Új Dunántúl, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)
1945-06-27 / 143. szám
Értelmiségünk az ujíéépitésls&m Dr. Vértes György, a Szakszervezeti Közlöny szerkesztőiének előadása Pécsett Az Országos Szakszervezeti Tanács kiküldötteinek pécsi látogatása keretében vasárnap délután dr Vértes György, a kultúrájára, amely úgyszó'ván semmitsem ismer a szlávok és a hatalmas Szovjetunió művelődéséből. Ennek a hiánynak Szakszervezeti Tanács értelmiségi osztá- j a kiküszöbölésére alakult meg a „Szovjetlyának vezetője és a Szakszervezeti Közlöny szerkesztője tartott előadást. Előadása bevezető részében a ljarmicas évek gazdasági válságának társadalmi és lélektani visszahatásával foglalkozott. Rámutatott arra, miért fogadta a polgárság és a kisgazda társadalom szimpátiával az „ellenzéki múlttal“ rendelkező Gömböst, aki ugyanazt tette, mint Hitler Németországban: szövetkezett a nagytőkével. A tömegek későn ismerték fel a megtévesztést. A csalódás hangulatában lépett fel Zilahy Lajos új szellemi frontjával, amely közös arcvonalba szólította a megtévesztett értelmiséget. Zilahy kezdeményezését számosán üdvözölték és támogatták lelkesedéssel, de az akkori képviselőházi választások és az azokat követő újabb csalódás hallgatásba kényszeríti a magyar írók egészséges megmozdulását. Az akkori idők hangulatára jellemző Sárközy Györgynek a ,,Gondolatiban megjelent cikke, amely a Gömbös-féle vadidegen „reform-hernyókról“ szól. A külföldi fasiszta-mozgalmak kultúraellenes megnyilatkozásait látva a tiszta szemű elemek ráébresztik polgárságunkat, hogy a kultúra védelmét csak a baloldali szocialista és fasisztaellenes mozgalmaktól várhatják, A tapasztalat azt igazolja, hogy a munkásság és parasztság nem nélkülözheti az értelmiséget. Az együttműködés valamennyiünk érdeke. A „márciusi front’’ önmagát ítélte halálra azzal, hogy kizárólag szellemi mozgalom kivánt maradni Valamely szellemi mozgalom csakis a napi politikával való ösz- szeolvadás útján képes népi politikává válni. Politikai cselekvés nélkül a szellem elhal. A népi demokrácia csak úgy tud kialakulni, ha a fizikai és szellemi dolgozók szervezetten állnak ki. Ez a felismerés vezette a Szakszervezeti Tanácsot, amikor a felszabadulás után a fizikai dolgozók mellett az értelmiségiek számára is szakszervezetet létesített. A budapesti példa azt igazolja, hogy a szak- szervezetbe tömörülő szellemi dolgozók száma rohamosan növekszik, miután az emberek mind jobban kezdik félreismerni ezeknek a demokratikus érdekképviseleteknek rendkívüli fontosságát. Az újjáépítés létfontosságú kérdésében a munkásság nagy része magára talált és felismerte hivatását. Nem mondhatjuk ugyanezt az értelmiségről. A magyar értelmiség legfontosabb feladata magáévá tenni az új idők parancsát és részt kell vennie az új demokratikus Magyarország megteremtésében. A kulturális szervezeteken keresztül kapcsolatot kell találnia a tömegekhez. Valamennyiünk célja a nemzet kultúrális s*tnvonalának emelése. Senkise gondolja, hogy ez csupán pártfeladat. Az igazi szellemi élet megteremtése a nemzet minden tagjának kötelessége. Ebben a munkában pedig becsüljük meg nemzetünk kultúrális hagyományaitl Dr. Vértes György érdekes fejtegetései után több felszólalás következett. Dr. Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tudományos Intézet vezetője hibáztatta a pécsi értelmiségi osztálynak az új idők követelményeivel szemben tanúsított passzivitását és a pedagógusokra háruló nagy feladatokra mutatott rá. A langyos hinta-politikának meg kell szűnnie — mondotta—, mert ebben az esetben mindenki meg fog vetni bennünket. A munkában mindenkinek teljes szívvel részt kell Vennie, mert az újjáépítés csak ebben az esetben fog sikerrel járni. Kossá István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára hangoztatta, hogy a fasizmus mételyének kiküszöböléséhez és a fizikai és szellemi dolgozók közeledésének főképpen az szükséges, hogy a magyar középosztály megváltoztassa társadalomszemléletét A demokratikus egységért vívott harcunkat csak ebben az esetben fogjuk sikerre! megvívni Haraszti Sándor, a budapesti „Szabadság“ felelősszerkesztője felszólalásában kifejtette, hogy a pécsi közönségnek a kamaracsték és általában a közösségi megmozdulások iránt tanúsított passzivitása nemcsak a jó propaganda hiányára vezethető vissza, amint azt az egyik felszólaló megjegyezte: a propaganda egymagában nem elég. A tömegek meghódításához szervezettség kell. Ahhoz, hogy az értelmiség ellenforradalmi szellemét átneveljék, a pécsi demokratikus szervek jó működése szükséges. Nem elég beiratkozni egyes pártokba, hanem aktívabban kell dolgozni. így alakulnak ki a „rohammunkára" alkalmas, életképes szervezetek. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével és a gyakorlatba való átültetésével érheti csak Pécs el Budapest szervezett értelmiségének színvonalát. Dr. Lissák Kálmán egyetemi tanár rámutatott a magyar értelmiség hiányos fäl ÚJ DUNÁNTÚL Magyar Társaság", amelynek munkájába nemcsak szakembereket, hanem széles néprétegeket akarnak bekapcsolni. A társaság másik feladata, hogy a magyar kultúrát megismertesse a Szovjetunió népével, amelynek megbecsülés éT többek U-Tsőlt e./e.n az úton nyerhetjük el. Dr Ormos György, a pécsi Szakszer- | vezeti Bizottság titkára hibáztatta az ér- ] telmiségi szakcsoportoknak a szakszerve- I zeti életből való távolmaradását, ami kü- j lönösen az utóbbi időben tapasztalható. ! A szakmaközi bizottságra vár a feladat, i hogy az értelmiségieket felrázza. Mivel j az ügyvédi kamarák nem felelnek meg j az új idők követelményeinek, meg fogják alakítani a „magyar szocialista jogászok i szervezetét”, amely hivatva lesz a joga- j szoknak méltó szerepet juttatni az újjáépítés munkájában. Az érdekes felszólalások után Molnár Imre az ülést berekeszteíte. Uj intézkedés készül a rendőrségi §izetésrendezés ügyében Mint az „Üj Dunántúl" megírta, a belügyminiszternek a közalkalmazottak fizetésrendezésére vonatkozó rendeletéi különösen az újonnan szolgálatba állított rendőrlegénység magára nézve sérelmesnek találta, amennyiben őket a rendelet a legtöbb vidéki városban a legalacsonyabb, 15-ik fizetési osztályba sorozta. Eszerint az új rendörlegénység havi fizetése 700—800 pengőnél nem tenne ki többet, ennyit pedig egy ipari szakmunkás, akikből az új rendőrlegénység nagy részét a pártok útján toborozták, manapság hetenként is megkeres. Mint értesülünk, a belügyminisztériumban is tudomást szereztek már róla, hogy az új rendőrlegénységnek már a szolgálatban álló tagjai is inkább otthagyják állásukat, ha nem helyezik őket magasabb fizetési osztályba. Az egyes vidéki városokban, ahol a belügyminisztérium kiküldött emberei az államrendör- ség újjászervezése