Új Dunántúl, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)
1945-06-14 / 132. szám
A szovjet népek testvéri közössége A Szovjetunió viszonya a Szovjetunión kívül élő népekhez A lenini-sztálini nemzetiségi politikának nemcsak a Szovjetunió belpolitikája szempontjából van roppant jelentősége. És nem is Csak abból a szemszögből, hogy példát mutat a világ összes népeinek A lenini-sztálini nemzetiségi politika elveiből fakad a Szovjetunió viszonya a Szovjetunión kívül élő népekhez is. A Szovjetunió jóviszonyban akart élni minden országgal, ha az nem szegődött a fasizmus szolgálatába. A Szovjetunió nem avatkozik más ország bel- ügyeibe. A Szovjetunió elismeri minden nemzet jogát, hogy életét úgy rendezze be, ahogyan azt maga kivánja. A szovjet kormány már 1917 novemberében saját kezdeményezésére érvénytelennek nyilvánította az összes cári szerződéseket, amelyek Oroszországnak más országokkal szemben (pl. Kínával, Törökországgal, Iránnal szemben) előjogokat biztosítottak. A szovjet kormány önszántából lemondott minden előjogról és teljességében elismerte az államok függetlenségét. Leninnek» a belső nemzetiségi politikáról és a külpolitikáról még a forradalom elején adott irányelvei ma is irányadók. Lenin többek között ezt írta erről a kérdésről: „Mi végrehajtottuk az Októberi Szocialista Forradalmat, megteremtettük az új' államot, a béke államát. Elvileg vagyunk ellene minden fajta gyarmati rablóhódításnak. Belső nemzetiségi politikánk: az egyenjogúság, a testvéri együttműködés és államunk valamennyi nemzete és népe kölcsönös megsegítésének politikája. Külpolitikánkban mi a többi népek önállósága tiszteletben tartásának, szuverenitásának vagyunk következetes hívei. Harc a békéért, a népek és államok közti jószomszédi viszonyért, — ez a m. szovjet külpolitikánk alapelve. Mi békét akarunk, de nem vagyunk sem vegetáriánusok, sem pacifisták, sem tolsztojánusok. Mindig készen kell állnunk arra, hogy ellenségeink minden támadási kísérletére azonnal megfelelő I választ adhassunk. Mi nem akarjuk és ellenezzük a háborút, mint a rablásnak, zsákmányolásnak, népek rabságba hajtásának eszközét, de szovjet hazánkat, Októberi Forradalmunk vívmányait, szabadságunkat és szovjet népünk függetlenségét kötelesek vagyunk megvédeni és meg is fogjuk védeni." Ezek az elvek jutottak kifejezésre a a fegyverszüneti egyezmények megkötésénél is. A Szovjetunió hajlandó segíteni minden országot, ha az őszintén, becsületes demokratikus és őszinte kapcsolatokat tart fenn a Szovjetunióval. Magyarország például három évig viselt háborút a Szovjetunió ellen, rengeteg kárt okozott a Szovjetuniónak, a háborúban teljes vereséget szenvedett, de — amikor Magyarország beszüntette az ellenségeskedést, a demokrácia és a Hitler-ellenes harc útjára lépett, — a Szovjetunió segíti demokratikus államiságának felépítésében, lehetővé tette Magyarország számára, hogy demokratikus hadsereget szervezzen, élelmet küldött az éhező lakosságnak és kőolajat a mezőgazdasági munkálatokhoz. A Szovjetunió nemcsak katonai győzelmet aratott a fasizmus fölött, hanem erkölcsi, politikai és ideológiai győzelmet is. A szpvjet nép erkölcsi és politikai egysége, a szovjet népek testvéri közössége legyőzte az embert gyűlölő fasiszta faji elmélet ideológiáját. A szovjet nép e katonai, erkölcsi, politikai és ideológiai győzelme a legbiztosabb záloga a tartós békének és az összes né pék baráti együtf?lésének. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége is ki akarja venni részét az újjáépítésből Az ,,Uj Dunán.úi“ munkatársának interjúja Fáy BoriskávaJ, a Magyar Műk Demokratikus Szövetségének országos titkárával Néhány nap óta érdekes vendége van Pécs városának. Különösen a demokratikusan gondolkozó női társadalom üdvözölheti kedves vendégét Fáy Boriskában, aki mint a magyar nők demokratikus szövetségének országos főtitkára látogatott el Pécsre, hogy itt személyes tapasztalatok alapján győződjék meg a demokratikus nömozgalom helyzetéről és személyes közreműködésével, nagyszerű agilitásával közvetlenül segítse előbbrevinni a demokratikus magyar nők eddig is szép eredményeket felmutató mozgalmát, A demokratikus érzésű és gondolkozású magyar nők pécsi és baranyai szervezete már eddig is igen szép eredményeket tud felmutatni az országépítö munka mezején. Nincs okuk szégyenkezni országos titkárnőjük ellenőrző megjelenése alkalmával, mert igazán derekasan megállták helyüket a kezdeti időszakban, ami bízvást feljogosíthatja őket arra, hogy további működésüktől ugyanilyen szép és dicséretes eredményeket reméljenek. Fáy Boriska orsz. titkárnő tegnap délben a Nádor étteremben fogadta az „Uj Dunántúl" munkatársát, akinek a demokratikus magyar nők szövetségéek célkitűzéseiről az alábbiakban volt szíves nyilatkozni: — A magyar nők demokratikus szövetsége pártokon kívül álló egyesület, amelynek célja a dolgozó nők legszélesebb rétegeit, társadalmi állásra és korra való tekintet nélkül, egyetlen nagy táborba tömöríteni és őket az új, demokratikus Magyarország eszményének megnyerni. A szövetség, amelynek most már mintegy 60.000 tagja van, mindjárt a felszabadulást követő első hetekben mindenütt megalakult, főként azokból a nőkből, akik a megszállás alatti ellenállási mozgalomban is már tevékeny részt vettek. Legelső teendőjüknek tekintették a háború, az ostrom által sújtott gyermekek és nők megsegítését, Mind Budapesten, mind az ország más városaiban és falvaiban éhező gyermekek, nők és mások ezreit megsegíteni, megmenteni a pusztulástól. Rögtönzött orvosi rende'őink, népkonyháink segítségével sokezer rászorulónak voltunk így segítségére A nemzeti segély szervezetével szoros együttműködésben, a legrövidebb idő alatt, asszonyok és leányok tízezreit mozgósítottuk. Ma már többszáz szervezetünk működik az országban. Csupán Budapesten több mint 30 csoportunk dolgozik, több mint 10.000 taggal. Minden háztömbben, minden üzemben a MNDSz tagjai intézik a gyermekek, a tisztaság, az egészségügy, a terhes és gyermekágyas asszonyok és minden más, női szivet és tapasztalatot igénylő feladatok elvégzését nn 11» WHWiiNlUL — Szociálpolitikai, pedagógiai és kulturális bizottságaink tömegei dolgoznak a női társadalom életének és demokratikus gondolkozásának átformálásán, nevezetesen a nő, az anya és gyermek életének boldogabbá tételén. Előadásokban, tanfolyamokon és kultúrösszejöveteleken igyekszünk megérttetni a nőkekl, hogy a szabadság és a demokrácia milyen komoly felelősséget jelent számunkra az úf életformák kialakításában. — Táborunk — és ezzel feladataink is — egyre nőnek. Asszonyaink m amár as ország minden részében dolgoznak. Városainkban tanfolyamokat rendeznek falusi asszonyok számára és gyakorlatba visszük át azt a