Új Dunántúl, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-28 / 144. szám

A népügyészség letartóztatta dr. Esztergár Lajos volt polgármestert Jelentette már az Uj Dunántúl, hogy a népügyészség több városi főtisztviseld ügyében, akiknek a korábbi rendszerben való működése és magatartása ellen több rendbeli kifogás merült fel, vizsgálatot indított. Ezzel a vizsgálattal több törté­nik, mint egyes emberek felelősségrevoná- sa. Most megkezdődött annak a szellem­nek felszámolása, amely a régi rendszer keretében is külön rendszert „a torony alatti politikát" jelentette és olyan gesz­tiókban nyilvánult meg, amit korábban csak érezhetett a maga bőrén a pécsi pol­gár, ellene azonban hiába akarta felemel­ni a szavát. Tiltakozni sem igen akadt lehetősége, nemhogy változtatni rajta. A népűgyészség mindenre kiterjedő nyomozása során több igen terhelő adat­nak jött a nyomára s ennek első ered­ménye, dr. Esztergár Lajos, volt polgár- mester, a napokban sürgősen kinevezett egyetemi tanár letartóztatása volt. A nyo­mozás megállapította, hogy dr. Esztergár Lajos részt vett azon a Baky László és Endre László államtitkárok által össze­hívott siófoki konferencián, ahol elhatá­rozták a zsidóknak gettóba való depor­tálását s a „megbeszélés“ többek között a német Gestapo-fönök bevonásával történt. A népügyészség egyelőre csak ennyit hoz nyilvánosságra az Esztergár Lajos ellen szóló nyomozási adatokból, amelyek minden bizonnyal bővülnek, ahogy a vizs­gálat újabb és újabb részletekre fog ki­terjeszkedni, s remélhetőleg a régi város házi klikk teljes felszámolásához vezet el. * A pécsi népügyészség ezzel a letartóz­tatással megkezdte a régi „toronyalatti" szellemi front felgöngyölítését. Az az irányzat, amely az elmúlt negyedszázad alatt hazánka* a végzetes szakadék felé vitte, együtt indult Esztergár Lajos élet­pályájával Az egykori rendörfogalmazó az Ébredő Magyarok rosszhírű Egyesüle­tével indult, a „Sasok" csoportjához tar­tozott s volt idő, amikor a titokzatos „E" betű jelzését minden hatóság parancsnak tartotta. Esztergárt az az irányzat vitte előre pályáján, amely elvakultságáért fe­lelős és vele együtt felelősek hívei is. Esz­tergár Lajos — akár annyi más társa — már későn akart a szakadéknak futó sze­kérről leugrani — hamarabb kellett volna A siófoki tanácskozáson már ott volt az a világ — a hírhedt Borbola, Hajmáskői, Meszlényi, no meg Aulingen Gestapo- fönök — amelyet már akkor megtagad­hatott volna Esztergár. De ez sem követ­kezett be, mert — ki is tudott a „szegedi gondolat" hívei közül pontosan hátni. hol nő át a félfasizmus a fasizmusba, hol kezdődik egy nemzet, egy ország osztály­szempontoktól történő megtagadása, majd nyílt elárulása. A félfasizmnst magával ragadta a fasizmus, az összeomló épület tornyai maguk alá temették egykori tég- lahordozóikat. Ez persze nem egyszer egyéni tragédiákkal jár, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a régi rendszer kiszol­gálói az egész hazát, az egész magyar nemzetet döntötték szakadékba ... Emléktáblával jelölik meg Székesfehérvárott a házat, ahol 45 évvel ezelőtt Lenin tartózkodott egy ára hosszat A félrenevelt magyar közvélemény nem tudott