Új Dunántúl, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-07 / 126. szám

U D Á EJ fl A Csütörtök től-szombatig, w K w ^ w ______június 7-8-9 ___ A dal., a zene, a tánc. n szépség csil­logó filmkölteménye: Broadway Melody Főszerepben: Eleanor Powefl, Fred Astaire. Előadások hétköznap: fél 4, fél 6, fél 8. vasárnap: fél Z fél 4. fél 6, fél R órakor A n g u sütörtöktől-szorabatig, ** 1 U %J június 7-8-9. Jókai Mór örökbecsű regényének film­változata: Az uj földes úr Főszereplők: Somlay Arthur, Egri Mária, Uray Tivadar, Málv Gero, Csortos. Ró­zsahegyi, Jávor, Makláry, Lázár Mária. Előadások hétköznap: fél 4, fél 6. fél 8, vasárnap: fél 2, fél 4, fél 6, fél 8 órakor. Megalakult Pécsett a Nemzeti Segély Déldunántúli Kerülete Az altruista feladatokat az ideiglenes főzeti kormány nem tudja megoldani ÍT szükség volt egy olyan demokra- tous alapon szervezett intézményre ®eiy egységbe fogja, maga mellé t«mö- fo az egész magyar társadalmat és vég- I áldásos munkáját. Ilyennek hívta fette a kényszerítő szükség a Nemzeti *9élyt, amely a fővárosban megalakult 1 most folyik vidéki szervezése is Pécsett szintén ott tartunk már hogy Nemzeti Segély déldunáutúli kerülete ^kezdhette működését Gerö Ernőné 'teskedelmi miniszter neje az NS köz­úti titkára., dr Jeney Ferenc köz­úti titkár és Gerő Zoitán országos ^tvezö. aki itt is marad Pécsett és ve­tt1 a szervezést, már tető ala hozták Pécsi csoportot és Baranya-Somogy— hatáskörrel, Pécs székhellyel meg­hűlt az ügyvezető bizottság elnök­be is. amely a következő tagokból Elnök: Komlós Józsetné (Függ. Kis- •kda), Antal Aladárné (Magy Kom fell, Tolnai Józsefné (Szoc. dem ), Vő- ! * István (Polg Dem.), dr. Kanyar Jó- I W (Nem Parasztpárt), Kocsis András- J e és Hetényi Margit (Szabad Szakszer- ] ®etek Tanácsa), dr Misángyi Sándor j 'Jegyző a város, dr Patton János gyár- j feosj plébános a róm. kát., Nyáry Pál j tperes. a református, dr. Káldy Zoltán j ! evangélikus és dr. Stark Endre az j t- hitközség képviseletében. Az ügy ve- I té titkárság az alábbiakból áll: Róth- ! '9 Gyuláné (Magy. Kom. Párt), Róna j toós (Szoc. dem.), Vér Lajos (Függ. ^ezda) és Molnár Miklós (Pol. Dem.j. A Nemzeti Segély déldunántúli kerü- alig jutót túl a szervezés nehézsé­gi. máris teljes erővel vetette rá ma­la­gát azoknak a céloknak megvalósítására, amelyek legégetőbek. A feladatok igen sokirányúak, A legközelebbi, aminek gya­korlati megoldása elsőrendű célja a szervezetnek, Székesfehérvár lakosságá­nak megsegítése. -A székesfehérváriak éheznek és a pécsi bizottság mindent meg akar tenni, hogy segíthessen rajtuk. Ügy szintén tervbe vette a tatabányai bá­nyászok megsegítését is, akik szintén nehez helyzetben vannak. Pécsi vonat­kozásban egy tejkonyha felállítása ér­dekében tevékenykedik a szervezet, hogy beteg kisgyermekek részére tejet biztosítson Céljai között szerepel 400 gyermeknek Harkány fürdőn, a mecseki üdülőszállóban pedig 150 gyermek nya- raltatásának biztosítása Megvalósítandó feladatnak tűzte ,ki maga elé tüdőbeteg gyermekek számára otthont szervezni. Mindezeknek teljesítése pénz nélkül tel mészetesen lehetetlen. Éppen azért a Nemzeti Segély déldunántúli kerülete megkezdte a tagok szervezését és június 11-től, hétfőtől kezdve megindul a vi­déki gyűjtés is. A társadalom megértése a mozgalom iránt máris tevékeny támogatásban mu­tatkozott meg. A Zsolnay-gyár egész munkássága tagként lépett be a szer­vezetbe, a Független