Új Dunántúl, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-03 / 123. szám

Vsak a íégindókoítábh leseiben : . lépjünk lel íakásigényíéssei Meg hell osztani a nagy lakásokat. — Gátat kell vetni a külső beszivárgásnak Pécs lakáskérdésével ^cirégen foglal­koztunk az „Uj hasábjain. Egyike a legsúlyosah^Hpcciá'is prcblc- máknak a lakáshiánB^T az ebből eredő ikrétü baj A laká^orgalom kötöttsége amennyire hasznos, előnyös intézkedés egyrészről, annyira hátrányos a “másik oldalon. Azoknak, akik hintókban ülnek, kétségtelenül előnyös a kötöttség ami* cizárja azt, hogy sokszor indok nélkül háboritásnak legyenek kitéve azok a la­kásbérlők, akik valami okból nem állnak jólábon a háztulajdonosokkal Ha a kö­töttség nem állna fenn, akkor" viszont — ennek az álláspontnak a képviselői sze­rint — megindulhatna egy bizonyos ki­egyenlítődéi folyamat azáltal hogy sok túlkénvelmesen lakó családot ki lehetne ,,emelni“ kényelméből, indokolatlanul nagy lakásából és az így felszabaduló nagyobb lakások megosztása révén el­lehetne érni valami lakásszapcrulatot, tehát a lakáshiány némi enyhülését, Úgv véljük azonban, hogy ezt a célt ellehetne érni anélkül is, hogy! a ható­ság ehhez a háztulajdonosoknak szabad kezet adjon. Az e'őbbi esetben különben is csak országos kormányintézkedéssel lehetne a kérdéshez hozzájárulni, míg a másodikban, amit javasolni akarunk, a helyi hatóság is megoldhatná a kérdést. Az első lépés az volna, hogy összeírják azokat a nagylakásokat, amelyeknek bér­lője olyan kevés tagú családdal bír, hogy részére az aránytalan nagy lakás indo­kolatlan. Az ilyen lakásoknak a megosz­tását a hatóságnak kellene elrendelni a teljes méltányosság elvének szigorú szem- előtt tartásával. -Éppen etekre a szem­pontokra való tekintettel o megoldásnak ezt a mpdját nem is' volna célszerű a háztulajdonosok és bérlők belátására bízni, mert ebben az esetben a veszeke­dések egész láncolata hátráltatná ma­gának a legfőbb célnak a gyors elérését. Az illetékes hatóságnak, de még a nagyközönségnek a figyelmét sem kerül­heti el egy, különösen napjainkban ész­lelhető káros jelenség, ami ugyancsak nagymértékben súlyosbítja a lakáshiányt, Ez a jelenség az u. n. beszivárgás, a vi­dékről való városbaözönlés ténye. Álta­lános szempontokból, közrendészeti, köz­ellátási és a munkanélküliség szem­pontjából -sem kívánatos népmozgalmi tény ez, de legfőképpen a lakáshiány szempontjából meg egyenesen tűrhetet­len. A hatóságnak minden kellőképpen meg nem okolt esetben gátat kell vetni a külső beszivárgásnak és a letelepedési engedélyek kiadásánál alkalmazni kel! a szükséges megszigorításokat A lakásigénylő közönség figyelmét is fel kell hívnunk itt egynémely fontos körülményre. Rá kell mulatnunk minde­nekelőtt arra, hogy a régi rezsim vezető emberei akármilyen nagvra vannak is „szociális szellemtől áthatott" város­fejlesztő politikájukkal, ha a sok nagy­lakás építés mellett valamit törődtek is a kislakás-szaporítás szempontjából — ezt mégis csak a látszat kedvéért tel­ték, amint hogy minden szociális intéz­kedésük csak látszatintézkedés, felszíne, kirakat-politika volt. Nem épített kellő számú kislakást az elmúlt negyedszázad folyamán sem a város, sem a magántőke, holott egy „szociális szellemtől áthalott” várospolitikának rá kellett, volna — mert rá lehetett volna — kényszeríteni a ma­gántőkét nagyobbszabású kislakás építé­sere. Ennek a mulasztásnak az eredmény? jórészt ma az a szomorú tény, hogy a lakáshivatal a sok lakásigénylővel nem tud mit kezdeni. Éppen ezért fordulunk figyel mezetető szóval mindenkihez, hogy lakdsigényléssel lehetőleg csak azok lép­jenek fel, akiknél ez feltétlenül indokolt. A lakáshiuatal, ha a szociális szempontok figyelembevételével akarja az ügyeket in­tézni, a kiutalásnál előnyhen elsősorban a