róla, hogy Vladimir üjics Uljanov, világszerte ismert nevén Lenin, a világ első szocialista államának meg­alapítója, ezelőtt 45 évvel, átutazva Ma- gyarorságon, egy órát Székesfehérváron is tartózkodott. Lenin az Iszkra (Szikra) nevű marxista lap megalakítása után 1900 június 16-án indult első külföldi emigrációjába s ennek sor^n átutazott Magyarországon. Az akkori Epitőmunkás Otthon platán kertjében volt az egy­órás találkozó. A székesfehérvári szo­cialisták a Csúcsos hegyen fogadták Lenint, majd az Otthonban egy óra hosz- szat elbeszélgetett velük. A székesfehéváriak most ezt a törté­nelmi találkozót úgy örökítik meg, hogy Bory Jenő szobrászművész emléktábláját helyezik el azon a házon, ahol ezelőtt 45 évvel Lenin egy órát tartózkodott. ’ Lényegesen felemelték a telefon és távirati díjadat Csak azok tarthatják meg készülékeiket, akik 1000.— pengő újjáépítési és belépési díjat kifizetnek A pécsi postaigazgatóság közlése sze­rint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter folyó évi június hó 6-án kelt 104.122/1945. IV. B. 2. sz. rendeletével (megjelent a Magyar Közlöny 1945. évi 51. számába) a Távbeszélőüzleti Szabály­zat 31. §. 6. pontjában biztosított jogé­nál fogva a távbeszélő berendezésekkel kapcsolatos valamennyi előfizetői jog­viszonyt 1945. évi június hó 16-val, 1945. évi június hó végére felmondta. A jelenlegi távbeszélőélőfizetők foly­tatólag előfizetők maradhatnak, ha 1. legkésőbb 1945. évi június hó 30-ig előfizetőkül újból úgy jelentkeznek, hogy a postahivatal által kézbesitett erre vonatkozó nyilatkozatot aláírják, 2. távbeszélő berendezésük (főállomás, mellékállomás, jelzőcsengő, konnektor, 8tb.) után az újonnan megállapított be­lépési díjat és az újjáépítési hozzájá­rulást 1945. évi július hó 10-ig megfize­tik. 3. 1945. május hó 1-től (beszélgetésen- kinti díjszabás alá tartozó hálózatokban. Így Pécsett 1945 április hó 16-tól) jú­nius hó 30-ig esedékes használati (alap. előfizetési, vonalfenntartási) díj és az ezen a címen tényleg fizetett díj külőn- bözetét megfizeti. Az új távbeszélődijszabás értelmében a vidéki belépési díj: 1. külön vonalú állomás (fővo­nal) és ikerállomás után — 300.— P 2. választó (szelektoros) rend­szerű állomás után------------- 200.— P 3. mellékállomás (soros készü­lék) után--------------------------- 250.— P 4. egyéb mellékberendezés (hordozható készülék, jelző­csengő, jelzőlámpa, karos- váltó, konnektor, külön kézi, vagy fejhallgató, pénz­bedobós mellékkészülék, persely, visszahívó készü­lék) után------:----------------— 50.— P Új jáépítési hozzájárulás összege : 1. különvonalú állomás (fővo­nal) és ikerállomás után — 700.— P 2. választórendszerü állomás után-------------------------i — 500.— P 21 ÚJ DUNÁNTÚL A beszélgetésenkinti vidéki hálózatok­ban (így Pécsett) az alapdíj havonta 40.— P. Az átalányrendszerű díjszabás alá tar­tozó hálózatokban az előfizetési díj ha­vonta 50.— P. Az új díjszabás életbeléptetésével az összes távbeszélődíjkedvezmények (or­vosi, köztisztviselői, stb.) megszűntek. Ezek szerint egy pécsi távbeszélő elő­fizetőnek, akinek különvonalú állomása van, belépési és újjáépítési hozzájárulás címén 1000.