Kisgazda Párt 2000 pengőt adott az egyesületnek, a demokratikus pártok pedig megállapod­tak abban, hogy a Nemzeti Segély pé­csi szervezete javára 10 százalékkal fel­emelik a mozik helyárait. Reméljük, hogy a példát a város is követi s er vigalmi adó elengedésével támogatja a célt. ahogy a bankok, intézmények is kell. hogy a szervezet mellé álljanak és belépjenek az egyesületbe. PARK*» 0*1 1 Üdítően bájos vígjáték egy leánynevelő intézet belső életéből: Egér a palotában Főszereplők: Németh Romola, Bcnkő Gyula, Raffay Blanka, Rajnay, Vaszary, Pálóczi. Előadások hétköznap: fél 4, fél 6, fél 8, vasárnap: fél 2, fél 4. fél 6. fél 8 órakor gedhetetlenül szükséges, hogy a megbékü- lés pcr.itikáját kövesse a szomszéd orszá­gokkal szemben, sőt, hogv államközös- ségbe lépjen velük. Az országon belül pedig semmiféle különbségnek sem szabad lennie ember és ember között. Az egyetemi ígazo tatásoknál félte kellene tenni min­dennemű gyűlölködést és bosszúvágyat Egyetlen dolog fontos: a jövő! Viszont el kell távolítani a vezetőállásokból azokat, akik károsan hatnak a fiatalságra és kerékkötői lehetnek a szépen meginduló magyar demokráciának Ezt a szempontot mindenáron keresztül kell vinni és ha az égyptemak egymagukban nem tudnák ezt a kérdést tökéletesen megoldani .akkor az autonómia fe-függesztése árán is végre kell hajtani a szükséges tisztogatást. Az autonómia ugyanis sohasem lehet öncél, hanem csak eszköz ahhoz, hogy az egye­temek magasztos feladataikat: a nemzet- nevelést, a tudományom kutatást és a ku­tatások eredményeinek hirdetését zavar­talanul folytathassák Mansfeld professzor, akit egy esztelen gyűlöletet hirdető ideológia taszított a szenvedések infemojába, a gyűlölet és bosszúvágy mellőzéséi hirdeti. Építeni és maradandót alkotni csak a béke és megértés légkörében lehet Amikor eze­ket mondja, kétszeresen örülünk csodá­latos megmenekü .ősének. Egyrészt azért, mert a magyar orvostudodmány világ- s 'erteelismert reprezentánsa tovább foly­tathatja eredményes kutatómunkáját, másrészt azért, mert az általa hiredetett konstruktív irányelvek megvalósítása biz- tosítottabbnak látszik, ha a hozzá hasonló, nagy presztízzsel rendelkező személyisé­gek állanak ki mellettük, Dr- D. S. Churchill miniszterelnök nyilatkozott az alsóházban a levantei zavarokról Londonból jelentik: Az angol elsóház keddi ülésén Churchill miniszterelnök visszautasította De Gaulle miniszterel­nöknek azt az állítását, hogy Nagybritan- nia idézte elő a Levanteban kirobbant zavart. Nagybrttannia elismeri Francia- ország különleges helyzetét a Középkele­ten, azonban nem köteles ezt a felfogást másokra rákényszeríteni. Nagybriianniát a középkeleti kérdés elsősorban a Távol­keletre irányuló közlekedési vonalakkal kapcsolatban érdekli. Churchill sajnálko­zását fejezte ki, hogy sajnálatos félreér­tés következtében De Gaulle miniszter­elnököl csak három órával Eden külügy­miniszter deklarációja után értesítették hivatalosan a brit csapatok damaszkuszi bevonulásáról. Nagybritanniától távol állt a sértés szándéka. Mi minden lehetőt el­követünk, hogy kiküszöböljük a zavaro­kat és a szembenálló feleket békés tár­gyalásokra bírjuk. Ipécsi egyelem világhírű orvosprofesszora dr.Mansfeld Géza beszámol auschwitzi élményeiről lofeat hallottunk és olvastunk már a ?vedesek hatásáról es az emberi lélek fisáról Azok az emberek, akik ‘ílárták a fasiszta rendszerek kínzó- ®ráit és haláltáborait, más