Új Dunántúl, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)
1945-06-21 / 138. szám
A nők és a felső oktatás Az Októberi Forradalomig Oroszország főiskoláiban és egyetemein csak 17.000 nő — az összes diákság 15%-a — ianult. A technikai és mezőgazdasági felső oktatásból a nők tulajdonképpen teljesen ki voltak zárva. A forradalom előtt a Timiriazevről elnevezett Moszkva melletti Mezőgazdasági Akadémián a kormány rendelkezése értelmében nőket nem vehettek fel. A szovjet kormány megszüntette a nők jogainak mindennemű korlátozását. A nők a tanulás terén a főiskolákban és egyetemeken is egyenjoguakká váltak a férfiakkal. A szovjet kormány nemcsak azt tette lehetővé, hogy a nők a főiskolákat hallgassák, hanem azt is előmozdította, hogy megfelelő számú iskola álljon rendelkezésükre. 1935-től 1940-ig tartó öt év alatt 23.890 iskola épült 1928—38-ig, 10 év alatt á főiskolákon 28.1%-ról 43.1 %-ra, a technikumokon 37.6%-ról 51.6%-ra emelkedett a nők számaránya. Az ipari egyetemeken, ahol a forradalom előtt a nők egyáltalában nem tanulhattak, 1929—1941 évek alatt, a nők aránya 13.4%-ról 32.3%-ra emelkedett. Ugyanez a helyzet a mezőgazdasági főiskolákban is. A nők arányának nagy növekedése különösen az orvostudományok egyetemen észlelhető, ahol a nők arányszáma 73%-ig emelkedett. A mérnök-nőknek az iparban való elhelyezkedése a Szovjetunióban így ment végbe; 1925-ben a fémipari üzemekben még nem volt női mérnök. 1934-ben már ez iparág összes mérnökeinek és technikusainak 4.3%-át tették ki a nők. 1938-ban 8%, a háború előtt 11.7%„ az arányszámuk. Ezt az eredményt akkor tudjuk valójában értékelni, ha tekintetbe vesszük, hogy a forradalom előtti Oroszországban, egyetlen iparágban sem dolgozott mer- nök-nő. Érdekes a nők számarányának növekedése a kémiai ipar mérnökei között. 1925-ben a vegyiiparban foglalkoztatott nők aránya 6.8%, 1934-ben 14.2%, 1941-ben több mint 20%. Ma már a Szovjetunióban több mint 200.000 főiskolát végzett nő van A forradalom előtti Oroszországban összesen 1919 orvosnő — az összes orvosoknak 9 75%-a — volt. Ezzel szemben 1939-ben 72.640 orvosnő tevékenykedett. A szovjet nők, legyenek jzok orvosok, tanárok, géptervezők, repülök, geológusok, mérnökök, ügyvédek vagy a tudomány munkásai, mind megtalálják tehetségüknek megfelelő érvényesülésüket. A Szovjetunió főiskoláin, egyetemein és speciális kutató intézeteiben nagy lendülettel folytatott tudományos kutató munkák lehetőséget adnak arra, hogy a nők is belekapcsolódjanak a tudományos munkába. 1941-ben több mint 13.000 nő végzett tudományos munkát. Akik a Szovjetunióban diplomát nyertek, azok el is helyezkednek és azt a munkát végezhetik, amire készültek. A szovjet nő tudja, hogy a felsőbb iskolák elvégzése és az elnyert diploma után a gyakorlati munka es az előrehaladás távlata nyílik meg előtte. A tudományos munkásság* révén sok nő neve a Szovjetunió határán messze tú.terjedt. Lina Stern akadémikus az első no, aki tényleges tagja volt a Szovjetünió tudományos akadémiájának. Maria Petrova egyetemi tanár, az orvostudományok doktora, Pavlovnak, a világhírű fiziológusnak munkatársa volt. Valentina Gornyevszkája sebész, egyetemi tanár, Milica Nyecskina, Anna Pankratova, Inna Lyubimenko, a moszkvai és leningrádi egyetemek történelemtanárai és mások nevei nemcsak a Szovjetunióban, hanem messze a szovjet határokon