programot, hogy megszüntessük a falu és város asszonyai közötti különbséget, aminek a fasiszta rendszer olyan tervszerűen csinálta éppen az ellenkezőjét. — A háború utáni legnehezebb hónapok már mögöttünk vannak. Ma már egészen új feladatok állnak előttünk. Meg kell ért- tetnünk a nőkkel, mily hatalmas feladatok várnak reájuk az ország újjáépítésénél. Meg kell érttetnünk velük, hogy jelenlegi nyomorúságos helyzetünkből csak akkor tudunk kilábolni, szabadságunkat és függetlenségünket csak úgy tudják biztosítani, ha minden erejüket oda összpontosítják, ahol az ország újjáépítésének legnagyobb csatái folynak. A vasutak helyre- állítására, a mezőgazdasági gépek előállítására és az építőiparra. A drágaság csak akkor szűnhet meg, az ellátás csak akkor javulhat meg, lerongyolódott gyermekeinket csak akkor tudjuk felruházni, ha előbb helyreállítjuk a közlekedést, szerszámot adunk a parasztság kezébe, ha hajlékot adunk a hajléktalanoknak, munkát a dolgozóknak. ■ — Szövetségünk életének legnagyobb eseménye a június 16—18-ig Belgrádban megtartandó nemzetközi antifasiszta kongresszus lesz, amelyen a világ összes demokratikus államai, közöttük Amerika és a Szovjetunió képviselői mellett otl lesznek a magyar nők demokratikus szövetségének kiküldöttei is. Nagyszerű alkalom nyílik ott arra, hogy a magyar nők hírnevén a háború alatt esett csorbát kiköszörülhessük. Eddigi és további munkánkkal be kell bizonyítanunk; hogy méltók vagyunk arra, hogy a többi demokratikus országok asszonyai között a helyünket elfoglaljuk (m. j.) ERŐSÖDIK A JAPÁN ELLENÁLLÁS BORNEO SZIGETÉN Londonból jelentik: Az ausztráliai csapatok további térnyereeégre let- I tek szert Borneo szigetén. A japán el j lenállás erősödőben van. Ausztráliai és amerikai hadihajók, továbbá szövetséges \ repülőgépek szünet nélkül bombázzák a j japán állásokat A baranya-bácskaí szlávság hűségnyilatkozata Magyarország mellett , Egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel akarunk együttműködői az ország felépítésében“ — mondja a Baranya és Bácska szláv kulturegyesülét elnöke A demokratikus Magyarország jövőbeli békéjének és fejlődésének legfontosabb érdeke a békés és barátságos együttműködés a szomszédos demokrata államokkal. Megkövetelik ezt közös gazdasági érdekeink, de megkövetelik azok a nemzetközi szempontok is, melyek áthúzódnak az országhatárokon túlra is. Különösen nagy fontossággal bír a szomszédos államokkal való együttműködés azokban a vármegyékben és városokban, melyek földrajzi adottságuknál fogva a határ mellett fekszenek. Ezt ismerték fel Baranya-megye vezetői, elsősorban dr. Boros István főispán, valamint Mohács polgármestere dr. Cserta Béla és Laki rendőrtanácsos, akik szeretettel és jóindulatú megértéssel kezelik az ittélő szláv nemzetiség ügyeit, remélve, hogy a határon túl élő magyarság is hasonló elbánásban részesül. Ennek köszönhető, hogy a felszabadulás után megalakulhatott és teljesen szabadon működhetik a Baranya és Bácska szláv kulture gy esület, melynek elnöke dr. László Márton szláv anyanyelvű magyar ügyvéd, aki 1937. óta az itt élő szlávság egyik vezetője. A magyarországi szlávokkal való barátságos együttműködésnek nagy horderejű megnyilatkozása az a hűségnyilatkozat, melyet dr. László Márton tett. E nyilatko- kozat elhangzását egy nem hivatalos, baráti megbeszélés követte Szalay Léhner János mohácsi