Új Dunántúl, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-20 / 137. szám

A kcrmány ireg'eMe a szükséges Kp?sekef az Aus?tríóbao és R meíorszagban már letartóztatott háborús bűnösjk kiszolgált áfására Dalnoki Miklós Béla miniszterelnök tanúvallomása Száiasi Ferenc bűnügyében Budapestről jelenti«: A legutóbbi na­tívban két döntő fontosságú lépés történt zálasi Ferencnek, a magyar nemzet és haza árulójának és társainak bűnügyében. Az egyik az, hogy a népügyészség kihall­gatta Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök köt, Vörös János honvédelmi miniszteri és Faraghó Gábor közelláíásügyi minisz­tert, a másik pedig az, hogy a magyar kormány és az igazságügyi hatóságok lé­péseket tettek a szövetséges ellenőrző bi­zottságnál, hogy a nyomozást vezető ügyész a legsürgősebben Ausztriába és Németországba utazhassák és ott megke­reshesse a már letartóztatott magyar há­borús bűnösöket és közülük katonai és rendőri karhatalom segítségével Buda­pestre hozhassa mindazokat, akiknek ha­zaszállítására az ellenőrző bizottság en­gedélyt ad. Ezzel végre megindul Ma­gyarországon is a háborús bűnösök fele- lősségrevonása. Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök döntő jelentőségű vallomásaiból eddig már több részletet hoztak nyilvánosságra és ezek szerint Miklós Béla 1944 augusztus 1-ig a kormányzó föhadsegéde volt. Ebben az időben már tudta, hogy a kormányzó megfelelő pillanatban hajlandó kilépni a háborúból. A főhadsegéd figyelmeztette az illetékes tényezőket, hogy a kiugrást úgy készítsék elő, hogy az valóban az or­szág megmenekülését jelentse és ne legyen ugrás a sötétbe. A kormányzó az első hadsereg parancsnokságával főhadsegédét bízta meg, a második hadsereg élére Ve­res Lajos vezérezredest nevezte ki. Nádas vezérkari ezredes ,aki a vezér­kar főnökségén teljesített szolgálatot, nem továbbította a vezérkar főnöke által át­nyújtott táviratot, így Miklós Béla csak ■a kormányzó rádiószózatából értesült ar­ról, hogy az események elindultak sors­döntő útjukra és a „Nemzetvezető'' had­parancsából értesült arról, hogy a hitle­risták magukhoz ragadták a hatalmat. Ekkor már nem lehetett szó arról, hogy a hadsereg nyilasérzelmű tisztjeinek és a hadsereget minden oldalról körülvevő és körülkémlelő német hadseregcsoportok ki­küszöbölésére a két hadsereg azonnal- tá­madásba menjen át a németek ellen. Nem volt más hátra, mint hogy Mik ós Béla, aki partizánok útján már régebben összeköt­tetésben állott az oroszokkal, október 16- án maga mellé vette vezérkari főnökét, Kéry vezérkari ezredest, továbbá Csukásy ezredest és mint parlamenterek szűk hegyi ösvényeken keresztül vágva átment az oroszokhoz Mindketten tudtak a kiugrási tervről és azt helyeselték. Éppen azért nevezte ki őket a kormányzó 1944 augusztusában, hogy a kiadandó parancsát gyorsan, pon­tosan és hűen végrehajtsák. A megállapodás az volt, hogy abban a pillanatban, amikor a következő távirat ér­kezik az első érs második hadsereg pa­rancsnokságához: „1920 márciusi 1-i ren­delet végrehajtandó" — abban a pillanat­ban, amikor ez a távirat megérkezik, a két hadsereg nyomban arcvonalat változtat és harcolni kezd a németek ellen. Erről a tervről tudott Vörös János, a vezérkar akkori főnöke, Faraghó Gábor, a csendőrség