mértékkel mint a megszokott életformájá- lüködő ember Ök már szembenéz- ,.a halállal, megismerték a fasizmus ’ ärcat és az ember legvégső elalja- "it Az élet és halál küszöbén az em- ! Jellem megszabadul a mindennapok fiától, felülemelkedik a kicsinyes feúvágyon és legszebb, legnemesebb jpVilvánulásait bontakoztatja ki magá- lEz volt az érzésünk, amikor több ( *í( évi távoliét után viszontláthat- L^ansfeld Géza professzort Ősz tu- ideie még érdekesebbnek látszik és l^'Wíl kiolvassuk, hony nem egyszer Pl szembe a halállal Röviden el- j4 a németek bevonulása után tör- fJJetartóztatásának és deportálásának Először Oberlanzensdorfba, J! Mauthausenbe és végül a hírhedt x haláltáborba szállították J^”íi volt a koholt vád professzor ur i Auschwitzban történt kihallgatásom­ig9 Gestapo politikai osztálya három iJ emelt ellenem Először, hogy titkos JjUnista összeköttetéseim voltak u,ViAval, ahol pár évvel ezelőtt orvosi í wast tartottam egy nemzetközi orvosi (edeten. másodszor, hogy Kiss Fe- “udapesti anatómus professzor tit- l^ugolbarát köréhez tartozom és har- G/°r. szoros baráti viszonyban (J Szent-Györgyi professzorral, az ^ angolbarát tudóssal, Sikerült .be- f’dánom, hogy Moszkvában a ma- H^Ufmány megbízásából tartottam tu- 1 ’’Yos e’őadást és hogy az említett ^!>rofesszorral csupán tudományos iratban állottam és politikával so- ,'oglalkoztam. { '-yen munkabeosztása volt pro- k urnák Auschwitzban? H'dz úgynevezett „Hygienisches Ins- ( an végeztem orvosi kutatásokat j ^zetiségű deportált orvosokkal, fö- galéria és vérbaj terén, tltjjl” munkabeosztásban mutatkozó tyj^böztetés egyebekben is megnyíl­VJ <4rn Amikor a drótsövényen túl W tudományos intézetből estenkint * v [tünk. ugyanolyan névtelen szá­m‘nt a többi halálraítélt. Cber 30 -án munkából visszajövet iVi 'rendetek el a fürdőben Vala- nknek egy részeg SS káplár előtt i Mir kellett elvoflulnuk. A káplár kezében bot volt és akire rámutatott, azt „szelektá­lásra" ítélték. Jómagam is közöttük vol­tam. Másnap reggel következett volna a gázkamra. A csodával határos módon menekültem meg a gázhaláltól. Ugyanis fogoly orvostársaim, akik másnap észre­vették távollétemet a tudományos intézet­ben, értesítették az intézet német vezető­ségét a „szelektálásról" és egy utolsó pil­lanatban telefonon kapcsolt közbelépés visszarántott a halál küszöbéről. — Hogy történt a felszabadulás? — December 17-én gyomorvérzéssel kórházba szállítottak. Január közepén, amikor megindult a nagy orosz offenziva, az auschwitzi tábor lakóit a kórház ki­vételével az ország belsejébe hajtották. örülbelül 14.000 ember ment el és 3000 maradt ott. Január 18-ról 19-re virradóra volt a kritikus éjszaka. A kórház lakói elkészültek arra, hogy kivégzik őket, amint az a lublini kórházban történt Ja­nuár 21-én azonban eltűntek az SS legé­nyek. Elmenekültek. Már-már azt remél­jük, hogy végleg megmenekültünk, amikor január 25-én váratlanul úgynevezett Ges­tapo „halálkommando,‘-csapat jeleni meg a kórházban és sorakozót rendelt el az udvaron. Most már igazán leszámoltunk az élettel Azt vártuk, hogy legéppuskáz- nak bennünket. A németek ekkor váratla­nul értesítést kaptak, hogy a szovjet csa­patok áttörték az arcvonalat, elvágással fenyegetik az auschwitzi vasútvonalat és haladéktalanul menekülniök kell, mert különben a teljes bekerítés veszélye fe­nyegeti őket Tehát egy negyed órán mú­lott a menekülésünk. «Január 27-én azután a szovjet csapatok bevonultak Auschwitz­ba és mi ismét szabad emberek voltunk. — Mit éreztek ezekben a napokban a felszabadult foglyok? — Elsősorban teljes hálát az orosz ha­tóságokkal szemben. A felszabadulás után három nappal Kudriaéev moszkvai egye­temi tanár vezetése alatt szovjetorosz bi­zottság érkezett Auschwitzba a német kegyetlenkedések kivizsgálására. Kudria cev professzor négy tanártársammal együtt felkért az együttműködésre és me leg beszédben üdvözölt bennünket.