malomigazgató vendégszerető házában, melyen a magyar hatóságok részéről dr. Cserta Béla polgármester, a szláv nemzetiség részéről dr. László Márton konzuli megbízott, Sztepánov Radován görög kel. ielkész és Grujíts Iván okleveles erdőmérnök jelentek meg. Ezen a megbeszélésen olvasta fel dr. László Márton munkatársunknak tett nyilatkozatát, melyet teljes egészében magáévá tett Sztepánov Radován és Grujics Iván, a szláv kultúregyesület két másik vezetője is. — Mi késztette Önt a Baranya és Bácska szláv kultúregyesület megalakítására — tettük fel dr. László Mártonnak az első kérdést. — A trianoni Magyarország politikái» a fasiszta Németország felé orientálódót* — válaszolt kérdésünkre az elnök. — Ennek folyománya az volt, hogy a magy*1 államhatalom kénytelen volt tehetetlen» nézni a Németország által megalakítod Volksbund egyesületet, melynek főcélt* az volt, hogy mint állam az állatuk0* működjék s végeredményben a magy*’ integritás ellen irányult. Ezzel szembe» a szláv kultúregyesület azon célzat* alakult meg, hogy a Magyarországon szlávság összetömörítése által a magyaf fennálló jogszabályok tiszteletbentartása mellett működjön. Célunk anyanyelvűn»' hagyományunk, kultúránk fejlesztése «* ápolása a magyar nemzethez való legteljesebb hűség mellett, mint azt tették elődeink a múltban is. . — A Magyarországon élő szlávságna* mik a legfontosabb kívánalmai? — A Magyországon élő szlávság senU»1' vei sem kér több jogot mint bármily811 magyar állampolgár, viszont kevesebb 1°* got sem fogad el. — hangzik a felelet Nem szeretné azonban továbbra is, bogi másodrangú állampolgároknak kezelj®".' Egyenlő jogokkal és kötelezettségek** akar együttműködni a többi magyar j** lampolgárral az új demokratikus ■‘a gyarország felépítésében. — A közelmúltban a reakciós magi'3' kormányok szerencsétlen politikája B®_ idézett-e elő változást az Ön által ba” goztatott nemzethűségi érzésben a ®3? gyarországi szláv anyanyelvűek körébe»' Dr. László Márton habozás nélkül ‘e lelt: — Erre a kérdésre csak azt felelhet*® hogy nem idézett elő változást. CsuP. az a kívánalmunk, hogy a háborús bűn° sök s a mi szempontunkból elsősorban újvidéki szégyenletes kimenetelű esem nyékért felelősek, továbbá az örök ófl'® ság alapján álló szerződés-megsteS megkapják a méltó büntetésüket. A ®3. gyár néppel szemben semmi elszán»0”^ valónk nincs, nem is lehet azon egysze . ténynél fogva, mert magunkat is a ■ nép egyedének tekintjük, mint egyeni <# és rangú állampolgárok (is. e-l A francia nemzetgyűlés pénteken tárgyad a sziríaí kérdést Párisból jelentik: A francia tanácsadó nemzetgyűlés a Szíriával kapcsolatos vitát elnapolta péntekig. A Szíriái helyzet továbbra is a francia sajtó előterében áll és a lapok támadják Churchillt és De Gaul- let. Herriot volt miniszterelnök beszéde, amelyben a francia-angol barátság0' egységet sürgette, igen kedvező fog3 ,j3 tásban részesült. Egyébként a fra”*fll nyilvánosság hajlamos a britekre hár1 T a felelősséget, mert nem mérsékelte a 1 riai sajtó erősen franciaellenes tónusa ■ A rendkívüli meleg időjárás következtében megakadt a vetés fejlődése Gyenge lesz a szalmaterm ts — Jó gyümölcstermés ígérkezik — Htheteüenűl felszöktek az áiiatárak Baranyavármegye keddi közigazgatási bizottsági ülésén Hegedűs János, a gazdasági felügyelőség vezejőte az alábbiakban tájékoztatta a bizottságot a megye