túl is közismertek. A tudós nők a Honvédő Háborúban az ország védelmére végrehajtott munkában is tevékeny részt vállaltak. A tudomány női munkásai a főiskolákban, egyetemeken, laboratóriumokban, tudományos intézetekben és az iparban munkájukat a front és a hátország erősítésére állították át. Munkájuk eredményességének bizonyítéka, hogy a „Sztálin- díj -jal kitüntetettek között számos nő szerepel. A nők tudományos munkájának háború alatti növekedését az alábbi adatok bizonyítják: a szovjet kormány mellett legfelsőbb kinevező bizottság 1942-ben 15 nőt, 1943-ban 28-at és 1944 első felében 22-őt nevezett ki a tudomány doktorává. Ez a bizottság 1942-től 1944-ig 45‘‘tudományos munkásnak adott professzori kinevezést. Tekintélyes a száma azoknak a nőknek, akik a tudományos kutató munkát fegyverrel cserélték fel. J e v d o k i a P a s z k o, a moszkvai állami egyetem harmadik évfolyamának hallgatója, egyike annak a négy repülőnek, akik a „Szovjetunió hőse" címet elnyerték. A háború alatt 780 felszállást végzett és több mint 100 tonna bombát dobott le az ellenségre. Galina Lescsev a, a moszkvai legfelsőbb technikai iskola hallgatója 1941-ben önként ment a frontra. Mint ápolónő, távbeszélő, felderítő s végül mint tüzérüteg parancs noka vett részt -a háborúban. A dnye- peri átkelésnél egyike volt az elsőknek akik ellenséges tűzben átúszva a Dnyepert, átkeltek a folyón. A Vörös csillag érdemrendet nyerte el. Sebesülése után visszatért az iskolába és folytatva tanulmányait, 1945 telén kitüntetéssel vizsgá zott. : A szovjet nő előtt a felsőbb képzés lehetőségének és az érvényesülésnek tág tere nyílik. Résztvehet; tudományos kutatómunkákban, Jelelősáégtel jes adminisztratív munkákban, komoly harci: cselekmények végrehajtásában. Ezek a lehetőségek a Szovjetunióban a nőt . a férfival teljesen egyenrangúvá teszik. Ez a magyarázata annak, »hogy a szovjet nő háborúban és a /békés építkezés éveiben is • egyfánt megtisztelő helyet toglalt és foglal el. I. Braszlavszki egyetemi magántanár Állandóan érkeznek adományok a drávamenti községek megsegítésére Baranya közvéleményében nagy visszhangja támadt a felhívásoknak, amelyek a dravamenti elpusztult községek sorsát ecsetelték és társadalmi összefogásra hívták fel a figyelmet. Mint az Uj Dunántúl jelentette, a hivatalos gyűjtés is jól indult és bár összegszerűleg messze is van a kívánt eredménytől, arra utal, hogy a segítés vágya áthatja a vármegye népét. Mint értesülünk, az adományok, ha lassan is, de állandóan, érkeznek a megsegítés céljaira. A vármegyeházára, ahonnan központilag irányítják a gyűjtést, mindig futnak be kisebb-nagyobb összegek. Korábbi beszámolónk óta a pécs- váradi járás újból 2900 pengőt, a mohácsi járás 2000, Mohács megyei város 2000 pengőt küldött s így újból 7—8000 pengővel szaporodott a segélyösszeg. Érkeznek adományok a Nemzeti Parasztpárt hivatalos helyiségébe (Rákóczi- út 14. alá) is, ahova leguőbb az Uj Dunántúl felhívása alapján pld. a Szén': István könyvkereskedés 500 pengőt küldött be és van eredménye Juhász Ferenc építőmester nagylelkű gesztusának is, amelyről beszámoltunk, rémeivé, hogy hasonló gesztusokra készteti a nagyobb cégeket, tehetősebb magánosokat. Mácsay István pécsi kőművesmester bejelentette, hogy hajlandó egy ház leiépítését vállal-' ni. Derék dolog. Értesülésünk szerint a vármegye vezetősége intézkedett Nagy Ferenc újjáépítési miniszter hozzájárulásával olyan irányban is, hogy a pécsi államépítészeti hivatal két szakembere kiszálljon Dráva- szabolcsra, megvizsgálja a romokat, felmérje a kárókat és megállapítsa a szükséges anyagok mennyiségét, illetve a beszerzésükre néíkülözhefetlen összeget. Szó van arról is, hogy a lehetőségekhez képest megpróbál a vármegye államsegélyt is szerezni az újjáépítési minisztérium útján, mert a társadalmi gyűjtés lassan megy ahhozképest, hogy hó számítással is legfeljebb három- négy hónap áll rendelkezésre, hogy Drávaszabolcsot úgy ahogy fel lehessen .építem nehogy, a magára hagyott lakosság elszéledjen. Nagy jelentősége volna annak a megoldási tervezetnek is, hogy még további önzetlen iparosemberek, egész falvak gyorsan és áldozatot nem kímélve vállalnak egy-egy ház felépítését, vagy annak költségeit, illetve az iparosok egy-két napi munkával elősegítenék a legszükségesebb munkálatok megkezdését. Háromszázezerre /ehető Baranya vármegye lakossága. Ha mindenki 10—20 pengőt szánna a célra, milliós összegek állhatnának rendelkezésre! S ki az, akinek erre ne volna 10—20 pengője? Harminchat vasúti kocsiból átló szerelvényét a németekkel ioíytatott tűzharc után megmentette és hazahozta Darabos György 'dombóvári vasutas A magyar haza és a magyar nép iránti igaz szeretetének hősies példáját adta Darabos György dombóvári MÁV üzemi altiszt, aki a napokban érkezet! vissza Ausztriából. Darabos György a fasiszta katonai hatóságok nyomására egy 36 vasúti kocsiból álló magyar katonai szerelvénnyel május 9-én az ausztriai Schwar- zenhausba érkezett. Másnap megjelent nála egy SS főhadnagy és követelte a magyar katonák lefegyverzését. Darabos ezt megtagadta, mire az SS tiszt azzal távozott, hogy megtámadja és lövetni fogja a vonatot. Darabos csendes riadót rendelt el, harci alakzatot vett fel csapatával és így várta a nácik támadását. Ez az est, beálltával be is következett. Ütközet fejlődött ki, melynek során a magyar alakulat egy halottat és egy sebesüket veszített, ezzeLszemben az ellenfél 19 halotatt és S sebesült veszteség után megadta magát a magyaroknak. Darabos György 123 SS legényt ejtett fogságba, 40 magyar vasutas katona segítségével lefegyvereztette őket és az orosz csapatok felé indult velük. Néhány órával később Darabos jelentkezett az első orosz élcsapatok parancsnokánál, átadta a foglyokat és fegyverzetüket és ugyanígy a szerelvényt is. Az élcsapatok parancsnoka bizottságot küldött a magyar vonathoz és a bizottság vezetője méltányolva Darabos hősiességét nemcsak teljes elismerését fejezte ki Darabosnak, hanem teljes fegyverzetük meghagyása mellett menetlevelet állított ki számukra Magyarországra. Darabos vasutas katonatársaival együtt a 36 kocsiból álló szerelvényt haza is kisérte és itt teljes sértetlenségben átadta feletteseinek. Darabos György hőstette mellett nem állhatunk meg szó nélkül. Ez a magyar szívére hallgató vasutas felettes tisztjei nélkül, magára hagyva, köteiességérzettöl hajtva védte meg és hozta haza a rábízott vonatot. A magyar vasutas-fegyelem és kötelességérzet vezette ott, ahol a katonai fegyelem és vezetés már nem kötelezte. Az a testület, amelynek ilyen tagjai vannak, nemcsak az ausztriai ütközetet nyerte meg a német SS legényekkel szemben, hanem meg fogja nyerni/a béke nagy csatáját is, amelyet most vívunk a nyilastéboly maradványai ellen. 