akkori főfelügyelője és Kuthy László vezérőrnagy is és annak végrehajtására maguk is minden előké­születet megtettek. A katasztrófa az volt, hogy ez a táv­irat október 15-én nem érkezett meg a parancsnokságokra. Miklós Béla felhívása, amelyet a had­sereghez intézett, a körülmények miatt csak részben járhatott eredménnyel, he­lyenként azonban teljes eredménnyel is járt, így például Horthy Miklós háziez- rede, a szegedi 9. gyalogezred teljes egészében átálloti. A budapesti népügyészség lázasan foly­tatja az ügy további kivizsgálását, a ta­núvallomások jegyzőkönyvbevételét és minden remény megvan arra, hogy hama­rosan nemcsak Száiasi Ferencet és társait lehet kihallgatni, hanem arra is, hogy a szövetségesek ellenőrző bizottsága segítsé­gével a főbünösök rövidesen visszaérkez­nek tettük színhelyére, a fővárosba és a népbiróság előtt fognak felelni árulá­sukért. A szovjet művészet alakjai Pasennaja Vera, a Szovjetunió nemzeti művésze Az orosz kultúrtörténelemben nagy sze­repet töltött be a Kis Akadémiai Színház, amely a realista irányzatot Lepkin Mi­hálynak, a XIX. század nagy művészének szellemében fejlesztette ki. Ennek a szín­háznak írta drámáit és vígjátékait az orosz színműirodalom nagy klasszikusa, Alexander Osztrovszki is. Két év múlva ünnepli a színház Pa­sennaja Vera művésznő első fellépésének 40 éves évfordulóját. Pasennaja javakor- beli életerős asszony, szeméből értelem és temperamentum sugárzik, hangja meleg ós kifejező. Színész, rendező és pedagógus egy sze­mélyben. Tevékeny résztvesz a színház vezetése alatt álló színi iskola munkájá­ban. Nemcsak saját művészetével ért el nagy sikereket, hanem új színművészeket is nevel. Részt vesz a közéletben is. Ami­kor a legfelsőbb Tanács választásai foly­tak, többször mondott világos és meggyőző hazafias beszédet. A háború előtt néhány évvel a távoli Igarkóban, az Északi sarkkörön túl, érde­kes drámai színházat szervezett. Alakításai közül csak a két leghíreseb­bet nevezzük meg. Az egyik Treneva Kons'antin „Lyubov Jarovaja" darabjá­nak címszerepe. A darabot, mely a szov­jet drámairodalom egyik legjobb alkotá­sa, a Kis Akadémiai Színház mutatta be. Hőse egy kis falusi tanítónő, Lyubov Jarovaja Szereti hivatását, férjéi és né­pét. Idő: 1920, a polgárháború. A harc Krímben folyik az éppen ott megalakított szovjetek és a fehér ellenforradalmár tisztek között. Jarovaja férje még 1914- ben elment a németek elleni háborúba és azóta nem hallatott magáról, most vissza­tér szülővárosába. Jarovaja meglátja fér­jét fehértiszti egyenruhában. Az egykori forradalmár a forradalom ellen fordult és a nép fia a nép ellenségévé lett De Lyuba szereti őt, szereti, a hű asz- szony szerelmével. Megpróbálja férjét kiszabadítani a fehérgárdisták környeze­téből és visszatéríteni a forradalmi útra. Nem sikerül. Férje a nép ellenségévé lett __ következésképpen az ö ellenségévé is. Me grázó erővel játszotta a nagy szerepet Pasennaja, különösen azokban a jelene­tekben, ahol arra a meggyőződésre jut, hogy meg kell ölnie volt szerelmét. Sze­relem és kín, engedékenység és gyűlölet küzd benne. Végül határoz: az érzelme­ken felülkerekedik a kötelesség, a becsü­letesség, a hűség népe iránt fg~l ui nuna*>ius fc d*<».:. j•-« -1—MiUfciKI ii ni > *>• • A lélekben