menekülteket, visszatérő, lakástalan deportáltakat, vagy kormányzati szem­pontból álhelyezettekel részesítheti. A közönségnek az a része tehát, ame­lyik a viszonyokhoz képest még elég jól lakhatik, kényelmi szempontból ne nehe­zítse meg a hatóság munkáját', de külö­nösen szorult helyzetben levő embertár­sainak helyzetét, (m. j.) A pécsi rendőrség megszüntette a bizományi árúval való visszaélés lehetőségét Az Uj Dunántúl már több ízbep ki­fogást emelt az ellen á visszás helyzet ellen, amely egyes pécsi kereskedőknél volt tapimtalhitó Megtörtént ugyanis, hogy úgynevezett bizományi áruként több ezer pengős árakon ámított: k hasz­nált ruhaneműt, cipőket stb. Ai atsésbi időben az üzletek jórésze átállít e re aa úgylátszik jövedelmező kereskedői ágrí ás az ember már szinte várta, mi­kor tűnik fel a pékek kirakatában eáY-eg y használt ruhadarab. Legutóbb ^szakszervezet építő csoportjának tit­kársága tiltakozott ennek a módszernek az elharapózása ellen. Most a rendőrség 'épeit közbe és a főkapitány helyettes szigorú rendelkezést adott ki a kérdés szabályozására. A fontos rendelkezés így hangzik: „Az áralakulással kapcsolatos visz- * szaélések miatt, a hatóságom területén lévő kereskedőknek megtiltom, hogy bármilyen árunak bizományból való eladásával foglalkozzanak,. Minden ke- | reskedő csak az iparengedélyében fel- j tüntetett árucikkel folytathat kereske- j dést, Iparengedélyre való tekintet nél­kül, használt árut csak mint saját tu­lajdont árusíthatnak, de minden egyes j darabról elismervénynek kell lenni s ] ezen feltüntetni, kitől, mikor ás milyen i áron vette. Az árun ugyanakkor fel kell tüntetni a beszerzési és eladási árat. Ezen rendelkezésemet június 8-ig kell végrehajtani, amely időponton túl, minden ezzel kapcsolatos visszaélést a legszigorúbban fogok megtorolni.“ MIN KÉR. A város és a vármegye dolgozó társa- • dalma a legnagyobb helyesléssel kíséri a rendőrkapitányság vezetőjének ezt az üdvös intézkedését és a feketepiac elleni küzdelem egyik igen hathatós eszközét látja benne. Kecskemét panasz« # ’árakozáson felül jó lesz az idei gyümö*estermés Értekezletet hív össze a közellátásügyi miniszter a gyümölcstermés megmentésére Kecskemétről jelentik, hogy az enyhe tél és a virágzási időszak szerencsés idő­járása, rendkívül előnyösen befolyásolta a fák, rügyek, virágok kibontakozását és ennek megfelelően várakozáson felül ió a gyümölcs helyzete. Csupán egyes gyü­mölcsfélékből lesz csak féltermés, így cseresznyéből és meggyből, a miben az áprilisi fagyök okoztak károkat. A ba­rackfának ágait ugyan megtizedelte a fagy, de a felső koronája igen dús ter­mést ígér. A legjobb termés almában és körtében ígérkezik. Itt az a helyzet, hogy ritkítani kell a fán a gyümölcsöt, mert ilyen tömegben a fa meg sem tudná ér­lelni. Ugyancsak nagy termés várható a .zilvából is. Kecskemét nem tud eléggé »ülni a várható nagy gyümölcstermés­ek. A mostanihoz hasonló termés idején Ul DUNÁNTÚL napi 50—60 vagon gyümölcsöt szoktak felszállítani a fővárosba. Most segélykéréssel fordulnak a kor­mányhoz. Hogyan hozzák fel most a termést? Hol van erre jármű, teherautók, vagonok, vonatok, hogy elszállíthassák? Hol van­nak ládák, amikben lerakják? Hol van a ládához fa? Hol van 6zeg? Hol van­nak a konzervgyárak? Hol van ezek ré­szére szükséges szén, villanyáram, cu­kor, konzerváló-szer, hordó? Sőt donga, abroncs? Hol van a raktár, ahol ennyi gyümölcsöt el lehet raktározni? A közellátásügyi miniszter jó előre in­tézkedést kér a kereskedelem- és ipar­ügyi minisztertől a szükséges anyagok és szállítóeszközök biztosítására, nehogy az a helyzet álljon elő, hogy míg Kecs­kemét 160.000 holdas határában lerogyik a lóról a gyümölcs, esetleg Budapest nélkülözni fogja. Éppen ezért a közellátásügyi miniszté­riumban értekezletet hívnak Ö6sze, a fenti problémák