- öt hétig segítettem ötödmagammal az orosz bizottságnak a német kegyetlenkedések kivizsgálásában, majd Krakkón át, ahol a lengyel kormány vendégei voltunk, az orosz hatóságok jóvoltából hazaszállítot­tak bennünket­— Miben látja professzor ur a közel­jövő helyes kialakítását? — Magyarország boldogulásához elen­Buzavirag, szarkaláb, piros pipacsmezők A háború nyomában — Utazas Pécstől Drávaszabolcsig (Zs.) Mit tudunk mi a háborúról? Aki nem utazott, vagy nem azzal a cél­lal, hogy bepillantást nyerjen azokba a mélységekbe, ahol a lesújtott élet hever miután átgázolt rajta a háború vashen­gere, mit tudhat az az emberiség szenve­déseiről? Azokról az Infernóba illő rém­ségekről, amelyeken a szovjetemberek, az ukrán mezők népe, a lengyelség, a franciák, belgák .hollandok, jugoszlávok átmentek, míg elmondhatták magukról' szabadok vagyunk, a rémségek iszonytató hosszú éjszakja véget ért? Sok fájó, nehezen gyógyuló sebe van £Z g£gsz magyar életnek A, „‘uror - jeüto- nicus" végvOnaglásábsfl mágVai" .földön rúgta majdnem a legkegyetlenebb, dé mindenesetre a legcéltalanabb, legeszeve- szettybb rúgásait és ártatlan kisemberek sirathatják azt a napot, amikor bűnös ve­zetőink könnyelműsége ránkparancsolta ezt a minden magyar érdekkel ellentétes háborút. Fáj Tiszántúl pusztulása, a fő­város üszkei, a nyugatdunántúli hét vár­megye szenvedése, de minket, baranyaia­kat legelső sorban a saját sebünk sajgása érdekel legjobban, ennek a fájdalomnak nagyságát kell felmérnünk és összefog­nunk erőinket, hogy a bajt megorvosoljuk. A közönség szűkszavú mondatokból, itt is ott is elhangzott hivatkozásokból any- nyit már tud, hogy március első napjai­ban a már végóráit élő német háborús düh Délbaranyába harapott bele. A foga kitört, de tizenhat ártatlan magyar falu lakosságához elhozta a háború borzalmait, ízelítőt adott azokból a szenvedésekből, amelyekből szegény Európa ártatlan nem­zetei sokszor fenékig ürítették a serleget. Rá kell tennünk ezekre a sebekre érző kezünket, hogy belénkremegjen azoknak az embereknek kínja, akik átélték. Oda kell hajolnunk a panaszos szájak elé, hogy ne szalasszuk el a legkisebb ember sírását se s odavetítve a valóság könyör­telen képét azok elé, akik nem szenvedtek annyit, tettre, segítésre, rögtöni és áldo­zatos segítésre mozdítsunk mindenkit az elpusztult falvak, hajléktalan emberek érdekében. A háború nyomai Pécstől lefelé már csak annyiban tapasztalhatók, amennyi­ben letört gályák, megtépázott lombok­ból következtetni lehet arra, hogy vihar vonulhatott át a tájon, A vidéken már-a békés alkotó munka eredménye: a gug- gonülő, fehéren virágzó krumpli-bokrok, sokhelyütt megcsökött kukoricások, búza és árpatáblák, az utóbbiak néhol már sár­gás-szőkén, kaszára várva. Itt-ott kiégett tank, lerobbantott híd, kidöntött fa az utszélben mutatja, hogy azért sebek he­gednek a táj békés képe alatt is Aztán baranyai embernek szokatlan kép: a ga­bonanövények változatosan zöld