— P-t, alapdijkülönbözet cí- méi; pedig 56.— P-t kell fizetnie. Ameny- nyiben mellékberendezés is csatlakozik állomásához (pl. mellékállomás, konnek­tor, jelzőcsengő, stb.) annak a belépési díját is meg kell fizetnie. A postaigazgatóság felkéri a távbe­szélő előfizetőket, hogy a postahivatal által küldött nyilatkozatot, amennyiben előfizetői jogviszonyukat fenn kívánják tartani, két tanúval előttemezve, legké­sőbb folyó évi június hó 30-ig küldjék vissza a postahivatalnak. Ha a nyilatkozat a megállapított ha­táridőig a postahivatalhoz nem érkezik be, a távbeszélőállomást július 1-én a forgalomból kikapcsolják és végleg le­szerelik. A postahivatalok által a távbeszélő­előfizetők címére kiküldött értesítésben megállapított belépési, újjáépítési hozzá­járulás és hátralékos díjkülönbözet ősz- szegét legkésőbb 1945. évi július hó 10-ig kell befizetni az érdekelt postahi­vatalnál. (Pécsett az 1. sz. postahivatal­ban, Deák-utca 10. szám alatt.) Ezzel kapcsolatban közöljük az új távíró- és távbeszélődijszabás néhány tételét: Helyi beszélgetés díja előfizetői állo­másról 60 fillér. Postahivatali nyilvános állomásról 80 fillér. Közönséges 3 perces távolsági beszél­getés dija a távolságnak megfelelő foko­zatonként 6.— P, 12.— P, 18.— P, 24.— P. Közönséges távirat szódija 1.— P, leg­kisebb díj 10.— P, helyi távirat szódíja —.50 P, legkisebb díj 5.— P, távbeszélőn feladott táviratok pótdíja 1.— P. Bővebb felvilágosítást készséggel ad a Pécs 1-es sz. postahivatal (távb. 25-00), illetőleg az új díjszabásra nézve a tuda­kozó, hívószáma: 08. Rendet teremt a \áros a lakáskérdésben A polgármesterlieíyettes e rendelte a ^akaskataszter felállítását A rendkívüli viszonyok következtében Pécsett igen nagymértékű lakáshiány ál­lott elő, ami súlyos zavarokat okozott a lakosság életében. Dr. Tamás György pol­gármesterhelyettes ennek a kérdésnek a megoldására most cselekedni óhajt; el­rendelte a lakáskataszter felállítását, ami nagyban megfogja könnyíteni a lakáshiva­tal munkáját és kiküszöböli azt a zavart, ami eddig a lakáskérdést Péosett jelle­mezte. A polgármester ezzel kapcsolatban fel­hívja a háztulajdonosokat és házgondno­kokat, valamint az elhagyott épületek gondnokait és bérlőit is — azok hiányá­ban magát a lakásbérlőt — hogy az e célra készített levelezőlapok felhaszná­lásával június 27-től július 7-ig erjedő időben jelentsék be a nyomtatványon fel­sorolt kérdésekre a szükséges adatokat. A polgármester a bejelentett adatok helyességét ellenőrizteti s felhívja a kö­zönség figyelmét, hogy az ellenőrzéssel felmerül kiadásokat azokra hárítja, akik esetleg helytelen adatokat jelentenek be, ugyanakkor azonban ellenük hatóság fél­revezetése címén a kihágási eljárást is megindítják. A kiküldött levelezőlapokat a város­háza félemeletén a 24. sz. szobában kell benyújtani. Az üres lakások esetében ugyanígy ki kell tölteni a rovatokat, mint­ha a lakásban laknának, a megjegyzés rovatban kell feltüntetni azt, hogy a la­kás üres. A megjegyzés rovatba azt is be kell jegyezni, hogy elhagyott lakásról van-e szó és hogy a lakásban van-e bútor. A kérdőlapokat a trafikokban 2 pengős áron lehet“ beszerezni. A trafikosok a nyomtatványokért a lakáshivatalban je­lentkezhetnek. Baranyai voksbundislák a népbíróság elölt Négytől nyolcévig terjedő kényszermunkát szabott ki a több bűnösökre a népbíróság A pécsi népbiróság Kocsis-tanácsa kedden egész sereg volksbundista bűn­ügyben hozott részben súlyosan marasz­taló ítéletet. Ezúttal néhány vezető bun- distának is felelnie kellett a hazája leg­szentebb érdekei ellen elkövetett bű­nökért. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Pécsett ezeket a bűnügyeket még mindig sokkal enyhébben bírálják el, mint másutt. Ha végig böngésszük a fő­város újságjait, olyan ítéletekkel találko­zunk, amelyek hasonlíthatatlanul súlyo­sabbak a pécsi ítéleteknél. Találkoztunk már igy olyan Ítélettel is, amikor egy SS-legény 15 évet kapott csak azért, mert magyar állampolgár létére belépett ebbe az idegen katonai kötelékbe. A tegnapi tárgyalási nap első vádlott­ja Weímert Antal 58 éves püspöknádasdi községi biró volt. ö alakította meg ott a Volksbundot még 1932-ben, azóta is a nagynémet állameszme buzgó hirdetője volt. A népbiróság háborús bűntettben ta­lálta bűnösnek, ezért nyolcévi kényszer- munkára és teljes vagyonelkobzásra ítélte jogerősen. A következő vádlott Beck Ödön 35 éves liptódi lakos volt, aki magyar katonai behívóval annakidején a Pécsett állomá­sozó SS-alakulathoz vonult be, ott is szolgált 1945 január 15-ig és résztvett a | Budapest körüli harcokban. A népbiróság jogerősen ötévi kényszermunkára ítélte. Gruber Ferencné 44 éves mohácsszigeti lakos az ottani Volksbund női tagozatá­nak volt helyettes vezetője. Háromévi kényszermunkát kapott, miyel azonban a népügyész itt súlyosbításért felebbezett, az ítélet még nem jogerős. Bochner Ab- talné 37 éves lapáncsai lakos, szintén s* ottani Volksbund női tagozatának volt » vezetője. Háborús bűntettért ő is négyévi kényszermunkát kapott. A népügyész ezt az Ítéletet is megfelebbezte. fIfj .Szab* Ferenc 41 éves mohácsi lakos az ottani nyilaspárt helyettes vezetője volt. Nép; ellenes bűntettért jogerősen háromévi börtönre ítélték. Népel.enes bűntettért elitélte még a nép­biróság özv. Frölich Ádámné 24 éve* nagykozári lakos, Volksbund-tagot joí' erősen egyévi börtönre. Jung Jánosné # éves himesházai lakost, aki 1942-től volt a Volksbund tagja, jogerősen egyévi bör­tönre. Maul János 35 éves liptódi Volk*' bundistát jogerősen egyevi börtönt*- Ugyanennyi büntetést kapott Emm«1* Miklósné 30 éves himesházai lakos. Rá®' szauer Istvánná 36 éves himesházai 1*' ko6, tekintettel három gyermekére, h*^' hónapi börtönt kapott jogerősen Úgy**' csak hathónapi börtönre ítélték Schmí“1 Gáborné 36 éves himesházai lakost, * népügyész azonban itt is felebbezett, ítélet tehát még nem jogerős. Bősz tyáSné 31 éves szűri lakost a népbiró**? felmentette, az ítélet azonban ennél s*® jogerős, miután az ügyész megfelebbed*' Szombaton délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart Baranyavármegye törvényhatósági bizottsága A közgyűlésen töltik be a megüresedett állásokat — A kisgyűlés* kilenc órára hívtak össze Dr. Boros István Baranyavármegye fő­ispánja a vármegye törvényhatósági bi­zottságát junius 30-án délelőtt 10 órára rendkívüli közgyűlésre hívta össze. Előtte kilenc órai kezdettel a kisgyülés tagjai ülnek össze és megbeszélik a hatáskörükbe tartozó problémákat. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozatán 42 ügy szerepel, köztük a megüresedett vezetőállások betöltése. A kormányrem- delkezés szerint ugyanis a rendkívüli köz­gyűlésnek egy alispánt, egy vármegyei főjegyzőt, kell választania, továbbá be kell töltenie a pécsi, pécsváradi, siklósi, szentlőrinci és villányi járási főjegyzői állásokat, illetőleg, ha ezeknek az állá­soknak betöltésével megüresednének más állások, azokat is. Ismeretes, hogy a főis­pán az alispánkérdést ideiglenesen behe­lyettesítéssel oldotta meg Keserű •l**0* volt mármarosi főszolgabíró személyéi®11' akinek működése elé bizalommal tekú1*./ vármegye közönsége. A többi állás b*íí tése körül meg vannak a kombiná®0^ de valószínűleg a pártok megegyf^i, alapján küzdelem nélkül győznek a í®® tek. A rendkívüli közgyűlés feladata **£ továbbá a törvényhatósági kisgyülés jainak és póttagjainak, illetőleg a gyűlés megválasztott tagjainak sorát®1 . vármegyei közigazgatási bizottság taííj, nak és póttagjainak titkos szavazással10 ténő megválasztása is. „ A rendkívüli közgyűlés tárgysorot*,- ott szerepel ezenkívül több személy' ... » különböző 1/»™»^™; -1 -„nk Z. és a számadása, tések. valamint vármegyei alapok : , a szokásos íe Közvetett utón a Gestapo kezére juttatta haragosé1 a népbiróság egyévi börtönre ítélte A pécsi népbíróság Kocsis-tanácsa ked­den tárgyalta folytatólagosan Gotthardt József dohánygyári felügyelő háborús bűnügyét, aki tudvalévőén azzal volt vá­dolva, hogy 1944 márciusában az ő felje­lentésére a német Gestapo letartóztatta és később elhurcolta dr. Wolf Lajos pécsi ügyvédet. A vádat dr. Fischer Gyula nép­ügyész képviselte, a védtelmel dr. Afeay- Nemes Oszkár ügyvéd látta el. A bíró6ág az ügyben ezúttal nyolc ta­nút hallgatott ki, akik közvetlen tapasz­talatból nem tudták, hanem csak a de­portálásban időközben elhalt Wolf dr. el­beszéléséből hallották, hogy őt a vádlott feljelentésére fogta le az akkori magyar rendőrség, ahonnan azután a Gestapo ke­zébe került. A feljelentést megelőzőleg vádlottal egy peres ügyből kifolyólag tett­leges összeütközése volt és a vádlott bosz- szúból tette meg ellene a feljelentést. A lefolytatott bizonyítási eljárás és perbeszédek elhangzása után a bíróság meghozta Ítéletét, mely szerint a vádlot­tat, az enyhítő körülmények figyelembe HPP . Jö­vetelével, egy évi börtönre és 3 évi hú® }t jogvesztésre Ítéli. A vádlott és védőijL,. ítéletben megnyugodott, a vádhatóságjS,{ viselője azonban súlyosbításért w- zett. A vádlott az ítélet jogerőre e®1® dóséig fogva marad. AZ AMERIKAI BELÜGYMINISZ^; A SZOVJET—AMERIKAI BARA^' MELLETT SZÄLLT SlKRA Newyorkból jelentik: Az j.yi1 Press jelentése szerint Ikes amerik4 ügyminiszter a Thomas Mann szU^<i’; napja alkalmából rendezett ünnep »■ beszédet mondott, amelyben elítel.t| álhazafiak mesterkedését, akik s zást próbálnak szítani a Szovjetül jt Amerika között. A reakciósok a <JY f vás magvait akarják elhinteni szövetséges között, de elíeleJdR / a nagy szovjet nép együttműködő kül nem biztosítható a béke.

Next

/
Thumbnails
Contents