2 U! DUNÁNTÚL Első interjú a munkásokból lett tanácsosokkal a közellátási minisztériumban Az idők szava éreztetíe hatását a közel. átásügyi minisztériumban is. Valamikor Jurcsek idején két ezer főt messze meghaladó tisztviselői apparátus szorgalmasan dolgozott a németek kiszolgálására. Attól kezdve, hogy Debrecenből feljött a kormány, megkezdődött a nagy átalakulás a közelíátásügyi minisztérium Széche- r.yi-rakparti palotájában. Faraghó Gábo- közelíátásügyi miniszter az első napokban 700 tisztviselőt függesztett fel és azóta is folynak az igazolások az oda nem való elemek kirostálására. 5 igazoló bizottság működik, a legtöbb valamennyi minisztérium között. Azonban az átalakuláshoz nem elég a német-barátok kiküszöbölése, új emberekre is volt szükség, a gyakorlati élet embereire, kik a demokrácia szellemének megfele öen azt az osztályt hivatottak képviselni, amelyik előbb csak görnyedt háttal kilincselhetett a párnázott ajtók előtt. Faraghó Gábor, mint már hírt adtunk róla, érintkezésbe lépett Kossá István szakszervezeti főtitkárral, hogy munkásszakembereket delegáljon a közelíátásügyi minisztériumba. Öt szakmunkást küldött ki a Szakszervezeti Tanács, valamennyien ügyosztályvezetői beosztást kaptak és máris elfoglalták hivatalukat. Munkatársunk elsőnek Szabó Jenővel folytatott beszélgetést, ki még nehezen szokott ahhoz hozzá, hogy tanácsos úrnak szólítsák. Éppen értekezlet előtt, a miniszter előszobájában sikerült a nagyon elfoglalt új ügyosztályvezetővel beszélgetnünk. — 1925-ben az Egyesített Tejipari Rt. munkása lettem — mondotta Szabó Jenő, — később ugyanitt tanonckodtam, egyév után pedig elvégeztem a sárvári tejipari szakiskolát. Évek múltán a pécsi tejcsarnokhoz kerültem, már mint vajmester. — Lentről küzdöttem fel magamat és végig jártam a tejszakma minden lépcsőfokát. Az élet tapasztalatait át akarom vinni a gyakorlatba és rövid, gyors és jó rendeleteket fogok készíteni, amit az élet diktál. — Kevés rendeletet és több tejet! — mondja lelkesen az új közellátási tanácsos. Hunya Istvánnal, —. kit a szakszervezet a gabonaosztályra delegált — folytattunk beszélgetést a gabonaosztályon. Rokkant, ^ megtört embernek látszik, m n* un»» söiiit Szenvedett, de az ö szemében is tettvágy ragyog. — Endrődön születtem, szüleim kubikusok voltak, 8 éves koromban lettem kanász, 20 éves koromban éves béres lettem. így szolgáltam Szarvas és Gyoma vidéken, lVlo-oan beléptem a Eöidnxunkás Szakszervezetbe,, hói nemsokára -vezető- szerepet vittem és ettől kezdve állandóan a munkásság és a mezőgazdaság problémáival foglalkoztam. 5 Rokkantsága után érdeklődünk ~ Ez y,em náborús szerzemény. A rend- öröknek köszönhetem, iőzO--1932-ig esetben voltam letartóztatva, 6 evet töltöttem börtönökben, 1932-ben a párt kiküldőit Oroszországba, ahol 1945-ig tanul' mányoztam a szovjet gazdasági-rendszert. — Mindent el akarok követni, hogy -3' pasztaiaiatm felhasználásával, hasznos tehessek a termelő- és ipari munkásság az egész magyar nép számára Itt a «»' nisztériumban gabona-ügyekkel fog03 foglalkozni. Következőnek munkatársunk Vas Balázs tanácsost kereste lel, kit mint malo®' szakértőt delegált a Szakszervezeti l3' nács a köze, látásügyi minisztérium®1' Magas, őszesedő férfi, látszik rajta, hogy nagyon komolyan veszi azt a feladatok amit a minisztériumban be kell tölteni* Földeákon születtem, apám földmunkás vo.t belőlem molnártanonc te*/ Idővel felszabadultam és mint a legtöbb molnár elindultam vándorútra.