dúló, belső harcot csodála­tos művészettel érzékelteti Pasennaja. A háború alatt Leonov „Megszállók" c. darabjában Talanov orvos feleségének szerepét alakította megrázó erővel. A cselekmény a honvédelmi háború alatt folyik, egy a németek által ideig­lenesen megszállt városban. Doktor Ta­lanov öreg, vidéki orvos. Felesége életét a férjéről való gondoskodás, gyermekei­nek nevelése tölti ki. Ez az élet a fele­ségnek és az anyának egyszerű, csendes élete. De betörtek a németek, megszent- ségtelenítették a haza földjét és ez az egyszerű asszony hatalmas erőt érez ma­gában. Az orvos szerény feleségéből hős lesz. Felejthetetlen benyomást tesz Pasen­naja Vera ebben a szerepében. Fia meg­öli a Gestapo egyik emberét. Ejlfogj ák é;> szüleinek házába vezetik. Hamis nevet mond. Az anya megérti, hogy az ügy, melyért fia harcolt, azt követeli, hogy ne árulja el érzelmeit. Előtte tárgyalják, hogy a fiát kivégzik 0 megőrzi nyugal­mát és kitart amellet, hogy az elővezetett fiút nem ismeri. Szótlansága és nyugalma ellenére mindenki érzi azt a mély szen­vedést, melyet az anya érez, mikor fiát utoljára látja. A háború alatt Pasennaja Vera gyakran beszél rádióban. Megszakítás nélkül leve­lez a harcoló katonákkal és tisztekkel, résztvesz a sebesüllek számára rendezett koncerteken. Tanítványai, kik a vezetése alatt álló Színésziskolábói önkéntesen léptek be a Vörös Hadseregbe, gyakran írnak régi pedagógusuknak és megbeszélik vele összes problémáikat .Moszkvába jövő első útjuk Pasennajához vezet. A háború alatt szükségét érezte, hogy maga is írjon. Szmirnov Vaszilev szovjet íróval együtt a „Fiaink" c. színdarabot írta. A szovjet kormány nagyra értékeli Pasennaja Vera munkásságát. Ezt bizonyítja az is, hogy megkapta a „Sztálin díj”-at és a „Szovjetunió nem­zeti művésze" címet nyerte el. Radianszki Sztaniszlav. BERLIN SZOVJET VÁROSPARANCS­NOKA MEGHALT Londonbó jelentik: A szovjet el­lenőrzés alatt álló berlini rádió közölte hogy Berzarin hadseregtábornok, Berlin várospaiancsnoka baleset következtében meahalt. A pécsi MÁV üzletigazgatóság főemberei lakai alatt Az elmenekült és most visszajött nyitás lővasuíasoh a nép- bíróság előtt fognak lelelni népellenes cse.enmenye.hert A letűnt reakciós-nyilas uralomnak nevezetes személyiségei kerültek a na­pokban a népi igazságszolgáltatás kezére Mind minden közhivatal reakciós és nyi­las érzelmű vezető emberei, hivatalfőnö- kök és egyéb főfunkcionáriusok, a fel- szabadulást megelőző napokban ők is jobbnak látták, ha kisded személyüket átmentik — az ő hitük szerint — bizto­sabb vizekre. Azonban a kapkodva vég­zett csomagolás közben, a nagy sietség­ben nemcsak a maguk személyes cók- mókját rakták bőröndbe, hanem milliós értékű közvagyonokat, hazafias köteles- ségük"-nek vélték „megmeteni”, amivel az országnak mérhetetlen károkat okoz­tak. Ezek közé a jeles „országmentők’' közé tartozik D e s s e f f y Arisztid volt pécsi MÁV üzletigazgató, Gurizatti Fe­renc üzletigazgató-helyettes, György Mihály MÁV műszaki főtanácsos és W ö 11 n e r Frigyes MÁV főfelügyelő. Ezek az urak most, miután náciország­ban valószínűleg nem találtak kellő ma­rasztalásra, hazajöttek, abban a remény­ben, hogy itthon mjd a megtagadott, ki­fosztott haza újból keblére öleli „meg­tért”, hűtlen fiait, hogy visszaülteti őket hütlenül elhagyott pozícióikba és mehet minden a régi vágányokon. Csakhogy ehelyett a gyermeteg módon remélt fogadtatás helyett a népi büntető igazságszolgáltatás nem éppen elnéző fogadtatásában volt részük. A rendőrség valamennyiüket letartóztatta és ügyük alapos kivizsgálása után, népellenes bűn- cselekmények miatt, a népbíróság előtt fognak felelni országrontó cselekedeteik­ért. Hogy milyen vádakkal terhelten kerül­nek ezek az urak a népbíróság, tehát • I »ép igazságos ítélőszéke elé, bűnlajstro­mukból elég, ha csak a súlyosabb tété; leket emeljük ki. Desseffy és Gurizatti üzletigazgatók pl. felelni fognak azért mert parancsukra mintegy 150 mozdony. 3000 vasúti kocsi, a pécsi, kaposvári és dombóvári szertárak nagyértékű készle­tei, a pécsi vasutasok élelmiszer-készle­teiből kb. 3 vágón különféle élelmisz?8 közte mintegy 20 tonna zsír és szalonns. ezeken kívül minden fontos adminisztra­tív felszeretés, hivatalos könyvek, irat; tok és egyéb értékek kerültek a rabló német hordák kezébe. Wöllner Frigyes ugyancsak felelős mindezekért a károkért, az öleikét azon­ban még súlyosan terheli, hogy minő szélsőséges náciérzelroű ember, minősít­hetetlen magatartást tanúsított a ma­gyar vasutassággal szemben, amivel k'- merítette a népellenes bűncselekmény összes kritériumait. György Mihály MÁV főtanácsos, min1 a számosztály főnöke, elmenekülések81 elvitte az osztály egész adminisztrat*'' felszerelését, könyveket, iratokat és töb mint 50.000 pengő készpénzt. Min**’ ezzel mérhetetlen károkat okozott nej8' csak az országnak, hanem a vasutassag- nak is. Az ö ügye szintén mind népelle nes bűncselekmény kerül a népbiróság elé. Ezeknek az uraknak a lelkét terhel* ezeken kívül mintegy kilencven vasutas­nak a romlásba taszítása is, akiket 0 rántottak magukkal részben olyan cse­lekmények elkövetésébe, amiért mo5 őnekik is felelni kell, részben Pet“? anyagi romlásukat idézte elő, mert l*al lottak ezeknek a főbünösöknek ä rábe szélő vagy parancsoló szavára, (m­Masaryk csehszlovák külügymlniszfer megcáfolja a magyarok kitelepítéséről szóié híreket A Newyorki Magyar Jövőben hosszabb nyilatkozata jelent meg Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszternek. A nyilat­kozatban Masaryk foglalkozik a dunai államok jövő viszonyával és hangsúlyoz­za, hogy hisz a gazdasági együttműködés szükségességében, bár az a vélemény ala­kult ki a szövetségesek körében, hogy jö­vőbeli sorsuk alakulását ma még nem le­het siettetni. Az együttműködés feltétele mindenesetre a demokratikus átalakulás lehet csak. Azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy Csehszlovákiában kitelepítik a magyaro­kat és minden magyart kivétel nélkül deportálnak, a csehszlovák külügyminisz­ter örömének adott kifejezést, hogy az álhireket megcáfolhatja: Kijelentem, — hangsúlyozta a külügy­miniszter — hogy a csehszlovák kormány­nak az a politikája, hogy csupán azokat a németeket és magyar bűnösöket büide meg, akik a nácik oldalán és azoknak P* rancsára a Csehszlovákia elleni merény* _ teket tervezték vagy harcoltak Csehsz18| vákia ellen. Ezeknek a bűnösöknek el *®. szenvedniök bűneik minden köveikezn* nyét. Kétségtelen azonban, hogy a*0*., magyarok és kevésszámú németek, a*■! hűségesen