végett megjelentek, azt tapasztalták, hogy a toborzási felhívás sikertelen maradt, mert havi 700 —800 pengő fizetésért senki sem hajlandó rendőrnek elmenni. Erre való tekintettel, mint értesülünk, a belügyminisztériumban máris fontolóra vették a dolgot és valószínűleg új intézkedés történik a sérelmes rendelkezés korrigálására. Zsidóvagyon ellopásáért hattagú bűnszövetkezetet tartóztatott le a rendőrség Egy volt adótíszt a szövetkezel vezetője Mint ismeretes, a rendőrség annakidején többszöri felhívással figyelmeztette azokat, akiknek birtokába valami módon zsidóvagyon került, hogy azt szolgáltassák vissza, különbeni büntetés terhe mellett. Sokan akadtak, akik nem tetek eleget a felszólításnak. Ezek közé tartozott Eötvös Gyula pécsi adótiszt is, aki annakidején ilyen zsidóvagyonok leltározása közben egyik zsidólakásból nagyértékü holmikat tulajdonított el, s tetténél felesége is segédkezett neki. Sőt olyan gavallérosan járt el, hogy még a házbelieknek is juttatott az értékes holmikból, akik vele együtt böröndszám hurcolták el a holmit különböző helyekre Amikor az így kifosztott lakás gazdája visszajött, Eötvös, ahelyett, hogy a rendőrségi felhívásnak eleget téve, jelentkezett volna a holmik átadása végett, inkább erélyesen letagadta, hogy nála ilyen holmik vannak. A rendőrségi nyomozás és a megejtett házkutatás azonban megcáfolta állítását. A nagyértékű holmik sorra előkerültek, nemcsak azok, amelyeket ö maga tulajdonított el, hanem azok a tárgyak is, amelyeket az ö biztatására a ház többi lakói hurcoltak el. A rendőrség ezekután úgy Eötvöst és feleségét, mint még rajtuk kívül négy bűnrészest letartóztatott és megindult ellenük a bűnvádi eljárás. Pécs város vezetősége felterjesztésben kér segítséget a belügyminiszter,öt a feketepiac hiénái ellen Vasárnapi számunkban megemlékeztünk arról, hogy dr. Tamás György polgármesterhelyettes a város közgyűlésén javasolta, forduljon a város kérelemmel a belügyminiszterhez és a kérelemben a belügyminisztertől annak a körrendeletnek módosítását kérje, amely nemrég az egyes városok batyuzást eltiltó rendelkezéseire vonatkozott. A város ezt a körrendeletét úgy kéri módosítani, hogy a közellátási kormánybiztos működési területén az áruk kiszállítását a közellátási miniszterrel egyetértőén az országos szempontok figyelembevételével is szabályozhassa. A felirat indokolásában kimondja, hogy Baranya vármegye és Pécs kétirányú kötelezettséget is vállal közellátási szempontból és pedig a jóvátételi szállítások teljesítését, másrészt az ellátatlanok élelmezésének a biztosítását. pécs és Baranya természetesen mindent elkövet, hogy az ország hiányt szenvedő vidékeinek segítségére legyen, ennek eddig is bő tanújelét adta és a továbbiakban is így akarja folytatni, kívánságunk ezzel kapcsolatban csupán az, hogy ne a feketekereskedelem hiénái szállítsák az árut a „hiányt szenvedőknek“, hanem rendszeres szállításokkal, hivatalosan ellenőrizve juttathassák minden nélkülözhető terményünket megfizethető áron az ország dolgozóinak. Ami a jóvátételi beszolgáltatási kötele, zettséget illeti, a begyűjtésnek már eleget tettünk és a szükséges termény és állat már rendelkezésre áll. Ezekre zárlat van, bár az átvétel kérdését még nem tisztázták. Ezen a készleten felül komolyabb, mennyiséget a vármegye előteremteni már nem tud, sőt Pécs város lakásságá- nak a