sürgős megoldására. Nagy é^éklodés a FügpHén Kisgazdapárt vasárnapi nagygyűlése iránt Egy ezer esztendő óta elfeudálisodott, slkaszinózott, kérlekalássanozott kapita­lista-gőggel proletársorsba taszított, buta osztálygőggel elpolitizált nemzet éledni kezd A vétkesek elveszik méltó bünte­tésüket. Az országot azonban újjá kell építeni, a kaszinó-hintapolitikusök által minden dolgozó magyar sebeit be kell he­geszteni; az országot szociális, kulturális, materiális és lelki vonatkozásban újjá kell építeni. Ebben minden, demokratiku­san gondolkozó magyar egyetért. Az újjáépítés eszköze a politika. Ezer esztendő hibáját, bűnét kell a mai politi­kának jóvátenni. Adott viszonyaink kö­zött a különböző pártok egyforma jogokat nyert éppen a demokrácia elve mellett. A független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt tekintélyes taglétszámával, tömegével a jövő berendezkedés egyik komoly tényezője. Maga a pártvezetőség azért, hogy jószándékú, építőmunkájához súlyt, biztatást nyerjen, hogy mindenkor erezi'- maga mögött tömegeit, beszámoljon működéséről, mintegy felhatalmazást kap­jon a jövőbeni munkájára. Június hó 3-án délelőtt 11 órakor nagygyűlést hív egybe a Széchenyi-tércn. (Kedvezőtlen idő ese- ! bén a Nemzeti .Színházban.) Miként: már jelegük, a nagygyűlés szó­nokai Nagy Ferenc újjáépítési miniszter, Tildy Zoltán ügyv. elnök, dr. Balogh Ist­ván m. e. államtitkár és Kovács Béla bel­ügyi államtitkár lesznek. Nagy Ferenc miniszter és kísérete előre­láthatólag szombat délután érkezik Pécs­re. A gyűlés utáni t&rsasebédet a kővet­kező helyeken tartják: lszlay Ferenc, Radócsay Adám, Pintér Ferenc, Ritócz János és Szalay Béla vendéglőjében. Ebéd1 után a miniszteráiis személyek magánkihallgatást tartanak. A vezetőség kéri a kihallgatásokon résztvevőket, hogy előadásaik világosak, tömörek és rövidek legyenek. Gondoljanak arra, hogy 6okau kívánják előadni kérelmeiket. Az összes párttagok gyülekezési helye: Munkácsy Mihály-utca 31. számú párt- helyiség. Ideje 10 óra. Akik elkésve kap­ták meg a párt ily irányú értesítését, azokat kérik, hogy a Széchenyi-téren vár­ják be a menetet. Ezúttal közöljük, hogy a vármegye Gyöngyösbokrétája tarkítja a felvonulók menetét. —■\:— >-»»w.j- aw■■ i ■■ ■■ ■■■—■ ---------------­Tá rj ya’ások a nagyszebeni román és a ko - ossvárs magyar egyetem között A nagyszebeni román és a kolozsvári magyar egyetem delegátusai között ta­nácskozás folyt le, amelyen elhatároz­ták, hogy a jelenleg Nagyszebenben tartózkodó román egyetem visszamegy Kolozsvárra és abban az épületben he­lyezkedik el, ahonnan a bécsi döntés után kénytelen volt eltávozni. A román egyetem rektorátusa Liviu Russu egye­temi tanár vezetésével már meg is érke­zett Kolozsvárra. A magyar egyetem a Mária királyné egyetem nevét viselő Mária királyné leánygimnázium épületé­ben fog székelni, ahogy azt a Timpul című lap jelenti. A klinikákról úgy ha­tároztak, hogy az egyetemi könyvtár melletti új,' valamint a botanikus kert­ben lévő régi klinika és a dr. Babes nevű diákotthon a magyar egyetem használatába megy át. Az egyetem könyvtárát mindkét egyetem egyformán fogja használni, A román és magyar egyetem tanárai megegyeztek abban, Jiogy kölcsönösen támogatják egymást a "klinikák felszerelése ügyében, azi egye­temi hallgatók pedig önkéntes munkát vállaltak a klinikáknál. Tárpán helyezték örök nyugalomra Bajcsy-Zsilinszky Endrét Harangzúgással, virágé sóvei búcsúzott a Tiszántúl népe a nemzet halottjától • Bajcsy-Zsilinszky Endrét, aki életét adta demokratikus eszméiért és a nyilas terror áldozata lett, vasárnap Budapes­ten történt beszentelése után autón szál­lították el Tarpára, ahol utolsó nyugvó­helyére helyezték. Amerre az autó ha­ladt, é Tisztántúl népe megindulta»» és megrendültén fogadta a nagy halottat. A hatóságok, csakúgy, mint a városok és falvak népe könnyes megindulással, virá»esővel, harangzúgással adózott Baj- csy-Zsilinszky emlékének; Nyíregyházán orosz repülőgép írt le tisztelgő köröket, majd a „beregi kurucok földje", ahova hazatért Bajcsy-Zsilinszky Endre, vett búcsút nagy fiától. Virágok, zászlók és' a tájon messze hangzó sírás várta min* den faluban a nagy halottat. Tarpa, a* egész falu, feketébe öltözött, úgv gyá- szollá Raljcsy-Zsilinszky Endrét, A tal­pai temetőben, hatalmas, árnyas diófáki aMcck alatt helyezték őrök nyugalomra- A sírgödörnél Tildv Zoltán és a kormány nevében B Szabó István államtitkár vett búcsút Bajcsy-Zsilinszky Endrétől, aki még ezzel az utolsó gesztussal is sí Uj Magyarország mellett tett hitet: ha­lálában is visszatért oda, amelyért har­colt: a faluba, a magyar néphez. Moszkva a külföldön tovább lappangó német fasiszták ellen Moszkvából jelentik: A moszkvai rádió hírmagyarázói a, Jerrnasov írja legutóbbi szemléjében. . Egyes svéd lapok nagyon megsértőd­ték, mert a szovjet sajtó és rádió nevén nevezte azt a türelmes magatartást, ame­lyet a svéd hatóságok a Svédországban rejtőző német fasiszták iránt tanúsíta­nak. Természetesen ez nem csupán Svéd­országra vonatkozik. Sej nos ./ ,r u*°" dai más országokban is bujkálnak, má6 országokban is megtűrik őket. Sőt, saját fasisztáik is megtűrik. Ezt a tényt lehe­tetlen figyelmen kívül hagyni és egyes svéd újságok hiába kürtolik világgá ár­tatlanságuk bizonyítékát, ezzel senkit sem sikerül meggyőzniük. A Svenska Daghladed két vezércikke ilyen állítá­sokkal van teli. A második címe: „Nem- létezö fasisztabarátok.' De éppen az a haj, hogy ezek a fasisztabarátok igenis léteznek. Svédországban még mindig él ás virágzik a Deutsche Akademie, ez a lémet "fasiszta propagandafészek. Úgy látszik a jelzett fasiszta intézmény veze­tői tévhitben élnék, figyelmen kívül hagy­ják HMler-Németország szétzúzásának tényét és tpvább folytatják üzelmeiket, A dolog azonban túllépi a fasiszta aka­démia kereteit. Vannak Svédországban más különböző fasiszta intézmények is,, mint például a német sportklub, a né­met egyesület és különböző német isko­lák és tanfolyamok. Ezeket az intézmé­nyeket nemcsak nem szüníeiték be, de nem is szándékoznak beszüntetni. Sőt még azokat a német fasisztákat is, akiket a svéd hatóságok internáltak, olyan gyengéd gonoskodással veszik körül, hogy felmerül a kérdés: mi előnyösed számukra, az, hogy Németországba loncolják őket, vagy továbbra i* a svéd internátusbán maradjanak? Még egy körülményre kell rávilágít*' Ounk. Amikor a Vörös Hadsereg félsz»' badította Bornholm szigetét, éppen * svéd sajtóban jelent meg az a rigaiom- hogy a szovjet katonák ezen a sziget«® nem úgy viselik magukat, ahogyan kel­lene. Ezzel szemben a dán sajtó Dán1* felszabadulása után hangsúlyozta, bog? Dánia a legnagyobb elismerésed tekin a Vörös Hadseregre, A dán lapok »11»®' dóan magasztalják a Vörös Hadsereg magatartását. A vörös katonák és Bor®' holm lakói között a legszivélyesebb legbarátságosabb kapcsolat jött' létre, ^ sziget kormányzója a dán sajtó képvis«' lói c’őtt kijelentette: az oroszokkal va ° érintkezés a legnagyobb örömünkre gél. . Ez hát az igazság és ez az «geZ"*J- teljesen leálcázza az egyes svéd körök**' Most, amikor Hitler-Németország öss* omlott és Hitler utódai elvesztették £ támaszpontjukat, tevékenységük szí» rét a demokratikus országokba hely*2* át, hogy azok együttműködését és ségét belülről megbontsák. Minden ,y hető ^lkaimat megragadnak, hogy ' , szályt támasszanak a Szovjetunió és rátái között, Baj az, hogy a fasiz(D . ellen nem folylainak elég erélyes harc ^ pedig a fasizmus iránti barátság, milyen formában nyilatkozzék is j ma a reakció erőit táplálja, amely ‘sn* igyekszik felütni fejét. /

Next

/
Thumbnails
Contents