kitartottak Csehszlovákiában demokrácia ügye mellett ós akik a próbáltatások utolsó hat évében segíte*1 bennünket a fasiszta elnyomók elleni »a cokban, továbbra is otthont találnak n , lünk és boldogulhatnak tehetségük szeri felszabadított köztársaságunkban. Mondja meg — fejezte be nyilatkozz , Masaryk — hogy ismerem a magyar 8 j. szivét és hogy az enyém együtt d«0 ,f önökével, de az Istenre, lássák be egyszer a magyarok, hogy a régi pon" ideje lejárt, otthon is és itt is. i Napközi otthonokat^ szervez a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége A Magyar Nők Demokratikus Szövet­sége egységesen, párt- és osztálykülönb­ség nélkül viszi előre céljai megvalósu­lását és igyekszik kivenni részét az ország új jéépítésében. Ezt a célt szolgálja Szövetségünk az­zal is, hogy a gyárakban napközi-ottho­nok felállításáért dolgozik. Ilyen napközi­otthon nyílt meg a dohánygyárban, jú­nius 11-én, — a dolgozó nők gyermekei részére. Szerény keretek között, ugyan, de nagy akarással és szívvel végzett munka után a dohánygyári MNDSz női az elsők Pécsett, akik Szövetségünkkel karöltve — ezt megvalósították. Azonban nemcsak itt, a városban, ha­nem a környéken is, — külön, önálló j csoportokat alkotva — dolgoznak nő- i tagjaink, hogy legyen napközijük. Lele­ményességükkel és segiteniakarásukkal megtalálják a módját és lehetőségét an­nak is, hogyan lehet belekapcsolódni a férfiak nehéz munkájába. Igyekeznek megkönnyíteni azokat a súlyos terheket, amelyek most, az újjáépítéssel kapcsolat­ban vállaikra nehezednek, hogy mihama­rabb kikerüljön hazánk abból a kataszt- rófifSis helyzetből, amelybe a múlt bűnei és a közelmúlt politikai kalandorai taszí­tották. Felhívunk ezért minden demokratiku­san érző asszony és leányt: jöjjön kö­zénk! vegyen részt munkánkban és le­döntve a múlt által mesterségesen tá­masztott válaszfalakat, — dolgozzon ve­lünk! Jelszavunk legyen: együtt, előre, a szabad, független, demokratikus Ma­gyarországért! Babella Károlyné, a MMDSz titkára. Munkásművészeh o kolásai a pécsi Nemzeii Színházban Vasárnap délután öt órai kezdettelí mindennapi eseménye lesz a pécsi N? zeti Színháznak: a Magyar KommunjV, Párt kulturális osztályának rendezési ^ felvonulnak a munkás írók, költők zeneszerzők, hogy bemutatkozzanak * közönségének. A munkásirodaloffl l, gyobbrészt ismeretlen a közönség ben, holott olyan erős egyéniségek, 18 . Kassák Lajos, Nagy István, Gellert dór Endre kellett, hogy ráirányítsák a figyelmet. Azok a pécsi fiatal szék, akik vasárnap jutnak először s^ hoz, kell, hogy megfelelő figyc5eri0^^_ részesüljenek, mert mondanivalóik 8 csak újdonságot hoznak, hanem bep*1 tást adnak a munkás lélek mélyséS8 A abba az ismeretlen mélységbe, ameri ^, megnyilvánulásai előtt el volt zárva A munkáselöadásra jegyeket a Kommunista Párt szervezeteinél uy most he lehet szerezni 6, 5, 3, 2 Pen árakon. * IS A DEMOKRATIKUS NÖSZÜVETSÉ^ BELGRÁDI KONGRESSZUSA HÉT? IS ÜLÉSEZETT a áe Belgrádból jelentik: n ^. mokratikus nöszövetségek kong*esS nak hétfői ülésén a föderatív Ju90>^ via’ különböző tagállamainak kéPvl^.yj- mondottak beszédet. Szavaikban a dí­vott szabadságjogokért és a de«1 ^. tikus Jugoszlávia melletti hűségéi! tak síkra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents