenül a legyeket, e kőbetegség gonosz terjesztőjét. 3. Mindenütt legyen zárt árnyékszák' vagy földdel leszórható gödör. Székié*8* tilos szétöntözni udvarra, trágyadombr*; Pelenkákat zárt edényben tartsuk, fort* vízben főzzük ki. Az árnyékészek* mésztejjel, vagy más fertőtlenítőszert*1 öntsük le. 4. Székelés után és evés előtt mindé*1' ki mosson kezet. Ez a védekezés Iegfo®' tosabb teendője. 5. Csak megbízható, fertőzéstől me*1*** vizet igyunk. Ha ilyen nincs, a vizet f°r‘ ral-va igyuk. uvaiusaü icgyuim gya6ztással, főként gyermekeinknél. ' •/ümölcsöt jól megmosva fogyasszuk. Kf rüljük az éretlen és túlérett gyümölcs0 fogyasztását. 7. Óvakodjunk a túlmelegedéstől, főkéi csecsemőknél, mert ez leszállítja az e lenállóképességet s könnyebben jöo lé** fertőzés. 8. Jól jegyezzük meg! Minden érül**, téssel járó, gennyes, nyálkás székj**^ hasmenést vérhasnak kell tekintenünk . az óvóintézkedéseket azonnal meg k* tennünk. 9. Betegeket el kell különíteni, fe'°^ tek enyhébb megbetegedései is terjese a ragályt, a rendszabályokat ők is *ar* sák meg. 10. A gyógyítást a betegség kezd«*^ kell kezdeni, mert a későn igényb*v ^ orvosi segítség a mai nehéz gyógyszer- tápszerviszonyok mellett, rendkívül 0 héz. Tífusz ellen minden 2—70 éves * rú egyén oltássá be magát. Tegyünk meg mindent a tífusz és has megelőzésére, ez ma nemcsak egy de nemzeti kötelesség is. ■-*