köz- gazdasági helyzetéről: A májusi időjárás a vetések szempontjából nagyon kedvezőtlen volt. A hó elején borult, szeles, hűvös idő uralkodott, 13-tól pedig az évszakhoz mérten rendkívül meleg, 35 C körüli kánikulai meleg volt. Az éjjeli lehűlés 4-én nagyon erős, sőt a mélyebb fekvésekben dér volt. Kevés csapadék 24-én, 26-án és 30-án esett. A több hónapja tartó rendkívül száraz idő a földeket annyira kiszárította, hogy a tavaszi munkálatokat a gazdák csak a legnagyobb megerőltetések árán tudják végrehajtani. Május végéig a bevetett terület nagysága összesen 346.266 kát. hold. A tavaszi aszály következtében a vetések fejlődése teljesen megakadt. Az őszi rozs és árpa mindenütt kikalászolt, sőt a rozs elvirág- zott, szára alacsony, kalásza vékony. Az őszi búza helyenként kalászát szintén kitolta, szára ennek is alacsony, fejlődésében visszamaradt. A korai burgonya virágzik. A tavasszal vetett őszi búzavetések az aszály következtében annyira visz- szamaradtak fejlődésükben, hogy itt csak a legminimálisabb termeléshozamra lehet számítani. A tavaszi kalászosok május hóban ilyen visszamaradt állapotban még nem voltak mint jelenleg. A tavaszi árpa és zabvetések nagyon ritkák, alacsonyak, a kényszer szárbaindulár megindult, úgyhogy mindenütt gyenge szalmatermésre lehet számítani. A korai kukorica elég jól kelt, de a késői kelése hiányos, a szárazságot megsinyletie. A lucerna első kaszálása megtörtént, közepesnél gyengébb hozamot adott. A rétek és legelők fűnövése ritka, kevés anya-széna lesz. A vármegye gyümölcstermelése május hóban igen kedvező képet mutatott. A termés kilátások általában jók. A nagy és száraz mc cg következtében némely gyűmölcsféle, főleg a cseresznye idő elő" érett. Igen jó termés mutatkozik ífa/11',jk és kajszin-barackból, jó termés iá®, ^ó- meggyből, nyári almából és körtéből’ it zepes termést ígér a közepest a dió. mogyoró és gye»" el»' A száraz meleg időjárás nagyban . . szívó és rágó kártevők segítette a Ienését, főleg a levéltetvek szap°r®^i,b el, s a vármegye egyes részein ef0'.ló' hernyókárokról érkezett jelentés. A lőnek nagyon kedvezett az eddigi meleg időjárás, s így kb. 14 nappal re van, élénk zöld színű és jó termós. rő fürt kezdeményekkel van tele. E}*°. pt pálása és permetezése, valamint kÖ‘° .5< csaknem mindenütt megtörtént. Vira& már megkezdődött. . ^ Szőlősgazdák részére a minisz'®''^! kát. holdanként 2 kg rézgálicot h®D,cf|tr’ kilátásba, mely a napokban meg i* \ zett és kiosztása rövidesen megtör'®1!',^«' Állattenyésztés terén a Baranya83' 5 gyei Állattenyésztő Egyesület folyt3 ,fl. körzetben alkalmas szarvasmarha t®13'.^ anyag összeírását, Beérkezett jel®” „ t* szerint ezideig 91 községben 2477 jfb két urad. 50 drb összesen tehát 252' jy tehén lett ellenőrzés alá véve, 3 |i» szám előreláthatólag emelkedni nagyobbmérvű vágóállat igénybe8®1 nem lesznek. ^ Az állatárak máról-holnapra bih®**^ nagyságra szöktek fel, így pl. 1 Paf j:cjÓ' hidegvérű lóért 150.000 P-t, jó gá* ban lévő fejőstehénért 14-18 ezer Pf^Jí' is elkérnek. Baromfi pénzért egy^gflí ban nem kapható, mert ennek só, 8 és ruhanemű a valutája. ^ A mezőgazdasági munkásviszooy” lényeges változás nem történt, nul nagy a munkáshiány. A munka^^yT csők fokozatosan romlanak, munka lemről beszélni nem igen lehet- u. A földreform eljárása során az V’.Jvtk' sek elbírálása és összeegyeztetése