- Bejártam az egész országot, min®*® felé dolgoztam és alkalmam ' volt »eg' ismerni az ország jóformán minden ma1' mát és sok gazdaságot. Később bekap0*3', lódtam a szakszervezeti munkába és * végeztem a szakszervezeti főiskolát, W* előtt a minisztériumhoz kerültem, budapesti nagy malomban töltöttem "* vezető állást. — Programmom, mint gyakorlati e!# bérnek — az életet az elmélettel össz* egyeztetni és mindezt a munkásság J® vára. Róth Károly textil- és Jaszovics Dá1^ borosztályra delegált szakszervezeti ®®* kásokkal ez alkalommal nem tudtunk jj szélni. Ok is, — ahogy a ielviiágosdá*. kapjuk, — mint közellátási tanácsos0 működnek. Ügyosztályvezetői beosztási»* a minisztérium Paulay Ede-utcai kit*0 deltségénél. baraghó miniszterhez kérünk beb°cS1 fást. Csak egy percre és soronkívül, a miniszter a sajtót soronkívül fog3“1 1 de nagyon röviden intézi el .. — Uj munkatársaim helyettem nTlla koztak, — mondotta a miniszter •— nem kívánok ezzel kapcsolatban 3 s3* számára mást mondani, minthogy hiz<L benne, hogy a magyar munkásság kép i selői a magyar nép javára. eredni énnt^ fognak résztvenni munkánkban. Sz°ret tel vártam őket és sokat várok tőlükMit akar a Nemzed Segély? Jelentette már az Uj Dunántúl, h Pécsett is megalakult a Nemzeti Se^, szervezete, déldunántúli hatáskörig ^ oőti vegeit, utsiuunaniuii natasKonw mentettük azokat a közvetlen célokat ^ amelyeket a helyi szervezet maga e‘e A zött. Ezek a célok azonban csak jk«3 ; részét alkotják azoknak a feladatok amelyeket a Nemzeti Segély társad3^, úton meg akar valósítani, mert átfog® fj3 gondolása szerint segítségét ki a“a terjeszteni az egész magyar életre. j3i Ott szerepel a Nemzeti Segély fe^3 .int ......................- ■ alagso rában a főváros és környékén,------ m ‘»»utUO Cä KU1 II V CKCU, a v idéken a 14 éven aluli gyermek* : élelemmel, esetleg ruhával való ellá j, nak kérdése. A Nemzeti Segély súly*, lyez a beteg gyermekeknek egészség1^ segítésére, orvosi kezeléssel, rekkel való támogatására, gyermek0“^, nők létesítésére, ahol elsősorban aZ ( gyermekeket, az elhurcoltak itt f®3^ gyermekeit helyeznék el Fontos ieI\e Nemzeti Segélynek a fővárosi gyernL[jí vidékre való kihelyezése üdültetés c , ból. Ott szerepel a feladatok közö'.^ elhurcoltak hátramaradt hozzátartoZ° megsegítése is. ' eu A Nemzeti Segély tervbe vette a zeti hadseregbe hadifogságból haz3 vagy önkéntesen belépett tagjai r[,í tozóinak támogatását, a hadsereg *f ^j zainak élelemmel és gyógyszerekké* ellátását. v,l< Mindezeknek a feladatoknak i°e»|, P sitása érdekében a Nemzeti Segély®e ; gokra van szüksége. Rendes tago, 'fel toló és tiszteletbeli tagokra épü* ^ szervezet, amellett, hogy számít nyék, társadalmi és tudományos s zetek kollektív tagságára. . ^P A nagy célok egyénektől kis éj® kát követelnek meg s az megmutatják, hogy a Nemzeti Se* szükség vanl. , AZ AVNOJ TÁVIRATOT A DEMOKRATIKUS NÖSZÖVÉlSt AH°Z BELGRÁDI KONGRESSZUS Belgrádból jelentik: \ v‘‘. Az ,, iR kú5 f táviratilag üdvözölte a demokratj- ( szövetségek, nemzetközi érteked® ., 1 távirat kiemeli a nők dicső sze'|Sző'il!t európai szabadságharcban és |t’GsiA3 őket, hogy folytassák munkálkodóé’ a népek közötti testvériség k'01 érdekében.