kenyérgabonaszükségletében is július és augusztus hónapokban a legkomolyabb nehézségek támadnak. Előfordult, hogy több napon keresztül nem tudtunk kenyeret adni a lakosságnak. Mindez azért van, mert a pécsi közellátás maga ragaszkodik a maximális árakhoz és ilyen áron bocsát Pécs dolgozóinak rendelkezésére minden élelmiszert Ha most a szabadkereskedelem örve alatt megjelennek azok, akiknek semmi sem drága, mert a felvásárolt élelmicikkeket nem a minimális jövedelmű dolgozókhoz juttatják, hanem a munkanélküli nagy jövedelmek élvezőinek éléstárába, akkor elvonják Pécs és a környék bányavidékének dolgozói elöl mind a kenyérmagvakat, mind a zsiradékot, mind a főzelékféléket. Így előfordult, hogy Baranyából négy . vágón cukorborsót szállítottak Budapestre, ott azt 80—100 pengős áron értékesítették, ugyanakkor pedig a pécsi piacon egyáltalán nem volt zöld főzelék. A felterjesztés a továbbiakban rámutat arra, hogy csak az irányított cserekereskedelem biztosíthatja az ipari cikkeket elfogadható áron az itteni terület fogyasztóinak és ipari termelőinek. Ha ellenben az élelmicikkek innen tízszeres áron jutnak Budapesten forgalomba és a Budapesten nélkülözhető iparcikkek ugyanúgy kerülnek ide, akkor a két rendszer között a különbség az lesz, hogy a feketepiac hiénahada sokmilliós jogtalan és erkölcstelen jövedelemhez jut, a tisztességes munka jövedelméből élő dolgozók pedig sem élelmicikkhez, sem iparcikkekhez nem juthatnak hozzá. Rámutat még a felterjesztés egy körülményre, amely már a korrupció bélyegét viseli magán. Hatósági szervek, akiknek feladata az lett volna, hogy illetékességi területük lakosságának élelmezését biztosítsák, a legalitás örve alatt csupán azzal foglalkoznak, mit lehet innen elszállítani és nem azzal, hogy hivatali kötelességüknek eleget téve az itteni lakosságot is ellássák. Az illetékes közellátási kormánybiztüssággaJ együtt a város közellátása mindig azon volt, hogy országos vonatkozásban az egyenlő elbánás elve érvényesüljön és ez annyit jelent, hogy abból, amit mi termelünk, mi is kapjunk valamit. A budapesti sajtó a legutóbbi napokban közölte a fejadagokat Nagy-Budapest területén. Pécsett ezeket az adagokat még egy hányadával sem tudják megadni és mi lenne akkor, ha a szabadkereskedelem, melynek semmisem drága, az utolsó készleteket is, ellenőrzés nélkül, szállíthatná el. Végül a fölterjesztés hangsúlyozza, hogy nem önös érdek vezeti a pécsieket és°a szolidaritás kötelezettségének akarnak eleget tenni, de a végveszélyben kiáltásunkat hallatni kell. „Mi nem védekezni akarunk Budapest és az ország hiányt szenvedő részeinek jogos és méltányos kívánságaival szemben, de kötelességünknek tartjuk eloszlatni azt a tévhitet, amely Pécset és Baranyát még nu is földi paradicsomnak tartja és koncként odadobja a feketekereskedelemnek.'' Végezetül a felterjesztés megismétli azt a kérelmet, hogy a belügyminiszter a 20.140/1945. számú körrendeletét ezek alapján tegye felülvizsgálat tárgyává. A törvényhatósági szakbizottságok névsora Az ,,Űj Dunántúl” vasárnapi számában közöltünk részletes tudósítást a városi törvényhatósági bizottság közgyűléséről. Ezúttal az alábbiakban közöljük a kis- gyűlés, valamint az egyes szakbizottságoknak részletes névsorát; eszerint » kisgyűlés tagjai a következők: Balassa Miklós dr., Bobánovits Jenő, Czirják Antal, Ember Kálmán dr., Gerge y Lajos, Grüli Ignác, Imrő György, Klotz Alajos, Kerák József, Krancz Pál, Ormos György dr., Perr Viktor, Pusztai József, Rajko- vits Ede, Rőt Pál, Selényi Pál A közigazgatási bizottság rendes tagjai: Balassa Miklós dr„ Czirják Antal, Grü 1 Ignác, Klotz Alajos, Krancz Pál, Ormos György dr., Perr Viktor, Selényi Pál. — Póttagok: Bobánovits Jenő, Ember Kálmán dr., Gergely Lajos, Imrö György, Kerák József, Pusztai József, Rajkovits Ede, Rőt Pál. A közüzemeket ellenőrző bizottság tagjai: Czirják Antal és dr. Ember Kálmán. A közoktatásügyi bizottság tagjai: Antal György, Debreceni László, Freifogel János, Fried László, Körmendi Vladimir, Kövesi Béla, Molnár Imre, Pálfi János, Perr Viktor, Strenger József dr., Süket József, Szécsey Béla, Tóth László, Vörös István, Záhonyi Tivadar Gazdasági szakbizottság: Balassa Miklós dr., Bartalits Áron, Beok József, Czirják Antal, Diama-nt Gyula, Ember Kálmán dr., Gaál Tibor, Gergely Lajos, Keresztesi János, Kövesi Béla, Kiss Lajos, Kiss László, Kübler Jenő, Lakatos József, Maczák József, Perr Viktor, Rajkovits Ede,, Rumszauer József, Selényi Pál, Szécsey Béla, Záhonyi Tivadar. Pénzügyi szakbizottság: Balassa Miklós dr., Bartalis Áron, Beok József, Czirják Antal, Diamant Gyula, Ember Kálmán dr., Gaál Tibor, Gergely Lajos, Kassai József dr., Keresztesi János, Kövesi Béla, Kiss Lajos, Kiss László, Kübler Jenő, Lakatos József, Maczák József, Perr Viktor, Rajkovics Ede, Rumszauer József, Selényi Pál, Záhonyi Tivadar. Jogügyi szakbizottság: Balassa Miklós dr., Grünhut Pál dr., Lukács József dr., Nikolits Mihály, Ormos György dr., Tiglmann József, Vámosi István dr. Építési szakbizottság: Balassa Miklós dr. Bartalis Áron, Beok József, Czirják Antal, Diamant Gyula, Ember Kálmán dr., Gaál Tibor, Gergely Lajos, Kassai József dr., Keresztesi János, Kövesi Béla Kiss Lajos, Kiss László, Kübler Jenő, Lakatos József, Maczák József. Perr Viktor, Rajkovits Ede, Rumszauer József, Selényi Pál, Záhonyi Tivadar. Közrendészeti szakbizottság: Grünhut Pál dr. Kereki György, Klotz Alajos, Koszér Nándor, Krisztián Imre. Ormos György dr., Pálfi János. Népjóléti bizottság: Babella Károlvné. Bartalits Áron, Czirják Antal, Hermész Leó, Huber Ferenc, Katies János, Klotz Alajos, Krisztián Imre, Kucsera Dezső, B. Nagy Gusztáv, Steinmetz Endre dr., Szekeres György, Tolnai Józsefné, Vizy Kornél, Váradi Károly. Közüzemi bizottság: Czirják Antal. Gergely Lajos, Grüli Ignác, Horváth János, Huber Ferenc, Kerák József, Klotz Alajos, Rőt Pál, Selényi Pál th. biz. tagok, Beke Gyula, Fehér Miklós, Nik István pécsi lakosok. Összeférhetetlenségi bizottság: Czenzei József, Grünhut Pál dr., Hermész Leó, Huber Ferenc, Izsáki Imre, Kovács Pál Mohácsi Illés, Nagy János, Ormos György dr., Rudolf György, Selényi Pá , Szekeres György, Valeirta Antal, Vámosi István dr., Vizy Kornél. Színügyi és kultúrális bizottság: Antal György, Beok József, Kereki György, Koller József, Molnár Imre, Suber Rezső, Záhonyi Tivadar. Igazoló választmány: Balogh Dezső. Herr Józset, Huber Ferenc, Izsáki Imre. Kanyar József, Krisztián Imre, B. Nagy Gusztáv, Posgay Ferenc, Vidolovils Nándor, Vizy Kornél. Alapítványi bizottság: B. Nagy Gusztáv, Suvák György, Sükei József. Jövedék ellenőrző bizottság: Bobánovits Jenő, Diamant Gyula, Radocsay Ádám, Vörös István. Utcaelnevezö bizottság: Balogh Dezső. Kiss László, Rajkovits Ede, Záhonyi Tivadar.