színár­nyalataihoz szokott szemet először fel­élénkítik a kékbúzavirág, vörös pipacs szalagok, de aztán belefáj a szívbe: fel nem szántott földek ezek, amelyeken nem élet, hanem máskor is haszontalan dísz, most pedig egyenesen szemetszúró gyom­növények uralkodtak el. Még Pécs köze­lében is akadnak ilyen júkíló foltok a hullámos mező változatos gazdaságú ké­pében, ' de aztán megsokasodnak, ahogy fut velünk a kocsi és mélyebben hatolunk be arra a területre, ahova már elért a germán vandálizmus sugara, sokasodnak az elszomorító jelenségek Mint borostás állón a szőrszálak, úgy merednek egy ka­nyarulat mögött a szem elé a szedetlen kukorica őszről itt maradt, penészesen szürke dárdái, hónaljaikban a kukorica­csövek csonkjaival. Aztán széles, marga­rétával és pipitérrel, kák búzavirággal és piros pipaccsal telenött földdarabok: mintha valaki emberi méreteken felül gyönyörű szőnyegeket terített volna végig, a földön, talán az éjszakának, hogy ké­nyelmesebben pihenjen.. • De vigasztaló is várj, mé4 oZ ilyen ve­gyes lájorr is. Mindenütt ott vannak a nyomát á sürgő, mindén nehézséggel meg­birkózó embernek. A tág határban, amelyben elvész a tekintet^ megakad itt is, ott is a szem íiiűiígá alakokon. Emitt ütemesen lendül a magasba egy sor kapa, a dombhajlat által még elrejtett emberek kezében. Kukoricát, vagy krumplit kapád­nak? Amott a láthatár szélén csendesen ballag a tarlón két bús, fehér magyar ökör és nyomában leffegős gatyában jár az ekeszarvára görnyedt paraszt: június elején szánt! Sebaj! Köles alá, talán nap­raforgó alá, de nem szabad egy tenyérnyi helyet sem kihasználatlanul hagyni! Átmegyünk Siklóson. A felszabadító Vörös Hadsereg emlékműve készül a fő­téren, a főútvonalra nézőn. Már Sikló­son innen megszaporodtak a ráncok a táj megszokott képén, de a községtől délnyugati irányba kocsizva kezdjük ta­pasztalni az első ízelítőt a háború ször­nyű valóságából. Amíg eddigi útunk során az volt a meglepetés, hogy a meg­munkált, életet ígérő földek közé be-be- szorult egy-egy pipacs, kék szarkaláb borította parlagdarab, addig itt valóság­gal keresni kell olyan részeket, ahol az akarat már megbirkózott a lehetetlennel és kényszerítette a főidet, hogy ne giz- gazt, de hasznos növényt teremjen. Igaz. meg tetszik, hogy az áprilisban vissza­települhetett földművesek eldugtak egy kis krumplit, valami féleséget, de ez úgy vész el-a hatalmas, messze nyúló ugar között, hogy meg kell dörzsölnie a szemét az embernek, nem tévedés-e ez? Júniusban vagyunk valóban? S Dél- baranyában, ezen az áldott földön, ahol nehéz volt elmondani, annyi mindenféle termett? Hiába, ez a valóság. A siklósi járás művelhető területéből éppen erre a környékre esik s messze nyugatra nyúlik el az a 13—14 ezer holdnyi ha­talmas tag, amelyen a legkésőbben kez­dődhetett el a munka, s mivel még min­dig vannak aknaveszélyes területek is, ha győznék is erőfeszítéssel, szorgalom­mal, így acélgombokba gombolva véde­kezik a renitensé lett föld az emberi kéz erőfeszítései ellen. De csak látszó­lag. Csökött kukorica, még hantos, nem­rég szántott föld, egyik szögletében a tájnak két ziháló traktor arra vall, hogy az emberi akarat nem ismer lehetetlent, » s kicsikarja a földből. Ilyen alapszint kellett a vászonra fel­kennünk, hogy a következő cikkekben aztán ráfesthessük az igazi képet, az el­pusztult falvak apokaliptikus látványát. Sif MSSüüliR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents